Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-14 / 86. szám
* PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Egyeztetett lépések Magyar—lengyel sajtóértekezlet Rómában A szerb pátriárka látogatása Bombázás helyett tárgyalások A magyar kormány európai integrációs politikájának továbbra is sarkköve az az igény, hogy EU- csatlakozásunk a térség egészének európai felzárkózásával összhangban, azt erősítve menjen végbe. Az ennek érdekében folytatott közös erőfeszítések változatlanul fontos keretének tartjuk a visegrádi együttműködést — jelentette ki tegnap Rómában Szörényi László magyar nagykövet azon a közös sajtóértekezleten, amelynek keretében a magyar és a lengyel nagykövet ismertette az Európai Unióhoz való magyar és lengyel csatlakozási kérelem hivatalos benyújtásának mozgatórugóit, hátterét. A magyar csatlakozási kérelmet Jeszenszky Géza külügyminiszter április 1-jén nyújtotta át Athénban Theodorosz Pan- galosznak, az Európai Unió soros elnökének. Egy héttel később, április 8-án Andrzej Ole- chowski lengyel külügyAz amerikai védelmi minisztérium megerősítette, hogy júliusban közös amerikai—orosz hadgyakorlatot tartanak a volgai katonai körzetben. A Pentagon szóvivője, Kathleen de asky elmondta, hogy a gyakorlat során a miniszter adta át Varsó hivatalos belépési kérelmét az európai ügyek görög miniszterének. A Magyar Köztársaság üdvözli, hogy a Lengyel Köztársaság is beádta csatlakozási kérelmét, Budapest és Varsó ezen a téren lépéseit egyeztette — hangsúlyozta Szörényi László. Boleslaw Mi- chalek lengyel nagykövet azt hangsúlyozta, hogy „a magyar nagykövetségen tartott közös sajtóértekezlet ténye önmagában is jelzi a két ország közti erős szolidaritást”. Kérdésekre válaszolva mindkét nagykövet megerősítette, hogy a két ország rendkívül fontosnak tartja a NATO-csatlako- zást is. Boleslaw Micha- lek a többi között kijelentette: „Keleti határunkon túl (a volt Szovjetunió területén) beláthatatlan fejleményekkel járó helyzet alakult ki. Az ebből eredhető veszély nemcsak Lengyelországot, hanem egész Európát fenyegeti.” két fél az ENSZ keretein belül végrehajtott békefenntartó akciók során szerzett tapasztalatokat osztja meg egymással. Moszkvai közlések szerint a hadgyakorlatban 250-250 amerikai, illetve orosz katona vesz majd részt. William Perry amerikai védelmi miniszter bízik abban, hogy a vasárnapi és a hétfői NATO-légitá- madás .jelentette figyel-. meztetés hatott a szerbekre, és a gorazdei harcok folytatása helyett vissza fognak térni a tárgyalóasztalhoz. Kifejtette, ha a szerbek nem tágítanak és újra lőni kezdik a várost, az ENSZ bizonyosan ismét a légierő bevetését fogja kérni a NATO-tól. A miniszter világossá tette, hogy nem amerikai, még csak nem is független NATO-műveletről van szó, hanem az ENSZ által az UNPROFOR-erők számára kért légi fedezetről. — A bombázások'célja figyelmeztetés volt a szer- beknek, hogy ne lőjék, azo(Folytatás az 1. oldalról) Osztrák szempontból nem csak a beruházási lehetőség miatt fontos az expo. A világkiállításra várható, 10 millió fölötti számú látogató egy része Ausztriából fog átutazni az igen közeli * helyszínre, amit Wenckheirrr szándéka és elképzelése szerint közvetlen, gyorsított menetidejű vasúti járatokkal még közelebb hoznak. Turisztikai szempontból a kísérő- rendezvények lehetőségei folytán is van mód Ausztria előnyös bemutatkozására, másrészt pedig egy új szerepkör kialakítására. kát a területeket, ahol ENSZ-erők tartózkodnak. Másfelől pedig szeretnénk, ha inkább a tárgyaló- asztalnál oldanák meg a problémákat — mondta. Reményét fejezte ki, hogy a szerb egységek visz- szavonulnak Gorazdéból, és ismét a tárgyalások kerülnek előtérbe. Véleménye szerint nem volt szükség arra, hogy a bombázások ügyében konzultáljanak Moszkvával. — Oroszország is megszavazta azt a BT-döntést, amelynek alapján a támadást elrendelték. Pavle pátriárka, a szerb ortodox egyház feje tegnap a kelet-boszniai Go- razde város körüli muzulmán térségbe érkezett. A dpa szerint Pavle meglátoAz expo idején Ausztria minden remény szerint már EU-tag lesz: az európai integrációba egyebek között a szomszédos új demokráciákhoz fűződő, hagyományosan jó kapcsolatait, s azok ismeretét is beviszi. A korábbi „hídszerepre” a megváltozott körülmények között már nincs szükség, ám egyfajta központtá válni ebben — a visegrádiakat alapul véve — a 60-80 milliósnak tekinthető régióban nem lenne utolsó dolog — mondotta a kormánybiztos. Konkrét, egyebek között a budapesti előkészületek gáttá a Gorazdétól 30 kilométerre délre fekvő Foca város kórházában azokat az embereket, akik a szerb állások ellen intézett vasárnapi és hétfői NATO-légi- támadásokban sebesültek meg. A szerb egyházfő találkozóit Radovan Kara- dác szerb vezetővel is Páléban. A politikusnak kifejezte, hogy egyháza közösséget vállal a boszniai szerbekkel. — Mi egy nép vagyunk, egyek Krisztusban. Ha ennek a népnek egy tagját baj éri, akkor mindenki szenved. Ha valakit a népből szerencse ér, akkor mindenki örvendezik. Ebben a szellemben mi minden szerencsétlenségben is egyek maradunk — mondta. állásáról formált véleményére vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta: a mai kezdetleges állapotokból nem kell következtetést levonni, hiszen még 25 hónap van hátra a nyitásig. A budapesti erőfeszítéseket illetően úgy vélekedett, hogy a világkiállítás „eladása” — a marketing — terén sok javítanivaló lenne, s ebben szavai szerint Ausztria tudna segíteni. Mindamellett úgy vélte, május végétől fel fognak gyorsulni az események, hiszen addigra Magyarország túl lesz a választásokon. A nagyvilág hírei ^ „Nem hiszem, hogy lenne még egy ország Európában, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Romániában” — állította a Le Figaro című francia lapnak adott interjújában Ion Iliescu román államfő. A beszélgetésre abból az alkalomból került sor, hogy Iliescu ma hivatalos párizsi látogatásra érkezik.-jí Franjo Tudj man hor- ' vát elnök felszólította Alija Izetbegovic bos- nyák államfőt, hogy működjék együtt vele a hadifogolycsere előmozdításában. A jelentése szerint Tudjman ilyen értelmű levelet küldött. Levelében javasolta, hogy lehetőség szerint még a tervezett bosznia-hercegovi- nai látogatása előtt cseréljék ki a muszlim és a horvát hadifoglyokat. * Hata Cutomu, az eddigi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter lépett elő esélyes kormányfőjelöltnek azután, hogy kedden elhárult a hétpárti kormánykoalíció felbomlásának veszélye. 4P Albánia és Görögország elmérgesedő vitájának újabb fejleményeként a tiranai kormány „konzultációkra” hazarendelte athéni nagykövetét. Tirana szerint vasárnap egy görög katonai osztag megtámadott egy határ menti albán laktanyát, és két katonát megölt. Félezer katona Amerikai—orosz hadgyakorlat Készülődés Bécsben Ausztriának fontos az expo VÉLEMÉNY Szóljon Tókés László! Időről időre napvilágot lát egy- egy Tőkés László-ellenes cikk a magyarországi sajtóban. A legutóbbi roham a 168 Óra című hetilapban indíttatott egy vendégből 1- nok, az Elet és Irodalom főszerkesztője által. Az ürügyet a február eleji, nagyváradi majdnem-tün- tetés szolgáltatta. (Az esetről annak idején mi is beszámoltunk.) Ezt az alkalmat ragadta hát meg a főszerkesztő, hogy megforgassa egy kicsit a püspök nevét, bár később — az érintett tiltakozására — leszögezte: a tervezett büntetést csupán példaként hozta föl annak bemutatására, hogy hányféleképpen lehet egy ügyet félremagyarázni. Majd arról kezdett el elmélkedni, hogy „nyilván megvan az oka, hogyha az ember leír két sort a Partiumról, akkor az valamiképpen érinti az ön személyét. (...) Én nem tudom, hogy miért van ez, de így van. S minthogy ön, ha szabad azt mondani, túlhabzásának gondolata az eredeti cikkbó'l voltaképpen kimaradt, most megragadom az alkalmat, és rögzítem: nem jó az senkinek sem, ha ön minden ügyben *- exponálja magát, akkor pedig kifejezetten rossz, ha olyan kérdésben teszi, amihez az égadta világon semmi köze. ” Néhány héttel később egy író is megszólalt a főszerkesztő mellett a 168 Óra hasábjain. Eszmefuttatását kéréssel zárja: „a mi otthoni médiaháborúnk dolgát bízza a püspök úr reánk. ” De vajon miért? Miért ne nyilvánítson véleményt Tőkés László a magyarországi médiaügyekben? S általában a magyarországi ügyekben? Talán azért, mert nem magyar állampolgár? Egy esetleges ilyen érven még elgondolkodni sem érdemes, hiszen annyira hiteltelen volna azok után, hogy ugyanilyen kérések nem fogalmazódtak meg akkor, amikor a Föld más tájékáról érkezettek észrevételezték a magyar (médiajügyeket. Más okának kell tehát lennie a Tőkés Lászlónak címzett kívánságnak. Nyilvánvaló, hogy az okot inkább a püspök eddigi megnyilatkozásai tartalmában kell keresni. A püspök ugyanis akkor lett persona non grata a magyar újságírók jelentős része számára, amikor is a taxisblokád idején nem a szájuk íze szerint értékelte az eseményeket. Később pedig — például amikor egyértelműen letette a garast a Hankiss Elemér által szorongatott Panoráma mellett — végképp elvetette a sulykot a kollégák jó része számára. Az említett főszerkesztői, illetve írói megjegyzés, kívánalom ellenére megkockáztatom: igenis jó az nekünk, ha Tőkés László megszólal. Akár médiaügyekben, akár más magyarországi ügyekben. De a legkevésbé sem azért gondolom így, mert a püspök megnyilatkozásai általában találkoznak bizonyos magyarországi véleményekkel, amelyek nem az ellenzéké. Sokkal inkább azért, mert a püspök azok közé tartozik, akik — mivel egész életüket kisebbségi magyarként élték — jól tudják, hogy mely újságírói magatartás hasznos az elszakított magyarok azonosságtudatának megtartása szempontjából. Ennek a fontossága pedig vitathatatlan. Sőt, megítélésem szerint a püspök nemcsak jól teszi, ha megszólal egy-egy ügyben, hanem joga is van hozzá. Ami ugyanis Magyarországon történik, az az ő ügye is, mégpedig azért, mert ugyanazon nemzetnek a tagja, amelyiknek a Magyarországon élők. S ha máshonnan nem, Szabó Dezsőtől jól ismerjük az egyik magyar felelősségét a másik iránt. S végül, a kérdés megítélésénél arról a „csekélységről” se feledkezzünk el, hogy Tőkés László azok közé tartozik, akiknek az eddigi élete,, bátor helytállása erkölcsi alapot nyújt a véleménynyilvánítás jogához. Márpedig éppen az ilyen mértékadó megszólalásokra van oly nagy szükség a mindinkább tért nyerő erkölcsi viszonylagosságban. ItXtT (Hardi Péter)
