Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. MÁRCIUS L, KEDD ALLASAJANLO jäSb* A Pest Megyei Mun- jjsypfe kaügyi Központ aján­<&g?> Középületépítő vál­lalat keres: — 10 ács-állványozót, — 10 villanyszerelőt, — 10 központifűtés- és cső­hálózat-szerelőt, — 20 szobafestőt, — 5 bádogost, — 10 vízszigetelőt, — 15 hideg- és melegburko- lót. Jelentkezés: Bp. VIII., Kere­pesi út 27. MÜSZIG Kisszövetkezet vi­déki munkára keres: — 5 betanított munkást pad­lóburkolásra. Cím: Bp. II., Pázsit u. 1. (volt Hébelt Ede utca). Tel.: 156-9979). 1 toronydaru-kezelőt felvesz a KOHANECZ és FIA Kft. németországi munkahelyre (Stuttgart mellett). Bérezés megegyezés szerint. Német nyelvtudás nem szükséges. Jelentkezés: 175-5333/135 m. Csibi Józsefné. UNIO-PORTA Kft. keres: — 2 középkategóriás gázüze­mű kazánfűtőt (min. 600 kW telj.), — 1 ipari hűtőgépkezelőt (villanyszerelő vagy elektro- tehnikus). Cím: Bp. VI., Dó­zsa Gy. u. 84. B. Tel.: 121-4873, Szabó János Nemzetközi Biztosító Társa­ság biztosítói utánképzést in­dít: Termékértékesítésre, ügy­félszolgálatra alkalmas mun­katársakat várunk, agilis, am­biciózus, kreatív jelentkezők személyében Érd, Diósd, Bia- torbágy, Budaörs, Budakeszi, Páty, Perbál, Százhalombatta területre. Betanulási időre garantált bért biztosítunk! Jelentkezés: AB-Aegon Álta­lános Biztosító Rt. Buda kör­nyéki kirendeltség Cím: Budapest II., Margit krt. 26. Telefon: 135-9529, 115-1447 IKARUS Karosszéria- és Jár­műgyár felvételre keres: — 10 hegesztő-lakatost, — 5 karosszéria-lakatost, — 5 autóvillamossági-szerelőt, -— 5 gépbeállító lakatost. Cím: Bp. XVI., Margit u. 114. Tel: 252-9666/1381. Magánházba gyermektelen házvezető házaspárt keres­nek, ottlakással. Telefon: 252-1078, 10—18 óráig. Medved Andrea Általános Iskola keres: — matematika—fizika sza­kos pedagógust helyettesítés­re, — magyar—történelem sza­kos pedagógust határozatlan időre. Cím: Nagykovácsi, Kossuth u. 101. Tel.: 138-9163, 138-9922. Szigeti György Műszaki Szakközépiskola keres: magyar—történelem szakos pedagógust heti 14 órás mun­kaidőre. Cím: Bp. XII., Már­vány u. 32. Németországi munkára kere­sünk vendéglátóipari szak­munkásokat: szakács, cuk­rász, felszolgáló, mixer. Feltétel: min. 2 éves szakmai gyakorlat, 40 év alatti élet­kor, jó német szakmainyelv­ismeret. Jelentkezés: Pest Megyei Munkaügyi Központ, Buda­pest XI., Karinthy F. út 3. 185-2411, Rektenwald Attila. Tél végi veteményezés Ilyenkor általában már meg­kezdődik a munka a vetemé­nyeskertekben. A föld fagyá­nak felengedése után vethet­jük a hónapos retket, petre­zselymet, sárgarépát, paszti- nákot, a korai kifejtőborsó- kat, a mákot és a magról ter­mesztett hagymák magját. A gyökérzöldségek magjá­nak vetése előtt érdemes a ta­lajt még egyszer jól felásni, mert a gyökerek mélyen ha­tolnak a talajba, de ha ke­mény részhez érnek, nem tud­nak abba behatolni, hanem el­ágazódnak. A petrezselyem­fajták közül a hosszú fajtákat csak puha, homokos talajba érdemes vetni, mert a kemé­nyebb talajból nem lehet ép­ségben felszedni, a sérült gyö­kér pedig nem tárolható. A korai petrezselyem rö­vid ugyan, de ez meg nem tá­rolható. Legelterjedtebbek a félhosszú fajták, amelyeknek szedése és tárolása is jól meg­oldható. A sárgarépának is több fajtacsoportja van. A ko­rai fajtát vessük, mivel ebből már júniusban szedhetünk is. A nyári fajták vetésével vár­junk még, a téli tárolásra való hosszú tenyészidejű fajtákat pedig áprilisban vessük. A hónapos retek magja már két-három fokos talajhő­mérsékleten csírázik. Ha a ta­laj és az időjárás engedi, feb­ruár végén elvethetjük a ma­got. így április