Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-13 / 85. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. ÁPRILIS 13., SZERDA Hogy a család életben maradjon Ne küldje el a kéményseprőt! Megnyílt az Ifabo ’94 Rekordév volt az elmúlt esztendő a Pest Megyei Kéményseprő, Cserépkályha-épí- tő és Tüzeléstechnikai Vállalat számára. A megyében minden korábbi mennyisé­get felülmúlva 32 ezer háztartásba vezet­ték be a gázt, így ugyanennyi szakvéle­ményt kellett készíteniük a vállalat dolgo­zóinak. Az előző évek 20-21 ezres bekötési átlagá­hoz képest ez a jelentős növekedés nem ke­vés bevételt jelentett a cégnek. A sok munka persze igen jól jött, hiszen míg a szakvélemé­nyeket kizárólag a kéményseprő vállalat ad­hatja ki, addig a kéményfelújítási munkákon hatvan kisiparossal kell osztozni a Pest me­gyei piacon. Ez az oka, hogy bár az elmúlt évben a megyében összesen 300 millió fo­rint értékben végeztek kéményfelújítást, eb­ből az összegből a kéményseprő-vállalatnak mindössze 15 millió jutott. Ennek ellenére si­került 79. millió forint árbevételt és hatmillió forint nyereséget elérni. Ilyen eredmények mellett Pest Megye Ön- kormányzata elégedett saját vállalatával, amit az is bizonyít, hogy Kardhordó Endre igazgató már fel is vehette a számára nyere­ség esetén kilátásba helyezett célprémiumot. Mondhatjuk, a sok és jövedelmező munka el­lenére nem volt könnyű dolga, mert bár 451 ezer kéménytulajdonos van a megyében, so­kan nem fizetik be a kéményseprésért és- el­lenőrzésért a kötelezően előírt pénzösszeget. Persze ennek főleg az az oka, hogy sok válla­lat felbomlott, s egyelőre nincs, áld fizessen. A mintegy száz embert foglalkoztató me­gyei vállalat vezetőjétől megtudtuk, hogy a szeptembertől márciusig teijedő időszakban van a főszezon, nyáron viszont alig akad munka. Éppen ezért erre az időszakra árked­vezményt adnak a lakosságnak; A kémény- felújításhoz szükséges alumínium ára folya­matosan emelkedik, ennek ellenére a vállalat nem tudja növelni az árait, mivel a kisiparo­sok akkor is elvállalják a munkát, ha az adott időpontban nincs rajta nyereség. Csak az elmúlt esztendőben 250 ezer kilométert autóztak a cég dolgozói, de az említett okok miatt a benzináremelést is kénytelenek kigaz­dálkodni. A kéményseprővállalatnak kötelessége el­végezni a kémények évenkénti két ellenőrzé­sét, a lakosságnak pedig kötelező igénybe venni a szolgáltatást, a söprést és a korom le­szedését a tűz és a szén-monoxid-mérgezés megelőzése érdekében. Négyévente egy alka­lommal kötelező egy olyan műszála felül­vizsgálat, amikor füstnyomáspróbát is tarta­nak. A gyakori ellenőrzésre azért van szük­ség, mert a gázban sok a kén, s ha az vízzel egyesül, kénsav keletkezik, ami korrodálja a maltert és az összekötő anyagot. A lehulló habarcstörmelék pedig eldugítja a kéményt. Éppen ezért javasolják a kéményseprők, hogy az emberek a kéményt béleltessék ki alumíniummal, hiszen az nem korrodálódik. Bár Pest megyében az elmúlt évben csak két mérgezés volt, évente országosan harminc­negyven ember hal meg füstmérgezés vagy tűz miatt. Éppen ezért a vállalat 150 ezer pél­dányban szétküldött a megyében egy tájékoz­tató anyagot, hogy figyelmeztesse a lakossá­got: egy 15 ezer forintba kerülő kéményfel­újítás elmaradása miatt meghalhat az egész család. Halász Csilla Az új gázkémények is tönkremennek egy­két év alatt, ha legalább utólag nem bélés­csövezik vagy vakolják be belülről saválló anyaggal, például cementtel Hazai termék, hazai munkahely (Folytatás az I. oldalról) A „házasság” gyümölcsö­zővé vált, egyrészt, mert a holland partner Ukrajnában és Romániában is hozott lét- re'a TRITON-on keresztül je­lenleg vegetáló cégeket, más­részt mert a magyar cég az utóbbi években látványos fej­lődést ért el. A mintegy 260 milliós beruházás száz új munkahelyet hozott létre. Mind a nyereség, mind a ter­melt érték évről évre körül­belül 120 százalékkal folya­matosan nőtt. Mára a TRITON Rt. alap­tőkéje elérte az 500 millió fo­rintot, amelynek részesei a holland