Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-12 / 84. szám
8 PEST MEGYEI HIRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 12.. KEDD Losonci Lilla tárlata után Lámpavilág a forrásokhoz ,, hét végén ismét jeles képzőművész tárlatát i/ « láthatta a nagykőrösi közönség. Losonci Lillát IScJÍ régi ismerősként fogadták az alföldi városban; a különböző helyi galériákon már többször találkozott képeivel, ezúttal a művelődési központ adott két hétre otthont a magyar tájaktól ihletett műalkotásoknak. Taksony, Nagybánya, Erdély, Budapest állomásokkal egy gazdag életút jelenik meg Losonci Lilla legutóbbi, immáron 111. önálló kiállításán. Kiss János a város polgármestere megnyitójában mondotta: „Minden jövetel egy kellemes meglepetés a műbarátok számára, mert mindig hoz és átad valami újat önmagából. Művészete vallomás, hiteles nyilatkozat, jellemzője az egyszerűség, a tisztaság, a fesztelenség, a belőle sugárzó érzelem bibliai. Azt festi vászonra, amit a szíve diktál...” Losonci Lilla egész életében tanított, tanult és rajzolt. Naplója a rajz, élete a festészet. A tizenöt éves korában alkotott Haraszti oltárkép jelzi a kezdetet, ahonnan emberközpontú művészete ki- teljesedett. Embert teremt, ezért hát mindig is örömhírrel lép a nyilvánosság elé. Noha jellemző képeire a műfaji, tematikus sokoldalúság, festői világának legfontosabb motívuma a magyar táj, az alföldi tanyák. A virágok, állatok és emberek rezzenéseit örökíti meg nyugodt színekkel, harmonikus egységben. A nyugat-európai vagy ázsiai művészet hatása éppúgy megjelenik nála eközben, mint a több évszázados festői hagyományok, amelyeket vállal és bátran alkalmaz. Losonci Lilla alkotásaival sikereket aratott, elismeréseket szerzett nemcsak idehaza, de szerte a világban. Képei megtalálhatók a különböző országos intézményekben, neves külföldi magángyűjtők, mint például Bush volt amerikai elnök birtokában. A népszerűség, a műértők pártfogása nagyon is érthető; „Művészetének egészét — jellemezte őt a tárlat megnyitója — átfogja népe iránti szeretete, képei, Erdély, Hargita, a Székely kapu, a Szent Anna-tó, hogy csak néhányat említsünk, minden magyarok összetartozását hirdeti és tüntet a nemzeti műveltség egyetemessége mellett. Az európai gondolat festészetéDomonkos Béla szobrászművész 1975-ben készített, Losonci Lillát ábrázoló bronzszobra ben arra is utal, hogy a művészet örök és egyetemes, mert a lámpavilágnál születik.” A tárlatavatót követően a művésznő nyilatkozott lapunknak. Az után érdeklődtem, vajon honnan az a derű, nyugodtság és jókedély, amely festészetéből sugárzik. — Koldust, szegénységet, balsorsot magam is le tudnék festeni — mondta Losonci Lilla. — De vajon mi értelme lenne? Az emberiséget sosem az vitte előbbre, ha a szerencsétlenségei tükrét tartotta maga elé, hanem az, hogyha a vágyait fejezte ki — a szebb, a jobb, a gazdagabb élet iránt. Márcsak azért sem vonzódom az emberi sorsok árnyoldalainak ábrázolásához, mert alapvetően nem ezt tartom az emberi élet jellemzőjének. A művészetnek tehát nem elsősorban az a-feladata, hogy azt mutassa, mi nem jó, sokkal inkább arra kell választ adnia, hogyan teremthetünk egymás között békét, harmóniát, hogyan óvjuk meg a természetes élettér épségét. Kedvenc témáiról — a tanyák, a falvak inspiráló hatásáról "ezeket mondotta: — Az apró települések, a mezők, a magyar tájak megőrizték azt a tisztaságot, szellemi üdeséget, ami ma annyira hiányzik a nagyvárosok emberének. Ma eszmei zűrzavar uralkodik, értékrendek kerültek válságba, szükséges tehát, hogy merítsünk ezekből a „tiszta források”-ból, mert ezekben lelhetjük csak meg önazonosságunk, magyarságunk és egyben európaiságunk minden bizonyítékát. Losonci Lilla tárlatát április 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők. M. J. Illúziók kora, Erdély Figyelemre méltó könyvet jelentetett meg a Széphalom Könyvműhely. Beke Mihály András, az Erdélyből áttelepült publicista megörökítette édesapjával, Beke Györggyel folytatott beszélgetéseit az utolsó 7 évtizedről, „s Erdély ismeretlen tegnapjáról”. Sok minden szóba került az Illúziók kora, Erdély című kötetben. Hiszen az elmúlt háromnegyed évszázad sajnos az ottani magyarság fokozatos illúzióvesztésének a korszaka volt. Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének szomorú sorsa az elhallgatás ellenére ismert. Kétmillió magyar számára a szülőföld és a haza fogalma elszakadt egymástól. Sok mindent megtudunk a könyvből ezeknek az időknek a történelméből. Hogyan eredményezte Wilson amerikai elnök jóakara- tú 14 pontja a találomra húzott igazságtalan határokat. Nyelvi elnyomás két háború között eloszlatja a Pet- ru Grózáról még élő tévhiteket, ennek a „kivételezett bojárnak” állítólagos magyar barátságáról. Mozgalma, az Ekés Front (Frontul Plugarilor) jellegéről talán csak annyit, hogy kardlendítéssel és „Éljen Gróza!” jelszóval köszöntek. Beke György diákköri élményei arról tanúskodnak,' hogy a visszacsatolt Észak-Erdély- ben a nagy múltú magyar kollégiumban kötelező volt a román nyelv tanulása, tehát nem nyomták el az odakerült románokat. Illúziónak bizonyult az is, hogy a háború után Észak-Erdélyben létre lehet hozni ütköző államként egy független, vegyes nemzetiségű köztársaságot. Talán az adott tápot e reménynek, hogy az oroszok kiparancsolták a magyarlakta területekről a vérengző Maniu- gárdistákat. Hiába támogatták a magyar szervezetek, különösen a Magyar Népi Szövetség a Román Kommunista Pártot, nem „hálálták” meg nekik. Nemcsak Márton Áron érseket, hanem Kurkó Gyárfást, a magyar népvezért is bebörtönözték, meghurcolták. A legrosszabbra azonban Ceausescu alatt fordult a helyzet. Már 1971-ben felvetődött az egységes román nemzet kialakításának, a „ho- mogenizálásnak” szörnyű terve. A diktátor, aki különben családjában előszeretettel használta az orosz nyelvet, túltett összes elődjén. Művére a koronát a falurombolással akarta feltenni, de erre már nem volt ideje. Az erdélyi magyarság helyzete azóta is sok kívánnivalót hagy hátra. De helyzetükről, múltjukról áttételesen talán a legvilágosabb képet a hasonló könyvekből kaphatjuk. Róbert Péter Szép magyar könyv A szép magyar könyvek versenyét 1952 óta minden évben megrendezik. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által szervezett idei versenyre 38 kiadó 123 művet nevezett — mondta Zentai Péter László, az egyesülés igazgatója azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ahol a verseny eredményét ismertették. Az előzsűrizést követően a bírálóbizottság 67 kiadványt értékelt. Ennek elnöke, Virágvölgyi Péter elmondta: a zsűri tagjai nem lehettek az egyesülés dolgozói. A versenyben a hagyományos nyomdai technikával készült könyvek vehettek részt. Ezek külsejükben, tipográfiájukban a konzervatív közízlést képviselik. A legtöbb elismerést négy díjat és egy oklevelet, a Helikon Kiadó könyvei nyerték. Soltész Erzsébet Régi magyar várak című albuma elnyerte Antall József posztumusz miniszterelnöki díját is, illetve Varga Vera Róth Miksa művészete, Demszky Gábor főpolgármester díját is elnyerte. A Dunahol- ding Rt. különdíját a Püs- ki Kiadó és a Szent István Társulat közös gondozásban megjelentetett, Kö- zép-Európa-atlasz nyerte el. A versenyen 15 kiadó 10 díjat és 23 oklevelet kapott. A díjakat és az okleveleket június 2-án, az ünnepi könyvhét megnyitása alkalmából adják ki. A kultúra pénze, a pénz kultúrája A kulturális szolgáltatások kétharmada a piacon közvetítéssel realizálódik, ezért szükség van a piactámogató állami jelenlétre éppúgy, mint a kulturális vállalkozásokra. Ez utóbbiak helyzete azonban jelentősen romlott, hiszen megszűntek adókedvezményeik, sőt pótlólagos adót is kivetettek rájuk 1993-ban. Az induló kulturális vállalkozásoknak kisebb a versenyképességük, mint a más szférában induló cégeknek — mondta Har- sányi László, a Gazdaságkutató Rt. igazgatója tegnap A kultúra pénze, a pénz. kultúrája című kétnapos konferencia nyitó előadásában. A konferenciát — melyen gazdasági szakemberek, szociológusok és kulturális intézmények vezetői vesznek részt — a Kultúraközvetítők Kamarája rendezte, amely nem érdekképviseleti, hanem értékképviseleti szerv — tájékoztatott Hidy Péter elnök. A civil szerveződést 1990-ben hozták létre muzeológusok, könyvtárosok, kiadók szakemberei. József Attila-emlékülés József Attila nagysága nem vonható kétségbe, csupán életművének megítélésében változnak a hangsúlyok. Versei minden komák és irányzatnak szólnak. Biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a kutatók mindig elmondhassák igazukat, hiszen nincs egyetlen igazság —- mondta Németh G. Béla irodalomtudós tegnap, a költészet napja alkalmából „A Dunánál" címmel rendezett József Attila-emlékülés megnyitóján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az MTA Irodalomtudományi Intézete, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar írók Szövetsége által rendezett kétnapos konferencián irodalomtörténészek, tudósok beszélnek a költő munkásságáról, életéről, alkotásainak hatásáról és a különböző jelenkori megítélésekről. A program zárásaként írók, költők — többek között Bállá Zsófia, Esterházy Péter, Tornai József — vallanak a nagy költőelődről, valamint Hobo és Mártha István adja elő a „Légy ostoba” című produkciót. Praznovszky Mihály, a múzeum főigazgatója elmondta: nem csupán ezt a két napot szánják a költőnek: április 7-én nyitották meg több évig látható kiállításukat. A múzeum őrzi József Attila több kéziratát, műveit, a róla szóló kritikákat és azokat az inteijúkat, amelyeket Vezér Erzsébet készített a fiatal József Attilával. A vers szépsége előtt hódoltak tegnap a költészet napján megyénk számos helységében. Nagykőrösön, a Szabó Károly városi könyvtárban az abonyi születésű Zalán Tibort látták vendégül író-olvasó találkozón; Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár színháztermében Jordán Tamás eló'adó- estjére került sor, műsoron József Attila-versválogatással —Amit a szívedbe rejtesz címmel. Az elkövetkező napok egyik-másik rendezvénye is a költészet jegyében születik: holnap (délután 3 órától) a nagykőrösi Szabó Károly könyvtár Dinnyés József „dal- tulajdonost” látja vendégül, aki mai költők megzenésített verseiből ad elő. Képeinken: a Vörösmarty téri, költészet-napi rendezvényen Zsurzs Kati színművésznő szavalat közben; Vi- rágh Márton és együttese József Attila megzenésített költeményeiből ad elő Erdó'si Ágnes felvételei Vers a Markó utcában Idén első ízben emlékeztek meg a Költészet napjáról a Markó utcai börtön fiatalkorú tagjai. A szavalóversenyre hatvanan neveztek be, s a folyamatos' selejtezők után 22 résztvevő került a tegnapi döntőbe. A szereplők január óta nagyon komolyan készültek a megmérettetésre: könyvtárba jártak, tanultak. Javarészt Petőfi és József Attila verseket hallhattunk, de olyan versenyző is volt, aki saját költeményével lépett színre. Ok voltak a legőszintébb és legbátrabb előadók, akik versbe szedve érzelmeiket vállalták a szereplést társaik előtt. A két első helyezett B. Erzsébet és B. József, valóban jó előadó készséggel rendelkező fiatalok, akik a pontos szövegmondás mellett mély átéléssel szavalták az általuk választott verseket. Csatószegi Viktor evangélikus lelkész, aki az intézet missziósait irányítja, elmondta: ez a családias házi ünnepség igen sokat jelent a résztvevőknek. Rámutatott, hogy mindannyian követhetünk el meggondolatlan lépéseket, de mindig meg kell keresnünk azt a pontot, amelyből fel lehet kerülni a felszínre. (simon) KÖNYVJELZŐ KÖLTÉSZET NAPJA
