Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-25 / 95. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. ÁPRILIS 25.. HÉTFŐ Javában zajlanak a fogyasztási szövetkezetek részközgyűlései, kezdődnek a küldöttgyűlések. Az áfész-fó- rurtiokon az elmúlt évi gazdálkodást értékeli a tagság: biztató, hogy a Pest megyeiek közül tavaly már gyakorlatilag egy sem lett veszteséges üzleti tevékenység miatt, holott az előző évben még nem ez volt a jellemző. Ez azt jelenti, hogy az áfészek egyre inkább megtalálják helyüket az átalakulás után — összegezte véleményét a szövetkezeti fórumok eddigi tapasztalatai alapján Katzenbachné Zemény Mária, a Pest megyei szakmai szövetség elnöke. Nem vonultak ki Megyénkben 16 afész működik, miután az Ocsán és Taksonyban jegyzett szövetkezetek ellen felszámolási eljárás folyik. A tagság összlétszáma mintegy 75 ezer fő, a saját irányítású egységekben háromezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A szövetkezetek kereskedelmi tevékenysége a megye minden településére kiterjed, beleértve a kis falvakat, tanyákat is. Épp ebből a szempontból érzékeny veszteség az ócsaiak és a taksonyiak kiesése, amely legalább nyolc község lakosságát érinti, hisz itt könnyen eltűnhet az útvesztőben ez a kereskedelmi forma — jegyezte meg a- szövetség elnöke. Nagyságát tekintve a Gödöllői és Dél-Pest Megyei ÁFÉSZ a legnagyobb, de az előbbiek említése miatt az is érdekes, hogy az egyik legkisebbnek, a szobinak, 17 kistelepülésre terjed ki a tevékenysége. A néhány évvel ezelőtt még szinte „természetes” adótámogatás megszűnt, ám az áfészek — a jelek szerint — egyáltalán nem a kivonulást választották. Bizonyíték erre az 1993-ban befolyt 9,4 milliárdos árbevétel is, aminek több mint 80 százaléka élelmiszer és napicikkek kereskedelmi forgalmazásából származik. A megye 1100 egységéből — 720 saját irányítású, a többi pedig szerződéses vagy bérleti üzlet — alig maradt olyan, amelyik ruházati cikkeket árusít, netán vendéglátással foglalkozik. A szövetkezetek ugyanis „saját bőrükön” tapasztalták meg a konkurenciát, aminek során rá kellett jönniük mi az, amihez mások jobban értenek, esetleg jobbak az adottságaik. A fogyasztási szövetkezetek ma sem adták fel teljesen korábbi szociális jellegű vállalásaikat: rendszeresen megrendezik a tagi vásárokat, külön alkalmakat teremtenek az idősek, elesettek segítésére. Leginkább a cukor, olaj, margarin, Heinkel termékek és konzerváruk a kelendőek, mert közvetlenül a termelőtől szerzik be. Ez viszont csakis azután vált lehetségessé, hogy az áfészek országszerte megszervezték a közös beszerzést s elosztóhálózatot. El kell ismernünk — mondta Katzenbachné Zemény Mária —, hogy Pest megyében ez lassabban ment, mind például Hajdú, Csongrád vagy Szolnok megyében. Ennek oka a közös raktárak hiánya: emiatt az együttes tevékenység csak a beszerzés, fizetés koordinálására korlátozódott. Ebben a formában tavaly 280 millió forint értékű áru ment át a Pest megyei hálózaton, ami kevés az országos 12 milliárdhoz képest. A megyei szövetség egy év után épp ezért átszervezte ezt a tevékenységet. Tagi kedvezmények Pest megye áfészeinek több mint hárommilliárd forint értékű a vagyona, aminek 67 százalékát nevesítették 1990-ben. Ebből két százalékra tehető az alaprészjegyek aránya, amely után viszonylag jó osztalékot fizetnek a tagságnak. Ilyen szempontból a megye áfészeinek tavalyi 80 millió forintos nyeresége már feljogosít némi optimizmusra, ám ez még inkább a pénzügyi stabilizálódást jelzi, s azt, hogy lassan megint lesz mit befektetni. Ugyanez nem mondható el az üzletrészekkel kapcsolatban: ezek után minimális az. osztalék. Ez igazolja az áfészek „sopánko- dását”, miszerint a fogyasztási típusú szövetkezetek tekintetében hiába volt a vagyonnevesítés előbb már említett mértékének az előírása, hiszen a tagok érdekei — a szövetkezet jellegéből adódóan — a vásárláshoz, a fogyasztáshoz kötődnek, és nem mint tőkeérdekeltség jelennek meg. Olcsó áru kell A 60 százalékában lezajlott közgyűléseknek is ez a legfőbb tapasztalata: a változó látogatottságú