Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-22 / 93. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. ÁPRILIS 22.. PENTEK A BUDAVIDEK Rt. igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy 1994. május 24-én 18 órára csszehívia évi rendes kcz&yűlését A közgyűlés helye: Jókai Mór Művelődési Ház, Budaörs, Szabadság u. 26. 2040. A közgyűlésen a következő napirendi pontok kerülnek megtárgyalásra: 1. Az igazgatóság jelentése az 1993. évi üzleti tevékenységről. 2. A íefügyelőbizottság jelentése az 1993. évi gazdálkodásról. 3. A könyvvizsgáló jelentése az 1993. évi mérlegadatokról. 4. Az 1993. évi mérleg elfogadása. 5. Az 1993. évi adózott eredmény felosztása. 6. Az igazgatóság tagjainak, az igazgatóság elnökének, a társaság ügyvezető igazgatójának és a felügyelőbizottsági tagok megválasztása, tiszteletdíjuk megállapítása. 7. Javaslat a munkavállalói felügyelőbizottsági tagok választási szabályzatának elfogadására. 8. A társaság könyvvizsgálójának megválasztása. 9. Tájékoztató az 1994. évi üzleti tervről. 10. Egyebek. A BUDAVIDÉK Rt. 1993. december 31-ei, előzetes mérlegadatai Eszközök: E Ft: Források: E Ft: Befektetett eszközök 205 180 Saját tőke 367 152 Forgóeszköz 348 299 Céltartalék 1 754 Aktív időbeli elhatárolás 4 838 Követelések 180 410 Passzív időbeli elhatárolás 9 001 Aktívák, összesen: 558 317 Passzívák, összesen: 558 317 Az igazgatóság a közgyűlésen kíván javaslatot tenni az eredmény- felosztásra. A közgyűlésen való részvétel és a szavazás feltétele a részvényes személyes megjelenése. A részvényest érvényes meghatalmazással felruházott képviselője is képviselheti. Azok a részvényesek élhetnek szavazati jogukkal, akik a részvénytársaság részvénykönyvébe 1994. május 7-éig bejegyzésre kerülnek. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a társaság igazgatósága 1994. május 24-én 18.30 órára - az eredeti helyre és napirenddel - hívja össze a pótközgyűlést. A pótközgyűles az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban mindenképpen határozatképes. A közgyűlés teljes írásos anyaga a társaság székhelyén (Budakeszi, Erdő u. 4. 2092) vehető át. A BUDAVIDÉK Rt igazgatósága A SZEBETON Rt. értékesítési akciót hirdet 1994. április 30-áig, amelynek során a gyár összes terméke megrendelhető és megvásárolható. A kárpótlási jegyet 75%-os árfolyamon fogadjuk el.- Siómé gravitációs beton csatornacsövek, 30-80 cm átmérőig- francia licenc alapján gyártott EP-gerendák, 2-8 m fesztávig- aknaelemek- béléselemek- útépítési elemek- pincefalazó blokkok- vízóraakna. A kárpótlási jegyeket kizárólag a gyárban történő vásárlásnál lehet felhasználni. Cím: Szentendre, Dózsa György u. 20. 2000 Várjuk jelentkezésüket! Telefon: (26)-310-622 Dagály István kereskedelmi igazgató Nem kell a parasztot félteni Családi vállalkozók Tárnokon Eső Isten kitett magáért, a Benta patak medre alig tud megbirkózni a zsám- boki dombokról lezúduló csapadékkal. Még jó, hogy errefelé magas a part, fogva tartja a vizet. Különben elárasztaná a harsányzöld búzatáblát, mely egész a tanyáig húzódik. — Hovatovább sok is az áldásból — véli a gazda, amire helyeslőén bólintok. Ő a búzáért aggódik, én meg a cipőmért, ami a használati utasítás szerint csak enyhén vízálló. Szerencsére, még mielőtt végleg elázna, végzünk a határjárással, bent az istállóban már száraz a döngölt föld. — Hát „ők” volnának azok.— prezentálja a „társulatot” Márki Gyula, s látom a tekintetén, gondolatban megsimogatja valamennyi jószágot. A sor elején dübörgő bikákat, a fejésre váró „háremet” s az anyjuk tőgyét bökdöső a vasutat. Vettem egy lovat kocsival és letelepedtem Tárnokon mint magánfuvaros. Kistermelői társulást szerveznek Az egy lóból idővel négy lett, majd 1975-ben egy tehén is került melléjük. Ez volt az indulás, rá egy évre már 20 tehenet fejtek a Márki portán. — Tanyán — igazít ki a gazda. — Ott, ni — mutat a fák közt egy piros cserepes házra. — Az az egyes, ez a kettes számú tanya. Ezt tavalyig béreltem, de most már az enyém, három és fél millió forintért megvásároltam a Sasodtól. 25 hektár terület tartozik hozzá, amiből öt mocsár, a többi rét. Termelésre alkalmatlan, de kiváló legelő. Volt kárpótlási jegyem, azért szántóföldet vettem. Tizennégy hektár príma földet! De túl ezen még bériek is hatvanat, Márki Gyula: Aki még nem tartott tehenet, el nem tudja képzelni, mily tömérdek takarmányt megesznek, s mennyit vesződik velük a gazda borjakat. Sok van belőlük, kis híján száz darab. Márki Gyula Tárnok első számú magángazdája, sőt, övé a környék legnagyobb tehenészete. Mint lenni szokás, a múlttal kezdjük a beszélgetést. Szabolcs megyéből, Nyírbogátról űzte el a családot a „demokrácia”, 130 hold szántóföldet hagytak maguk után 1950-ben. — Kikiáltottak kulákgyereknek, a környéken sehol sem kellettem. A kényszerűség felhozott Pestre. Voltam én minden. Napszámos, segédmunkás, fűtő, majd kitanultam a mozdonyvezetést. Viszonylag jól kerestem, mégsem leltem a helyemet. Hiányzott a föld, meg ami azzal jár. Az a különös érzés, amivel kiri- mánkodjuk a vetést a földből, vagy a vállamra nehezedő zsák súlya, amiben a magunk termelte búza van. 1961-ben otthagytam vagyis összesen — a legelővel együtt — közel 100 hektár földet kell megművelni. — Mivel és kivel? — kérdem Márki gazdától. Válasz helyett kivisz a színbe. — Gabonakombájnon kívül itt mindent megtalál. Valamennyit ócskán, leselejtezve vettük, aztán szép lassan kijavítottuk. Ketten a fiammal, meg a rokonság. Az egész, amit lát: családi vállalkozás. Kicsit kezd sok lenni. Két családdal sikerült szót értsek, össze- állunk, közösen megszervezünk egy kistermelői társulást. Ez lesz az első ilyen szerveződés a községben, de alighanem mások is követnek bennünket — teszi hozzá ^dárki Gyula, aki a helyi gazdakör elnöke, s rövid egy év alatt 40 gazdálkodó zárkózott fel mellé, hogy közösen oldják meg a közös gondokat. A Márki-tehenészetből napi 550-600 liter tejet szállítanak a fővárosba. Egy-egy tehén, laktáción- ként, 4500-5000 liter tejet ad évente. A szaporulat 90 százalékos, vagyis 60 borjúval lehet számolni. A magántulajdon szentsége — A tejtermelők pa-' naszkodnak, azt mondják, a tehenészet nem kifizetődő. Önnek mi erről a véleménye ? — Én 1981-ben vettem bérleménybe ezt a tehenészetet a Sasadtól. Előttem ketten is elvéreztek, olyan állományt örököltem, amire a leromlott szó enyhe kifejezés. Egy év alatt helyre tettem. De ehhez az kell, hogy szeresse az ember, amit csinál. Most, ötvenkilenc évesen még több kedvet, ambíciót érzek. Mert a magamét gyarapítóm, mert mindennek az alapja a magántulajdon szentsége. Túl ezen, gazdaszemmel kell élni, dolgozni, s nem mástól várni a segítséget. Mit gondol, miért „haraptam” akkora földet? Mert a tehenet nem csak fejni kell, de etetni is. Aki önmaga állítja elő a takarmányt, annak nem ráfizetéses a tehenészet. Az én mostani állományom évi 800 mázsa szemestakarmányt — kukoricát, árpát, rozsot, búzát —, 1000 mázsa silót és 30 tonna szénát eszik meg. Ha mindezt pénzért venném meg, úgy valóban nem érné meg. így viszont tisztességesen megél belőle az egész család. Én mindent előre kikalkulálok. Az idén 20 hektáron termelek búzát. De nemcsak a búzáért, hanem a szalmáért. Abból is sok kell, kivált alomnak. A föld eltartja a nemzetet — Márki gazda, a mező- gazdasági válságtól nem tart? —■ Szerintem többnyire azok hangoztatják, akik előidézték. A volt és jelen tsz-vezetői, meg az olyan „politikusok”, akiknek fogalmuk sincs a mezőgazdaságról. Nem kell a parasztot félteni. Akinek a vérében van a földszeretet, az megbirkózik a bajokkal. Ezer év óta a föld tartotta el ezt a nemzetet, és el fogja tartani tovább is. Matula Gy. Oszkár A szövetség hírei Április folyamán újabb gazdakörök alakultak a megyénkben. Alsónémediben Bálint Mária elnökletével tömörültek szövetségbe a gazdák, Gyálon pedig Farkas Géza vállalta a vezetését több mint 20 gazdának. Ma egynapos továbbképzésen vesznek részt a Pest megyei falugazdászok, melynek során adózási, pénzügyi, támogatási és egyéb, a magángazdaságok működtetésének adminisztratív problémáival ismerkednek szakelőadók bevonásával. A továbbképzést Gödöllőn rendezik a növényvédő állomás épületében.
