Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-11 / 83. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP IRODALOM 1994. ÁPRILIS 1L, HÉTFŐ 7 ✓ Nemes Nagy Agnes Minduntalan Minduntalan megsértenek. A villamosok, a legyek, a képzelet, a mozdulat — percenként öl az indulat. S az indulatra, mint a zsák, váratlan hull a bénaság. Jó volna messze, messze — mindegy. Meg-megbicsaklik a tekintet. Még vágyom. De már hallom olykor, hogy sustorog, mint függönyön üres ablakban éji szél, a közöny. Pilinszky János Egy szenvedély margójára A tengerpartot járó kisgyerek mindig talál a kavicsok közt egyre, mely mindöröktől fogva az övé, és soha senki másé nemis lenne. Az elveszíthetetlent markolássza! Egész szive a tenyerében lüktet, oly egyetlen egy kezében a kő, és vele ő is olyan egyedül lett. Nem szabadul már soha többé tőle. A víznek fordul, s messzel elhajítja. Hangot sem ad a néma szakítás, egy egész tenger-zúgja mégis vissza. Nagy Gáspár Följegyzés Több tételt is mondhatnék, de például Jézus kisorsolt köntöse is ott szárad a nagy-nagy tisztítás után a kerületi Patyolatban, s akik előbb még marakodtak rajta, majd tombolán — (ó, farsangi erkölcsök!) — rendben hozzájutottak, már nem is tudják önbizalmukat hogyan csalta meg a sejtés egyszerűsített törtjével a ledér tavasz, csak nézték kábán a hóhérolást, szép volt, fiúk, üzenhetnék, ha volna kedvem meg maradék humor-szövetem s szövegem, mikor már nem a szív, de a benne megforgatott penge dobogott, akkor ismét sorsot húztak a kínálkozó szabadságra, s a vesztesek — szabad dühükben — A szerzőnek Fölös ébrenlétem címmel jelenik meg új verseskötete ma, a Költészet Napján, az Antológia Kiadó gondozásában. Sylvester János: Az magyar nípnek (részlet) Próféták által szólt rígen néked az Isten, Az kit ígírt, ímé, vígre megadta fiát. Buzgó Iflekvel szól most és néked ezáltal, Kit hagy a, hogy hallgass, kit fiagya, hogy te kövess. Néked azírt ez lűn prófétád, doktorod ez Ifin, Mestered ez most és, melyet az Isten ada. Fodor András Számvetés Alig is hihető csoda, hogy rövid életünkbe belefért egy korszak elmúlása, hogy fölöttünk a dölyfös, pattanásig feszített birodalmi óra rugója többé föl nem húzható. Korommá porlott, mint a lángon kerengő papiroskigyó. S netán udvari krónikások se lesznek már kik újra idéznék a folyamat egészét, tablókba merevítve a megcsúfolt históriát? Csak az idő fölé emelt kép, az irgalmatlan megcsalattatásból kitépett látlelet marad igaz: ahogy az ünnepi rakéták, a visszacsorgó tűzijáték győzelmes égi fényei alatt egymást ölelve bukik el az áldozat s a gyilkos, ahogy a körbe kerített mezőn a csinnadratta és a Kossuth-nóta közt, kivégző-csuklyát húznak a becsapott reményre. József Attila a Dunánál. „A világ vagyok! Minden ami volt, s van...” Lászlóffy Aladár Nyugalom Azt a hangot, hogy semmi baj sincs, az apám hangján hallgatom boszorkányosán csendes hétfőn s döngő boszorkányszombaton. Fontos a gyermekálmok éjén ébredéskor e hang-rokon, hazát rajzol és házat épít idejében a nyugalom. Holnemvolt idők sűrűjében, hang-erdőben e hangos nyom megmondta ki vagyok és merre tartsak, mert kihez tartozom. Az a tónus az én fülemből nem tűnik el, mint telefon készséges, egyetemes á-ja figyelmeztet, hogy mondhatom. Ha leterít majd az öregség, akkor is süketen-vakon mint bizalmat és biztatást még töretlen továbbadhatom. Döbrentei Kornél Ez is a Dunánál (II.) S ott lesznek a gyalázat-emelvényen, kik hazardíroztak a hazával,_ kijátszva a népet a nép nevében, és üres szívvel, de teli szájjal fröcsögtek, sértőn-együgyű a hanta; hatalom-szavatolta hazugság, országfojtóbb, mint a régi kisantant —, és akik a múltat eltussolták most fals kikiáltók, sok gyökértelen, s mélybuta törzsökös, negédes-lágy, a művük: elfuserált történelem, számukra a magyar táj, tereptárgy! Hervay Gizella (itt hát...) itt hát a halál ahol mindnyájan együtt vagyunk itt a bélyeg amit bőrünkre bélyegeztek a szó amely el nem akadhat a csend ami befejeztetett itt a világ a mostoha a száműzetés végtelenje a föl nem fogható üzenetek a szív megbicsakló mondatai a semmi amit kórusban mondunk „Leljen az igazság hazát a versben” (József Attila)
