Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-12 / 84. szám

fi PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRIUS 12., KEDD 3 Arc a tükörben A kommunista hatalom megrendülésének hónapjaiban felfrissült a vidék állott levegője. Még két világ élt egy­más mellett: a változásoknak ellenállni nem tudóké és az önszerveződő' közösségeké, amelyek tiszta segíteni vá­gyással vették hátukra a gondokat, és élvezték az egymá­sért végzett munkát. Falu- és országépító' vélemények születtek, éltek, vitat­koztak egymással. Parancsoló volt a szükség; helyet ad­ni, nyilvánosságot teremteni nekik. Egymás után szület­tek az új helyi lapok. Sok helyi újság jelent meg hirtelen. Volt, hogy három-négy is közkézen járt egyszerre egy fa­luban. Aztán az életképtelenek lassan megszűntek, csak az maradt talpon, amelyet a lakosság megvásároltjának talált. Az olvasó a falu lapját sajátjának, a „miénknek ” te­kinti. Számára ez a falu arca a világ felé. így elsősorban nem a saját véleményét akarja látni benne, hanem hite­les képet, híradást vár el tőle. Mindemellett a vitázó felek is megismerhetik egymás véleményét, közelebb kerülnek egymáshoz. A susmorgó falusi beszéd nem csap át rossz- indulatba, megakad a nyilvánosságban, elveszti erejét. A helyi lap élete a sajtótisztességen múlik. Ha nem ír igazat, elveszti olvasóit, elveszti a falut, hisz nem lesz, aki nyilatkozzon neki. Kívülre szorul, és nem ér többet az egymásnak írt magánlevélnél. Talán nem is olyan nehéz helyi lapot fenntartani. A tisztesség tőkéje mindig kamatoz. A közvélemény elisme­rése könnyen jelentkezik anyagi támogatásban is. A helyi hír ha igazság, egyetemes is. Őrzője Vidékma- gyarország sajtója. Ez volt a legfőbb gondolata a Lakite­lek Alapítvány, a Magyar Újságírók Közössége és a Heti Nemzeti Újság vasárnap rendezett fórumának, ahol elő­ször találkozott egymással a falusi, a városi, az üzemi la­pok szerkesztőinek, munkatársainak lelkes csapata. sajtó kis részének rémuralmával megbénultak le­hetőségek, források. Ismeretek nélkül kiszolgáltatottak vagyunk. Küzdenünk kell erkölccsel, tisztességgel, mert magunk is elveszhetünk. Centiméterről centiméterre kell előre lépnünk.”— Lezsák Sándor e szavakkal biztatta hallgatóságát. De talán őt is biztatták azok, akikhez be­szélt. A több száz lapszerkesztő, akiknek a hit, a remény és a tiszta szándék a fegyvere. Nánási Tamás Kihúzták a sorszámokat Budapesti lista A KDNP-nagygyűlés Ozdon A válságkezelés programja A Fővárosi Választási Bizott­ság tegnap délelőtt sorsolás­sal döntött a budapesti párt­lista szavazólapjának sorszá­mairól. Eszerint a törvényi előírásoknak megfelelt tíz párt közül az első helyen a Köztársaság Párt szerepel majd. Második a KDNP, har­madik a Munkáspárt, negye­dik az MSZP, ötödik a Fi­Harminc évvel ezelőtt — 1964. április 13-án — nyitotta meg kapuját az újjáalakított bel­városi Rózsavölgyi Zenemű­bolt. A Rózsavölgyi és Társa, vagyis név szerint Grinzweil Norbert által 1850-ben alapí­tott patinás kiadó és zenetár Szervita téri otthona 1961-ben tűz martalékává vált. A tűz­vészben megsemmisült a szá­zad eleji faragott bútorzat, vala­mint odavesztek pótolhatatlan, első kiadású kották, kéziratok, illetőleg hanglemezek, vala­mint az üzlet műemlék díszei is. A Rózsavölgyi név az évtize­dek alatt egyaránt fogalommá vált a zeneszerzők, énekesek és a zenekedvelők körében. A „Rózsavölgyi” gondozásában látott napvilágot például Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Liszt Ferenc több műve. A zenemű­kiadó 1910-ben költözött a Szervita tér 5. szám alatti Leitersdorfer Béla tervezte és desz, hatodik az SZDSZ, he­tedik az MDF, nyolcadik az FKGP, kilencedik a MIÉP, ti­zedik az Agrárszövetség. Dr. Takács Imre, a bizottság elnöke bejelentette azt is, hogy a 32 egyéni választóke­rületben 269 jelölt indul a mandátumokért. A testület következő ülését április 12-én délelőtt tartják. építette házba. A kiadó jelentős szerepet vállalt a főváros hang­versenyéletében is: Debussy és Ravel budapesti koncertjének szervezésében is tevékenyen közreműködtek. A Rózsavöl­gyinél jelentek meg Bartók Bé­la, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Weiner Leó és Lajtha László kompozíciói. Az 1920-as években a zeneműkia­dó irányításával alakult meg a Budapesti Hangverseny Zene­kar, egy évtizeddel később pe­dig már jelentős könyvkiadói tevékenységet is folytatott a cég. A több mint száznegyven éves múltra visszatekintő intéz­mény Magyarország legna­gyobb forgalmú és választékú zeneműboltja. Kínálatában kot­ták, hanglemezek, CD-leme- zek, magnó- és videokazetták, zenei könyvek mellett immár kisebb híradástechnikai cikkek is megtalálhatók. Most az ajánlócédulák le­adása és az országos listák felállítása után a KDNP kö­szönettel tartozik a választó- polgárok eddigi bizalmáért. Örömmel rögzítettük, hogy mind a 20 listát • fölállítot­tuk, mégpedig elsőként a többi párttal folytatott ver­senyben. Ez azt jelenti, hogy abban az öt megyé­ben, ahol 1990-ben nem tud­tunk indulni, sikerült felépít­keznie a pártnak — mondta Surján László, a KDNP el­nöke tegnap délután Óz- don, a párt helyi kampány­nyitó nagygyűlésén. Az ismert nehéz ózdi gondokról kijelentette, hogy a megoldásban igen nagy jelentősége lehet an­Boross Péter tegnap Fejér me­gyébe látogatott. A miniszter- elnök programjának első állo­másán, a székesfehérvári Ika­rus gyárban a nagy múltú jár­műgyár új termékeivel ismer­kedett, s a részvénytársaság helyzetéről, gondjairól tájéko­zódott. Székesfehérvárról Marton- vásárra, az MTA Mezőgazda- sági Kutatóintézetébe veze­tett a kormányfő útja. A bú­za- és kukoricakutatásokban élenjáró tudományos intéz­Egyház és tájékoztatás Az Európai Médiapüspökök' Tanácsa Magyarországon tartotta közgyűlését az el­múlt héten. A szombaton zá­rult konferenciára húsz or­szágból huszonhárom püs­pök, illetve ötven püspökka­ri megbízott és szakértő ér­kezett. A közgyűlés résztve­vői arról tanácskoztak, hogy az egyház miként használ­hatja fel hatékonyabban a tö­megkommunikáció eszköze­it. Erről a Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodája hét­főn tájékoztatta az MTI-t. A közgyűlés ajánlásokat és határozatokat fogadott el, amelyek többek között le­szögezik: az egyháznak fel kell ismernie, mekkora ha­talma van a médiának ko­runk világában. Ezt a lehető­séget az egyháznak jobban ki kell használnia a/tájékoz­tatásra, a nevelésre, a véle­ménycserére és az egészsé­ges közvélemény formálásá­ra. Törekedni kell arra is, hogy a szemináriumokban a papnövendékek bevezetést kapjanak a tömegkommuni­káció világába. A közgyűlés résztvevői tervbe vették egy olyan számítógépes informá­ciós hálózat kiépítését, amely egész Európát átfog­ja, hogy így tegyék lehetővé a közvetlen és azonnali hír­cserét az egyes országok kö­zött. Megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy műhol­dak segítségével vallási tévé­műsorokat sugározzanak az egész kontinensre. nak a kereszténydemokrata programnak, amely a pén­zek elosztásánál a területi igényeket, sajátosságokat veszi figyelembe. A Népjó­léti Minisztérium a szoci­ális normatíva megalkotásá­nál már megvalósított egy ilyen rendszert, ahol tehát nem csak az inaktív lako­sok számát, hanem a mun­kanélküliek, illetve az adófi­zetők számát is figyelembe véve településről település­re más-más pénznormatíva alakult ki. A KDNP hason­ló programot kíván megal­kotni az új munkahelyek te­remtését dotáló rendszer­ben, olyképpen, hogy az egy munkahely létesítéséért járó központi támogatás ösz­ményben Bedő Zoltán igazga­tó köszöntötte a miniszterel­nököt, aki agrárszakemberek­kel, agrárkutatókkal, gazdakö­ri képviselőkkel találkozva „Folyamatosság és hangsú­lyok az MDF agrárpolitikájá­ban” címmel előadást tartott. Kiemelte, hogy az agrárpoliti­ka meghatározó fontosságú feladata a települések megtar­tóképességének erősítése; ezt szolgálták a kormány telepü­lési infrastruktúra fejlesztésé­re tett intézkedései s az ága­A Magyar Államvasutak Rt. lejárt társadalombiztosí­tási tartozásainak nagy ré­szét ingatlanvagyon-átadás- sal kívánja törleszteni — mondta Berényi János, a MÁV Rt. miniszteri biztosa. A MÁV jelenleg 14 mil­liárd forinttal tartozik a tb- nek, melyből 10 milliárd forint már lejárt tartozás. Az összeg felének befizeté­sét — megközelítően 5 mil­liárd forintot — a MÁV an­nak az ingatlancsoportnak a felajánlásával kívánja tel­A budapesti köztársasági megbízott szerint Schneller István főpolgármester-he­lyettes hatáskör hiányában, jogszabálysértő módon járt el tavaly, amikor kizáróla­gos jogot biztosított a Fővá­rosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalatnak, hogy Nagykovácsi telepü­lés folyékony hulladékát Budapestre szállítsa. Egy szennyvíztisztító kisiparos bejelentésére vizsgálta meg előbb a Gazdasági Verseny- hivatal, majd a Köztársasá­gi megbízott is az alakilag és tartalmilag egyaránt hi­bás főpolgármester-helyette­si határozatot. A Gazdasági Versenyhivatal szerint Schneller István döntése az államigazgatási eljárásról, szege függjön a munkanél­küliség területi alakulásá­tól. Magyarán: fontosabb ér­dek Ózdon állást teremteni, mint Budapesten. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pártokat nem csupán programjaik alap­ján kell összehasonlítani. Magyarország számára, amely nyitott gazdaságot folytat, létszükséglet a nemzetközi háttér. Olyan pártokat érdemes tehát vá­lasztani, amelyeknek jelen­tős nemzetközi támogatása van, tagjai nemzetközi poli­tikai szervezeteknek. Mind­össze négy ilyen párt van, az SZDSZ, a Fidesz, az MDF és a KDNP — mond­ta Surján László. zatnak nyújtott támogatások. Az MDF agrárprogramjáról szólva Boross Péter rámuta­tott: a magyar mezőgazdaság­nak a minőségi termelésre kell törekednie. Agrárgazda­ságunknak soha többet nem lesz lehetősége arra, hogy korszerűtlen, rossz minőségű termékeket értékesítsen nagy mennyiségben. Annyit kell termelni, amennyi gazdaságo­san előállítható, s amennyi terménynek, terméknek biz­tos piaca van. jesíteni, melyet a világkiál­lítási területen lévő Buda­pest Duna-parti pályaudvar átadása ellentételezéseként kapott az államtól. Az in­gatlanok átadásáról a társa­ság már tárgyalásokat foly­tat a tb-vel. A lejárt tartozások má­sik 5 milliárd forintos téte­lét ugyancsak ingatlan ré­vén kívánják törleszteni, míg a folyó, 4 milliárd fo­rintos tartozást a vasúti tár­saság megpróbálja üteme­sen kifizetni. illetve a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény előírásait sér­ti. A köztársasági megbí­zott megkeresésére dr. Tiba Zsolt, a főváros fő­jegyzője javaslatot tett Schneller Istvánnak vita­tott levele visszavonására, a főpolgármester-helyettes azonban erre nem volt haj­landó. Az ügyben állást foglalt a Fővárosi Közgyű­lés jogi bizottsága is, amely — megállapítva a köztársasági megbízott tör­vényességi észrevételének jogosságát — előterjesztés­ben kérte a közgyűlést: in­tézkedjen a jogsértő főpol­gármester-helyettesi dön­tés visszavonásáról. Összegyűjtik a cigányokat? Cigány ismerőseim me­sélik, hogy a Duna men­ti Bölcskén a kommu­nisták rafinált módon dolgoztak, miközben gyűjtögették az ajánló- szelvényeket Azt mondták a bölcskei ci­gányoknak, hogy ameny- nviben nem rájuk fog­nak szavazni, akkor majd összegyűjtik őket és elviszik. Nem taga­dom, döbbenten hall­gattam a történetet, ami olyan félelmetesen ayas, hogy ahhoz ha­sonlót csak a legsöté­tebb Rákosi-rendszer- ben tapasztalhattunk. Ennél pedig tán még el- gondolkoztatóbb, hogy cigány ismerőseim mintha maguk is hitelt adtak volna ennek az ostobaságnak. Hitelt adtak azért, mert véle­ményük szerint borzal­mas korban élünk, hi­szen ha egy gyerek jobb cipőbe megy ki az utcára, annak a lábáról lelopják a lábbelit A te­levízióban és a rádió­ban, véleményük sze­rint, nagyon sok cigány­ellenes műsor hangzik el, nem beszélve arról, hogy a tanács (önkor­mányzat) nem hajlan­dó a cigányoknak se­gélyt fizetni. Elég hosz- szasan beszélgettünk, míg végre megértették, hogy az elmúlt négy év­ben, amikor hála Isten­nek, nem kommunis­ták irányították az or­szágot, semmiféle em­bergyűjtögetés nem tör­tént, s megértették, hogy Magyarország mégsem a bűn országa. S tán azt is, hogy az ön- kormányzatoknak nem elsődleges feladatuk a cigányok támogatása. Megértették, hogy az adófizetők pénze, ami­vel az önkormányzat gazdálkodik, nem foly­hat úgy el, ahogy régeb­ben, hiszen most ezek­kel a pénzekkel remél­hetőleg el kell számolni­uk az önkormányzatok­nak. Egyetlen esetet sem tudtak mondani ar­ra, hogy mit értenek az alatt: a rádióban és a televízióban cigányelle­nes műsorok, előadá­sok hangzanak el. Az a légkör, amit ezek kö­zött a nem kifejezetten szerencsés emberek kö­zött tapasztalhatunk, egyértelműen annak a tömegkommunikáció­nak köszönhető, ame­lyik az izgatást, az ide- gesítést vállalta föl. Ez a tevékenység vélemé­nyem szerint hasonló­an aljas ahhoz, amely­ben embereket gyűjtöt­tek össze. (Vödrös) A zeneműbolt születésnapja Rózsavölgyi-évforduló Boross Péter Fejér megyében A MÁV tartozása Törlesztés ingatlannal Nagykovácsi kontra Budapest Törvénysértő döntés

Next

/
Oldalképek
Tartalom