Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-12 / 84. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. ÁPRILIS 12.. KEDD ALLASAJANLO Jogi tanácsok Az alapítványszabályok módosulásáról A Pest Megyei Munkaügyi Köz- pont ajánlatai: FÉKON RUHAIPARI Rt. keres: — 300 betanított varrónőt, — 300 szakképzett varrónőt. Cím: Bp. X., Halom u. 12. Tel.: 157-1277. Nemzetközi Biztosító Társaság biztosítói utánkép- zést indít! Termékértékesítésre, ügyfélszolgálatra alkalmas munkatársakat várunk, agilis ambiciózus, kreatív jelentkezők személyében Érd, Diósd, Biator- bágy, Budaörs, Budakeszi, Páty, Perbál, Százhalombatta területre. Betanulási időre garantált bért biztosítunk! Jelentkezés: AB-Aegon Általános Biztosító Rt. Buda környéki kirendeltség Cím: Budapest, II., Margit , krt. 26. Tel.: 1359-529, 1151-447. . Egyik kedves olvasónk hívta fel a figyelmünket egy rendkívüli könyvre, amely immár magyarul- is olvasható. A könyv címe: Az utolsó óra. Alcíme: A jó és a rossz harcának százada. Az eredetileg 1992-ben, az, Egyesült Államokban megjelent művet a Marana Tha 2000 Alapítvány adta ki, tizenhárom magyar fordító munkájaként. Mellékelem egy csodálatos könyv ismertetőjét — úja levelében Névery Gá- bomé budapesti olvasónk. — Budapesten, az V. kerületi Ferenciek terén, a Szent Gellért könyvesboltban kapható. A könyv elolvasása után kötelességemnek érzem (...), hogy a keresztény sajtó figyelmét felhívjam rá, tekintettel a benne foglaltak mielőbbi megszívlelésére, életünk átértékelésének szükségességére. (...) Contec Kereskedelmi Kft. keres ipari varrógépalkatrészek forgalmazásához fiatal férfi munkaerőt termékmenedzseri munkakörbe. Angol vagy német nyelvtudás ill. jogosítvány szükséges. Jelentkezés: Zsidai Juditnál a 131-3672 telefonon estefelé. ALBA REGIA Épító'vál- lalkozó Rt. keres budapesti munkahelyre 4 építőipari művezetőt. Jelentkezés: Mahler László (22)-316-060 Középületépító' Vállalat keres: — csőszerelőket, — szobafestőket, — villanyszerelőket, — víz- és hőszigetelőket, — lakatosokat, — hidegburkolókat, — ácsokat, — vasbetonszerelőket. Cím: Budapest VIII., Kerepesi út 27. Olvasónk kérésének eleget téve, íme, idézzük a mellékelt ismertető egyik értékelését Katona István római katolikus lelkésztől: ;,Ez a könyv félelmetes dolgokról ír. Föltár olyan titkokat, amelyekre nem szívesen gondolunk. De nem félelmet akar kelteni, hanem a szív megtérését és az imádság újjászületését kívánja elérni.” Vagy lássunk egy részletet a másik értékelésből: Az 1830 óta tartó üzenetek egy sátáni kor és a »végső idők« lehetséges bekövetkezését jelzik előre, és céloznak az Anti- krisztusra is. Ennek a könyvnek az a célja, hogy beszéljen a jelenésekről, elmondja, hogy hol voltak ilyenek és milyen kapcsolatban vannak szokatlan századunk történéseivel és mit közölnek az emberiség jövő sorsáról.” Általános Iskola keres: — matematika—fizika szakos pedagógust helyettesítésre, — magyar—történelem szakos pedagógust határozatlan időre. Cím: Nagykovácsi, Kossuth u. 101. Tel.: 138-9163, 138-9922 Általános Iskola keres: — fizika—bármely szakos pedagógust. Cím: Sződliget, Rákóczi út 1-3. Tel.: (27)-352-025 Németországi munkára keresünk vendéglátóipari szakmunkásokat: — szakács, cukrász, felszolgáló, mixer. Feltétel: min. 2 éves szakmai gyakorlat, 40 év alatti életkor, jó német szakmai nyelvismeret. Jelentkezés: Pest Megyei Munkaügyi Központ, Budapest XI., Karinthy F. út 3. 1852-411 Rektenwald Attila. Véradások a megyében A Gödölló'i Vértranszfúziós Intézet tájékoztatása szerint ma reggel nyolctól délután kettőig Szentmár- tonkátán, a régi általános iskolában rendeznek véradó napot, délelőtt fél tizenegytől délután fél háromig pedig a kókai általános iskolába várják az önkéntes véradókat. A Váci Véradó Állomás tájékoztatása szerint ma délután kettő és öt óra között a pilisszentkereszti klubkönyvtárban lesz véradó nap. Holnap délután egytől négyig a letkési általános iskolába is várják a véradókat. A Ceglédi Vértranszfúziós Állomás tájékoztatása szerint holnap délelőtt kilenctől délután ötig az al- bertirsai művelődési házban tartanak véradó napot. Mindenki adhat vért, aki egészségesnek érzi magát és 18, illetve 65 év közötti. Egy jó tanács: véradás előtt lehetőleg étkezzenek, fogyasszanak bőségesen folyadékot és lehetőleg kerüljék a dohányzást! (y) Eboltás Szigetújfalun a kutyatulajdonosok ma 9—12 óra között vihetik házőrzőiket az évenkénti kötelező veszettség elleni oltásra. A pótoltásra — ha ezt az időpontot valaki elszalasztottá volna — április 26-án 9—10 között kerül sor. Az oltás díja 110 forint, amelyet az oltás napján kell kifizetnie az ebtulajdonosoknak. @ A Polgári Tör- * vénykönyvet a közelmúltban módosító 1993. évi XCII. törvény je- ■ lentősen módosította az alapítványokra vonatkozó rendelkezéseket és új jog- intézményként 1994. január 1-jétől lehetővé, sőt bizonyos körben kötelezővé tette közalapítványok létesítését. Az alapítvány mint klasszikus non profit jogintézmény története a római jogig vezethető vissza, a pia causa (kegyes célra történő adományozás) már az V—VI. században is jelentős volt. Magyarországon az 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) a szocialista jogrendbe nem illeszthetőnek tartott alapítványokat megszüntette, helyette 1987. szeptember l-jéig csak a kötelmi jogi közérdekű kötelezettségvállalásra volt törvényes lehetőség. Ez a jogintézmény azonban nem pótolta a jogi személyiséggel rendelkező alapítványok iránti társadalmi igényt, ezért a jogalkotó az 1987. évi XI. tvr.-el újonnan szabályozta a magyar polgári jogban az alapítvány jogintézményét, oly módon, hogy a közérdekű kötelezettségvállalásokat meghatározott feltételekkel át lehetett alakítani alapítvánnyá, az új alapítványok létrehozását pedig az állami felügyeleti szerv hozzájárulásához kötötte. Bevált rendeletek Az igazán jelentős változást azonban az 1990. évi Ir törvény jelentette a Ptk. 74/A. §-ának törvénybe iktatásával, aminek alapján 1990. február 1-jétől az alapítvány létrejöttéhez bírósági bejegyzés szükséges és az alapítványok törvényességi felügyelete az ügyészség hatáskörébe tartozik. A hivatkozott Ptk. módosítás az alapítványok létrehozását, működtetését és megszüntetését átfogóan szabályozta, e szabályozás azonban a jogalkalmazás során elégtelennek bizonyult, ezért a Legfelsőbb Bíróság eseti döntései, majd/és a 7. sz-val módosított LB 2. sz. állásfoglalás szolgált iránymutatásul, a bírósági és az ügyészségi jogalkalmazói gyakorlatban. A legutóbbi, 1994. január 1-jén hatályba lépett új rendelkezésekben a jogalkotó ezeket a joggyakorlatban már jól bevált rendelkezéseket emelte törvényi szintre. A jelenleg hatályos rendelkezések alapján magyar vagy külföldi magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (pld. betéti társaság) — továbbiakban: alapító — tartós közérdekű célra, alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Ez az alapítvány rendelés, ami bírósági jóváhagyással jön létre. A bírósági nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. A szükséges vagyon mértéke általánosságban nem határozható meg, azt a bíróság esetileg, az alapítványban megfogalmazott céloktól függően, továbbá, hogy nyitott vagy zárt (csatlakozást kizáró) alapítványról van-e szó. Az alapítvány elsődlegesen gazdasági célra, quasi vállakózásként tehát nem hozható létre, azonban az nem kizárt, hogy célja megvalósítása érdekében gazdasági tevékenységet is folytasson, amennyiben az a cél megvalósulását nem veszélyezteti. A gazdálkodás tekintetében az egyesületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, figyelemmel a számviteli és adójogszabályok előírásaira is. Áz induló vagyon megfelelősége tehát összefügg azzal is, hogy az alapítvány alapító okirata tartalmazza-e a vállalkozást, mint bevételszerző tevékenységet. Zárt alapítvány esetében egyébként induláskor a teljes vagyont biztosítani kell, nyílt alapítványnál — ahol a csatlakozás megengedett, az induló vagyonnak az induláshoz szükséges vagyonnal kell az alapítóknak rendelkezniük. Nem elegendő azonban az induló vagyont megnevezni, hanem annak meglétét is bizonyítani kell. Készpénz esetében bankigazolással, ingatlan esetében a tulajdoni lap másolatával, egyéb vagyontárgy esetén igazolással, hogy azzal az alapító sajátjaként rendelkezik. Áz induló vagyon egyébként bármi lehet, ami alkalmas a cél megvalósítására. Az induló vagyon meglétét tanúsító okiratok mellékletei a bírósági bejegyzési kérelemnek, amihez az alapító okiratot is csatolni kell. Fontos tudnivaló, hogy a bírósági nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt már nem vonhatja vissza. A nyilvántartásba vételre a székhely szerinti megyei (fővárosi) bíróság az illetékes, a bejegyzés elutasítása elleni fellebbezéssel a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni. Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, székhelyét, s lehet rendelkezni a csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is. Az alapító — az alapító okiratban — kijelölheti a kezelő szervet (szervezetet), illetőleg e célra külön szervezetet (kuratórium) is létrehozhat, ami az alapítvány képviselője. Amikor megszűnik Ha az alapító a kezelő szervről nem rendelkezik, illetőleg a felkért szerv, személyek nem vállalják, a bíróság köteles a kezelő szervezetet kijelölni. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szervezet, amelyben az alapító — közvetlenül vagy közverie — az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat, az alapítvány ugyanis önálló jogi személyiséget nyer, amely elkülönült vagyonnal és az alapító célokat megvalósító — az alapítótól független — képviselő szervezettel rendelkezik. Abban az esetben, ha az alapító kuratóriumot hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről is, meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviselet gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. Ha a kezelő szerv/szervezet tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervedszervezetet jelölhet ki. Az alapító halála után megszűnése után ez a jogosultság a bíróságot illeti meg. Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg, ha a cél megvalósult, b) az idő eltelt, c) a feltétel bekövetkezett, illetve, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. A bíróság ugyanis az érdekelt alapítók közös kérelmére — új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából — elrendelheti "az alapítványok egyesítését, ha az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárása az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok szerint történik. Közérdekű céllal A bíróság az alapítványt megszüntetheti, az ügyész keresete alapján, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg, ha a bejegyzést — jogszabály- változás folytán — meg kellene tagadnia. A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv/szervezet tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító — a bíróság felhívása ellenére — a kijelölést nem vonja visz- sza és kezelőként más szervet/ szervezetet nem jelöl ki. A megszűnt alapítvány vagyonát — az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában — a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. Az alapítványok működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Az alapítványokban valamilyen vonatkozásban érdekelt olvasóink, kiknek száma jelentős — mivel Magyarországon ma jelenleg tizenkétezer-hat- száz alapítványt tartanak nyilván a bíróságok — a Ptk. módosítás számos új szabályával ismerkedhettek meg. Nem új szabály a közérdekű cél kritériuma, így ezzel részletesebben nem foglalkoztam, a gyakorlatban sem okoz ennek meghatározása általában problémát. Mégis érdemes megemlíteni, hogy bár a közérdekűség fogalmának definiálását a jogalkotó mellőzte, a bírósági jogalkalmazás alapján elsősorban kulturális, szociális, egészségügyi, sport, vallási, tudományos vagy egyéb karitatív célok tartoznak ebbe a körbe, s nem kizárt egyetlen személy gyógykezeltetése (esetleg más nem egyéni, hanem közérdekű cél) javára sem alapítványt létrehozni. Dr. Fogarasi Gabriella Hirdetési levelezőlap Pest «negye valamennyi postahivatalában kapható az a levelezőlap, amelynek segítségével a Pest Megyei Hírlapban jelentethetik meg hirdetéseiket kedves Olvasóink. Vállalkozók, közületek, magánszolgáltatók a kartonon hét szóig, magánszemélyek húsz szóig hirdethetnek. Nem kell ezután Budapestre utaznia annak, aki lapunkban akarja a hirdetését közzétenni. A megye valamennyi postahivatalában megvásárolható az említett levelezőlap, amelyhez boríték is jár, s bélyeg nélkül elküldhető a címünkre. A levél közvetlenül szerkesztőségünkbe érkezik, s mi ígérjük: a beérkezéstől számított negyvennyolc órán belül megjelentetjük hirdetését. Pest megyében ilyen rövid határidőre csak nálunk adhat fel sajtóhirdetést! Budapesti olvasóinknak pedig változatlanul szolgálatára áll a Blaha Lujza tér 3. szám alatti hirdetési üzletünk. Az utolsó óra Egy rendkívüli könyv keresztényeknek