tulajdonos mellett kétszázegy honi magánsze­mély. Ez az arány többek számára ideális: a hazai tulaj­don többsége, a működőké­pesség mellett. A cég a „hőskor” első tele­fonkészülékei mellett ma már kétszázötven-kétszázhat­van termék gyártásával fog­lalkozik. Bevezetés előtt áll a digitális rendszerű tarifa- számlájú készülék, kijelzős hangostelefon, és egy rugal­masságot szolgáló személyi fax, és továbbfejlesztett tele­fon-alközpontok. Az 50-60 százalékos piaci részesedés és a tavalyi bevé­tel tartása a TRITON Rt. leg­főbb célja az idén. A piac na­gyot változott: a kiírt telefon- fejlesztési pályázatok nyerte­seivel kell a kapcsolatokat felvennie a cégnek. Az eddi­gi egyedüli megrendelő a Matáv, széles konkurenciá­ból válogathat az importter­mékek közül. A verseny még nem ért véget, és a TRI­TON Rt. könnyen válaszút elé kerülhet: keressen erős „Kiállítás egy világkiállításért” Ajándék a látogatóknak Mosolygó babák század eleji öltözetben. Faragott ivó- csanakok, kerámiamadarak, bársonypruszlikok, szőtte­sek. És még számtalan kézműipari remekmű csodás ösz- szevisszasága az a kiállítás, amely az elmúlt héten nyi­totta meg kapuit a Hadtörténeti Múzeumban. A felsó' határ háromszáz hektár Az új földtörvény korlátozásai A válogatott anyag egy pá­lyázat eredménye, amelyet az Iposz Országos Kisipari Kézműves Tanácsa írt ki a magyar kézművesség felké­szítésének céljából az expó­ra, és honfoglalásunk 1100. évfordulójára. Több mint száz, főképp természetes alapanyagok­ból alkotó kézműves kül­dött be munkát. Többeket értékes különdíjjal jutalmaz­tak a kiállítás megnyitóján. Túrok Margit, a Hadtörté­neti Múzeum igazgatónője megnyitó szavaiban emlé­keztetett a század eleji vi­lágkiállítások termékenyítő hatására, „új hidat” építő szerepére. A kiállításhoz kapcsolódóan kiemelte, hogy a népi- és iparművé­szet kutatását, illetve felvi­rágzását is sokban köszön­hette e rangos nemzetközi rendezvénynek. Feledi Balázstól, a Világ­kiállítási Programiroda kul­turális igazgatójától hallhat­tunk a rendezvény üzleti je­lentőségéről. A látható tár­gyak minősége a kiállítás céljával egyezik: széles, mi­nőségi választék, és a ha­gyományos tárgyak megújí­tása a kézműipar terén az expo résztvevői számára. Az igazgató konkrét ígére­tet is tett a jelenlévő alko­tóknak: további elmélyülő kapcsolat gyümölcse lehet az expón és környezetén való részvétel. A látottak alapján el­mondhatjuk: ’96-ban külföl­di vendégeink hazai kultú­ránk minőségi termékeit vi­hetik haza emlékbe. Min­den kis ajándék egy-egy kapcsolat lehet, egy darab­ka Magyarország. Mint ahogy a kiállításon látott in­tarzia, szülőfalum reformá­tus temploma is... Nánási Tamás Az eredeti tervezetnél is sokkal szigorúbban szabá­lyozza a parlament által a közelmúltban meghozott földtörvény, a földtulajdon­hoz jutás feltételeit. Gazda­sági társaságok és jogi sze­mélyek, valamint külföldi­ek gyakorlatilag nem sze­rezhetnek földet Magyaror­szágon. Belföldi magánszemé­lyek esetében az egy sze­mély által megszerezhető föld területe nem lehet több 300 hektárnál, illetve 6000 aranykorona értékűnél. Azok esetében, akik már rendelkeznek ennél na­gyobb földtulajdonnal, a törvény megengedi annak jövőbeni tulajdonlását is, il­letve a magánszemély az eredetileg meglévő földjét elcserélheti, amennyiben az új föld nem nagyobb, il­letve nem értékesebb az ere­detinél. A korlátozás alól kivételt képez a közös tulaj­don megszüntetése is, vala­mint az, ha valakinek a földjét kisajátítják, és az azért kapott összegből vásá­rol új földet. Nem számít tu­lajdonszerzésnek, s így a korlátozás" sem érvényesül a törvényes öröklés és az el­birtoklás esetére, továbbá akkor, ha valaki kárpótlási árverésen jut földhöz. A belföldi jogi szemé­lyek közül csupán a ma­gyar állam, az önkormány­zatok, az erdő- és legelőbir­tokossági társulatok és a közalapítványok szerezhet­nek földtulajdont. Bizo­nyos esetekben -— mint pél­dául ajándékozás, tartási és gondozási szerződés, illet­ve végrendelet útján — egy­házi jogi személyek is sze­rezhetnek földtulajdont. Minden más, jogi személyi­séggel rendelkező szerve­zetre azonban a tiltás vonat­kozik. Külföldi magán- és jogi személyek ugyancsak nem szerezhetnek termőföld-tu­lajdont Magyarországon. Hasonlóan azonban, a bel­földiek esetében alkalma­zott kivételeknél, a külföldi­ek is elcserélhetik már meg­lévő termőföld-tulajdonu­kat, és vásárolhatnak földet volt birtokuk kisajátításáért kapott kártérítés összegéért is. Szintén kerülhet külföl­di magánszemélyhez föld törvényes öröklés, elbirtok­lás és kárpótlási árverés út­ján. A földtörvény értelmé­ben külföldinek azok a nem magyar állampolgárok számítanak, akik nem ren­delkeznek bevándorlói, il­letve menekülti státussal Magyarországon. A földtör­vény az ingatlanok tekinte­tében gyakorlatilag megis­métli az eddigi szabályo­zást, vagyis a külföldiek in­gatlanszerzését pénzügymi­nisztériumi engedélyhez kö­tik. Ez vonatkozik többek között a tanyákra is. A ta­nyák és a környéküket ké­pező 6000 négyzetméteres terület nem számít termő­földnek a tulajdonszerzés szempontjából. Forintos hírek A Nemzetközi Valuta­alap (IMF) hétfőn 259 millió dollár hitelt nyúj­tott Bulgáriának a gaz­dasági reformprogram végrehjatásához. Az IMF közlése szerint Bul­gáriában tavaly „lénye­ges rosszabbodás” kö­vetkezett be a fizetési és a folyófizetési mér­legben, s az infláció is magas maradt, az idei tervet viszont úgy állí­tották össze, hogy „for­dulat” következzék be a gazdasági életben. A hi­telt ehhez nyújtják. A nemzetgazdaság egé­szét meghatározó straté­giai jelentőségű rész­vénytársaságok, vállala­tok elhatározták, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény végrehaj­tásával kapcsolatos fel­adataikat, tevékenységü­ket folyamatosan egyez­tetik. Ennek érdekében létrehozták a Stratégiai és Közszolgáltató Társa­ságok Országos Szövet­ségét (Stratosz). Oroszországnak csak­nem 35 milliárd dollár­nyi külföldi pénzre lesz szüksége az idén, ám va­lószínűleg nem okoz kü­lönösebb nehézséget en­nek előteremtésére. A pénznek több, mint a fele várhatóan a 80 mil­liárd -dolláros orosz kü- ladósság átütemezésé­ből adódik majd. Az Air France francia légitársaság dolgozói­nak túlnyomó többsége igent mondott a vállalat- vezetés válságtervére, s ezzel megkeződhet a sú­lyosan eladósqdott cég talpraállítása. A dolgo­zói vélemények kikéré­sére azért volt szükség, mert a szakszervezetek egy része nem támogat­ta az áldozatokkal járó (egyebek mellett a bé­rek három éves befa­gyasztását, a munkaidő heti egyórás meghosz- szabbítását előirányzó) elképzeléseket. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! külföldi beruházót, vagy pró­bálja megismételni sikertör­ténetét. N. T: A Westel Rádiótelefon Kft. jelenlegi és jövőben változá­sairól adott tájékoztatást Végvári János vezérigazga­tó-helyettes tegnapi sajtótájé­koztatóján. Beszámolt arról, hogy tavaly novemberben a Westel 450-es megkezdte át­alakító programját, melynek eredményeként vidéken csök­kentették a belépési díjat, majd márciusban ezt egy ké­szülék-árcsökkenés követte, és most árpilis elsejétől „a hívó fél fizet” elvének beve­zetése újabb jelentős megta­karítást jelent a Westel 450-es előfizetőinek. Ezzel egy időben országosan 25' ezer forintra mérsékelték a belépési díjat. Bár e hónap­tól kezdve szerény áremelke­déssel is számolni kell, a Westel 450-nél számítanak arra, hogy a potenciális ügy­felek racionális alapon dönte­nek arról, hogy milyen ké­szüléket használnak. Tájékoztatójában kiemel­te, hogy a GSM-rendszerek megjelenése kihívást jelent a cég számára, és olyan új típu­sú marketing stratégia és ár­politika kialakítását igénye­li, mely alkalmazkodik a ma­gyar távközlési piacon bekö­vetkezett korszakváltáshoz. Szó esett még a miniszter ál­tal kijelölt frekvenciasáv pá­lyázat útján való megszerzé­séről, végül a vezérigazgató­helyettes rövid tájékoztatást adott a mobil adatátvitel rendszeréről és fejlesztésé­nek további lehetőségeiről. D. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom