Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-14 / 86. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK ■ 7 r Fegyvertelen Nimródok harmóniát is, melyet a ben­nünket körülölelő világ kínál számunkra. Pihentetőnek is alkalmas, ha egy hosszabb túra során fölnézünk az égre, s nyomon követjük az égbolt fényjátéka­it, vagy lencsevégre kapjuk egy tó hullámain táncoló szi­porkákat. Fotóstáskánkból — fekete-fehér negatív esetén — ilyenkor ne hiányozzék a megfelelő (sárga, narancs, vö­rös vagy infravörös) színszű- rő, mellyel mélyíthetjük a tó­nusok közti különbségeket, s ezáltal plasztikusabbá tehet­jük felvételeinket. Az erő­sebb szűrő (vörös, infravö­rös) alkalmazásával akár viha­rosnak tűnő égboltot is vará­zsolhatunk a fotópapírra. Leg­alkalmasabbak erre az őszi-ta­vaszi hónapok, az alkonyi- hajnali órák, különösen eső után, amikor a portól megtisz­tul a levegő, s az égbolt, a víz valódi pompájában tárja elénk tiszta színeit. Az auto­mata fényképezőgép, a fény­mérő bizony megcsalhatja ily- lyenkor gazdáját, hiszen a megfelelő hatás eléréséért sok esetben nappal szemben, ellenfényben kell fényképez­nünk. Gyakorlás kell hozzá, hogy kellőképpen meg tud­juk választani a megfelelő megvilágítási időt. S ha a la­bormunkát is olyan pontosan, precízen végezzük, ahogy az a nagy könyvben meg van ír­va, akkor fotóalbumunkban méltán kapnak helyet újabb zsákmányaink, a világ legsze­lídebb „trófeái”. Kép és szöveg: Tóth Sándor Védnökség egy patak felett Megjelent a Lepke-Lapok Ma már a munkások, kisem­berek gondjainak felvállalása mellett szükség van a termé­szet érdekvédelmére is. Hi­szen a természet csak egy mó­don tud problémáinak képvi­selőket szerezni: mirajtunk keresztül. Ezen belül is talán a legjobb „aktivisták” lenné­nek a gyerekek. Őszinte sza­vaikkal ők tudnák legjobban bemutatni patakjaink, erdő­ink, mezőink állapotát azok­nak, akikre ez legjobban tar­tozna. Ehhez kíván ötleteket adni a pomázi központú Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Egye­sület, és a Palkó-Pedagógia Stúdió közös kiadványsoroza­ta: a Lepke-Lapok. Elsőként a „Védjük a patakunkat!” című segédanyag jelent meg, mely elejétől a végéig bemu­tatja a Zöld Szív fő tevékeny­ségét, a patakvizsgálatot. Az egyesület tagjainak szokása, hogy patakok, rétek, fák fe­lett védnökséget vállalva pró­bálják elősegíteni annak vé­delmét. Alapelvük, hogy nem károsítják, bántalmaz­zák természeti környezetü­ket, és mindent megtesznek az általuk vállalt élőhelyek megóvásáért. Példájukat mások is követ­ni tudnák. Elsősorban termé­szetszerető pedagógusok, és gyermekek, hiszen egyszerű, kísérletekkel, megfigyelések­kel folyamatosan szemmel tarthatnák egy patak növény- és állatvilágát, környezetét. A megjelent füzet segít abban, hogy a gyermekek az általuk szeretettel felvállalt „pataksor­sok” érdekében a maguk egy­szerű eszközeivel komoly eredményeket tudjanak elérni. A füzet tartalma: patak, és környezetének feltérképezé­se, álatok és növények, „pa­taklakók” meghatározása, hő­mérséklet, szín és szüredék- vizsgálat. Elsősorban tehát a patak állapotának meghatáro­zása. A szennyezés felderítése után ötleteket ad arra, hogy az ifjúság miként valósíthat­ná meg a patak „érdekvédel­mét”. Vázlat a polgármester­rel való tárgyalásra, plakát­terv, szórólap és így tovább. Nánási Tamás Ismét növekszik a számuk 1994 — A fehér gólya védelmének éve A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület elő­ször 1979-ben nyilvánított az év madarának egy madárfajt, akkor a gyurgyalagot. A cél egyrészt a figyelemfelkeltés, másrészt a cselekvő védelem­re való felhívás volt. Koráb­ban, 1980—81-ben a fehér gó­lyát már egyszer az év madará­nak nyilvánították. Nemzetkö­zi felhíváshoz kapcsolódva lett 1994-ben ismét az év ma­dara. Ráadásul ez az év szeren­csésen egybeesik az 5 éven­ként megismétlődő országos gólyaszámlálással. Talán egyik legismertebb madarunk a fehér gólya. Felis­merését megkönnyíti nagy ter­mete, jellegzetes fekete-fehér színe, valamint hosszú, élénk­piros csőre és lába. Csaknem egész Európában honos, kivé­telt csak az északi részek kép­viselnek. Földrészünkön kívül fészkel Afrika északi részein és Ázsia megfelelő területein is. Állománya azonban minde­nütt csökken. Egyes becslések szerint az európai állomány az 1934-es évet követő mintegy 40 év során közel a felére csökkent. Egy 1984-es felmé­rés szerint az európai fészkelő állomány közel 80 000 párra tehető. Legnagyobb számban, 30 500 pár, Lengyelországban költ. Hazánkban az első orszá­gos gólyafelmérést 1958-ban végezték, mely során 7473 fészkelő párt találtak. Az ezt követő számlálások fokozato­san csökkenő egyedszámot ál­lapítottak meg. 1974-ben re­gisztrálták a mélypontot. Ek­kor csupán 4005 pár fészkelt. Az újabb számlálások során némi emelkedést tapasztaltak a kutatók. Jelenleg mintegy 4500 párra tehető a hazai fész­kelő állomány nagysága. Egykor, néhány évtizeddel ezelőtt gólyáink épületekre, ké­ményekre, fákra, oszlopokra, kazlakra rakták fészkeiket. Az 1958-as számlálások során 4630 fészek épületen, illetve kéményen, 1919 fészek fán, míg a fennmaradó mennyiség egyéb helyen épült. Ekkor az országban villanyoszlopra épült fészket még nem talál­tak. Legelőször az 1963-as számlálások során bukkantak 4 villanyoszlopra épült fészek­re. Később ezek az arányok fo­kozatosan változtak. Ma a fészkek több mint a fele vil­lanyoszlopon épült. De egyes megyékben elérte a 70-80 szá­zalékot is. A gólyák állománycsökke­nése egész elterjedési területü­kön, így hazánkban is több okra vezethető vissza. Ezek közül egyik legnagyobb prob­lémát életterének, ezen belül is táplálkozóterületeinek roha­mos csökkenése jelenti. Szin­tén jelentős problémát jelente­nek a különböző légvezeté­kek. Németországban egy vizsgálat során megállapítot­ták, hogy az elhullott gólyák 77 százaléka vezetéknek repül­ve pusztult el. Különösen nagy arányban pusztulnak így el a fiatal, csupán néhány nap­ja kirepült madarak. Ennek az a magyarázata, hogy ezek a gólyák még nem sajátították el tökéletesen a repülés tudo­mányát. A csökkenést előidé­ző tényezők között említhető- ek még a vegyszerek, ame­lyek feltételezhetően jelentős hatást gyakoroltak gólyáinkra is. Mint vonuló faj, évente sok ezer kilométer megtétele is igen nagy próbatételt jelent számukra. Madarunk vonulás közben és a telelőhelyén is számtalan veszélynek van kité­ve. Példaként említhető, hogy számtalan országban vadász­szák és fogyasztják még ma­napság is. A fehér gólyák számának növelése érdekében elsősor­ban élőhelyeinek, illetve táplál­kozóterületeinek védelmével tehetjük a legtöbbet. Emellett igen fontos, hogy a villanyosz­lopokra épült fészkek mind fé­szektartóval ellátott oszlopok­ra épüljenek. Ez egyrészt biz­tosítja a folyamatos áramszol­gáltatást, illetve a gólyák élete is nagyobb biztonságban van. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület keretén belül megalakult a Gó­lya munkacsoport, melynek feladata a hazai számlálások, kutatások és a védelem össze­hangolása. Andrási Pál ✓ Vándortábor Újlengyelben Erdőkertesi erdőjáró ovisok A kirándulás a családok kelle­mes szórakozása, hasznos idő­töltése. Jó példával járnak elöl az Erdőkertesi Természetba­rát SK vezetői. Járosi László az érdemes természetbarát mi­nősítést, felesége, Suba Karoli­na az aranyjelvényes titulust érdemelte ki. A papa tavaly a jelvényszerző túrákon több ezer kilométert tett meg. Lin­da és Réka lányuk sem maradt ki a sorból, s természetvédő munkájukért őket is megjutal­mazták a megyei szövetség legutóbbi közgyűlésén. — Egyesületünknek 91 tag­ja van, s közülük néhányan rendszeresen részt vesznek a különböző teljesítménytúrá­kon — mondotta Járosiné. — A gyerekeknek külön utakat is szervezünk, sőt már a legiljab- bakkal is megkedveltetjük a természetet. A helyi óvoda ve­zetőjeként igyekszem bevonni az apróságokat. A közeli erdő­ben ismertetjük meg a gyere­keket a fákkal, növényekkel, állatokkal, s egyben megtanít­juk őket ezek védelmére, óvá­sára. Korábban sportegyesületek szakosztályaiként tevékenyked­tek a természetjárók, s anyagi támogatásuk jelentős részét is a klubtól kapták. Azóta meg­változott ez a módszer, önálló­an tevékenykednek a klubok, s a turistaszakosztályok is önálló gazdálkodásra kényszerültek. Az önkormányzat s a különbö­ző szervek támogatása mellett alapítványok, pályázatok elnye­rése járul hozzá működésük­höz. Idén a családok évében jól élhetnek a famíliák részére kiút pályázatokkal a természet- járók. Már eddig is felhasznál­ták ezt a lehetőséget — a beve­zetőben említett Erdőkertesen kívül — az Újlengyeliek is. A népes, 138 tagot számláló klub az Egészséges Életmód Alapítvány elnyerésével 50 ezer forinthoz jutott. Átvették az újlengyeli vándortábor, vala­mint játszópark felügyeletét, s a karbantartást is ők végzik. Ezért 120 ezer forintot kap a tu­ristacsoport. Egyszóval élni kell a lehető­ségekkel, hogy minél több csa­lád járja a természetet, s a gye­rekek fiatal korban megismer­jék a túrázás élményeit, szépsé­Reitter László Fiatalokat jutalmaztak meg természetvédő tevékenységü­kért a megyei szövetség közgyűlésén. Képünkön az újlengye­li és erdőkertesi lányok a pilisvörösvári Acélos Gábor társa­ságában ^ szerző felvétele A gyakorlott természetjáró jól tudja: nem csak a minden­napos küzdelem a megélheté­sért, az állandó mozgás jel­lemzi az élő és élettelen vilá­got. Barangolásaink során fe­dezzük fel azt a nyugalmat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom