Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-15 / 87. szám
MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. ÁPRILIS 15.. PENTEK Erdélyi est Gödöllőn Tempfli József szentmiséje A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány és a Magyar Tájékoztatási Egyesület Erdélyi estet rendezett tegnap Gödöllőn. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök ezt megelőzően szentmisét celebrált a máriabesnyői kapucinus templomban. Foglaljon állást Pozsony! Magyar jegyzék Szlovákiának Olyan élményt jelentett ez az esemény számunkra, melyre valóban mondhattuk: nem hittük volna, hogy valaha is megérjük. Nagyvárad, Szent László városának püspöke a környékbeliek előtt jól ismert, nekünk bármikor otthont, menedéket adó kegyhelyen! Kapucinus szerzetesek és más szolgálati helyről érkezett atyák sorát követve vonult be a főtisztelendő püspök atya egyik kezében pásztorbotját tartva, másikkal áldást osztva a hívekre, a még a húsvét díszében álló, a feltámadás örömét és dicsőségét hirdető templomba. Nagy Tamás kapucinus rendházfőnök fogadta, köszöntötte a vendéget Gödöllő népe, különböző feleke- zeteik és a városvezetők nevében is. Arinak a kívánalmának adott hangot, hogy ez az esemény is erősítse az erdélyi és magyarországi katolikusok kapcsolatát, majd a templom kegyszobra porAz MDF 1989-ben meghirdetett egészségpolitikai elvei négy év után is időszerűek, éppen ezért a párt továbbra is az eredeti program folytatását, illetve annak csupán némi hangsúly- eltolódással, kevés módosítással való kiegészítését, javítását tűzi ki célul — mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Fejér László, az egészségpolitikai tanács elnöke. Szavait a találkozón jelen lévő dr. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára és dr. Kiss Gyula, a parlament szociális bizottságának elnöke azzal egészítette ki, hogy az alapprogramban megjelölt prioritások — így a megelő- zés, a hazai népegészségügy állapotán való javítás, a teljesítményarányos finanszírozás továbbra is elsőséget élveznek a szakmai elvek között. — Az, hogy a népegészségügyi mutatóink az ismert mértékben rosszak, nem az elmúlt egy-két évnek, hanem az azt megelőző másfél évtized alatt szokássá vált helytelen életmódnak és táplálkozásnak a következménye — hangsúlyozta az államtitkár asz- szony. —: Ugyanígy nem várható el az 1989-ben megfogalmazott irányelvektől, hogy azok már négy év múlva éreztessék pozitív hatásukat. Az MDF hosszú távú egészségpolitikai célkitűzéseket fogalmazott meg, olyanokat, melyeknek eredcelánmásával ajándékozta meg a püspök urat. Tempfli József elsőként Keszthelyi Ferenc váci megyés püspököt köszöntötte, majd minden kedves megjelent testvérét, bármilyen valláshoz tartozó legyen is. Elmondta, hogy a híres kegytemplom és Gödöllő iránti tisztelete hozta ide. Ismeri Gödöllő jelenét, tudja, hogy hatalmas fejlődés történt itt a rendszerváltozás során. Lelkében megerősödve térhet vissza állomáshelyére, ahová a Jóisten állította. Mi a Kárpát-medencében összetartozunk — vallotta, s ha határ választ is el minket, a szívünk dobbanása egy. A szentmisét felajánlotta azért, hogy a Szűzanya, akinek oltalmát először Szent István kérte országunkra, őrizze meg továbbra is népünket, és se vallási, se más felfogásbeli különbség ne oszthassa meg. Tovább tudjon dolgozni nemzeti, népi és keresztény jövőnkért. Nádudvari Anna ményei majd csak az ezredfordulón mérhetők le. Kiss Gyula azzal bizonyította az 1989-ben elfogadott szakirányú program életképességét, hogy az mára hatvan százalékban megvalósult, mintegy visz- szafordíthatatlan folyamatot indítva el az egészségügyben. — Nincs más út — mondta az elnök. — S ez nemcsak a meghirdetett célok, s megkezdett programok szempontjából igaz, de hasonlóképpen helytálló a biztosítási elv kidolgozására, a szakoktatás átalakítására, az ágazaton belül megindult privatizációra. Az MDF egyértelműen kiáll az egységes, mindenkire kiterjedő betegbiztosítás mellett, s keresi azokat a megoldásokat, melyek — éppen a szakmában megindult magánosítás kiteljesedése érdekében — sérelem nélkül biztosítanák az amortizáció, az eszközállagromlás fedezetét. Egy újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár asz- szony bővebben szólt az utóbbi témában kidolgozott javaslatokról. Eszerint a szakirányítás egy úgynevezett országos amortizációs alap létrehozását tartaná célszerűnek, mely az intézményektől szedett és a költség- vetésből a társadalombiztosítás nyomán kimutatható teljesítmények arányában fedezné az amortizáció nem kis költségét. (mé) (Folytatás az 1. oldalról) Ennek előfeltétele, hogy a szlovák kormány Magyarországhoz hasonlóan elfogadja ezeket az ajánlásokat. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma sem az EK-tól, sem Pozsonyból eddig nem értesült ilyen elkötelezettségről Szlovákia részéről. A Külügyminisztérium ezért köszönettel venné, ha a szlovák fél a lehető leghamarabb tájékoztatná mind az Európai Bizottságot, mind a magyar kormányt arról, hogy elfogadja az ajánlásokat, amelynek alapján a tárgyalások azonnal megindulhatnak. A Külügyminisztérium ezzel összefüggésben rá kíván mutatni arra, hogy a magyar Országgyűlés 1994. március 29-én elfogadott határozata teljes mértékben összhangKrajczár lemondott A Magyar Fórum Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója és a Magyar Fórum szerkesztőbizottságának elnöke a lap 1994. április 14-i számának tizenhetedik oldalán közöltekkel kapcsolatban vizsgálatot folytatott, amelynek során megállapította, hogy az ott Kubinyi Ferencnek címzett levél közlése — írója Kocsis L. Mihály — súlyos etikai vétség. Ugyanígy a szerkesztőségi kommentár sem fejezi ki az egész szerkesztőség e tárgyban alkotott véleményét. Mindezek következtében Krajczár Imre főszerkesztő benyújtotta lemondását. Ezt az ügyvezető igazgató elfogadta. A főszerkesztői teendőket ideiglenesen a szerkesztőbizottság elnöke látja el. A sajnálatos esetért a szerkesztőség elnézést kér Kocsis L. Mihálytóles Nah- lik Gábortól. Csurka István A Magyar Fórum Kiadói Kft. ügyvezető' igazgatója a szerkesztőbizottság elnöke ban van az EK szakértőinek ajánlásaival és távolról sem képezi azok kategorikus elutasítását”. E határozat szövege (amely technikai okokból eddig még nem került kihirdetésre) a Szlovák Köztársaság tájékoztatása céljából e jegyzékhez van mellékelve. Amint az a szövegből egyértelműen látszik, a határozat megkötéséig tartó helyzettel foglalkozik. Az Országgyűlés úgy vélte, hogy ebben az időszakban nem szükséges fenékküszöböt építeni az 1843-as folyamkilométemél. Az EK szakértőinek maguknak is pontosan ugyanez volt a véleménye, amint az a nevükben Schreiner professzor 1994. február 8-án Pablo Benavides úrhoz, az Európai Bizottság igazgatójához intézett levelében kifejezésre juHazánknak az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodása azt is magával hozta, hogy a magyar jogrendszert illetve a jogszabályok jelentős részét húsz területen kell összhangba hoznunk a közösségi joggal — mutatott rá Kecskés László az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették: a minisztérium szakemberei kidolgozták azt a jogharmonizációs programtervezetet, amely előkészíti Magyar- országnak az Európai Unióhoz való csatlakozását. A helyettes államtitkár elmondotta: az EK többek között olyan követelményeket is támaszt a felvételüket kérő államokkal szemben, hogy nemtott. A szakértők két fenékküszöbnek más helyen való megépítését ajánlották, összefüggésben a vízhozam jelentős növelésével és annak alárendelve. Ez a vízhozam-növekedés, amint azt az EK- szakértők hangsúlyozták, az ajánlások „fő tényezőjét” képezi. A Külügyminisztérium tájékoztatni kívánja a Szlovák Köztársaság nagykövetségét, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya teljes mértékben kész az EK szakértői ajánlásainak megvalósítására, amint azt az 1994. január 14-i levelében megindokolta, és szeretné kifejezésre juttatni azt az erős reményét, hogy a Szlovák Köztársaság Kormánya ugyanígy fog cselekedni — mutat rá a Magyar Külügyminisztérium jegyzéke. zeti jogrendszerük folyamatosan igazodjon előírásaikhoz. Ilyen irányú kötelezettségünk akkor sem szűnik majd meg, ha teljes jogú tagokká válunk. A parlament eddig tizenhárom olyan törvényt alkotott meg, így például a számvitelről, a gazdasági társaságokról, a pénzintézetekről, a termékfelelősségről vagy a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szó- lóakat, amelyek az EK jogszabályainak szem előtt tartásával születtek — hangsúlyozta Kecskés László majd hozzátette: a környezet védelmére, az élelmiszerekre és a biztosító intézetekre vonatkozó javaslatokat pedig már beterjesztették a parlamenti bizottságokhoz. (k. m.) Malenkij robot Egy régi olvasónk azt javasolja, nevezzenek el utcát Budapesten így: Malenkij Robot. Tegyék ezt azért — írja olvasónk —, mert akkor hosszú időn át emlékezetes maradna számunkra az oroszok töménytelen gaztette. Tartok tőle, hogy a kedves javaslattevő önmagából indul ki, s azt hiszi, mindekire úgy hat e két szó, mint rá. Ám ez nincs így. Az oroszok gaztettei bizonyos körökben már- már bocsánatot nyertek, ami mondjuk érthető is, hiszen Borisz Jelcin a magyar parlamentben 1956-ért például , bocsánatot is kért. Ám a felnövekvő nemzedékek számára ezek a dolgok egyre kevesebbet jelentenek. A fiatalok nem foglalkoznak azzal, hogy mi történt a világháború után, hogy miféle csalásokkal szerezte meg a hatalmat a kommunista párt, nem érdeklődnek az ötvenhatos események iránt, s • szinte kitérnek azon témák megbeszélése elől, amelyek a forradalom megtorlásával foglalkoznak. Minderről meggyőződhetnek kedves olvasóink akkor, amikor egy-egy e témában elhangzó előadás közönségét megnézik. Láthatják, hogy a széksorokat idősebb emberek töltik meg, s a fiatalok hiányoznak a teremből. A fiatalok talán ezért nem is okolhatók, sajnos úgy gondolkodnak, mint némely politikusok, akik merthogy múltjuk nem teljesen tiszta, azt mondják, ne törődjünk a múlttal, tekintsünk inkább a jövőbe. Ez egy téves szemlélet, hiszen hogyan lehetne biztos jövőt alapítani úgy, hogy a mögöttünk lévő idő sem tisztázott. Ahhoz, hogy egy ház biztosan álljon, a fundamentumot alaposan meg kell építeni. A jövőnk biztos fundamentuma lehet, ha tisztázzuk a múltat, s nyíltan vállaljuk hibáinkat és erényeinket. A málenkij robot történelmünk sötét korszakát idézi, de újabb kori történelem- tanításunkét is, hiszen a hirtelenjében megkérdezett néhány tizenévesnek erről már fogalma sem volt. (Vödrös) Ne bántsd a magyart! — dobolta ki tegnap Kéri Edit színésznő a Budapest Week című lap Bajcsy-Zsilinszky úti szerkesztősége előtt. Véleménye szerint a repülőjáratokon olvasható újságban kedvezőtlen képet festenek a magyarságról Talum Attila felvétele Az MDF egészségügyi programja Az átalakulás már visszafordíthatatlan Folyamatosan igazítani kell Nemzeti jogrendszerünk és az Európai Közösség