Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-25 / 70. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1994. MÁRCIUS 25., PÉNTEK 7 A gyapjúpiac hírei A nyírással egy időben nem árt tudni azt is, hogy hol és meny­nyiért tudjuk eladni a gyapjút Erdó'si Ágnes felvétele A Uj magyar szabadalom Fűtés nélküli fóliasátrak KERES 300-400 tonnányi kon­zervuborkára értékesítési és termeltetési szerződést ajánlunk. Az átvételi mé­ret nagysága 6-9, illetve 9-12 centi. Védőárként 25 Ft/kg-ot kínálunk, mely a piaci árak függvényében növekedhet. A szerződési feltételek az egyedi igé­nyek szerint alakíthatók. * Az M7-es autópálya mellett, a fővároshoz kö­zel, 34 hektár mezőgazda- sági földterület kedvező feltételek mellett eladó. * Lábon vagy rönk formá­jában vásárolnánk nyár-, tölgy-, cser-, bükk-, éger-, gyertyán-, akác-, kőris-, szil és gyümölcsfát. Aján­latokat a szövetségünk cí­mére kérünk. * Gyors és megbízható ki­szolgálással a következő­ket kínáljuk a géptulajdo­nosoknak: legújabb típusú és hagyományos teherab­roncsokat, tömlőket, töm­lővédő szalagokat, légru­gókat és gumikompenzáto­rokat. Hívjanak bennün­ket a 118-0111/367-es te­lefonon! * Nagy választéklistánk van növényvédőszerek­ből, ezek többségét a fővá­rosban is meg lehet kapni. * KEMIRA műtrágyákat ajánlunk, amivel a tápol- datozás egyenletesebb, ha­tékonyabb, és gazdaságo­sabb lesz. Ezek az öntöző­műtrágyák vízben mara­déktalanul és könnyen ol­dódnak, az öntözőrend­szert tisztítják és tisztán is tartják. * Szegfű és krizantém sima és gyökeres dugvá­nyok, gerberapalánta, muskátli gyökeres dug­vány futó és álló fajták­ban kedvező áron és kor­látlan mennyiségben kap­ható. KÍNÁL Az oldalt írta Matula Gy. Oszkár Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. ö. em. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! A gyapjúforgalmazás liberali­zálása óta számos cég jelent meg a hazai piacon, s igyek­szik minimális áron megsza­badítani a termelőket a gyap­jútól. Az utóbbi egy-két év­ben sok termelő elégette a gyapjúját, másokat viszont tiszteségtelen kereskedők csaptak be. Sokan még ma is hiába várják a tavaly, tavaly­előtt eladott gyapjú árát. A termelői kiszolgáltatott­ság csökkentése céljából a ráckevei térségben megala­kult a Dömsödi Juhtenyésztő Egyesület. Ez az érdekvédel­mi szervezet ez évtől közvet­lenül vásárolja fel a gyapjút a termelőktől. A felvásárlásra kerülő értékes alapanyag ára a minőségtől függően válto­zik. A válogatatlan merinó szín­gyapjú ára (26 mikron finom­ságig) hosszúság, szál átmérő, tisztaság függvényében 50—65 Ft/kg közt változik. Előválogatott 5,5—8,0 mm közötti hosszúságú gyapjúért minőségtől függően 6—10 százalékos felárat fizetnek. Ez az ár csak a merinó szín­gyapjúra vonatkozik. A szín­gyapjúban tiltott jelzőfesté- kes, takarmányos és színes gyapjú nem lehet. Has-láb, Várhatóan nem változik a hús fogyasztói ára annak következ­tében, hogy hazánkban fokoza­tosan bevezetik az Európai Unió országaiban alkalmazott sertéshús minősítési rendszert — mondta tegnap Ináncsy Mik­lós a Budapesti Húsnagykeres­kedelmi Vállalat vezérigazga­tója. Kijelentette: mivel jelenleg már nem a nagy húsipari cégek kínálata a meghatározó a színes és durva gyapjút is át­vesznek, de olcsóbb áron. A felvásárlás a dömsödi rak­tárban történik minden páros héten pénteken és szombaton 8—16 óra közt. A minősített, átvett gyapjúért készpénzzel helyben fizetnek, ha a termelő előre jelezte az eladni kívánt gyapjú mennyiségét és a be­szállítás várható időpontját. Mivel a termelők többsége nem rendelkezik a gyapjú cso­magolásához szükséges zsá­kokkal, ezeket a felvásárlóhe­lyen meg lehet vásárolni, vagy bérelni. Az ezért felszá­molt letéti díjat a gyapjú leadá­sakor visszafizetik. A gyapjúátvétellel kapcso­latban az érdekeltek Illés Mik­lós elnöktől kaphatnak részle­tes tájékoztatást. A dömsödi telefon 499, a begyűjtés helye Dömsöd—Varsányi tanya. Az egyesület titkára, dr. Kukovics Sándor a (23)-319-133-as tele­fonon érhető el. A Dömsödi Juhtenyésztők Egyesülete ezúton is felhívja a tenyésztők figyelmét, saját ér­dekükben lépjenek be az egye­sületbe, ami az élőjuh hazai és külföldi értéke­sítésében is segítéget nyújt. Az egyesület címe: Dömsöd, Kossuth utca 38. szám. piacon, hanem a kisebb vágóhi- daké, a hús fogyasztói árát nem befolyásolja a EUROP minősí­tési rendszer bevezetése. Azt vi­szont nem tartotta szerencsés­nek a vállalati vezető, hogy az előírások alkalmazása nem minden cégre lesz kötelező ér­vényű egyidőben. Ez — muta­tott rá — tovább ronthatja a nagyvállalatok amúgy is sze­rény jövedelmezőségét, mivel megnöveli költségeiket. A kis műhely tiszta és ba­rátságos, a szerszámgépe­ken látszik, hogy gondo­san vigyázzák. A hozzáér­tő azt is hamar „kiszúrja”, itt nem tömegcikk készül, hanem egyedi és kisszériás darabok gyártása. Manapság egyre ritkább az ilyen hely. Ahol a szel­lemi kreativitás és az ipa­ros kézügyessége egyazon helyen vajúdik világra egy új használati tárgyat vagy prototípus alkatrészt. Rit­ka, mert az effajta tevé­kenység nem jövedelme­ző. Hosszú időbe telik, amíg egy elképzelés testet- ölt, s a befektetett pénz megtérül. Az ecseri Wéber cég még ebbe a kategóriába tar­tozik. A műhelyben van egy kis vitrin, amiben az évek során kifejlesztett ter­mékcsaládok mintadarabja­it őrzik. Importkiváltó au­tóalkatrészeket, laboratóri­umi eszközöket, s néhány aprócska benzinmotort, amit a repülőmodellezők használnak. A változó idők változó kihívásait jelzik a Wéber és Fia Bt. legújabb termé­kei. Ezeknél már a mű­anyag dominál, sőt csak fröccsöntött műanyagból készülnek. A termékcsalád neve Föl-Patt rögzítő pa­tentrendszer, mely a hajta­tó-, növénytermesztő fólia­sátrak külső alakját követő belső — második és harma­dik fólia — sátorlapidom gyors és tartós rögzítésére alkalmas. A fentieket az érti meg igazán, aki járatos a fóliá­zásban. Tudja, hogy mi­lyen előnyökkel jár a több rétegű sátorlap az energia­takarékosságot tekintve, és megtapasztalta már maga is, hogy milyen kínkeser­ves és költséges vesződés a második és harmadik ré­teg kiépítése. Az egyszerű és prakti­kus eszközöket látva az emberben mindig felvető­dik a kérdés: miért nem ne­kem jutott az eszembe?! A hatezer éves kerék is ilyen meg a Fol-Patt rendszer is. Csak ki kellett találni. Az „isteni szikra” Tóth Károly fejéből pattant ki, aki maga is fóliás, de amel­lett sokoldalú szakember, esztergályos, marós és szerszámlakatos. Az magá­tól értetődik, hogy ecseri lévén a Wéber céghez ko­pogtatott be az ötletével, ahol hamar felismerték a jelentőségét. Előbb a rajz­táblán, majd a valóságban is megszületett az első száz darab Fol-Patt patent. Ezekkel rögzítették a plusz fóliarétegeket kísérleti sát­rában. A kísérlet sikerült, indul­hatott a szériagyártás. Csakhogy ahhoz szerszá­mok kellettek. Megtervezé­sük, elkészítésük hónapo­kig tartott és emellett több millió forintba kerültek. A legmegfelelőbb műanyag­fajtát is be kellett szerezni, olyat, ami nem korrodáló­dik, s a zsugoregyütthatója hidegben, melegben ugyan­az. A műhelyből kime­gyünk a „referencia-sátor­hoz”, mely száz négyzet- méteres. Mellesleg ez a sá­tor már azon a területen állt, amit Tóth Károly apai jussként a kárpótlás során kapott vissza. Kint tíz fok van, bent a kétszerese. Pe­dig fűtés nincs. A hármas fóliaréteg jól megőrizte az előbbi napok tavaszi mele­gét. A száz négyzetméte­res sátor két belső rétegét száz rögzítőpatent tartja. Vagyis négyzetméteren­ként egy elem szükséges. A szimpla elem darabja 66, a dupláé 86 forint, áfá­val együtt. A régi hagyo­mányos módszerrel — cső­ívvel és huzalok beiktatásá­val kivetített költséghá- jiyad 900—1100 forint. A Fol-Patt rendszernél 100 négyzetméteren két ember két óra alatt rögzít fel egy réteget minden megerőlte­tés nélkül. Vagyis a hagyo­mányos fóliaállítással szemben a Tóth—Wéber féle módszer 80-90 százalé­kos munkamegtakarítást biztosít, az energiatakaré­kosság pedig 40-50 száza­lék, vagy még ennél is több. Következő állomásunk a maglódi Vendrei porta. A házigazda nemrég még a textilszakmában dolgo­zott, s munkanélküliség irá­nyította át a gazdálkodás­ra. Több sátra is van, össze­sen 800 négyzetméteren termeszt paprikát, paradi­csomot. A palánták kiülte­tése három hét múlva ese­dékes. Mint mondja, eddig a téli hónapokban üresen álltak a sátrak, mert az olaj­árak miatt nem-volt gazda­ságos a primőrtermelés. Tavaly ősszel hagyta ma­gát rábeszélni a gazdától s megduplázta a fóliaréteget a Fol-Patt módszerrel. Az eredmény több tízezer tő korai retek. Szépek, húso­sak, pedig egész télen nem fűtöttek a sátrakban. Vend­rei László szerint bősége­sen megtérül a kis beruhá­zás. A Fol-Patt patentok és a fólia ára többszörösen visszajön a retekért be­folyt pénzekből. — Most már csak azt volna jó tudni, hogy a mi munkánk mikor térül meg, és a szerszámokba belein­vesztált temérdek pénzünk — mondja sóhajtva Wéber József a visszafelé úton. Gyula, a fia derűlátóbb. — Meglásd papa, egyszer majd beindul a bolt, nem győzzük majd gyártani a Fol-Pattot — bíztatja az öreget. Tóth Karcsi is ezen a vé­leményen van, persze neki könnyebb. O májusban már pénzelni fog a a fólia­sátrakból, a paradicsom­ból, paprikából. A Fol-Patt patentelemek prospektusát a Wéber cég készséggel megküldi, a cím és egyéb információk a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségénél beszerezhe­tők. Ez a kör nem az a kör A február 25-ei számunkban hírt adtunk arról, hogy új gazdakört jegyeztek be Nagykőrösön, melynek alakuló gyűlésén Podmaniczky Béla, a Pest megyei Gazda­körök Szövetségének elnöke' is jelen volt. A hírre azonnal reagált egy kis cso­port, mondván, a hír annyiból nem igaz, hogy Podmaniczky Béla nem a Pándi Kálmán néven bejegyezett, hanem a Nagykőrösi Gazdakör alakuló gyűlését tisztelte meg a jelenlétével. így derült ki — aminek csak örülni tudunk — hogy majd egyazon időben, két gazdakör ala­kult Nagykőrösön, melyekbe összesen 43 gazda iratkozott be. Lévén, hogy a Pándi Kálmán vezetősé­gét bemutattuk, tesszük ugyanezt, szíve­sen a Nagykőrösi Gazdakör vezetőivel. Elnökük Kovács György, alelnök Illés Sándor, a jegyzői tisztet Szalay László látja el. Mindkét körnek és valamennyi gazdá­nak sikeres együttműködést kívánunk. Megállapodás a tanulmánytervről Az FM Pest megyei Földművelésügyi Hiva­tala, a megyei Agrárkamara, a TESZÖV, valamint a gazdakörök megyei szövetségé­nek vezetői megbeszélést tartottak a föld­művelésügyi hivatalban. Ennek során átte­kintették a megye mezőgazdasága fejleszté­sének közös feladatait, a további együttmű­ködés kérdéseit és a tennivalóit. Egyetértettek abban, hogy szükség van a megye agrártermelésének megalapozása ér­dekében egy, a termelési körzeteket feltáró, elemző tanulmányterv készítésére. E tanul­mánytervet felkészült tudományos intéze­tek és tervezővállalatok bevonásával java­solják elkészíttetni. A tervezéshez célszerű a termőhelyek feltárásának eddigi tudomá­nyos eredményeit is felhasználni. Mindez lehetővé teszi a megye lassan ki­alakuló, sokszektorú mezőgazdasággá fej­lesztésének összehangolását, a beruházá­sok, ültetvénytelepítések, öntözés-, vízren­dezés állami támogatási lehetőségeinek jó kihasználását. Marad a hús ára? A kicsik a meghatározók

Next

/
Oldalképek
Tartalom