közepén-vé- gén már fogyasztható lesz. A mák sem érzékeny a hi­degre, 3-5 fokon már csírázni kezd, a kikelt mák pedig né­hány fokos talaj menti fagyot is elvisel. Az apró magokat legfeljebb fél-egy centi mély­re vessük, ennél mélyebbről a kis növényke nem, vagy egyáltalán nem tud előbújni. A hagymamag vetésénél is törekedni kell a minél koráb­bi vetésre, február végén, március elején el kell vetni. A vetés mélysége 2-3 cm le­gyen. A kifejtőborsók 2-3 fokon már csíráznak, a kikelt kis nö­vénykék mínusz 6-8 fokos hi­deget is elviselnek, csak ak­kor pusztulnak el, ha az ilyen hideg folyamatosan több na­pig tart. Nem kell tartani te­hát a hideg károsító hatásától — a felsorolt növényeknél —, viszont jóval előbb kerül­het az asztalunkra az új zöld­ség, ha idejében elvetjük. (Széli) • • Önkormányzati rendeletek * Vác Város Önkor- > mányzat képviselő-tes- V tülete a február 14-i ülésén az alábbi ren­deleteket alkotta: — Vác Város Önkormányzat 2/1994. (II. 14.) rendelete az ön- kormányzat 1994. évi költségve­téséről — Vác Város Önkormányzat 3/1994. (II. 14.) rendelete az élelmezési nyersanyagköltség meghatározásáról — Vác Város Önkormányzat 4/1994. (II. 14.) rendelete a köz­üzemi víz- és csatornadíj-elszá­molásról szóló 24/1993. (VII. 12.) rendelet módosításáról — Vác Város Önkormányzat 5/1994. (II. 14.) rendelete az ön- kormányzat által az 1993. évi III. tv. alapján nyújtható ellátá­sokról szóló 7/1993. (III. 08.) rendeletének módosításáról és kiegészítéséről — Vác Város Önkormányzat 6/1994. (II. 14.) rendelete a sze­mélyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díjáról — Vác Város Önkormányzat 7/1994. (II. 14.) rendelete a 13/1992. (V. 11.) és az azt mó­dosító 40/1992. (XI. 16.) rendel­etének hatályon kívül helyezésé­ről Fenti rendeletek megtekinthe­tők a polgármesteri hivatal szer­vezési és jogi osztályán a 132. sz. szobában. Anyakönyvi hírek © Meghaltak: Engel Sándomé Gulyás- Nagy Eszter (Jókai u. 23.), Aszódi István (Kálvin tér 11.), Békés Sán­domé Balogh Anna (Kossuth u. 20.), Berze András István (Ady Endre u. 16.), Mikes Fri­gyes (Patay u. 11.), Csutorás László (Filó Lajos u. 6.). Várják a fiatalokat Ifjúsági szolgáltató iroda A Nemzeti Gyermek* és Ifjúsági Alapítvány ifjúsági szolgáltató irodája egyaránt várja a fővárosi és a vidé­ki fiatalok jelentkezését személyesen, levélben vagy te­lefonon képzési-átképzési-továbbképzési kérdésekben. Ügyfélfogadás: naponta reggel kilenc és délután há­rom óra között. Ügyfélszolgálati telefon: 251-3737 (délután négy órától ez a szám üzenetrögzítőként működik). Cím: Budapest XIV., Amerikai út 96. 1145. (Meg­közelíthető: az I-es busszal és a kis földalattival a Me­xikói úti végállomásig.) Jogi tanácsok Felmondás és végkielégítés Milyen különbség van a rendes és a rendkívüli felmondás kö­zött, felmondható-e a határozott idejű munkaviszony, kinek jár végkielégítés és milyen értékű a gazdálkodó szervezetek­nél — érdeklődnek olvasóink leveleikben. A Munka tör­vénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény IV. fejezete ren­delkezik a mun­kaviszony megszűnésével és megszüntetésével, s ezen belül a felmondásra és a végkielégí­tésre vonatkozó szabályokról. A határozatlan idejű munka- viszony a gazdálkodói-piaci szférában — és a Munka tör­vénykönyve hatálya alá tartozó más munkáltatóknál (alapítvá­nyok, egyházi intézmények stb.) — megszüntethető rendes és rendkívüli felmondással, to­vábbá a munkáltató és a mun­kavállaló közös megegyezésé­vel, illetőleg azonnali hatállyal a próbaidő alatt. A határozott idejű munkavi­szony csak közös megegyezés­sel vagy rendkívüli