Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-11 / 83. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS II., HÉTFŐ 3 Boross Péter nem tart a balratolódástól Szólam és emlékezet Közel kétezer képviselőjelölt Mintegy 1830 egyéni jelölt indulását, illetve csaknem 250 területi és 14 országos listát hitelésítettek már a választási bizottságok. Dr. Pálffy Ilona, az Országos Választási Iroda vezetőhelyettese elmondta: a folyamatos feldolgozás során tegnap is bővült az egyéni jelöltek száma, és előfordulhat, hogy még ma is gyarapodik a névsor. Az Országos Választási Bizottság ma 17 óra 30-kor kisorsolja az országos pártlisták szavazó- lapi sorszámát. Boross Péter a jelöltállítások ismeretében sem tart a balratolódástól, és reményei szerint a baloldalra adott voksok száma a választások után sem lesz nagyobb arányú a kívántnál. A miniszterelnök a Vasárnapi újság című rádióműsornak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a számok önmagukban nem mondanak semmit, mert az ajánlószelvények gyűjtése nem egy esetben „erre mozduló kampánycsapatok produkcióját, és nem a képviselőjelöltek személyes kvalitásait fejezi ki”. Boross Péter a kereszténydemokratákkal kapcsolatot kereső ellenzéki pártokra utalva úgy vélekedett: a KDNP nem ül fel bizonyos szirénhangoknak. A vezetés tisztában van ugyanis azzal, hogy a párt jövője szempontjából rendkívül kockázatos a tagság és az őket támogató tömegek igényeivel ellentétes politikai szövetséget kötni. A Fidesszel való közeledésre utaló kérdés kapcsán Boross Péter emlékeztetett: a Fidesz a debreceni kongresszusán nemzeti liberális arculatot hirdetett meg, ami természetes módon keltette fel egy nemzeti irányzatú párt, mint az MDF figyelmét. A kormány leváltására felszólító Horn Gyula minapi vádjait érthetőnek nevezte Boross Péter, hiszen az MSZP elnöke szocialista kormányt óhajt. Az ország nagyon rosszul járna, ha hallgatna Horn Gyulára, mert akinek jó az emlékezete, az felidézheti, hogy mit értek el a szocialisták a reformjaikkal — tette hozzá. Füzessy Tibor Kalocsán Az SZDSZ kétarcú párt Merjünk jobb mérleget állítani Viseljék el férfiasait Elég jó az emlékezete a magyar népnek ahhoz, hogy ne válassza azokat, akiktől négy évtizedig hiába várta sorsa jobbra fordulását — mondotta Füzessy Tibor tárca nélküli miniszter tegnap Kalocsán, a Kereszténydemokrata Néppárt választási nagygyűlésén. A párt kampánytanácsának kijelölt vezetője kifejtette: a KDNP kispártból középpárttá vált, taglétszáma, tagszervezeteinek száma sokszorosára növekedett, és a legjobb úton halad afelé, hogy a következő választások, után a nagy pártok sorába tartozzon. A'jelenlegi politikai erőviszonyokból egyébként arra következtet, hogy a májusi választásokat egyetlen párt sem nyeri meghatározó, kormányalakító fölénnyel. A KDNP — mint nemzeti, keresztény szociális eszmékkel és programokkal átszőtt, centrumhoz tartozó, de ott a jobbol- daliságot képviselő párt — a magukat keresztényeknek valló, szélsőségektől mentes centrumpártokat nem ellenségnek, még csak nem is ellenfélnek, hanem versenytársnak és a választások után lehetséges koalíciós partnernek tekinti. A fiataldemokraták ez utóbbi szempontból akkor jöhetnek szóba, ha a kampány, valamint a koalíciós tárgyalások során bizonyítják, hogy komolyan veszik azokat a nemzeti eszméket, amelyeket az utóbbi időben meghirdettek. A szabaddemokratákkal való koalíciót illetően Füzessy Tibor személyes véleményének adott hangot, miszerint nehezen képzelhető el az összeölelkezés egy olyan kétarcú politikai erővel, amely 1989-ben a legradikálisabban hirdette meg a rendszerváltást, 1992-ben ezzel szakított, és most úgy tűnik, esetleg a szocialistákkal alakítanak kormányt. A kereszténydemokratáknak azonban a szocialisták felé semmilyen közeledési szándékuk nincs. Füzessy Tibor pártja eszmei alapállásáról szólva elmondta, hogy a kereszténydemokrácia szelleme a magántulajdont nem korlátlanul hanem a szociális piac- gazdaság elvei alapján fogadja el. (Folytatás az 1. oldalról) Balsai István bevezetőjében kijelentette: boldog lehet az a nép, amely az elmúlt évek megrázó átalakulásának időszakában csak taxisok és rádióriporterek helyzetváltozását érhette meg. Arcátlanságnak nevezte, hogy azok emlegetnek leghangosabban számonkérést, akik csődtömeget hagytak az országra. A választási kampányra utalva Balsai István beszélt arról is, hogy az ellenzékben lévők a választók szimpátiájának megnyerése érdekében nem riadnak vissza a hangulati ráhatásoktól. Ugyanakkor mindent elhallgatnak arról, hogy a kommunista diktatúrát elszenvedett országok közül hazánk érte el a legnagyobb sikereket az Európához való közeledésben. A magyarországi sortü- zekről, az 1956 utáni megtorlásról a tudományos kutatások alapján részletes ismertetést adó két történész, M. Kiss Sándor és Kahler Frigyes előadását követően Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára figyelmeztette a jelenlévőket az elhangzottakra. Fontos, hogy emlékezzünk — mondotta —, fontos hogy az ország lakossága most, amikor döntési helyzetbe kerül, szembenézzen a múlttal, s ne térjen vissza arra az útra, amelyről már bebizonyosodott: nem vezet sehová. Kijelentette: az a vád, hogy a jelenlegi kormány rosszabb állapotban adja át az országot, mint átvette, már csak azért sem állja meg a helyét, mert a választás még nem dőlt el. Tehát nem tudni: ez a kormány átadja-e az országot, amit gazdaságilag, politikailag és morálisan összeomolva vett át. Katona Tamás reményét fejezte ki: azok az újságírók, akiknek kapcsolatai csak két párttal — az MSZP-vel és egy szűk értelmiségi rétegből kinőtt SZDSZ-szel — alakultak ki, a választások után férfiasán viselik el azt a csalódást, hogy nem szocialista párti és szabaddemokrata kormánya lesz az országnak. A szülök az Isten munkatársai Keresztény családok Európáért (Folytatás az Izoldáiról) A keresztény szülő kötelessége gyermekeinek a fölnevelése, az életre való fölkészítése. A keresztény hit gondolatiságát, erkölcsisé- gét a szülők tettei, cselekedetei által sajátítja el a gyermek. A szülők, a teremtő Isten munkatársai (idézet a Szentatya családokhoz írt pápai leveléből); így házasságukkal tanúsítják, hogy az Isten szövetségre lépett az emberrel, s tanúságtételük a gyermekek számára mutat igaz, vonzó utat. Temyák Csaba család-, erkölcs- és társadalomfilozófiai töprengése után a hallgatóság megismerkedhetett a Katolikus Szülők Nemzetközi Uniójának munkájával. Az említett egyesülés összefogja a nemzetközi szülői szervezeteket, segítséget nyújt a keresztény szülőknek, hogy befolyásolhassák az állami nevelési rendszereket, elszántan kiáll a humanista nevelés érdekében, emellett a keresztény nevelési elvek szószólója a közhatalom és az európai szervezetek felé. Írországtól Portugáliáig még sok európai országban képviseltetik magukat. Végezetül Szilágy iné Szemkeö Judit, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a keresztény szellemiség közoktatásbeli szerepéről és lehetőségeiről. Mint hangoztatta — a keresztény szellemiségnek helye van a magyar közoktatásban, szerepét pedig a lehetőségekhez mérten növelni kell. Anynyi azonban bizonyos, hogy hosszú ideig még nehezen megtűrt alternatíva lesz az egyházi oktatás a hivatalos állami oktatás rendszerében. Ennek egyik oka az, hogy a születési szám csökkenésével összefüggően a beiskolázások is csökkennek, ez pedig a pedagógustársadalom egzisztenciális félelmének alapja, amit csak fölerősít az egyházi iskolák térnyeréséből fakadó félelem. Ezért kívánatos lenne, s hosszú távon ez a megoldás, hogy kialakulják az egyház nevelési célú, önálló, az önkormányzatoktól független intézményrendszere, melyben a vallásos szellemű oktatás minden formációját — az óvodától az egyetemig — megtalálhatunk. N. V. Szocialista szemmel Az 1994-es választások tétje az lesz, sikerül-e kiszélesíteni azokat az alapvető jogokat, melyekre a nép hiába várt 1994-ben s az azt követő négy évben, mert 1994-ig csak egy szűk réteg élvezhette előnyeit; az érvényesülést, amely nem pártfüggő, a biztos megélhetést, az igazságos teherviselést, a tudás, a szorgalom és a tehetség fölértékelődését a protekcionizmussal szemben — vélekedett Horn Gyula pénteken a budapesti Nemzeti Sportcsarnokban, az MSZP kampánynyitó nagygyűlésén. Olyan ország alapjait szeretnénk lerakni — folytatta a pártelnök —, ahol a hazugság, a történelemhamisííás, a koalíciós elit nagyurai között folyó közvagyon-osztogatás, vagy például az újságírói jogok megnyirbálása nem fordulhat elő többé. (novák) Lezsák Sándor, a Lakitelek Alapítvány elnöke köszönti a résztvevőket. Jobbján Kosa Csaba, a MŰK elnöke, balján Kiss Dénes, a Heti Nemzeti Újság főszerkesztője Mai modern kisbírók, híradók szerkesztői, akik a helyi nyilvánosságért dolgoznak Az újságíró szakma tekintélyes képviselői, Kispista István és Fábián Gyula a közönség soraiban Balsai István igazságügyminiszter válaszol egy kérdésre Talum Attila felvételei Helyi lapok fóruma ségei válaszoltak a politikai kérdésekre, hiszen az érdeklődés a lapszerkesztésről óhatatlanul ezekre terelődött. Több mint kétszáz újságíró vett részt a helyi lapok első országos találkozóján tegnap. Kormánytagok és a közélet más neves személyi-
