Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-22 / 93. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 22.. PÉNTEK Kézimunka-kiállítás Tárnokon Szellemi és üzleti fórum A hagyomány vezessen , ne a közízlés Pócza Margit: Terítő Ötvenegyféle hímzést, horgolást, szőttest, vert csipkét és varrottast hoztak a helybéli, a sóskúti és a pusztazámori asszonyok arra a versennyel egybekötött kiállításra, melyet a tárnoki művelődési ház hirdetett. meg. A kitűnő technikai tudásról és tervezőkészségről valló különleges kézimunkákat a hónap végéig láthatják az érdeklődők. Magam Lepsényi Katalinnal, a művelődési ház igazgató asszonyával és néhány helybéli asszonnyal nézegettem végig a szép anyagot és hallgattam a tanulságokat, melyeket a Népi Iparművészeti Tanács zsűribe meghívott két munkatársa a kiállításhoz fűzött. Az első díjas Bálint Éva valamennyi kézimunkája egyöntetű tetszést aratott. A szlovákiai származású helybéli fiatal tanárnő makulátlan technikai tudással készült kézimunkái egy mai lakás díszei is lehetnek. Különösen érdekes volt kelim falvédője és díszpámája, ez a nálunk ritka, arab eredetű kézimunka. A minta fekete kontúrjainak kivarrása után a bordó, drapp és kék alapszíneket, majd közéjük a színes mintát varrja fel — hallottam. Gyönyörű vert csipkéivel futókat, szalvétagyűrűket, illetve ruhadíszeket készített. Igen ízléses volt a Szlovákiában honos barnadrapp keresztmintás hímzéssel készült terítő-szalvé- ta garnitúrája is. A második díjas Kalocsai Margit sóskúti fiatalasz- szony fehér alapú, fehér hímzéssel készült igazi kalocsai mintás kerek térítője, közepén a szép koszorúval, körbe a cakkos slingelt szélek mentén lazán elhelyezett virágokkal kiváló tervező- és hímzéstudományról árulkodott. Többi abroszainak hímzései a kiállításon látott más kalocsai mintákat és színeket használó lakásdíszekhez túlzsúfoltak voltak, vagy a hímzést azsúrozással keverték, ami idegen a tájegység hagyományaitól. A harmadik díjas helybéli Tóth Pálné rongyszőnyegeinek színösszeállítása és szövési technikája magas ízlésről és a hagyományokban való bennfentességről vallott. Érdekes volt a zsinórhorgolással készült asz- talidísz-együttes is, noha a rusztikus drapp zsinórminr ta nem illett a fényes rózsaszín anyaghoz. A kalotaszegi írásos párnákat és térítőkét készítő, Erdélyből áttelepült asszonyoknak is inkább maguknak kellene tervezniük díszítéseiket — mondta Lepsényi Katalin. Hiszen az előrajzolt minták eltérőek a hagyományoktól, nem elég tömöttek és zsúfoltak. Bakos Katalin pointlass (zsinóros) alátétéi ugyanakkor hűek az eredeti mintákhoz és kiemelkednek ritkaságukkal, szépségükkel. Az asszonyok örömmel fogadták a szakmai zsűri tanácsait, hiszen csinálták volna másképpen is, ha korábban szakemberek eligazítják őket — mondta végül Lepsényi Katalin, aki hozzáfűzte: az ország különböző részéből idetelepülteknek saját hagyományaik alapján maguknak kellene kézimunkáikat megtervezniük, amihez rendelkezésükre állnak könyvtáruk néprajzi kötetei. D. Veszelszky Sára A kulturális diplomácia útjai Ipolysági művészek Vácott A tárlatnyitás pillanatai. Vác polgármestere, Bartos Ferenc és Dr. Zsolnay Ernő, Ipolyság polgármestere köszönti a megnyitó résztvevőit — mellettük (balról jobbra) Si- monyi Lajos festőművész és Csomó Tihamér faszobrász látható iaáf Ipolysági művésze- Se két látott vendégül szerdán este a váci ■■Sstgy művelődési központ egy közös tárlattal, amely keretében Simonyi Lajos festőművész és Csomó Tihamér faszobrász mutatkozott be az emeleti galériában. A rendezvény megnyitóján a két város polgármestere, a váci Bartos Ferenc és az ipolysági Zsolnay Ernő köszöntötték a jelenlévőket, majd a Honti Galéria igazgatója, Danis FeCsomó Tihamér: Fejból- nőtt (Szabadság-szobor) Vimola Károly felvételei renc a művészekről és műveikről beszélt. A kilencvenéves Simonyi Lajos Horvátiban született, ott végezte az alapiskolai éveket apja keze alatt, majd Esztergomba és — Trianon után — az Ipolysági polgári iskolában folytatja tanulmányait. Rövid ideig a prágai Német Műszaki Főiskolán képezi magát, majd a pozsonyi tanítóképzőbe kerül. Képesítését elnyerve a nyitrai pedagógiai fakultáson tanított nyugdíjazásáig. Simonyi Lajos festményeinek nagy részét 1992-ben az Ipolysági Honti Galériának ajándékozta. Csomó Tihamér más korszak szülötte. (Az Ipolyságon született, ott tanult, ma is ott él.) Faszobrászattal 1968 óta foglalkozik — tudtuk meg a bemutatókor —, s autodidakta létére a fafaragást művészi szinten műveli. 1980-ban Léván az amatőr képzőművészek tárlatán faplasztikáiért első díjat nyer, önálló kiállítással 1990-ban jelentkezett szülővásorában. A festő Simonyi a néző „művészi látvány iránti igényét próbálja kielégíteni”, míg Csomó szobraiban a ter- mészetadta-kínálta művészi lehetőségek törnek felszínre. (b.) Bemutató a Madách Kamarában Gene Stone—Ray Cooney Miért nem maradsz reggelire? című romantikus vígjátékát mutatja be a Madách Kamara Színház júliusban. A darab magyarországi premierjének előkészületeiről nemrég sajtótájékoztatót tartottak. Szirtes Tamás, a mű színpadra állítója elmondta: a történet főhőse George, hivatalnok, megállapodott ember. Kiegyensúlyozott életébe váratlanul toppan be egy magabiztos tizenéves leány, Luise, aki gyermeket vár. George szerepét Benedek Miklós, Luise-t Für Anikó, Davey-t Kiss Zoltán játssza majd. A darabot Ungvári Tamás fordította. A tájékoztatón elhangzott: a Madách Kamara immáron harmadszor várja nyáron újdonsággal az érdeklődőket. A produkciók sikere bizonyította, hogy ezekben a hónapokban is be lehet csalogatni a nézőket a kőszínházba. A vállalkozás gazdaságilag is kifizetődő volt, a nyári előadások repertoáron maradtak. A színház vezetői jelezték, hogy a Jövőre, veled, újra című musicalt három és fél hónap alatt több mint tizenötezren tekintették meg. Bemard Slade—Stand Daniels musicaljének teljes zenei anyagát magnókazettán is megjelentetik. I. budapesti nemzetközi könyvfesztivál Harmincnyolc ország több mint négyszázötven kiadója, száztíz standon mutatkozik be az I. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a holnaptól keddig tartó rendezvényen, a Budapest Kongresz- szusi Központban. A Magyar Könyvkiadók Egyesülése és a Frankfurti Könyvvásár szervező igazgatósága közös rendezésében tartandó találkozón európai és tengerentúli kiadók egyaránt képviseltetik magukat. A szervezők sajtótájékoztatón ismertették a fesztivál részletes programját a Vigadóban. Inkei Péter fesztiváligazgató elmondta: a találkozó elsődleges célja, hogy az egyre gazdagodó nemzetközi könyvvásárok sorába illeszkedve rangos üzleti és szellemi fómmot biztosítson a szakmának immáron budapesti székhellyel is. Rendkívüli érdeklődés mutatkozik az esemény iránt, amit az is bizonyít, hogy még az utolsó utáni pillanatokban is érkeztek és érkeznek kiadói „nevezések”. Zentai Péter László, az MKKE igazgatója kitért rá, hogy a nagyszabású könyvfesztivál kivitelezhetetlen lett volna a nagy múltú és tapasztalad Frankfurti Könyvvásár szervezőigazgatóságának szakmai és anyagi segítsége nélkül. A rendezvénysorozat nem csupán a szakma szűk körű találkozója lesz, hiszen nyitott minden érdeklődő számára — hangsúlyozta Zentai. A látogatók helyben meg is vásárolhatják az újdonságokat. A programok között szerepel számos előadás és vitafórum, többi között: Könyvkiadás és szerzői jog; Könyvexport Magyarországra; Multimédia magyarul, Politikai hatalom és kulturális függetlenség címmel. Ezeken kívül több könyvpremiert is tartanak majd a szerzők jelenlétében. Törökbálinti művész Csongrádon Hadik Gyula újabb tárlata Szélesebb körben kevésbé ismert, jóllehet hosszú évtizedek óta a kortárs magyar képzőművészet fórumain folyamatosan jelentkező és szereplő szobrászművész Hadik Gyula. A törökbálinti elvonultságában dolgozó — 1925-ben született — szobrász, akiről lapunkban már több alkalommal is szót ejtettünk, rendszeresen elküldte alkotásait a pécsi kisplasztikái, és a soproni érembiennálékra, kisplasztikáit bemutatta az országos tárlatokon, s néhány önálló kiállítás is — így a Budapesten, Zsámbékon, Balassagyarmaton és a svájci Oberfrickben rendezett — a pályaképbe épülhetett. Állami megbízásra készült művei közül — a művészportrék (Csokonait, Berzsenyit és másokat ábrázolók) mellett -— legjelentősebb az Esztergomban, a Boty- tyán-ház udvarában felállított monumentális JULIA- NUS. Hadik Gyula újabb kisplasztikái tárlatát nemrég nyitották meg (és április 24-ig tekinthető meg a Csongrád Galériában. (b.) A Julianust, a magyarság őshazáját kutató utazót ábrázoló szobor Esztergomban Kós Károly grafikája