felmondás­sal, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szün­tethető meg. Az általános ren­delkezésen kívül a jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló mun­kaviszonyát a munkáltató idő előtt megszüntesse, ha a hátra­lévő időre jutó átlagkeresetét a munkavállalónak megtéríti, ily módon kártalanítva az idő előt­ti munkaviszony-megszüntetés miatt. Feltételek A határozott idejű munkavi­szony felmondással történő megszüntetése esetén tehát a rendkívüli felmondás jöhet szó­ba, míg a határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetén mind a rendes, mind a renkívüli felmondással élhet a munkáltató. A kétféle felmon­dáshoz különböző feltételek szükségesek és különböző kö­vetkezmények járulnak. Ren­des felmondásra mind a mun­kavállaló, mind a munkáltató jogosult. A munkáltató a fel­mondást köteles megindokolni, amiből a felmondás okának vi­lágosan ki kell tűnnie. Vita ese­tén a felmondás indokának va­lóságát és okszerűségét a mun­káltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a mun­kavállaló képességeivel, a mun­kaviszonnyal kapcsolatos ma­gatartásával, illetve a munkál­tató működésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló mun­kavégzésére vagy magatartásá­ra, mint felmondási okra törté­nő hivatkozás esetén lehetősé­get kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni véde­kezésre, kivévé, ha az eset ösz- szes körülményeiből követke­zően (pl. a munkavállaló lénye­ges kötelezettségét, jelentős mértékben, szándékosan meg­szegő magatartása esetén) ez a munkáltatótól nem várható el. A felmondási okok helytálló­ságát, valóságát a munkaügyi jogvitában a munkáltatónak kell bizonyítania. A törvény egyébként taxatíven felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató rendes felmon­dással nem szüntetheti meg. A tiltó rendelkezés vonatkozik: a) a betegség miatti keresőkép­telenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, gümőkóros megbetege­dés esetén két év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozá­si megbetegedés miatti kereső- képtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje, b) a beteg gyermek ápolására táp­pénzes állományba helyezés, vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljá­ból kapott fizetés nélküli sza­badság, c) a terhesség, a szü­lést követő hatodik hónap vé­ge, valamint a gyermek gondo­zása céljából kapott fizetés nél­küli szabadság, a sor- vagy tar­talékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szol­gálatnak a teljesítésére vonat­kozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama. Harminc nap A felmondási tilalom fennáll az előbbiekben felsorolt időtar­tamokra, az azt követő har­minc napra. A felmondási tilal­mak nem vonatkoznak az öreg­ségi vagy rokkantsági nyugdíj­ra jogosult munkavállalókra és a főálláson kívüli további mun­kaviszonyok felmondására. A rendes felmondással kapcsola­tos fontos szabályok még, hogy a munkáltató csak külö­nösen indokolt esetben szüntet­heti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az öregségi nyugdíjra való jogosultság megelőző öt éven belül. A fel­mondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg, ettől érvénye­sen eltérni nem lehet. A tör­vény tehát meghatározza a fel­mondási idő minimumát és ma­ximumát, s ezen belül a kollek­tív szerződés vagy a munka- szerződés — a törvényben a munkaviszonyban töltött idő­höz igazodó felmondási időnél — hosszabb felmondási időt is meghatározhat. A rendes fel­mondás esetén a dolgozót át­lagkeresettel elszámolt felmen­tési idő is megilleti, aminek mi­nimuma a dolgozóra irányadó felmondási idő fele, amitől, ha az a dolgozónak kedvezőbb, a kollektív szerződésben vagy egyéb megállapodásban szin­tén el lehet térni. A munkavál­lalót rendes felmondás esetén végkielégítés illeti meg. Végki­elégítés jár akkor is a dolgozó­nak, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Az általános szabály alól ki­vételként nem jár végkielégítés annak, aki nyugellátásra szer­zett jogosultságot, vagy koren­gedményes nyugdíjat állapítot­tak meg részére, valamint a to­vábbi munkaviszony megszű­nésekor. A végkielégítés felté­tele, hogy a munkavállaló leg­alább három évig dolgozzon az adott munkáltatónál. A végkielégítés mértékét egyébként a törvény minimális mértékben határozza meg, ami­hez képest a kollektív szerző­dés vagy a munkaszerződés ugyancsak kedvezőbb végkielé­gítést határozhat meg, sőt a há­rom évnél rövidebb munkavi­szony esetére is előírható vég- kielégítés fizetése. A törvé­nyes mérték: legalább három év esetén egyhavi átlagkereset, majd a munkaviszonyban töl­tött idő függvényében fokoza­tosan emelkedik, s végül leg­alább huszonöt év esetén hatha­vi átlagkereset jár (minimáli­san!). A törvény magasabb ösz- szegű végkielégítést határoz meg azoknak a munkavállalók­nak, akiknek munkaviszonya az öregségi nyugdíjhatár betöl­tését megelőző öt éven belül szűnik meg, mivel életkoruk miatt elhelyezkedési nehézsé­gekkel kell nagy valószínűség­gel szembenézniük. A törvény szerint az egyébként járó ösz- szegnél háromhavi átlagkere­settel növelt összeg jár, amitől — a dolgozó előnyére — ugyancsak eltérhet a munkálta­tó. Olvasóink a rendkívüli fel­mondás iránt is érdeklődnek. A rendkívüli felmondás joga is megilleti mind a munkáltatót, mind a munkavállalót, abban az esetben, ha a másikféía) a munkaviszonyból származó lé­nyeges kötelezettségét szándé­kosan vagy súlyos gondatlan­sággal megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem le­het. A kollektív szerződés vagy a munkaszerződés megha­tározhatja azokat a konkrét ese­teket, amelyek fennállása ese­tén rendkívüli felmondásnak van helye. Kivételek A rendkívüli felmondási jogot az ennek alapjául szolgáló ok­ról való tudomásszerzéstől szá­mított három napon belül, leg­feljebb azonban az ok bekövet­keztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elköveté­se esetén a büntethetőség elé­vüléséig lehet gyakorolni. Ha a munkavállaló a rendkívüli fel­mondás miatt jogvitát kezde­ményez, ennek jogerős elbírálá­sáig a munkáltató a munkavál­lalót állásából felfüggesztheti. Rendkívüli felmondás esetén — a törvényben előírt kivéte­lektől eltekintve — a rendes felmondás szabályai nem alkal­mazhatók. Ha a munkavi­szonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi idő­re járó átlagkeresetet részére ki­fizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén jár­na, továbbá megfelelően alkal­mazni kell a végkielégítés sza­bályait is, s ezenkívül a munka- vállaló követelheti esetlegesen felmerült kárának megtérítését is. A rendkívüli felmondás te­hát valamelyik fél súlyos köte­lezettségszegése esetén alkal­mazható, s ebből következően eltérőek a szabályok is (pl. a munkáltató rendkívüli felmon­dása esetén nem követelheti a felmondási idő letöltését, ezzel szemben a munkavállaló nem jogosult sem végkielégítésre, sem a felmentési, illetve a fel­mondási időre). Rendes felmon­dás esetén tehát végkielégítés a munkáltató felmondása, rend­kívüli felmondás esetén pedig a munkavállaló felmondása esetén jár, aminek mértéke a törvényben meghatározott mér­téknél az egyes munkáltatóknál kevesebb nem, de magasabb le­het. Dr. Fogarasi Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom