Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-15 / 87. szám

MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. ÁPRILIS 15.. PENTEK Erdélyi est Gödöllőn Tempfli József szentmiséje A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány és a Ma­gyar Tájékoztatási Egyesület Erdélyi estet rendezett tegnap Gödöllőn. Tempfli József nagyváradi római ka­tolikus megyés püspök ezt megelőzően szentmisét celeb­rált a máriabesnyői kapucinus templomban. Foglaljon állást Pozsony! Magyar jegyzék Szlovákiának Olyan élményt jelentett ez az esemény számunkra, melyre valóban mondhat­tuk: nem hittük volna, hogy valaha is megérjük. Nagyvá­rad, Szent László városá­nak püspöke a környékbeli­ek előtt jól ismert, nekünk bármikor otthont, menedé­ket adó kegyhelyen! Kapucinus szerzetesek és más szolgálati helyről érke­zett atyák sorát követve vo­nult be a főtisztelendő püs­pök atya egyik kezében pásztorbotját tartva, másik­kal áldást osztva a hívekre, a még a húsvét díszében ál­ló, a feltámadás örömét és dicsőségét hirdető templom­ba. Nagy Tamás kapucinus rendházfőnök fogadta, kö­szöntötte a vendéget Gödöl­lő népe, különböző feleke- zeteik és a városvezetők ne­vében is. Arinak a kívánal­mának adott hangot, hogy ez az esemény is erősítse az erdélyi és magyarországi ka­tolikusok kapcsolatát, majd a templom kegyszobra por­Az MDF 1989-ben meghir­detett egészségpolitikai el­vei négy év után is időszerű­ek, éppen ezért a párt to­vábbra is az eredeti prog­ram folytatását, illetve an­nak csupán némi hangsúly- eltolódással, kevés módosí­tással való kiegészítését, ja­vítását tűzi ki célul — mondta a tegnapi sajtótájé­koztatón Fejér László, az egészségpolitikai tanács el­nöke. Szavait a találkozón jelen lévő dr. Pusztai Erzsé­bet, a Népjóléti Minisztéri­um államtitkára és dr. Kiss Gyula, a parlament szoci­ális bizottságának elnöke az­zal egészítette ki, hogy az alapprogramban megjelölt prioritások — így a megelő- zés, a hazai népegészségügy állapotán való javítás, a tel­jesítményarányos finanszí­rozás továbbra is elsőséget élveznek a szakmai elvek között. — Az, hogy a népegész­ségügyi mutatóink az is­mert mértékben rosszak, nem az elmúlt egy-két év­nek, hanem az azt megelő­ző másfél évtized alatt szo­kássá vált helytelen élet­módnak és táplálkozásnak a következménye — hangsú­lyozta az államtitkár asz- szony. —: Ugyanígy nem várható el az 1989-ben meg­fogalmazott irányelvektől, hogy azok már négy év múl­va éreztessék pozitív hatásu­kat. Az MDF hosszú távú egészségpolitikai célkitűzé­seket fogalmazott meg, olyanokat, melyeknek ered­celánmásával ajándékozta meg a püspök urat. Tempfli József elsőként Keszthelyi Ferenc váci me­gyés püspököt köszöntötte, majd minden kedves megje­lent testvérét, bármilyen val­láshoz tartozó legyen is. El­mondta, hogy a híres kegy­templom és Gödöllő iránti tisztelete hozta ide. Ismeri Gödöllő jelenét, tudja, hogy hatalmas fejlődés történt itt a rendszerváltozás során. Lelkében megerősödve tér­het vissza állomáshelyére, ahová a Jóisten állította. Mi a Kárpát-medencében össze­tartozunk — vallotta, s ha határ választ is el minket, a szívünk dobbanása egy. A szentmisét felajánlotta azért, hogy a Szűzanya, aki­nek oltalmát először Szent István kérte országunkra, őrizze meg továbbra is né­pünket, és se vallási, se más felfogásbeli különbség ne oszthassa meg. Tovább tud­jon dolgozni nemzeti, népi és keresztény jövőnkért. Nádudvari Anna ményei majd csak az ezred­fordulón mérhetők le. Kiss Gyula azzal bizonyí­totta az 1989-ben elfoga­dott szakirányú program életképességét, hogy az mára hatvan százalékban megvalósult, mintegy visz- szafordíthatatlan folyama­tot indítva el az egészség­ügyben. — Nincs más út — mondta az elnök. — S ez nemcsak a meghirdetett cé­lok, s megkezdett progra­mok szempontjából igaz, de hasonlóképpen helytálló a biztosítási elv kidolgozásá­ra, a szakoktatás átalakításá­ra, az ágazaton belül megin­dult privatizációra. Az MDF egyértelműen kiáll az egységes, mindenkire kiter­jedő betegbiztosítás mellett, s keresi azokat a megoldáso­kat, melyek — éppen a szakmában megindult magá­nosítás kiteljesedése érdeké­ben — sérelem nélkül bizto­sítanák az amortizáció, az eszközállagromlás fedezetét. Egy újságírói kérdésre vá­laszolva az államtitkár asz- szony bővebben szólt az utóbbi témában kidolgozott javaslatokról. Eszerint a szakirányítás egy úgyneve­zett országos amortizációs alap létrehozását tartaná cél­szerűnek, mely az intézmé­nyektől szedett és a költség- vetésből a társadalombizto­sítás nyomán kimutatható teljesítmények arányában fedezné az amortizáció nem kis költségét. (mé) (Folytatás az 1. oldalról) Ennek előfeltétele, hogy a szlovák kormány Magyaror­szághoz hasonlóan elfogadja ezeket az ajánlásokat. A Ma­gyar Köztársaság Külügymi­nisztériuma sem az EK-tól, sem Pozsonyból eddig nem értesült ilyen elkötelezettség­ről Szlovákia részéről. A Kül­ügyminisztérium ezért köszö­nettel venné, ha a szlovák fél a lehető leghamarabb tájékoz­tatná mind az Európai Bizott­ságot, mind a magyar kor­mányt arról, hogy elfogadja az ajánlásokat, amelynek alapján a tárgyalások azonnal megindulhatnak. A Külügyminisztérium ez­zel összefüggésben rá kíván mutatni arra, hogy a magyar Országgyűlés 1994. március 29-én elfogadott határozata teljes mértékben összhang­Krajczár lemondott A Magyar Fórum Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója és a Magyar Fórum szer­kesztőbizottságának elnöke a lap 1994. április 14-i szá­mának tizenhetedik oldalán közöltekkel kapcsolatban vizsgálatot folytatott, amely­nek során megállapította, hogy az ott Kubinyi Ferenc­nek címzett levél közlése — írója Kocsis L. Mihály — sú­lyos etikai vétség. Ugyan­így a szerkesztőségi kom­mentár sem fejezi ki az egész szerkesztőség e tárgy­ban alkotott véleményét. Mindezek következtében Krajczár Imre főszerkesztő benyújtotta lemondását. Ezt az ügyvezető igazgató elfo­gadta. A főszerkesztői teen­dőket ideiglenesen a szer­kesztőbizottság elnöke látja el. A sajnálatos esetért a szerkesztőség elnézést kér Kocsis L. Mihálytóles Nah- lik Gábortól. Csurka István A Magyar Fórum Kiadói Kft. ügyvezető' igazgatója a szerkesztőbizottság elnöke ban van az EK szakértőinek ajánlásaival és távolról sem képezi azok kategorikus el­utasítását”. E határozat szöve­ge (amely technikai okokból eddig még nem került kihir­detésre) a Szlovák Köztársa­ság tájékoztatása céljából e jegyzékhez van mellékelve. Amint az a szövegből egyér­telműen látszik, a határozat megkötéséig tartó helyzettel foglalkozik. Az Országgyű­lés úgy vélte, hogy ebben az időszakban nem szükséges fe­nékküszöböt építeni az 1843-as folyamkilométemél. Az EK szakértőinek maguk­nak is pontosan ugyanez volt a véleménye, amint az a ne­vükben Schreiner professzor 1994. február 8-án Pablo Be­navides úrhoz, az Európai Bi­zottság igazgatójához inté­zett levelében kifejezésre ju­Hazánknak az Európai Közösséggel kötött társu­lási megállapodása azt is magával hozta, hogy a magyar jogrendszert illet­ve a jogszabályok jelen­tős részét húsz területen kell összhangba hoznunk a közösségi joggal — mu­tatott rá Kecskés László az Igazságügyi Miniszté­rium helyettes államtitká­ra azon a tegnapi sajtótá­jékoztatón, amelyen beje­lentették: a minisztérium szakemberei kidolgozták azt a jogharmonizációs programtervezetet, amely előkészíti Magyar- országnak az Európai Unióhoz való csatlakozá­sát. A helyettes államtitkár elmondotta: az EK töb­bek között olyan követel­ményeket is támaszt a fel­vételüket kérő államok­kal szemben, hogy nem­tott. A szakértők két fenékkü­szöbnek más helyen való megépítését ajánlották, össze­függésben a vízhozam jelen­tős növelésével és annak alá­rendelve. Ez a vízhozam-nö­vekedés, amint azt az EK- szakértők hangsúlyozták, az ajánlások „fő tényezőjét” ké­pezi. A Külügyminisztérium tá­jékoztatni kívánja a Szlovák Köztársaság nagykövetségét, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya teljes mértékben kész az EK szakértői ajánlása­inak megvalósítására, amint azt az 1994. január 14-i leve­lében megindokolta, és szeret­né kifejezésre juttatni azt az erős reményét, hogy a Szlo­vák Köztársaság Kormánya ugyanígy fog cselekedni — mutat rá a Magyar Külügymi­nisztérium jegyzéke. zeti jogrendszerük folya­matosan igazodjon előí­rásaikhoz. Ilyen irányú kötelezettségünk akkor sem szűnik majd meg, ha teljes jogú tagokká vá­lunk. A parlament eddig ti­zenhárom olyan törvényt alkotott meg, így például a számvitelről, a gazdasá­gi társaságokról, a pénz­intézetekről, a termékfele­lősségről vagy a pénzmo­sás megelőzéséről és megakadályozásáról szó- lóakat, amelyek az EK jogszabályainak szem előtt tartásával születtek — hangsúlyozta Kecskés László majd hozzátette: a környezet védelmére, az élelmiszerekre és a biz­tosító intézetekre vonat­kozó javaslatokat pedig már beterjesztették a par­lamenti bizottságokhoz. (k. m.) Malenkij robot Egy régi olvasónk azt javasolja, nevezzenek el utcát Budapesten így: Malenkij Robot. Tegyék ezt azért — írja olvasónk —, mert akkor hosszú időn át emlékezetes maradna számunkra az oroszok töménytelen gaztette. Tartok tőle, hogy a kedves javaslattevő ön­magából indul ki, s azt hiszi, mindekire úgy hat e két szó, mint rá. Ám ez nincs így. Az oroszok gaztettei bizo­nyos körökben már- már bocsánatot nyer­tek, ami mondjuk ért­hető is, hiszen Borisz Jelcin a magyar parla­mentben 1956-ért pél­dául , bocsánatot is kért. Ám a felnövekvő nemzedékek számára ezek a dolgok egyre ke­vesebbet jelentenek. A fiatalok nem foglalkoz­nak azzal, hogy mi tör­tént a világháború után, hogy miféle csa­lásokkal szerezte meg a hatalmat a kommu­nista párt, nem érdek­lődnek az ötvenhatos események iránt, s • szinte kitérnek azon té­mák megbeszélése elől, amelyek a forra­dalom megtorlásával foglalkoznak. Minder­ről meggyőződhetnek kedves olvasóink ak­kor, amikor egy-egy e témában elhangzó elő­adás közönségét meg­nézik. Láthatják, hogy a széksorokat idősebb emberek töltik meg, s a fiatalok hiányoznak a teremből. A fiatalok talán ezért nem is okol­hatók, sajnos úgy gon­dolkodnak, mint né­mely politikusok, akik merthogy múltjuk nem teljesen tiszta, azt mondják, ne törőd­jünk a múlttal, tekint­sünk inkább a jövőbe. Ez egy téves szemlélet, hiszen hogyan lehetne biztos jövőt alapítani úgy, hogy a mögöt­tünk lévő idő sem tisz­tázott. Ahhoz, hogy egy ház biztosan áll­jon, a fundamentumot alaposan meg kell épí­teni. A jövőnk biztos fundamentuma lehet, ha tisztázzuk a múltat, s nyíltan vállaljuk hi­báinkat és erényein­ket. A málenkij robot történelmünk sötét korszakát idézi, de újabb kori történelem- tanításunkét is, hiszen a hirtelenjében meg­kérdezett néhány ti­zenévesnek erről már fogalma sem volt. (Vödrös) Ne bántsd a magyart! — dobolta ki tegnap Kéri Edit színésznő a Budapest Week című lap Bajcsy-Zsilinszky úti szerkesztősége előtt. Véleménye szerint a repülőjáratokon olvas­ható újságban kedvezőtlen képet festenek a magyarságról Talum Attila felvétele Az MDF egészségügyi programja Az átalakulás már visszafordíthatatlan Folyamatosan igazítani kell Nemzeti jogrendszerünk és az Európai Közösség

Next

/
Oldalképek
Tartalom