Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-21 / 92. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK Tallózás az MSZMP KB 1989-es jegyzőkönyveiből Negyven év állt rendelkezésre... Milyen az ország gazdasági helyzete 1989-ben, a demok­ratikus választások előtt Horn Gyula és társai szerint, az MSZMP (ma MSZP) KB-ülések jegyzőkönyveinek tükrében? Ez tudható meg az alábbi idézetgyűjtemény­ből, amely az 1989-es jegyzőkönyveiből származik. 800 ezer érintett Köztestületi agrárkamara 1989. február 10—11. A gazdasági életben, gaz­dasági területen ma — le­het, hogy vulgáris amit mon­dok — hadiállapotok van­nak. (65. o., Horn Gyula). ... Ma Magyarországon 532 ezer főnek 4000 forint alatt van az alapbére, fizeté­se. Ez önmagában sokat el­árul, és akkor én most nem nyugdíjasokról beszéltem. (135. o., Nagy Sándor) Valójában több év óta egy olyan feladványnak a megoldásán dolgozik a párt- és kormányzati veze­tés, amelyben itt-ott vannak pillanatok, amikor mi is már a megoldás vagy rejt­vény megoldhatatlanságá­ban gondolkodunk. Neveze­tesen: adósságállományunk mértéke olyan magas, moz­gástere a gazdaságnak olyan szűk ...(163. o., Né­meth Miklós) ...Azért élezem ki így ezt a kérdést, mert úgy ér­zem, hogy lehetőségeink ki­merülőben vannak arra, hogy a válságos helyzeten úrrá legyünk, és itt nem ke­vesebbről van szó, mint a hatalom megszerzéséről (megőrzéséről) vagy elvesz­téséről. Ha nem sikerülne a hatalmat megőrizni, nagyon kérdéses, hogy a történelem ad-e egy további lehetősé­get egy olyan mozgalom­nak, amelyik hetven év alatt háromszor vesztette el a hatalmat. (86. o„ Vajda György) ...Egyébként a szocialis­ta intemacionálé a demokra­tikus szocializmus program­ját még nem valósította meg, pedig felfogásunk sze­rint előbbre járnak nálunk bizonyos kérdésekben... ...ha a hogyant nem fejt­jük ki bővebben, akkor na­Egy francia tengerparti tarto­mány Aquitaine (fővárosa Bordeaux) nemrégiben dön­tött arról, hogy egyes orszá­gok gazdaságait támogatás­ban részesíti. Európán belül hazánkra esett választása. Se­gítségként kis- és középvál­lalkozások részére egy tízna­pos tanfolyamot kezdtek meg létrehozni. Május 30. és június 10. között rendezik meg Budapesten, és Gödöl­lőn. A tanfolyam támogatóival és tartalmával a Francia Inté­zetben helyett kapott sajtótá­jékoztatón ismerkedhettünk meg. A szervezők szerint a környező országok közül ha­zánknak legnagyobb a képes­sége a fejlődésre. Sok a kö­zös vonás a két országban — hallhattuk, hiszen a mező- gazdaság mindkettőnknél ki­emelkedő jelentőségű. Ná­gyon hamar megkapjuk azt a felvetést, hogy 40 év állt rendelkezésre, hogy mind­azt, ami ebben a program­ban megvalósult, azt meg­csináljátok. Megvolt a lehe­tőség, miért nem éltünk ve­le? (515. o., Gyuricza Lász­ló) 1989. március 7. ...Csak gondoljunk arra, hogy 1989-ben magyar— szovjet gazdasági kapcsola­tokban 13 százalékkal csök­ken a forgalom, és ez mi­lyen problémákat okoz vál­lalatainknak? Az elkövetke­ző időszakban ez még sú­lyosbodik, és nem javul... ...de itt van az óriási adósságállomány, aminek kamatterhe 1,2 milliárd dol­lár... ...A számaink arra utal­nak, hogy a reálbéreket... az elkövetkező 1-2 évben még csökkenteni kell, és nem kizárt, hogy 2-3 száza­lékkal... (521., 522. o„ Hoós János) 1989. február 20—21. ...a mezőgazdaság jöve­delmezősége romlott, a me­zőgazdasági nagyüzemek egyre szélesebb körében az egyszerű újratermelés pénz­ügyi feltételei is hiányoz­nak, az eszközállomány el- használódottsági foka nö­vekszik (282. o., Iványi Pál). ... F#k ozatosan megkez­dődött a nagyüzemekben egyes termelési ágazatok, főleg az állattenyésztés fel­számolása. Ezért, ha nem lesz gyökeres változás, élel­miszerhiánnyal kell számol­nunk az országban... (294. o., Rimóczi Sándorné) ...Ma 1300 nagyüzem­ből ötszáz máról holnapra tengődik... Nagyon sok he­lyen megindult a vagyon lünk a kis- és középvállalko­zásoknak legnagyobb a mun­kahelyteremtő szerepe, és legrugalmasabb az alkalmaz­kodása a változó viszonyok­hoz. Jacques Valade úr, volt francia képzésért felelős mi­niszter kiemelte: hatékony, rögtön hasznosítható képzés­ben érdemes befektetni, és a legnagyobb támogatást jelen­leg a mezőgazdasági vállal­kozások igénylik. A most el­indult együttműködés példa­értékű, hiszen Magyarország kapcsolata Európával úgy lesz igazi, ha a kis egységek, a települések, a vállalatok, emberek kötnek gyümölcsö­ző ismeretségeket egymással. Az előadássorozat szerve­zői úgy vélik: vállalkozása­ink elsősorban a bankrend­szerrel való kapcsolat, a ve­zetési eszközök, a kiviteli le­felélése. Riasztó jelzések ezek (317. q., Révészné Kéri Andrea) 1989. május 8. A külső tényezők, ame­lyek jelenleg vasmarokkal szorítják a gazdaságot, nem fognak enyhülni, ...lehet, hogy még fokozódni fog. Nem látom ma azokat a konkrét lehetőségeket a gaz­daságban, amelyeknek alap­ján azt gondolhatnánk, hogy jövő júliusban valami­vel is jobb lenne a hely­zet... (806. o., Tétényi Pál) Abban azt hiszem, mind­annyian egyetértünk, hogy ebben az országban válság van, ezt az előző központi bizottsági ülésre beteijesz- tett jelentés is megállapítot­ta. Ez a válság jelen van a társadalom felépítményi szférájában is, és jelen van a gazdaságban is. (826. o„ Gyuricza László) ...azt, hogy az agrárága­zat nagyon nehéz helyzet­ben van, vészhelyzetben van, mi magunk is elismer­jük... (939. o., Iványi Pál) ...Ha valamit én ki viszek egy dollárért, azért kapok 63 forintot. Ha ugyanezt a terméket kiviszem a Szov­jetunióba, kapok érte körül­belül 18 forintot. (931. o., Nagy Gábor) ...Már nem csupán a pa­raszti jövedelmek vannak veszélyben, hanem a belföl­di ellátás és a népgazdaság szempontjából elengedhetet­len agrárexport is. (952. o., Nagy Tamás) ...A válság, a politikai és gazdasági válság, bizonyos vonatkozásban pártválság nem egy év terméke... leve­zetése nem egy év alatt, ha­nem évek alatt fog lebonyo­lódni... Sodródunk-e? Igen. Részben objektív okok mi­att, részben szubjektív okok miatt... Saját ügyetlensé­günk, tehetetlenségünk, mert nem tanultunk meg válságot kezelni. (1026. o., Grósz Károly) hetőségek, és az információ- áramlás terén küzdenek je­lentős hátrányokkal. Ennek megfelelően az Európai Unió támogatásairól, a ban­kokról, a biztosításokról, a mezőgazdasági vállalkozás­ról, az értékesítésről, a kör­nyezetvédelmi előírásokról és az önkormányzatok vállal­kozással kapcsolatos szerepé­ről lesz szó. Ez utóbbi a fel­kért rendezvénygazda, a gö­döllői önkormányzat ötlete, amely ezzel is segíteni kíván­ja a normális együttműködés kialakítását a két fél között. A fejlődő kisváros fejlesz­tési programjába is illeszke­dik az esemény. Gémesi György polgármester kifej­tette: Gödöllő a jövőben a kultúra, az idegenforgalom, és a konferenciák városa kí­ván lenni. Nánási Tamás Ez év december 31-éig meg kell alakulnia az úgyneve­zett köztestületi agrárkamará­nak, amelyben kötelező lesz a tagság a mezőgazdasági áruértékesítők számára. Mindezt Mészáros Gyula, a Magyar Agárkamara közgaz­dasági igazgatója mondta tegnap annak kapcsán, hogy megkezdődött a köztestületi agrárkamara tevékenységé­nek tényleges előkészítő fo­lyamata. A szakember elmondta: a szervezés 600-800 ezer mező- gazdasági áruértékesítőt érint. Az országos szervezet megalakulását megelőzi a re­gionális kamarák létrejötte. A regionális kamarákat ez év A Fűrész-, Lemez- és Hordó­ipari Vállalat ceglédi gyár­egysége már évekkel ezelőtt kacérkodott az önállósodás gondolatával. Igen hossza­dalmas előkészítés és szá­mos tárgyalás után — tud­tuk meg Barta István igazga­tótól — tavaly a helybéli gazdálkodóegységet előbb leányvállalattá alakították, november 1-jétől pedig már Fa-, Lemez Kft.-ként folytat­hatták tovább a tevékenysé­güket. Teljesült a régi vágy, az önállósodás. .Néhány hét múlva az átalakulás végső szakasza következhet: a ma­gánosítás. A kft. vezetése azon munkálkodik, hogy a munkatársak vásárolhassák meg az egykori gyáregysé­get. A változásnak a gárda — a jelenlegi körülmények kö­zött — egyelőre nem sok előnyét élvezheti. Kétségte­lenül kedvező viszont, hogy immár megszűnt a bu­dapesti központ irányítása. A kft. maga kötheti meg a szerződéseket a szállítók­kal, megrendelőkkel. Köz­vetlen lett a kapcsolat az ügyfelekkel. Viszont a könyvviteli és számviteli, valamint a külkereskedelmi teendőket — egy megálla­podást írtak alá a szolgálta­tásokra — továbbra is a köz­pont végzi. Az erdőgazdaságokkal és az alapanyagszállító cégek­kel maguk tárgyalnak, saját elképzelések és feltételek szerint. A vevők döntő több­sége külföldi, olasz és né­met partner. Velük ugyan­csak elevenebb, szorosabb az együttműködés. Elkép­zelhető, hogy a magánosí­tás után újabb külhoni tár­sakkal bővül a vásárlók kö­re. Alapjában véve nem vál­tozott a főprofil, továbbra is a fűrészáru előállítása (rönk­feldolgozás) és a lemezgyár­tás a jellemző. Az utóbbinál ülés- és támla, valamint ülő­garnitúrák alkatrészeinek készítése a meghatározó. Hamarosan egy új technoló­gia gazdagítja a palettát. Ne­vezetesen, elemekből össze­állítható bútorok tartozékai­október 31-éig kell megalakí­tani. A megalakulás előkészí­tése viszont már a jövő hó­nap vége felé megkezdődik. Az új szervezet az eddigitől annyiban tér el, hogy nem ér­dekképviseletként működik majd, hanem gazdaság- és pi­acszervezés, a képzés és okta­tás, valamint a tagok közötti kommunikáció megteremtése lesz a legfontosabb feladata, így ez a szervezet köztestüle­ti funkciókat lát majd el. Lé­nyeges, hogy a tagoknak a szolgáltatásokért csupán 1996-tól kell majd fizetniük, azaz előbb élvezik a különfé­le szolgáltatásokból fakadó előnyöket, mint ahogyan azért fizetniük kellene. nak gyártásával is megpró­bálkoznak. Ehhez több új szerszám kell. A sorozat- gyártásra a későbbiekben gondolhatnak. A múlt évben mintegy ti­zenhat kollégától megvál­tak. Ez elkerülhetetlen volt, állítják, mivel a megrendelé­sek jelentős mértékben visz- szaestek. Állandósult a gár­da, körülbelül kétszáznyolc­van dolgozója van a kft.- nek. Az első félévben nem tervezik a létszám további karcsúsítását. Viszont törek­szenek a minőségi cserére. Akiknél gond van a munka- fegyelemmel, azok bizony vehetik a kalapjukat. A ren­dészeti tevékenységet meg­szüntették — egy biztonsá­gi bt.-t bíztak meg ezzel a feladattal —, így a korábbi összefonódások aligha ka­matoztathatók. Hiszen elő­fordult néhány komoly visz- szaélés, lopás. Egyébként az idén február 1-jéig visz- szamenőleg átlagosan mint­egy tizenegy százalék bér­emelés volt, igaz, körülbe­lül százhetven személy fize­tése nem érte el korábban a minimálbér alsó szintjét. A második félévben a ter­melés mennyiségével kap­csolatban van egy-két bi­zonytalan pont. Egyelőre a nyugati partnerek nem tud­ják pontosan előre jelezni, hogy mekkora lesz az igény a kinti piacon a kft. árui iránt. Azzal biztathatják a ceglédieket, hogy a megren­deléseknél nem várható lát­ványos visszaesés. Barta István szerint az át­alakulás, az elszakadás után még nem felhőtlen az örö­mük, nem érezhetik magu­kat páholyban. Továbbra is cipelik az anyavállalat anyagi terheinek a kft.-re eső részét. Emiatt szinte na­ponta pénzügyi gondjaik vannak. Annak ellenére, hogy hitelt vettek fel. Ám a jelenlegi tulajdonost nem le­het magára* hagyni. Mert amennyiben felszámolnák, úgy a kft. sorsa is megpe­csételődne. Remélhetőleg a magánosítás lesz a végleges megoldás. Fehér Ferenc Forintos hírek A transzferábilis rubel magyarországi felülérté­keltsége is oka annak, hogy Bulgária a volt szocialista országok kö­zül egyedül Magyaror­szággal nem tudott dű­lőre jutni adósságai ren­dezésének a kérdésé­ben — állította szerdai számában a Kontinent című szófiai napilap. Bukarestben közös amerikai—román bank nyílt meg, amely ipari és kereskedelmi vállal­kozásokhoz nyújt hite-x leket. A bank indulótő­kéje 2,9 milliárd lej. Az Ipari és Kereskedel­mi Hitelbank igazgatói remélik, hogy új színvo­nalat honosítanak meg a döcögő román bank-, rendszerben, amely ügy- gyel-bajjal igyekszik al­kalmazkodni a piacgaz­daság szigorú követel­ményeihez. Alapos karcsúsítást hajt végre a JAL, a ja­pán légitársaság, de a létszámcsökkentést más japán cégekhez ha­sonlóan, hosszabb idő alatt, a lehető legkisebb megrázkódtatást okoz­va próbálja elvégezni. A terv az, hogy az 1997-es üzleti év végé­re 4250 fővel kevesebb embert foglalkoztasson a vállalat, 17 400 főre csökkenjék a létszám. A Samsung dél-koreai óriás iparvállalat úgy döntött, hogy a német Volkswagennel szem­ben a japán Nissan vagy Toyota céget vá­lasztja partnerül sze­mélyautó-gyártó ve­gyes vállalkozásához. Románia lendületet akar adni a privatizáció­nak. Az illetékes ható­ságok szándékai szerint még az idén további 2300 állami, túlnyomó részben nagy- és közép- vállalatot fognak ma­gánkézbe adni. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Francia vélemény: hazánk a legfejló'dőképesebb Vállalkozási továbbképzés Gödöllőn is * Átalakulás — nehézségekkel Még nincsenek páholyban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom