Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-14 / 86. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK ■ 7 r Fegyvertelen Nimródok harmóniát is, melyet a bennünket körülölelő világ kínál számunkra. Pihentetőnek is alkalmas, ha egy hosszabb túra során fölnézünk az égre, s nyomon követjük az égbolt fényjátékait, vagy lencsevégre kapjuk egy tó hullámain táncoló sziporkákat. Fotóstáskánkból — fekete-fehér negatív esetén — ilyenkor ne hiányozzék a megfelelő (sárga, narancs, vörös vagy infravörös) színszű- rő, mellyel mélyíthetjük a tónusok közti különbségeket, s ezáltal plasztikusabbá tehetjük felvételeinket. Az erősebb szűrő (vörös, infravörös) alkalmazásával akár viharosnak tűnő égboltot is varázsolhatunk a fotópapírra. Legalkalmasabbak erre az őszi-tavaszi hónapok, az alkonyi- hajnali órák, különösen eső után, amikor a portól megtisztul a levegő, s az égbolt, a víz valódi pompájában tárja elénk tiszta színeit. Az automata fényképezőgép, a fénymérő bizony megcsalhatja ily- lyenkor gazdáját, hiszen a megfelelő hatás eléréséért sok esetben nappal szemben, ellenfényben kell fényképeznünk. Gyakorlás kell hozzá, hogy kellőképpen meg tudjuk választani a megfelelő megvilágítási időt. S ha a labormunkát is olyan pontosan, precízen végezzük, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, akkor fotóalbumunkban méltán kapnak helyet újabb zsákmányaink, a világ legszelídebb „trófeái”. Kép és szöveg: Tóth Sándor Védnökség egy patak felett Megjelent a Lepke-Lapok Ma már a munkások, kisemberek gondjainak felvállalása mellett szükség van a természet érdekvédelmére is. Hiszen a természet csak egy módon tud problémáinak képviselőket szerezni: mirajtunk keresztül. Ezen belül is talán a legjobb „aktivisták” lennének a gyerekek. Őszinte szavaikkal ők tudnák legjobban bemutatni patakjaink, erdőink, mezőink állapotát azoknak, akikre ez legjobban tartozna. Ehhez kíván ötleteket adni a pomázi központú Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Egyesület, és a Palkó-Pedagógia Stúdió közös kiadványsorozata: a Lepke-Lapok. Elsőként a „Védjük a patakunkat!” című segédanyag jelent meg, mely elejétől a végéig bemutatja a Zöld Szív fő tevékenységét, a patakvizsgálatot. Az egyesület tagjainak szokása, hogy patakok, rétek, fák felett védnökséget vállalva próbálják elősegíteni annak védelmét. Alapelvük, hogy nem károsítják, bántalmazzák természeti környezetüket, és mindent megtesznek az általuk vállalt élőhelyek megóvásáért. Példájukat mások is követni tudnák. Elsősorban természetszerető pedagógusok, és gyermekek, hiszen egyszerű, kísérletekkel, megfigyelésekkel folyamatosan szemmel tarthatnák egy patak növény- és állatvilágát, környezetét. A megjelent füzet segít abban, hogy a gyermekek az általuk szeretettel felvállalt „pataksorsok” érdekében a maguk egyszerű eszközeivel komoly eredményeket tudjanak elérni. A füzet tartalma: patak, és környezetének feltérképezése, álatok és növények, „pataklakók” meghatározása, hőmérséklet, szín és szüredék- vizsgálat. Elsősorban tehát a patak állapotának meghatározása. A szennyezés felderítése után ötleteket ad arra, hogy az ifjúság miként valósíthatná meg a patak „érdekvédelmét”. Vázlat a polgármesterrel való tárgyalásra, plakátterv, szórólap és így tovább. Nánási Tamás Ismét növekszik a számuk 1994 — A fehér gólya védelmének éve A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület először 1979-ben nyilvánított az év madarának egy madárfajt, akkor a gyurgyalagot. A cél egyrészt a figyelemfelkeltés, másrészt a cselekvő védelemre való felhívás volt. Korábban, 1980—81-ben a fehér gólyát már egyszer az év madarának nyilvánították. Nemzetközi felhíváshoz kapcsolódva lett 1994-ben ismét az év madara. Ráadásul ez az év szerencsésen egybeesik az 5 évenként megismétlődő országos gólyaszámlálással. Talán egyik legismertebb madarunk a fehér gólya. Felismerését megkönnyíti nagy termete, jellegzetes fekete-fehér színe, valamint hosszú, élénkpiros csőre és lába. Csaknem egész Európában honos, kivételt csak az északi részek képviselnek. Földrészünkön kívül fészkel Afrika északi részein és Ázsia megfelelő területein is. Állománya azonban mindenütt csökken. Egyes becslések szerint az európai állomány az 1934-es évet követő mintegy 40 év során közel a felére csökkent. Egy 1984-es felmérés szerint az európai fészkelő állomány közel 80 000 párra tehető. Legnagyobb számban, 30 500 pár, Lengyelországban költ. Hazánkban az első országos gólyafelmérést 1958-ban végezték, mely során 7473 fészkelő párt találtak. Az ezt követő számlálások fokozatosan csökkenő egyedszámot állapítottak meg. 1974-ben regisztrálták a mélypontot. Ekkor csupán 4005 pár fészkelt. Az újabb számlálások során némi emelkedést tapasztaltak a kutatók. Jelenleg mintegy 4500 párra tehető a hazai fészkelő állomány nagysága. Egykor, néhány évtizeddel ezelőtt gólyáink épületekre, kéményekre, fákra, oszlopokra, kazlakra rakták fészkeiket. Az 1958-as számlálások során 4630 fészek épületen, illetve kéményen, 1919 fészek fán, míg a fennmaradó mennyiség egyéb helyen épült. Ekkor az országban villanyoszlopra épült fészket még nem találtak. Legelőször az 1963-as számlálások során bukkantak 4 villanyoszlopra épült fészekre. Később ezek az arányok fokozatosan változtak. Ma a fészkek több mint a fele villanyoszlopon épült. De egyes megyékben elérte a 70-80 százalékot is. A gólyák állománycsökkenése egész elterjedési területükön, így hazánkban is több okra vezethető vissza. Ezek közül egyik legnagyobb problémát életterének, ezen belül is táplálkozóterületeinek rohamos csökkenése jelenti. Szintén jelentős problémát jelentenek a különböző légvezetékek. Németországban egy vizsgálat során megállapították, hogy az elhullott gólyák 77 százaléka vezetéknek repülve pusztult el. Különösen nagy arányban pusztulnak így el a fiatal, csupán néhány napja kirepült madarak. Ennek az a magyarázata, hogy ezek a gólyák még nem sajátították el tökéletesen a repülés tudományát. A csökkenést előidéző tényezők között említhető- ek még a vegyszerek, amelyek feltételezhetően jelentős hatást gyakoroltak gólyáinkra is. Mint vonuló faj, évente sok ezer kilométer megtétele is igen nagy próbatételt jelent számukra. Madarunk vonulás közben és a telelőhelyén is számtalan veszélynek van kitéve. Példaként említhető, hogy számtalan országban vadászszák és fogyasztják még manapság is. A fehér gólyák számának növelése érdekében elsősorban élőhelyeinek, illetve táplálkozóterületeinek védelmével tehetjük a legtöbbet. Emellett igen fontos, hogy a villanyoszlopokra épült fészkek mind fészektartóval ellátott oszlopokra épüljenek. Ez egyrészt biztosítja a folyamatos áramszolgáltatást, illetve a gólyák élete is nagyobb biztonságban van. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület keretén belül megalakult a Gólya munkacsoport, melynek feladata a hazai számlálások, kutatások és a védelem összehangolása. Andrási Pál ✓ Vándortábor Újlengyelben Erdőkertesi erdőjáró ovisok A kirándulás a családok kellemes szórakozása, hasznos időtöltése. Jó példával járnak elöl az Erdőkertesi Természetbarát SK vezetői. Járosi László az érdemes természetbarát minősítést, felesége, Suba Karolina az aranyjelvényes titulust érdemelte ki. A papa tavaly a jelvényszerző túrákon több ezer kilométert tett meg. Linda és Réka lányuk sem maradt ki a sorból, s természetvédő munkájukért őket is megjutalmazták a megyei szövetség legutóbbi közgyűlésén. — Egyesületünknek 91 tagja van, s közülük néhányan rendszeresen részt vesznek a különböző teljesítménytúrákon — mondotta Járosiné. — A gyerekeknek külön utakat is szervezünk, sőt már a legiljab- bakkal is megkedveltetjük a természetet. A helyi óvoda vezetőjeként igyekszem bevonni az apróságokat. A közeli erdőben ismertetjük meg a gyerekeket a fákkal, növényekkel, állatokkal, s egyben megtanítjuk őket ezek védelmére, óvására. Korábban sportegyesületek szakosztályaiként tevékenykedtek a természetjárók, s anyagi támogatásuk jelentős részét is a klubtól kapták. Azóta megváltozott ez a módszer, önállóan tevékenykednek a klubok, s a turistaszakosztályok is önálló gazdálkodásra kényszerültek. Az önkormányzat s a különböző szervek támogatása mellett alapítványok, pályázatok elnyerése járul hozzá működésükhöz. Idén a családok évében jól élhetnek a famíliák részére kiút pályázatokkal a természet- járók. Már eddig is felhasználták ezt a lehetőséget — a bevezetőben említett Erdőkertesen kívül — az Újlengyeliek is. A népes, 138 tagot számláló klub az Egészséges Életmód Alapítvány elnyerésével 50 ezer forinthoz jutott. Átvették az újlengyeli vándortábor, valamint játszópark felügyeletét, s a karbantartást is ők végzik. Ezért 120 ezer forintot kap a turistacsoport. Egyszóval élni kell a lehetőségekkel, hogy minél több család járja a természetet, s a gyerekek fiatal korban megismerjék a túrázás élményeit, szépséReitter László Fiatalokat jutalmaztak meg természetvédő tevékenységükért a megyei szövetség közgyűlésén. Képünkön az újlengyeli és erdőkertesi lányok a pilisvörösvári Acélos Gábor társaságában ^ szerző felvétele A gyakorlott természetjáró jól tudja: nem csak a mindennapos küzdelem a megélhetésért, az állandó mozgás jellemzi az élő és élettelen világot. Barangolásaink során fedezzük fel azt a nyugalmat,
