Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-16 / 88. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 16., SZOMBAT 3 Dandár alakul Békéscsabán A jövő csütörtöktől hétna­pos parancsnoki felkészíté­sen vesznek részt az alaku­lóban lévő Békés megyei honvédelmi dandár tisztjei. A száz tartalékos tiszt más­fél száz hivatásos tiszt és tiszthelyettes segítségével a Békéscsabán felállítan­dó, területvédelmi feladato­kat ellátó alakulattal kap­csolatos alapismereteket sa­játítja el — jelentette be Urbán Lajos vezérőrnagy, a szárazföldi csapatok he­lyettes parancsnoka Békés­csabán, a helyőrségi klub­ban megtartott sajtótájékoz­tatón. Az április 21-i moz­gósítást követően 22-én megkezdődik a tartaléko­sok általános katonai kikép­zése, 26-án csoportos har­cászati foglalkozások lesz­nek, s 27-én zárul a felké­szítés. A hajléktalanság nem számolható fel Az MDF elhatárolódik a MIÉP-tól Csurka István kijelentésére, miszerint a Magyar Demok­rata Fórum és a Magyar Igazság és Elet Pártjának választási együttműködése elképzelhető — Kulin Fe­renc, az MDF frakcióveze­tője azon a véleményének adott hangot a tegnapi szo­kásos sajtóbeszélgetésen, hogy elképzelhetetlennek tartja ezt a lehetőséget. Áthi­dalhatatlan az ellentét a két párt vezetősége között. A csurkai gesztust csábí­tó taktikának nevezte Kulin Ferenc, mellyel a Magyar Igazság és Elet Pártja vá­lasztókat akar toborozni az MDF és a MIÉP között in­gadozók táborából. Csurka István Antall József-ellenes kirohanásai minősíthetetle­nek és elfeledhetetlenek, így a jelenlegi MIEP-veze- téssel a választások után sem várható együttműkö­dés. A baloldal megerősödé­se pedig nem az antalli poli­tika, mint azt a MIEP-társel- nök hangoztatja, hanem ép­pen ellenkezőleg, a Csurka- féle megosztó politizálás miatt történhetett meg — Kulin Ferenc véleménye szerint. A nyolcvanas évek ele­jén már észlelni lehetett egy gazdagodó, illetve egy szegényedő réteg kialakulá­sát. Ez a folyamat a rend­szerváltozás kapcsán felerő­södött — mondotta Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisz­térium államtitkára. 1992 végére sikerült megalkotni a szociális törvényt, ennek révén csökkent az állam szociálpolitikai szerepe; az igényfölmérés és az elosz­tás az önkormányzatok fel­adatkörébe utaltatott — a hatékonyabb támogatás ér­dekében. A szociális tör­vény részeként vált megha­tározóvá az államilag garan­tált szociális minimum, a szociális jogorvoslat; s meg­kezdődött a szociális infra­struktúra fejlesztése is. Az új szociális rendszer pozitívumai között említhe­tő a várandóssági pótlék, a három- és többgyermekes családok fokozottabb támo­gatása, az anyaság nyugdíj- szerző jogként való elisme­rése. A családipótlék-rend- szer ellenben elavult és fi- nanszírozhatatlan. A haté­kony szociálpolitikának kö­szönhetően azonban megva­lósult a tartósan munkanél­küliek támogatása, a lakás­fenntartási támogatás, a házi szociális gondozás ki- terjesztése. A hajléktalan­ság a legnagyobb erőfeszíté­sek ellenére sem számolha­tó föl véglegesen, viszont az úgynevezett kistérségi szociális felzárkóztatási rendszer sok veszélyeztetett területen, így Ózdon és kör­nyékén is csökkentheti a megélhetési gondokat; pél­dául a szociális földprog­ram és a szociális diszkon­tok rendszere által — fejez­te beismertetőjét Lakner Zoltán N. V. Muskátlit a Nyugatiból Futómuskátlikat árulnak ma a Nyugati pályaudvar cso- magmegó'rzőjében Erdősi Agnes felvétele Surján László az egészségügyi béremelésről Összkomfortos falvakat! Környezet és egészség cím­mel kétnapos konferencia kezdődött tegnap Baján. A tanácskozás megnyitóján Gyurkó János környezetvé­delmi és területfejlesztési miniszter hangsúlyozta: nemcsak az illetékes minisz­tériumok, hanem az önkor­mányzatok és a társadalmi szervezetek együttműködé­se is szükséges ahhoz, hogy a környezet állapota ne ro­moljon tovább, éppen ellen­kezőleg:, javuljon, és ennek a hatása az egészségvéde­lemben is kifejeződjék. Sur­ján László népjóléti minisz­ter olyan kistelepülési példa­mutató törekvésekre hívta fel a figyelmet, amelyek azt szolgálták, hogy a falu „összkomfortossá” váljon, és ezzel az életkörülmé­nyek az egészségügyi szol­gáltatással együtt javulja­nak. A miniszteri köszöntők után Kemény Attila, a KTM közigazgatási államtitkára ismertette a készülő környe­zetvédelmi nemzeti prog­ram tervezetét, a koncepció főbb jellemzőit. Kiemelte például, hogy korábban szinte kizárólag szankciók­kal, büntetéssel akartak eredményeket elérni. A most kidolgozott koncepció­ban döntő szerepet kap a ká­ros környezeti hatások meg­előzésének elve. Surján László a szegedi megyeházán tartott egész­ségügyi fórumon elmond­ta: még március végén sem tudták az egészségügyi in­tézmények, hogy változik-e az ellátmányuk, ezért nem kerülhetett szó­ba a béremelés. Ezenkívül szűkös a keret is. Azok kaphatnak elsősorban bér­emelést, akik a legnagyobb pszichés és fizikai megter­heléssel járó munkakörök­ben dolgoznak. A Újra megnyílt a Zsidó Múzeum A Knesszet elnöke Budapesten Shevacz Weisz, az izraeli parlement elnöke három­napos hivatalos látogatást kezdett tegnap Budapes­ten. A Knesszet elnöke tár­gyal a- magyar politikai élet vezetőivel, és részt vesz a holocaust 50. évfor­dulójának központi ren­dezvényein. Shevacz We­isz elsőként Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. A találkozót követően a ma­gyar diplomácia irányítója az MTI-nek elmondta: jó hangulatú eszmecserére nyílott alkalma a Knesszet elnökével. Két, egyetemi háttérrel rendelkező értel­miségiként vitatták meg a dolgokat, s a közös han­got annál is inkább köny- nyű volt megtalálniuk, mi­vel a Lengyelországban született politikus jól isme­ri régiónkat. A holocaust évfordulója kapcsán szó esett a múltról is; arról, hogy mi vezetett a zsidóság tragédiájához és milyen sokrétű okai voltak ennek. Jeszenszky Géza szerint Shevacz Weisz egyetértéssel fogadta azt a gondolatot, hogy a múlt — bármily tragikum is — nem elválasztó tényező a két or­szág között. Az izraeli poli­tikus tisztában van azzal is, hogy a magyar zsidóság tragédiája nem egyszerűen a magyar nép bűne, hanem a történelem tragédiája, amit az ország náci meg­szállása tett lehetővé. Az izraeli házelnök ezután Bo- ross Péter miniszterelnök­kel ült a tárgyalóasztalhoz. Az Országgyűlés elnöke is megbeszélést folytatott Shevacz Weisz-szel. Rövid ünnepség kereté­ben tegnap újra megnyílt a budapesti Zsidó Múzeum. Az eseményen részt vett Shevacz Weisz is. A kor­mány részéről Katona Ta­más államtitkár vett részt az ünnepségen. Horn—Vranitzky találkozó Franz Vranitzky, az Oszt­rák Szociáldemokrata Párt elnöke, kancellár az MSZP meghívására tegnap Ma­gyarországra látogatott. A vendég Győrött folytatott megbeszélést Horn Gyulá­val, az MSZP elnökével’ A tárgyalást követő nemzetkö­zi sajtótájékoztatón Horn ki­fejtette: a látogatás célja az osztrák—magyar kapcsola­tok kiemelkedő fontosságá­nak demonstrálása. Hangsú­lyozta továbbá, hogy pártál­lástól függetlenül lényeges­nek tartja a további előrelé­pést a két ország együttmű­ködésében. Franz Vranitzky kérdésre válaszolva kijelentette: a kö- zép-kelet-európai reformor­szágoknak egy áttekinthető időkeretben be kell kerülni­ük az Európai Unióba. Eh­hez azonban számos felada­tot kell megoldaniok a poli­tikai és gazdasági stabilitás­tól az intézmények újraszer­vezéséig. A balratolódástól való félelemről úgy véleke­dett, hogy a kérdés nem ön­magában a balratolódás, ha­nem annak mértéke. Ezzel összefüggésben rámutatott: Európa sok országában lát­hattuk, véget ér a szocializ­musnak az a változata, ame­lyik a demokratikus és hu­manitárius értékeket figyel­men kívül hagyja. Nemzetközi érdeklődés családvédelmünk iránt Az egy esztendővel ezelőtt megalakult családvédelmi szolgálat nemcsak hazánkban mutathat fel eredményt, de a magzatvédelmi törvénnyel együtt a nemzetközi ér­deklődés középpontjába is került — mondta Pusztai Er­zsébet, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára azon a sajtótájékoztatón, melyet a hasonló témának szentelt tegnapi tudományos ülés előtt tartottak a tárcá­nol Elmebaj? A Medián Közvéle­mény- és Piackutató In­tézet — adja tudtunk­ra a Magyar Hírlap — megkérdezte, mit gon­dolnak az emberek a pártok gazdasági prog­ramjáról. Ebben ez a kérdés is szerepel: ki oldja meg a gazdaság problémáit? Ezek sze­rint például a megkér­dezettek 65 százaléka ügy véli, (sejtem, kik le­hetnek), hogy az inflá­ció megfékezésének esz­köze az SZDSZ kezé­ben van. Mondhatom, a megkérdezettek vágy- elmebetegek, vagy a Medián munkatársai kerülhetnének joggal a hajdani Erim Intézet jog­utódjába, a Hárshegy­re, hiszen aki a „gazda­ság problémáit” figye­lemmel kísérte az utób­bi években, az tudhat­ja: az SZDSZ gazdasá­gi szakemberei (Isten ments, hogy miniszte­rek legyenek!) azt taná­csolták az MDF alakí­totta kormánynak, hogy az inflációt eresz- sze el, mert az majd jó­tékony tisztítótűzként fogja a magyar gazda­ságot helyrebillenteni. Azaz, ha az SZDSZ szakemberei vették vol­na kézbe a kormányru- dat, elképzelhető, hogy ma már 200 százalékos infláció is lenne Ma­gyarországon, hiszen arra tán még emlékez­nek kedves olvasóink, hogy három számjegyű inflációt jósoltak, nyil­ván alapos gazdasági is­mereteik alapján, a sza­baddemokrata tótum- faktumok. Megint csak hála Istennek, az An- tall-kahinet nem hallga­tott e szirénhangokra, hanem hozzáfogott egy elég drasztikus (s lás­suk be, mindnyájunkat érintő) gazdaságpoliti­kához, amelyik igenis megtörte az infláció év­tizedek óta tartó folya­matát, olyannyira, hogy ma már az csak 20 százalék körül mo­zog, ám 1989-ben en­nek majdnem a duplá­ja volt. A Medián sze­rint ennek ellenére a megkérdezetteknek csak 32 százaléka hiszi azt, hogy az MDF ké­pes az inflációt megtör­ni. Ebből csak arra a következtetésre jutha­tunk, hogy olyan embe­rek készítik ezeket a közvélemény-kutatáso­kat, és persze olyan kö­rökben, ahol a politikai hatalomra törő kímélet­len önjelöltek ha akar­ják, a feketét fehérnek látják, avagy fordítva, ahogy azt politikai ér­dekeik kívánják. (Vödrös) — Az 1993-ban elért ered­mények igazolják, hogy he­lyesek voltak azok az elkép­zelések, melyek alapján lét­rehoztuk a hazai családvé­delmi szolgálatot — hangsú­lyozta az államtitkár asz- szony. —: A nemzetközi ta­pasztalatok szerint is példát­lan az a változás, melyet— éppen az említett hálózat működése révén — az abor­tuszok számának alakulásá­ban elértünk egy esztendő alatt. Az államtitkár asszony számokat is idézett. Ezek szerint az elmúlt évben az abortuszra jelentkező nők­nek öt százaléka lépett visz- sza a műtéttől. — Természetesen me­gyénként nagy az eltérés a nők ilyen magatartásában — magyarázta a számokat Pusztai Erzsébet. — Míg például Szolnok megyében a fenti szám eléri a tízet, a fővárosban jóval az említett átlag alatt marad. Feltétle­nül pozitív azonban az aránya még annak tükrében is, hogy — egyéb okok mi­att — 1993-ban hét száza­lékkal csökkent a szülések száma. Ugyanakkor az abor­tuszok számának csökkené­se az említett idő alatt 17 százalékos volt. — A családvédelmi szol­gálatoknak csak egyik fel­adata az, hogy lebeszélje az asszonyokat a terhesség­megszakításról — részletez­te a hálózat működését Hor­váth Mónika országos veze­tő védőnő. — Legalább ek­kora súlya van annak a fel- világosító, tanácsadó tevé­kenységnek is, melynek ke­retében — hasonlóan a nem kívánt gyermekáldás elkerü­lése érdekében tett lépések­hez — segítik a szolgálat szakemberei a lányokat,“ az iskoláskorú fiatalokat, vagy akár a többgyermekes anyá­kat, hogy a család létszámát ne abortusszal, hanem a tu­datos tervezéssel alakítsák ki. í tr»n\

Next

/
Oldalképek
Tartalom