fórumokon a tagságot elsősorban az érdekelte, hogy mi kapható, mennyiért, mi hiányzik, miért nem lehet itt vagy ott zöldséget kapni. Másodszor foglalkoztak csak az osztalék és vagyon kérdésével, amit persze számon kémek, de fontosabb ma a közvetlen fogyasztás. Az élelmiszer és napicikkek árusítása mellett az áfészek érzékelik azt a tagsági igényt, amely a mező- gazdasági termékek felvásárlásához kapcsolódik. A Szob és Vác környéki málna, Túra környéki fóliás és Nagykőrös, Cegléd vidéki szabadföldi zöldségtermesztés jelentős része mindig az áfész felvásárlásra épült. A szándék most sem hiányzik, a lehetőségekhez mérten átveszi a szövetkezet a terméket. Csakhogy ez a folyamat függ a feldolgozóipartól, amelyik nem mindig fogadókész. Adott tehát az újabb feladat, a felvásárlás után a feldolgozás megteremtése. Működik már áfész-sörfőzde, -pék- üzem, -tésztaüzem is. Az áfészek tehát tényleg talpra álltak, s mint a bevezető sorokban idéztük, megtalálták a helyüket. Ez derült ki az eddigi közgyűléseken, s várhatóan érről lesz szó az ezután következő, május közepéig tartó küldöttgyűléseken is. (tóth) Út, híd, vasút Nagy kár, hogy alig valamivel több mint egytucatnyi érdeklődő kísérte figyelemmel Kálmán Gábornak, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetőjének a Dunai Társaság szervezésében az I. Kerületi Művelődési Házban megtartott csütörtök esti, az ország közlekedési infrastruktúrájával kapcsolatos kérdésekről tartott előadását. Akiket érdekel a téma, az adatok valóságos halmazával' gazdagodhattak volna, hiszen a főosztályvezető részletesen beszámolt az elmúlt három évben végzett beruházásokról és a legújabb célkitűzésekről. Összefogva az elhangzottakat, elmondhatjuk, hogy Magyarország egyik legfontosabb gondja és egyben célja is az autópályák és autóutak hálózatának fejlesztése, mivel a rendszer- váltás óta a korábbiaknál lényegesen nagyobb az átmenő és a célforgalom. Tudni kell azonban azt is, hogy a közúti infrastruktúra magasabb szintre való emeléséhez az állami költségvetés már nem tud anyagiakkal hozzájárulni, ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a koncessziós és a hitelfelvételi megoldások. Kálmán Gábor azt is elmondta, hogy csak látszólag szorult háttérbe a vasút- és a hídépítés. A minisztérium megfelelő szolgálatai ugyanis intenzív előkészítéseket folytatnak a vasúti közlekedés korszerűsíté- sének-fejlesztésének és egy (a szekszárdi) híd építésének tervezése terén. Both Mihály Presztízsdíj a honi fogyasztóvédelemnek Az intézkedések alapja lehet A Kereskedelmi Presztízs Nemzetközi Díjának zsűrije az 1994. évi díját a magyar Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek ítélte. A madridi székhelyű világszervezet évente adja át az említett kitüntetést azon ország intézményei részére, amelyek az elmúlt esztendőben kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki termékeik vagy szolgáltatásaik minősége alapján. A díj odaítélésének hátteréről, a honi fogyasztóvédelem hazai elismertségéről, a hivatal mindennapi gondjairól beszélgettünk Bárdi Miklós vezetővel. — A magyarországi Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1991-ben kezdte meg munkáját. Elsőként azokkal a feladatokkal ismerkedtünk meg, melyek — tekintettel, hogy új hivatalról volt szó — egyrészről megalakulásunk miatt kerültek hozzánk, másrészről a fejlődő hazái piaciviszonyok következtében vártak megoldásra. Természetesen már az indulásnál megkerestük azokat a kapcsolódási pontokat, melyek segítségével hazánk együtt haladhat a hasonló nemzetközi szakmai szervezetekkel. Ezeknek a felkutatására már csak azért is szükségünk volt, hogy időben elkerüljük azokat a buktatókat, melyeket a más országok nemzeti hivatalai már megtapasztaltak. — Tulajdonképpen azzal párhuzamosan, ahogyan formálódott a hazai fogyasztóvédelmi szervezet, erősödött iránta a nemzetközi érdeklődés, s folyamatosan kísérte a társszervek részéről érkező elismerés. Ez vitathatatlanul örömmel töltött el bennünket. Külön büszkék voltunk arra, hogy 1992 decemberében hazánk adhatott otthont — elsőként a volt szocialista országok közül — a szakma egyik legnagyobb nemzetközi konferenciájának. Egyértelműen eddigi munkánk elismerésének tekinthetjük azt is, hogy több ország javaslatára hazánk is alapító tagja lehetett a Nemzetközi Kereskedelmi Hálózatnak. Utóbbi leglényesebb feladata a határokon átnyúló kereskedelem ellenőrzése. Eddigi tevékenységünk csúcspontjának pedig azt a presztízs-díjat- érzem, melyet június hatodikán vehetünk át. — Mennyire sikerült az elmúlt években a hivatalnak a munka során követni a hazai piaci mozgásokat, az alakuló kereskedelem változásait? — Nagyon pozitívnak tartom, hogy a piacgazdaság kialakulása közben a kormány szakított figyelmet a fogyasztóvédelem rendszerének kiépítésére, a fő- és helyi hivatalok felállítására. Nélkülözhetetlen ugyanis, hogy egy ilyen gazdasági rendszerben az állam különítsen el pénzt a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló hálózat kialakítására. — Egy nemzeti szervezetnek, annak érdekében, hogy azt elfogadják a világban lévő társszervezetek sorában, több ponton is igazítani kell hazai szabályozóit a nemzetközi előírásoknak megfelelően. Mekkora munkát rótt ez a magyar Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre? — Elsőként megvizsgáltuk az ön által is említett, más országbeli illetve a nemzetközi jogszabályokat. Utóbbiakat mint ajánlásokat fogadtuk el hazai szabályaink átalakításához. Az elmúlt két esztendőben számtalan külföldi modell honosítását, adaptálását végeztük el. Ennek a munkának az eredményeként is értékelhetők a már említett elismerések, melyek a főfelügyelőségünket érték. — A presztízsdíj amolyan korszakhatárnak is tekinthető a hivatal életében: jelzi, hogy a leglényegesebb kérdésekben hazánk igazodott a nemzetközi elvárásokhoz. Je- lenti-e ez egyben azt is, hogy az elkövetkezőkben változtatni kell a hazai fogyasztóvédelmi gyakorlaton? — Nem új dolog, de a jövőben annak kívánunk nagyobb hangsúlyt adni, hogy az általunk elvégzett munkát kiegészítsük a más szervek által elvégzettekkel. Mit értek ezalatt? A főfelügyelőség a legkülönfélébb témákban készít vizsgálatokat, melyekről a szakhatóságoknak jelzéseket küldünk. Azt szeretnénk, ha utóbbiak ezeket a jegyzőkönyveket leendő intézkedéseik alapjainak tekintenék. Nem tagadhatom el, hogy ma még sok szervnek, érdekcsoportnak útjában áll a fogyasztóvédelem eddig ismeretlen, s mára rendszeressé vált felügyeleti munkája. Ezt a szemléletet tudná kedvező irányba változtatni az, ha az általunk feltárt hiányosságok hatására az arra illetékes hivatalokban hathatós intézkedések történnének. Maliár Éva Forintos hírek Két év alatt 360 méter magas többfunkciós toronyépületet szeretnének építeni francia vállalkozók a pesti Duna- parton. A város arculatát, szerkezetét alapvetően befolyásoló beruházás jelentőségére való tekintettel a Budapesti Tervtanács rendkívüli ülésen vitatta meg a Gellérthegynél is jóval magasabb építmény megvalósíthatóságával összefüggő kérdéseket. Csaknem egynegyedével növelte mérlegfőösz- szegét tavaly az Általános Értékforgalmi Bank. A pénzintézet 1993-ban 327 millió forintos adózatlan nyereséget ért el, 17 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban. A tulajdonosok — a magyar állam és a Közép- Európai Fejlesztési Társaság — 1990-ben öt évre vállalták, hogy az osztalékot nem veszik fel, hanem visszaforgatják a társaságba. Huszonöt éve működik Magyarországon a bolgár idegenforgalom képviseletében utazási iroda. A jubileum alkalmából holnap kedvezményt ad leendő utasainak az utód, az immár társasági formában működő Balkan Holidays Budapest. Az ipari termelés nagysága februárban 4,7 százalékkal volt kisebb, mint januárban. Az ipar értékesítése februárban az előző hónaphoz képest 4 százalékkal csökkent, az 1993. évi februári mértéket azonban 5,8 százalékkal meghaladta. Sikeres volt a McDonald’s szombati jótékonysági napja, hiszen a McHappy Day akció után 1,4 millió forintot utalhatnak át a leukémiás gyerekek gyógyítására. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! A tagság értékel Talpra álltak az áfészek
