Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-22 / 93. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 22., PÉNTEK 3 A katolikus püspöki kar pásztorlevele A püspökkari titkárság tegnap nyilvánosságra hozta a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar 1994. évi választások alkalmá­ból kiadott pásztorlevelét. „Az elmúlt évtizedekben — hangzik a levél — a hazánk­ra kényszerűen politikai rendszer súlyos károkat okozott or­szágunknak: népünket gazdasági és erkölcsi válságba juttat­ta. Nemzedékek nőttek fel a legalapvetőbb erkölcsi és vallá­si ismeretek nélkül. Az egyháztól elvették a lehetőséget, hogy küldetését teljesíthesse, sőt belső életébe is beleszól­tak. A négy évvel ezelőtti szabad választások óta jelentős át­alakulás történt hazánkban. Bár számtalan nehézséggel kel­lett megküzdeni, mégis sikerült biztosítani népünk életének belső békéjét és nyugalmát. Nálunk nem dörögnek a fegyve­rek. Nincs idegen katona hazánkban. Mindenki élhet az alapvető emberi jogokkal, köztük a vallásszabadság jogá­val. Egyházunk az elmúlt évtizedek elnyomása után szaba­don teljesítheti krisztusi küldetését. Mindezek következté­ben megerősödött hazánk nemzetközi tekintélye és megbe­csülése. Ezekért az eredményekért alázatos szívvel adunk hálát Is­tennek, és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik erőfeszítéseikkel hozzájárultak országunk társadalmi és gaz­dasági fejlődéséhez. Május 8-án ismét szabad választások lesznek. Ezek ered­ménye négy esztendőre meghatározza népünk jövőjét. Ma, amikor komoly erkölcsi válság van a világban és hazánk­ban, örömmel látjuk, hogy lehetőségünk van gyermekein­ket iskolai hitoktatásban részesíteni, katolikus iskolák és szerzetesházak nyitják meg kapuikat, és egyre nagyobb te­ret kap a szeretetszolgálatban egyházunk. Nem közömbös, hogy mindez hogyan folytatódik. Mivel már ezek a szerény eredmények is komoly ellenkezések árán születtek meg, a választások idején sem hagyatkozhatunk a pártok nagyvona­lú ígérgetéseire, hanem meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elveket hangóztattak, és milyen magatartást tanúsítottak az elmúlt négy évben egyházunkkal kapcsolatban. Gondolunk elsősorban a fakultatív iskolai hitoktatásra, az egyházi iskolák létesítésére és támogatására, az egyház szabad működésének segítésére vagy akadályozására a par­lamentben és a helyi önkormányzatokban. Határozottan ellene kell mondanunk az olyan törekvések­nek, amelyek egyházunkat ismét a templomfalak közé akar­ják visszaszorítani és szeretnék megakadályozni abban, hogy betöltse társadalmi küldetését. Meggyőződésünk, hogy az evangéliumi értékek jelenléte a társadalomban biz­tosítja az erkölcsi és a gazdasági válságból való felemelke­dést is. Emlékeztetünk a Szentatya szavaira, hogy bár a val­lásszabadság csak egy a szabadságjogok között, az élet azonban azt mutatja, hogy a többi szabadságjog megvalósu­lása is ezen mérhető le. A 2. Vatikáni Zsinat azt tanítja, hogy minden keresztény embernek joga és egyben kötelessége a szavazás szabad le­hetőségével élni (vö. GS 75). Ezért a választásokon való részvétel mindnyájunk alapvető lelkiismereti kötelessége. Kifejezzük bizalmunkat, hogy híveink józan megfontolás után megtalálják azokat a pártokat és képviselőket, akikre nyugodt lelkiismerettel bízzák rá hazánk és egyházunk jö­vendő sorsát. Imádkozzunk, hogy Isten áldása és a Magyarok Nagyasz- szonyának közbenjárása segítse népünket a megfontolt és bölcs választásban.” A pásztorlevelet, a püspöki kar titkárságától kapott infor­máció szerint vasárnap olvassák fel a katolikus templomok­ban. Kereszténydemokraták a bűnüldözésről Ne omoljon össze a közigazgatás! Egy minapi, Debrecenben és a környező településeken végzett közvéleménykuta­tás szerint a gazdaság hely­zete és kilátásai mellett a közbiztonsá, a bűnözés kér­dései foglalkoztatják legin­kább a lakosságot a társadal­mi problémák közül —. hangzott el azon a tegnapi KDNP-sajtótájékoztatón, melynek témája a párt köz- igazgatási és közbiztonsági programja volt. Előbbit Hor­váth Tivadar, utóbbit Gáli Ákos — mindketten ország- gyűlési képviselők és egy­ben jelöltek is — ismertette. — Az elmúlt négy év so­rán, a szabadon választott országgyűlés által elfoga­dott törvények alapján átala­kult, jelentősen javult ha­zánk közigazgatási rendsze­re. A tanácsit az egyes tele­püléseknek nagy önállósá­got biztosító önkormányzati rendszer váltotta fel, megre­formálták az intézménye­ket, s a jövőben már csak fi­nomításokat kell végrehajta­ni a közigazgatási rendszer­ben — mondta Horváth Ti­vadar. Újságírói kérdésre vá­laszolva a képviselőjelölt ki­jelentette: amennyiben az MSZP terve valóra válna, s megszűnne a köztásasági megbízotti hivatal intézmé­nye, alapjaiban rendülne meg a közigazgatási rend­szer. — Csakúgy, mint a többi átalakuló kelet-közép-euró- pai államban, hazánkban is megváltozott a bűnözés struktúrája az elmúlt há­rom-négy év során. A válto­zás lényegében abban áll, hogy más típusú bűnesetek „rovására” jelentős mérték­ben megnövekedett a gaz­dasági, illetve az erősza­kos, életellenes bűncselek­mények száma — vette át a szót Gáli. Ákos. A képvise­lőjelölt kijelentette: pártja véleménye szerint hazánk közbiztonsága évek óta tar­tó romlásának a megállítá­sa a közeljövő egyik legfon­tosabb feladatának tekinten­dő. — Azzal, hogy a rend­szerváltozás hajnalán érez­hetően elbizonytalanodot- ták vált rendőrség egy-két éve újra stabil, a romlás megállításának egyik, talán legfontosabb feltétele már teljesült — mondta Gáli Ákos. Végezetül megemlí­tette: örvendetes módon ja­vulni kezdett a rendőri mun­ka megítélése, a lakosság túlnyomó része belátta, hogy a mai rendőrség nem azonos a szocialista évtize­dek rendőrségével. (ribáry) Közös érdekek Magyar—horvát egyezkedés Nem történt törvénysértés Törvénysértőek az Orszá­gos Választási Bizottság (OVB) határozatai, amelye­ket az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántar­tó Hivatal (OSZH), illetve a Magyar Demokrata Fórum ügyében hozott április 15-én. Ezt a Legfelsőbb Bí­róság állapította meg teg­nap, miután tárgyaláson kí­vül elbírálta, a Magyar De­mokrata Fórum, illetve a Fiatal Demokraták Szövet­sége által, a határozatok el­len benyújtott jogorvoslati kérelmeket. A Legfelsőbb Bíróság a két határozatot Lakcímnyilvántartó Hiva­tal, illetve a Magyar De­mokrata Fórum nem köve­tett el törvénysértést, ami­kór a választók nyilvántartá­sát korcsoportos bontásban az 1994-ben első ízben vá­lasztók halmazára korlátoz­va kiadta, illetve megszerez­te és felhasználta. Kidolgozták az új magyar- horvát kormányközi vízgaz­dálkodási egyezmény terve­zetét, s még ez év első felé­ben alá is írják a két ország illetékes miniszterei. A ma­gyar és a hörvát vízügyi kor­mányzat javaslatai alapján a Baranya megyei Harkány­ban vitatták, illetve fogal­mazták meg az egyezmény szövegtervezetét a miniszté­riumi szintű Horvátországi Vízgazdálkodási Vállalat valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium küldöttségei, Marko Sirac igazgatóval, il­letve Zorkóczy Zoltán mi­nisztériumi főosztályvezető­vel az élükön. Az egyezmény egyik leg­fontosabb eleme, hogy a fe­lek csak közös elhatározás alapján, egymással egyeztet­ve építhetnek bármilyen új objektumot, például vízierő­művet a közös érdekeltségű területen. Mint ismeretes, a horvát oldalon Gyurgyevác térségében terveztek koráb­ban vízlépcsőt a Dráván, amelynek építése ellen a magyar oldalon fekvő tele­pülések lakói tiltakoztak. Az újabb elképzelés szerint a horvátok Novo Virje térsé­gében terveztek korábban vízlépcsőt a Drávának azon a szakaszán, ahol a folyó mintegy harminc kilométer hosszúságban horvát terüle­ten kanyarog. Az új egyez­mény tervezete azt is tartal­mazza, hogy minden mun­kálat előtt környezeti hatás- tanulmányt kell készíteni. Az egyezménytervezet sze­rint a két ország szakemberei magyar-horvát állandó víz­gazdálkodási bizottságot is alakítanak, amely az egyez­ményben foglalt teendők ope­ratív testületéként működik. Boross Péter és Helmut Kohl tárgyalásai Segítjük Magyarország EU-csatlakozását (Folytatás a 1. oldalról) — Ami a volt Jugoszlá­via térségében történik, ben­nünket nemcsak azért érint érzékenyen, mert a közvet­len - szomszédságunkban van, hanem azért is, mert déli határainkon túl jelentős számú magyar él — mond­ta többek között Boross Pé­ter miniszterelnök. — Re­méljük, hogy a válság hama­rosan és békés úton megol­dódik. A német kancellár arra emlékeztetett, hogy Magyar- ország és Németország már jószerivel évszázadok óta közös úton halad, olykor jó, olykor pedig rossz irány­ban. Ezúttal is szóvá tette, hogy a magyar kormány jövőben is folytatjuk, ami­kor Németország, ponto­sabban jómagam veszem át az elnöki tisztséget — mondta Helmut Kohl. — Tudomásul kell venni, hogy Magyarország a kon­tinens közepén van és önök nélkül a „közös ház” csak torzó és nem egy tel­jes egész lenne. Kérdésekre válaszolva a német kancellár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa integ­rálódása nem veszélyeztet­heti az egyes nemzetek identitását, tehát az egye­sülés után is a német né­met, a magyar pedig ma­gyar ember marad. B. M. A stabilizáció közös feladat A mezőgazdaság helyzetéről, a kárpótlás néhány visszásságáról és a fejlesztések to­vább folytatásáról is szólt tegnap este Ér­den Boross Péter miniszterelnök, az MDF helyi szervezetének nagygyűlésén. Mint mondotta örvendetes, hogy az el­múlt négy év során megkezdődhetett a mezőgazdaság átszervezése, fejlesztése. Jelentős mértékben nőtt az export, ennek folyamatos növekedése a stabil gazdaság záloga. Beszédének további részében a Közös Piacba kerülés elengedhetetlensé- gét hangsúlyozta. Az infrastrukturális fej­lesztésekkel kapcsolatban elmondta, hogy bár hazánk lemaradása szinte négy évtize­des volt, a beruházások befejezése csupán hónapok kérdése. A vezetékes ivóvízháló­zat kiépítése után, a közeljövőben kiépül­nek a gázvezetékek és nemsokára minden lakásban megszólalhatnak a telefonok. A magángazdaságok termékenysége is meg­többszöröződött. A tavalyi aszályos időjá­rás ellenére nőttek a termésátlagok. A gaz­dasági stabilizáció nem létezhet megfele­lő stabil politikai háttér nélkül. Ennek megteremtése közös feladat — emelte ki a miniszterelnök. Sz. L. Méltatlankodók Egyes pártok, főképp az ellenzékiek, no meg amelyeket kisebbeknek szoktunk emlegetni, most azt mondják, hogy a televízió kampánymű­sorai nem alkalmasak és elegendőek politikai programjuk bemutatá­sára. Én elégnek tartom a választási műsorokat a rádióban és a televízió­ban, s valószínű: sokan osztják véleményemet. Nagyon jó lenne, ha a pártok mostani tapasz­talataikból kiindulva ko­molyan vennék, hogy a kampány nem a válasz­tások előtt három hó­nappal, néhány héttel szokott kezdődni, ha­nem azonnal a választá­sok után. Az ellenzéki pártoknak, főleg a par­lamentieknek számta­lan lehetőségük nyílt ar­ra, hogy sajtótájékozta­tón bizonyítsák politi­kai életünkben való je­lenlétüket, nem beszél­ve arról, hogy a legjobb kampány maga a mun­ka. Persze vannak pár­tok, amelyek ezt a mun­kát elhalasztva most próbálják meg utolérni magukat, s úton-útfélen bizonygatni kívánják jobbító szándékaikat. Szeretnék világgá kür­tölni: ők azok, akik az ipar, a mezőgazdaság, a pénzpolitika válságát ripsz-ropsz meg tudnák oldani, ők azok, akik ké­pesek letörni az infláci­ót, csökkenteni a mun­kanélküliséget... A libe­rális ellenzék, valamint a baloldali blokk idő­ben megkezdte kampá­nyát, szövetségbe tömö­rültek, avagy magukba olvasztották a szakszer­vezeteket azt remélvén, hogy ezzel bővíthetik szavazóbázisukaL Érde­kes módon a kormá­nyon lévő pártok köré­ben nem tapasztalható hisztéria a kampánymű­sorokkal kapcsolatosan, ám őket igazán nem is érheti vád, hogy lustál­kodtak az elmúlt négy esztendő alatt. Dolgoz­tak eleget, s ebből kifo­lyólag minden ember számára érthető, hogy elkövettek hibákat is. Úgy, mint ahogy azt a világ összes kormánya megteszi, még olyan helyzetben is, amelyik nem hasonlítható egy békés rendszerváltozás­sal járó feladathoz. A te­levízió kampányműso­rai elleni felszólalás egyik része, hogy Pető Iván, az SZDSZ elnöke kijelentette, a rádió és a televízió alelnöki székei­be minél előbb megfele­lő embereket kellene ül­tetni. Hogy milyen a megfelelő ember? Az SZDSZ visszafogottsá­gát ismerve nyilván olyan, aki azonnal szám­űzné a nemzeti és a ke­resztényi gondolatokat. (Vödrös) — Mi a kezdettől fogva támogattuk Magyarország­nak az Európai Unióhoz való csatlakozását, s ezt a vezető utat. Ezenkívül a két ország kapcsolata példaérté­kű lehet az összeurópai sta­bilitás szempontjából. 1989 augusztusában és szep­temberében igen sokat tett azért, hogy a németek ezrei megtalálják a szabadságba

Next

/
Oldalképek
Tartalom