Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-20 / 91. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 20., SZERDA • 7 7 A megyeháza hírei u A szigetújfalui nemzetiségi táncosok ünnepe A kultúra támogatásáról és annak forrásairól A Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda igazgatói állására beérkezett pályázato­kat bírálta el tegnapi ülésén a megyei közgyűlés köműve- lődési és oktatási bizottsága. A képviselők azt javasolják a közgyűlésnek, hogy az iro­da jelenlegi megbízott igaz­gatóját, Farkas Ixijosnét ne­vezze ki öt évre igazgatónak. A bizottsági ülésre tegnap meghívást kapott négy me­gyei intézmény vezetője is. A Pest Megyei Levéltár, a Pest Megyei Könyvtár, a Peft Megyei Közművelődési Információs Központ és a Pest Megyei Múzeumok igazgatóságának vezetői ar­ról állítottak össze egy tájé­koztató anyagot a bizottság számára, hogy miként is tud­ják igénybe venni a kulturá­lis tevékenység támogatásá­nak forrásait, a kultúra finan­szírozása milyen szerepet tölt be az intézmények életé­ben, valamint hogyan csopor­tosultak a források az elmúlt időszakban. A tájékoztató anyagokhoz fűzött kiegészítések meghall­gatása után Sípos István kép­viselő annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a me­gyei önkormányzat az intéz­ményfenntartói szerepének példásan eleget tesz. Takács Gábor, a Pest Megyei Köz- művelődési Információs Köz­pont igazgatója elmondta: ha más megyékkel összehason­lítjuk a támogatási rendszert, akkor valóban elégedettek le­hetnek az intézmények, en­nek ellenére javasolta, hogy bizonyos folyamatokat része­sítsen előnyben a Pest Me­gyei Önkormányzat. Asztalos István tanács­nok, az intézmények által benyújtott tájékoztató anya­gokat értékelve úgy vélte, azokból egyfajta elismerés érződik. Elmondta: a me­gyei önkormányzat és a bi­zottság minden lehetőséget megragadya próbálta a kultú­ra támogatását biztosítani. Igaz, hogy a mostani költ­ségvetésben az alapok — amelyekre páélyázatokat le­het benyújtani — kevesebb pénzt tartalmaznak, de na­gyobb összeg jut felújításra az előző évhez képest, és ez is a kultúra része. Hozzátet­te: minden intézménytől el­várható, hogy a pénzügyi tá­mogatásukat ne csak az ön- kormányzattól várja, hanem külső forrásokat kutasson fel. A bizottság nem támogat­ja a ceglédi és a budakeszi polgármester kérelmét. Ceg­léden öt középiskola van, csaknem négyezer tanulóval, ezek működésével kért hoz­zájárulást Mácz István pol­gármester, mivel az összlét- szám közel- 60 százaléka a környező településekről jár be. Szemereki Zoltán Buda­keszi polgármestere pedig a középiskolás kollégium fenn­tartásához kért pénzt, arra hi­vatkozva, hogy a kollégium­ban Pest megyei gyerekek laknak. A, bizottság állás­pontja az volt, hogy ameny- nyiben a települések átadják az intézményeket a megyé­nek, a törvény erejénél fog­va kötelező lesz azokat fenn­tartani, de amíg a települési önkormányzatok működtetik őket, nem indokolt a támoga­tás. H. Cs. Színházi bemutatók Modern balettet, Pirandello-improvizációt, Shakes- peare-vígjátékot, Füst Milán-drámát is kínálnak újabb bemutatóikon a fővárosi színházak. Bozsik Yvette táncművész és koreográfus új produkciójá­ban Báthory Erzsébet életét próbálja „megfejteni” a moz­dulatok, a gesztusok segítsé­gével. Az Úrnő című tánc­kompozíció érzékeltetni kí­vánja az asszony magányát, elszigeteltségét, titokzatossá­gát és mindenek felett: más­ságát. Az előadás zeneszer­zője Jean-Philippe Heritier, a jelmezek tervezője Velich Rita. A Kamrában ma este tartják a premiert. Katona József Színház új bemutatója improvizáció Luigi Pirandello néhány ol­dalas novellája nyomán. A rendhagyó játéknak a színpa­don kívül helyszíne a néző­tér, valamint a büfé is. A rög­tönzéseknek helyet adó, arra építő előadás szereplői: Hau- mann Péter (vendégmű­vész), Máthé Erzsi, Csáká­nyi Eszter, Söptei Andrea, Bertalan Ágnes, Illés Györ­gyi, Bán János. Lengyel Fe­renc, Kaszás Gergő, Kun Vil­mos, Dengyel Iván, Vajdai Vilmos, illetőleg