Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-22 / 93. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 22., PÉNTEK 3 A katolikus püspöki kar pásztorlevele A püspökkari titkárság tegnap nyilvánosságra hozta a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1994. évi választások alkalmából kiadott pásztorlevelét. „Az elmúlt évtizedekben — hangzik a levél — a hazánkra kényszerűen politikai rendszer súlyos károkat okozott országunknak: népünket gazdasági és erkölcsi válságba juttatta. Nemzedékek nőttek fel a legalapvetőbb erkölcsi és vallási ismeretek nélkül. Az egyháztól elvették a lehetőséget, hogy küldetését teljesíthesse, sőt belső életébe is beleszóltak. A négy évvel ezelőtti szabad választások óta jelentős átalakulás történt hazánkban. Bár számtalan nehézséggel kellett megküzdeni, mégis sikerült biztosítani népünk életének belső békéjét és nyugalmát. Nálunk nem dörögnek a fegyverek. Nincs idegen katona hazánkban. Mindenki élhet az alapvető emberi jogokkal, köztük a vallásszabadság jogával. Egyházunk az elmúlt évtizedek elnyomása után szabadon teljesítheti krisztusi küldetését. Mindezek következtében megerősödött hazánk nemzetközi tekintélye és megbecsülése. Ezekért az eredményekért alázatos szívvel adunk hálát Istennek, és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik erőfeszítéseikkel hozzájárultak országunk társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Május 8-án ismét szabad választások lesznek. Ezek eredménye négy esztendőre meghatározza népünk jövőjét. Ma, amikor komoly erkölcsi válság van a világban és hazánkban, örömmel látjuk, hogy lehetőségünk van gyermekeinket iskolai hitoktatásban részesíteni, katolikus iskolák és szerzetesházak nyitják meg kapuikat, és egyre nagyobb teret kap a szeretetszolgálatban egyházunk. Nem közömbös, hogy mindez hogyan folytatódik. Mivel már ezek a szerény eredmények is komoly ellenkezések árán születtek meg, a választások idején sem hagyatkozhatunk a pártok nagyvonalú ígérgetéseire, hanem meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elveket hangóztattak, és milyen magatartást tanúsítottak az elmúlt négy évben egyházunkkal kapcsolatban. Gondolunk elsősorban a fakultatív iskolai hitoktatásra, az egyházi iskolák létesítésére és támogatására, az egyház szabad működésének segítésére vagy akadályozására a parlamentben és a helyi önkormányzatokban. Határozottan ellene kell mondanunk az olyan törekvéseknek, amelyek egyházunkat ismét a templomfalak közé akarják visszaszorítani és szeretnék megakadályozni abban, hogy betöltse társadalmi küldetését. Meggyőződésünk, hogy az evangéliumi értékek jelenléte a társadalomban biztosítja az erkölcsi és a gazdasági válságból való felemelkedést is. Emlékeztetünk a Szentatya szavaira, hogy bár a vallásszabadság csak egy a szabadságjogok között, az élet azonban azt mutatja, hogy a többi szabadságjog megvalósulása is ezen mérhető le. A 2. Vatikáni Zsinat azt tanítja, hogy minden keresztény embernek joga és egyben kötelessége a szavazás szabad lehetőségével élni (vö. GS 75). Ezért a választásokon való részvétel mindnyájunk alapvető lelkiismereti kötelessége. Kifejezzük bizalmunkat, hogy híveink józan megfontolás után megtalálják azokat a pártokat és képviselőket, akikre nyugodt lelkiismerettel bízzák rá hazánk és egyházunk jövendő sorsát. Imádkozzunk, hogy Isten áldása és a Magyarok Nagyasz- szonyának közbenjárása segítse népünket a megfontolt és bölcs választásban.” A pásztorlevelet, a püspöki kar titkárságától kapott információ szerint vasárnap olvassák fel a katolikus templomokban. Kereszténydemokraták a bűnüldözésről Ne omoljon össze a közigazgatás! Egy minapi, Debrecenben és a környező településeken végzett közvéleménykutatás szerint a gazdaság helyzete és kilátásai mellett a közbiztonsá, a bűnözés kérdései foglalkoztatják leginkább a lakosságot a társadalmi problémák közül —. hangzott el azon a tegnapi KDNP-sajtótájékoztatón, melynek témája a párt köz- igazgatási és közbiztonsági programja volt. Előbbit Horváth Tivadar, utóbbit Gáli Ákos — mindketten ország- gyűlési képviselők és egyben jelöltek is — ismertette. — Az elmúlt négy év során, a szabadon választott országgyűlés által elfogadott törvények alapján átalakult, jelentősen javult hazánk közigazgatási rendszere. A tanácsit az egyes településeknek nagy önállóságot biztosító önkormányzati rendszer váltotta fel, megreformálták az intézményeket, s a jövőben már csak finomításokat kell végrehajtani a közigazgatási rendszerben — mondta Horváth Tivadar. Újságírói kérdésre válaszolva a képviselőjelölt kijelentette: amennyiben az MSZP terve valóra válna, s megszűnne a köztásasági megbízotti hivatal intézménye, alapjaiban rendülne meg a közigazgatási rendszer. — Csakúgy, mint a többi átalakuló kelet-közép-euró- pai államban, hazánkban is megváltozott a bűnözés struktúrája az elmúlt három-négy év során. A változás lényegében abban áll, hogy más típusú bűnesetek „rovására” jelentős mértékben megnövekedett a gazdasági, illetve az erőszakos, életellenes bűncselekmények száma — vette át a szót Gáli. Ákos. A képviselőjelölt kijelentette: pártja véleménye szerint hazánk közbiztonsága évek óta tartó romlásának a megállítása a közeljövő egyik legfontosabb feladatának tekintendő. — Azzal, hogy a rendszerváltozás hajnalán érezhetően elbizonytalanodot- ták vált rendőrség egy-két éve újra stabil, a romlás megállításának egyik, talán legfontosabb feltétele már teljesült — mondta Gáli Ákos. Végezetül megemlítette: örvendetes módon javulni kezdett a rendőri munka megítélése, a lakosság túlnyomó része belátta, hogy a mai rendőrség nem azonos a szocialista évtizedek rendőrségével. (ribáry) Közös érdekek Magyar—horvát egyezkedés Nem történt törvénysértés Törvénysértőek az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatai, amelyeket az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (OSZH), illetve a Magyar Demokrata Fórum ügyében hozott április 15-én. Ezt a Legfelsőbb Bíróság állapította meg tegnap, miután tárgyaláson kívül elbírálta, a Magyar Demokrata Fórum, illetve a Fiatal Demokraták Szövetsége által, a határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. A Legfelsőbb Bíróság a két határozatot Lakcímnyilvántartó Hivatal, illetve a Magyar Demokrata Fórum nem követett el törvénysértést, amikór a választók nyilvántartását korcsoportos bontásban az 1994-ben első ízben választók halmazára korlátozva kiadta, illetve megszerezte és felhasználta. Kidolgozták az új magyar- horvát kormányközi vízgazdálkodási egyezmény tervezetét, s még ez év első felében alá is írják a két ország illetékes miniszterei. A magyar és a hörvát vízügyi kormányzat javaslatai alapján a Baranya megyei Harkányban vitatták, illetve fogalmazták meg az egyezmény szövegtervezetét a minisztériumi szintű Horvátországi Vízgazdálkodási Vállalat valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium küldöttségei, Marko Sirac igazgatóval, illetve Zorkóczy Zoltán minisztériumi főosztályvezetővel az élükön. Az egyezmény egyik legfontosabb eleme, hogy a felek csak közös elhatározás alapján, egymással egyeztetve építhetnek bármilyen új objektumot, például vízierőművet a közös érdekeltségű területen. Mint ismeretes, a horvát oldalon Gyurgyevác térségében terveztek korábban vízlépcsőt a Dráván, amelynek építése ellen a magyar oldalon fekvő települések lakói tiltakoztak. Az újabb elképzelés szerint a horvátok Novo Virje térségében terveztek korábban vízlépcsőt a Drávának azon a szakaszán, ahol a folyó mintegy harminc kilométer hosszúságban horvát területen kanyarog. Az új egyezmény tervezete azt is tartalmazza, hogy minden munkálat előtt környezeti hatás- tanulmányt kell készíteni. Az egyezménytervezet szerint a két ország szakemberei magyar-horvát állandó vízgazdálkodási bizottságot is alakítanak, amely az egyezményben foglalt teendők operatív testületéként működik. Boross Péter és Helmut Kohl tárgyalásai Segítjük Magyarország EU-csatlakozását (Folytatás a 1. oldalról) — Ami a volt Jugoszlávia térségében történik, bennünket nemcsak azért érint érzékenyen, mert a közvetlen - szomszédságunkban van, hanem azért is, mert déli határainkon túl jelentős számú magyar él — mondta többek között Boross Péter miniszterelnök. — Reméljük, hogy a válság hamarosan és békés úton megoldódik. A német kancellár arra emlékeztetett, hogy Magyar- ország és Németország már jószerivel évszázadok óta közös úton halad, olykor jó, olykor pedig rossz irányban. Ezúttal is szóvá tette, hogy a magyar kormány jövőben is folytatjuk, amikor Németország, pontosabban jómagam veszem át az elnöki tisztséget — mondta Helmut Kohl. — Tudomásul kell venni, hogy Magyarország a kontinens közepén van és önök nélkül a „közös ház” csak torzó és nem egy teljes egész lenne. Kérdésekre válaszolva a német kancellár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa integrálódása nem veszélyeztetheti az egyes nemzetek identitását, tehát az egyesülés után is a német német, a magyar pedig magyar ember marad. B. M. A stabilizáció közös feladat A mezőgazdaság helyzetéről, a kárpótlás néhány visszásságáról és a fejlesztések tovább folytatásáról is szólt tegnap este Érden Boross Péter miniszterelnök, az MDF helyi szervezetének nagygyűlésén. Mint mondotta örvendetes, hogy az elmúlt négy év során megkezdődhetett a mezőgazdaság átszervezése, fejlesztése. Jelentős mértékben nőtt az export, ennek folyamatos növekedése a stabil gazdaság záloga. Beszédének további részében a Közös Piacba kerülés elengedhetetlensé- gét hangsúlyozta. Az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta, hogy bár hazánk lemaradása szinte négy évtizedes volt, a beruházások befejezése csupán hónapok kérdése. A vezetékes ivóvízhálózat kiépítése után, a közeljövőben kiépülnek a gázvezetékek és nemsokára minden lakásban megszólalhatnak a telefonok. A magángazdaságok termékenysége is megtöbbszöröződött. A tavalyi aszályos időjárás ellenére nőttek a termésátlagok. A gazdasági stabilizáció nem létezhet megfelelő stabil politikai háttér nélkül. Ennek megteremtése közös feladat — emelte ki a miniszterelnök. Sz. L. Méltatlankodók Egyes pártok, főképp az ellenzékiek, no meg amelyeket kisebbeknek szoktunk emlegetni, most azt mondják, hogy a televízió kampányműsorai nem alkalmasak és elegendőek politikai programjuk bemutatására. Én elégnek tartom a választási műsorokat a rádióban és a televízióban, s valószínű: sokan osztják véleményemet. Nagyon jó lenne, ha a pártok mostani tapasztalataikból kiindulva komolyan vennék, hogy a kampány nem a választások előtt három hónappal, néhány héttel szokott kezdődni, hanem azonnal a választások után. Az ellenzéki pártoknak, főleg a parlamentieknek számtalan lehetőségük nyílt arra, hogy sajtótájékoztatón bizonyítsák politikai életünkben való jelenlétüket, nem beszélve arról, hogy a legjobb kampány maga a munka. Persze vannak pártok, amelyek ezt a munkát elhalasztva most próbálják meg utolérni magukat, s úton-útfélen bizonygatni kívánják jobbító szándékaikat. Szeretnék világgá kürtölni: ők azok, akik az ipar, a mezőgazdaság, a pénzpolitika válságát ripsz-ropsz meg tudnák oldani, ők azok, akik képesek letörni az inflációt, csökkenteni a munkanélküliséget... A liberális ellenzék, valamint a baloldali blokk időben megkezdte kampányát, szövetségbe tömörültek, avagy magukba olvasztották a szakszervezeteket azt remélvén, hogy ezzel bővíthetik szavazóbázisukaL Érdekes módon a kormányon lévő pártok körében nem tapasztalható hisztéria a kampányműsorokkal kapcsolatosan, ám őket igazán nem is érheti vád, hogy lustálkodtak az elmúlt négy esztendő alatt. Dolgoztak eleget, s ebből kifolyólag minden ember számára érthető, hogy elkövettek hibákat is. Úgy, mint ahogy azt a világ összes kormánya megteszi, még olyan helyzetben is, amelyik nem hasonlítható egy békés rendszerváltozással járó feladathoz. A televízió kampányműsorai elleni felszólalás egyik része, hogy Pető Iván, az SZDSZ elnöke kijelentette, a rádió és a televízió alelnöki székeibe minél előbb megfelelő embereket kellene ültetni. Hogy milyen a megfelelő ember? Az SZDSZ visszafogottságát ismerve nyilván olyan, aki azonnal száműzné a nemzeti és a keresztényi gondolatokat. (Vödrös) — Mi a kezdettől fogva támogattuk Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását, s ezt a vezető utat. Ezenkívül a két ország kapcsolata példaértékű lehet az összeurópai stabilitás szempontjából. 1989 augusztusában és szeptemberében igen sokat tett azért, hogy a németek ezrei megtalálják a szabadságba