főiskolai hallgatók. Rendező: Máté Gábor. A premiert csütörtö­kön tartják a belvárosi szín­házban. Nádas Péter Temetés című művét az R. S. 9. Stú­diószínház tűzte műsorára. Szereplők: Túri Hajnal és Huszár Zsolt. Dobay Dezső rendezte a Rumbach Sebes­tyén utcai produkciót. Az első előadás pénteken lesz. William Shakespeare Mak­rancos hölgy című vígjáté­kát a Budapesti Kamara- színházban játsszák, ugyan­csak péntektől. Petrucciót Derzsi János, makrancos höl­gyet Egri Kati alakítja. Az előadást Csizmiadia Tibor rendezte. Megyeri Gyalog Galopp a címe a Kolibri Színház első igazán felnőttnek szánt pro­dukciójának. Színházat, báb­játékot, horrormusicalt és tár­salgási drámát kínálnak Gra­ham Chapman. John Cleese, Terry Gilliam, Eric Idle, Terry Jones, Michel Palin magyarra ültetett szövegei. A produkciót Novák János állította színpadra. A premi­er időpontja: péntek. A népi kultúra megtartó eró' Örömteli izgalom, remek hangulat és nagy siker jelle­mezte a Szigetújfalui Né­met Nemzetiségi Táncegyüt­tes találkozóját, műsorát, melyre az együttes hajdani tagjai is összegyűltek, fiata­lok és már nem annyira fia­talok — még alapító tagok is — együtt szerepeltek a szigetújfalui Petőfi Művelő­dési Ház színpadán. Az örömre már a műsor sikerét megelőzően megvolt az ok: a népi együttesek áp­rilis 9-én Gyulán rendezett országos minősítő fesztivál­ján arany II. minősítést kap­tak. Nem először: 1986 óta van ez a legmagasabb foko­zat a birtokukban, amit együttes elérhet. Megérkezve a művelődé­si házba, Huszák Gézától ér­tesülök a gyulai eredmény­ről, vele beszélgetünk, hi­szen felesége, az együttes vezetője röviddel a műsor kezdete előtt, érthetően, na­gyon elfoglalt. Felnőttegyüttes 14 párral — 1952-ben alakult az együttes, Kovács Lajosné Éva néni vezetésével — mondja Huszák Géza. — Én ’68-ban kezdtem táncol­ni benne, s táncolok még máig is, a minősítőn is fel­léptem. Megvédtük az ara­nyunkat. Ez nagy szó, hi­szen generációváltás történt közben. Most tizennégy pár alkotja a felnőttegyüttest, s van utánpótláscsapat, ez a középiskolás korosztály, azonkívül két gyerekcsoport. — Miket táncolnak? — Elsősorban helyi gyűj­tésű német táncokat. Előad­juk Wenczl József pilisvö­rösvári és Maninger Miklós soroksári együttesvezető ko­reográfiáit. Életben tartjuk azokat az^ összeállításokat, melyeket Éva nénitől tanul­tunk, aki maga sajnos már nincs közöttünk. A felesé­gem itt Szigetújfaluban szü­letett, ismeri, gyűjti az itteni régi táncokat, s azokat új elemekkel kiegészítve ké- •szít koreográfiákat az együt­tesnek. Kapcsolatokból: testvértelepülés — Jánrak-e külföldre? — Persze, német nyelvte­rületre nagyon sokat, Éva néni már az 1960-as évek­ben, amikor ez még nem volt túlságosan egyszerű, szervezett Ausztriába utat. Újabban Eisenbacher Fe­renc kezdte építgetni a kap­csolatokat, az első utazást 1980-ban indította. Több­ször a - németországi Wag­häusel volt az úti cél, jöt- tek-mentek a táncosok, majd később a futballisták, a tűzoltócsapatok, addig-ad- dig kerekedett a kisgömböc, hogy 1986 óta testvértelepü­lések vagyunk. Huszák Gézánénak is al­kalma nyílik néhány percre leülni a művelődési ház iro­dájában. — Nagy öröm és nagy se­gítség is' — mondja —, hogy most már hazai zene­karral dolgozhatunk: A ze­nekart alkotó fiatalok itt a művelődési házban, vala­mint a ráckevei és.a csepeli zeneiskolában tanultak. A tánctanításban segítségemre van Steer Mónika, az után­pótláscsapat és Szeltnemé Winhardt Ildikó, a felsős gyerekcsapat vezetője. Ma­A szigetújfalui német táncegyüttes egykori és mai tag­jai együtt ünnepelnek Az idősebbek helyét az utánpótláscsapat fiataljai ve­szik át... „Ahány szereplő, annyi egyéniség” gam tizennégy évesen kerül­tem az együttesbe, amely akkor lefutó szakaszban volt. Ketten a férjemmel, aki 1976-tól 1990-ig mint a művelődési ház igazgatója dolgozott, kezdtük újra szer­vezni a csapatot. Mikor még csak a magunk korosz­tályával foglalkoztam, szó­rakozás volt számomra. Ahogy jöttek a fiatalok, jön­nek az egyre fiatalabbak, egyre több a felelősség. De nem bánom, és szeretném, ha a százéves fennállását is megérhetné az együttes. Én a német népzenén nőttem fel, emlékszem azokra a cso­dálatos estékre, amikor a nagybácsikám húzta a har­monikát, a felnőttek énekel­tek, mi, gyerekek meg hall­gattuk, s amennyire tud­tunk, mi is énekeltünk. Örü­lök, hogy sok lelkes ember van ma is, akiknek szintén fontos, hogy a nemzetiségi kultúránk fennmaradjon. Zsúfolt a színházterem, sok az álló néző is. Oldalt a zenekar, melyet most nem­csak hazaiak alkotnak, ki­egészültek a törökbálinti sváb zenekarral. Pákozdy Gábor, a művelődési ház igazgatója üdvözli a közön­séget, a vendégeket, Zwick Andrást, a Magyarországi Németek Szövetsége Pest Megyei Érdekképviselete vezetőjét, dr. Major Lász­lót, a ráckevei körzet köztár­saság párti képviselőjelöltjét. Nemzedékek egymás mellett Felmegy a függöny, nyolc párt látunk a színpadon. Ra­gyog a már őszülő férfiak hófehér inge, csillog az asz­szonyok brokátszoknyája. Ők az alapítók, vagy leg­alábbis régi tagok.-— Érdekes, hogy mind­egyiknek táncol a gyereke is — hallom a nézőtéren. Kovács Lajosné Újfalusi körtáncát adják elő; majd helyüket az utánpótláscsa­pat fiataljai veszik át, Wenczl József polkájával. Az est koreográfiái még: Wenczl József Keringő' és polka, Baranyai táncok, Ko­vács Lajosné Vidám sváb­tánc, Wenczl József Búcsú­polka, Vörösvári rezgés, Döngölős polka, Maninger Miklós Ceglédberceli ug­rás, s végül Kovács Lajos­né Nagy svábtánc. Hogy melyik csapat is táncol ép­pen, nem mindig meghatá- rozható*egymás mellett jár­ja apa és fiú, anya és leány. A konferáló Horváth Franciska óvodavezető Ör­kény Istvánt idézi: „Mind­nyájan tudunk valamit, és azt senki se tudja utánunk csinálni.” Mennyi változatát látjuk ezen az esten a forgásnak, a ringásnak, az összefogózás­nak, a dobbantásnak, a kéz­tartásnak, a szoknyalenge- tésnek, az egymásra tekin­tésnek! A tréfának és a mél­tóságnak. A lírának és a szi- lajságnak. Utánuk csinálni? Mikor még két egyforma táncos sincs. Minél tovább nézzük őkét, annál inkább felfedez­zük: ahány szereplő, annyi­féle. Annyi egyéniség. Em­legetik, hogy a minősítő fesztivál zsűrijétől is el­hangzott (az arany II. mel­lé): elnéznék még őket so­káig. Nádudvari Anna Koldusoperái ház) Alvar Aalto finn építész — akit lapunk egyik régebbi számában már bemutattuk — bútortervező munkássá­gából ad ízelítőt a Budapest Galéria holnap nyíló kiállí­tása. Az érdeklődők fotók, tervrajzok, makettek, búto­rok segítségével követhetik nyomon a XX. századi épí­tészet egyik legmarkánsabb egyéniségének pályafutá­sát, sok irányú tevékenysé­gét. A világhírt! finn alkotó művészetét az anyag- és szerkezetszerűség, a dinami­kus téralakítás, ugyanakkor a finn népi építészet hagyo­mányainak átörökítése jel­lemzi. Ezt érzékelteti az Alto tervezte paimiói tbc- szanatórum, illetőleg a hí­res Mairea-ház teljes terv­dokumentációja. Ez a két —1930-as években terve­zett — épület alapozta meg Aalto nemzetközi hírnevét. A tárlat május 15-éig tekint­hető meg a Szabadsajt.ó út 5. szám alatt. Évek óta egyetlen szöget nem veitek be a bukaresti operaházban, a zenekar hang­szereinek átlagéletkora több mint 50 év, az intézmény egyetlen gépkocsival sem rendelkezik — mondta el a bukaresti lapok közlése sze­rint Eugenia Moldoveam is­mert énekesnő, aki tavaly vette át az intézmény vezeté­sét. Az igazgatónő a román kormány legutóbbi ülésén számolt be a legrangosabb romániai kulturális intéz­mény szomorú helyzetéről. Elmondta, hogy az épület új szárnyában ezen a télen nem volt fűtés, a balettermekben Ugyanaz volt a hőmérséklet, mint odakint. A nemzetközi klasszisú énekesek havi fize­tése 63 000 és 160 ezer lej, azaz 35 és 95 dollár között ingadozik. A gyatra pénz­ügyi helyzet ellenére egyéb­ként a bukaresti operaház idei szezonja — évek óta elő­ször — nagyobb közönséget vonzott, mint tavaly. Alvar Aalto Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom