Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-07 / 55. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ 7 Vágóállat és Hús Terméktanács alakult Egy asztalnál az érdekeltek Gyorsabban kérik vissza a kárpótlási jegyeket Földárverés éjjel-nappal Kitörés közmunkával Mindaz, ami az 1990-es vá­lasztások óta az infrastruktú­ra fejlesztéseiben megvaló­sult ebben az országban, óri­ási eredmény, biztos alapja a rendkívül nehéz helyzet­ben lévő gazdaság felemel­kedésének — hangzott el szombaton délután Foton, a Magyar Demokrata Fórum helyi csoportja által szerve­zett vitafórumon. A rendez­vény házigazdája Salamon László országgyűlési képvi­selő, a parlament alkotmá­nyügyi bizottságának elnö­ke, vitaindítója pedig Schamschula György közle­kedési-, hírközlési- és víz­ügyi miniszter volt. Salamon László kijelentet­te: az, hogy az elmúlt három és fél, négy évben jószerivel hazánk valamennyi települé­sén megvalósult valamilyen fontos infrastrukturális jelle­gű beruházás kényelmeseb­bé teszi az életet, ráadásul hozzájárulhat ahhoz is, hogy a külföldi tőke megtart­sa érdeklődését az ország iránt. — 1990-ben a reformkori­hoz fogható infrastruktúra­fejlesztés vette kezdetét — jelentette ki a politikus. Hoz­zátette: remélhetőleg a követ­kező parlamenti ciklusban is folytatódik a folyamat. Schamschula György elő­adásának bevezetőjében megjegyezte: Amikor a kor­mány átvette a vezetést, a rendkívül nehéz helyzetben egyetlen kitörési lehetőség maradt az ország teljes gaz­dasági összeomlásának elke­rülésére: ez pedig a közmun­kák elindítása. Más állam is folyamodott ehhez a stratégi­ához, elég ha a Roosewelt- féle New Deal-re gondo­lunk. Ennek a programnak ugyanaz volt a célja, mint a kormány támogatásával elin­dított számtalan útépítésé­nek, gázhálózat-fektetésnek, telefonfejlesztésnek — mon­dotta a miniszter. A telefonhálózattal, illet­ve szolgáltatással kapcsolat­ban Schamschula György el­mondta, Európában egyedül Finnországban hasonlít a táv­közlési rendszer a magyaror­szágihoz, csak ott van több szolgáltató cég, s nem csu­pán egy nagy állami. — A világ egyik legkor­szerűbb és mindenképpen leghatalmasabb telefonrend­szerével rendelkező Ameri­kai Egyesült Államokban is sok telefonszolgáltató cég van, s a rendszer jól műkö­dik. A finneké úgyszintén, és reményeim szerint a ma­gyarországi is egyre korsze­rűbbé, megbízhatóbbá válik — zárta előadását a minisz­TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! A hústermelés, -feldolgozás, -kereskedelem és a -fogyasz­tás összhangjának megterem­tését, az Agrárrendtartási Hi­vatallal és a Tárcaközi Bizott­sággal való szorosabb együtt­működést tűzték ki célul a de­legáltak azon a múlt hét végi küldöttközgyűlésen, amelyen az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény alapján meg­alakították a Vágóállat és Hús Terméktanácsot. Az ülé­sen módosításokkal elfogad­ták az alapszabályt, meghatá­rozták a tagdíj összegét, majd elnökséget, elnököt, al- elnököt és ellenőrző bizottsá­got választottak. Botos Károly, az Agrár- rendtartási Hivatal elnökhe­lyettese történelmi pillanat­nak nevezte a terméktanács létrejöttét. Mint elmondotta: ez a szervezet már régóta hi­ányzott a palettáról, s ahogy az agrárpiaci rendtartást sza­bályozó törvény lehetőséget biztosított tevékenységének Ismét megalakult az Orszá­gos Magyar Vendégforgalmi Szövetség, mégpedig azon a jótékonysági gálával egybe­kötött tavaszi fórumon, ame­lyet a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Országos Szövetsége szervezett teg­nap Budapesten, a Medosz- székházban. A rendezvé­nyen falusi-tanyai vendégfo­Az expófalu létesítésének öt­letét akkor — 1991-ben pá­lyáztak — elvetette a Világki­állítási Programiroda azzal az indoklással, hogy hiányzik a hozzá szükséges infrastruk­túra. Azóta viszont változott a helyzet — tudtuk meg Bulyá- ki Antal polgármestertől. El­készült a vezetékesivóvíz-há- lózat, már gázzal fűthetnek a településen; folyamatban van­nak a távközlés és a csatorná­zás tervezési munkái. így már nem zárkózna el a Világ- kiállítási Programiroda az ex­pófalu létesítésének ötletétől, csupán a tőkebefektetőket kellene hozzá megtalálniuk. A másik ötlet szervezése már megkezdődött, a pályá­zat első fordulóján támoga­tást nyert a túramotorosok világtalálkozója. A szakmai munka segítésére a Magyar Autó- és Motorsport Szövet­séget szeretnék felkérni. Az elképzelés az, a rendezvény keretében a község és térség környezeti-természeti szép­ségeivel is megismertetik majd az idelátogatókat. A motorosok elhelyezését a megszervezésére, az előkészí­tő bizottság nyomban hozzá­látott a munkához. Az elnökhelyettes rámuta­tott: a húspiacon már hosszú ideje zavarok tapasztalhatók, többek között a keleti piacok összeomlásának, az értékesí­tés beszűkülésének és a tulaj­donosváltásnak következté­ben. Az Agrárrendtartási Hi­vatal megbízható informáci­ók hiányában — bárhogy igyekszik is — nem tud úrrá lenni a helyzeten. Botos Károly hangsúlyoz­ta: ez a feladat most a termék- tanácsra hárul, hiszen most a termelők, a feldolgozók, a ke­reskedők ülnek majd egy asz­talhoz. Ezentúl nemcsak meg­vitathatják gondjaikat, megol­dást keresve rájuk, hanem ki­alakíthatnak egy szabályozott piacot is, nem beszélve arról, hogy megbízhatóbb adatok­hoz juthat általuk a hivatal. gadók mutatkoztak be az ér­deklődőknek, kerekasztal-be- szélgetést rendeztek a falusi vendéglátás újrahonosításá- ról, amatőr művészeti együt­tesek műsorát láthatta a kö­zönség, s átadták a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfoga­dók Oszágos Szövetsége ál­tal kiírt ifjúsági pályázat díja­it. már meglévő, illetve a terve­zett kempingekben, panziók­ban, motelben oldanák meg, ugyanitt gondoskodnának el­látásukról. E kérdésben már megegyezett az önkormány­zat a szálláshelyek vezetői­vel s a kereskedőkkel. A motorkerékpár-márkák helyben megrendezendő kiál­lításán, termékbemutatóján kívül látogatást szerveznének a részvevőknek az Ócsai Táj­védelmi Körzetbe, a Kiskun­sági Nemzeti Parkba. A dél­egyházi tavak a szabadidő kellemes eltöltéséhez, a vízi sportokhoz kínálnak lehetősé­get. Esténként koncertekkel színesítenék a programot. Az elképzelések szerint még ’96 előtt rendeznének egy találkozót. Ezzel lemér­hetnék, mekkora érdeklődés­re számíthatnak, milyen téren érdemes finomítani a szerve­zést. A cél az, hogy a világki­állítás idején egy valóban vonzó, érdekes program szín­helye legyen Délegyháza, ami segíti idegenforgalmi vonzerejének növekedését. J. Sz. I. Nyílt levélben kérte Sepsey Ta­más államtitkárt, az Országos kárpótlási és Kárrendezési Hi­vatal elnökét Kiss Géza buda­pesti kárpótlásijegy-tulajdo- nos, hogy rendelje el a földár­verést végző szervezeteknek: az árverés lebonyolítása után 48 órán belül adják vissza tulaj­donosaiknak a leadott határoza­tokat és kárpótlási jegyeket. Mivel nem egyedi problémáról van szó, megkértük a levél megfogalmazóját, részletezze, mi indítatta arra, hogy gondjá­val az államtitkárhoz forduljon. — Az árverési időpontok sajnos gyakran fedik egymást, ezért eddig sem tudtunk vala­mennyin részt venni. Most azonban rosszabbodott a hely­zetünk, mert már az egymást követő eseményekre sem ju­tunk el, mivel az okmányain­kat csak egy-másfél héttel az árverés befejezése után kapjuk vissza. Ez az idő korábban sok­kal rövidebb volt. Az elnyúló ügyintézés miatt sok mezőgaz­dasági vállalkozó nem tudja a kárpótlási jegyét felhasználni a földárveréseken. — Úgy tudom, már a „fel­iratkozás” is napokat vesz igénybe... — Sajnos ez így van, csak azt nem tudjuk, miért tart ilyen sokáig. Lassan már az éves tel­jes szabadságunk felhasználá­sa sem elég erre. Nem tudjuk ugyanis kiszámítani, hogy mely’ időpontban kerül sor va­lamelyikünkre, ezért napokon, éjszakákon keresztül várako­zunk. — De miért van szükség ar­ra, hogy valamennyi környék­beli átverésen részt vegyenek? Pest megyében az állatállo­mány csökkenése az elmúlt évben tovább folytatódott — olvasható a Központi Statisz­tikai Hivatal budapesti és Pest megyei igazgatóságának a napokban elkészült kimuta­tása szerint. A kiadvány beve­zetője szerint az elmúlt esz­tendő végén, december 31-én a megye gazdaságai valameny- nyi állatfajból kevesebbet tar­tottak, mint egy évvel koráb­ban. A csökkenés értéke az országosnál nagyobb arányú volt, ebből következik, hogy a megye szerepe az ország ál­lattenyésztésében tovább mér­séklődött. Elsősorban az át­alakuló szövetkezeteknél volt 1993-ban nagyarányú állo­mánycsökkenés. A vállalatok és gazdasági társaságok egy év alatt kismértékben növel­ték a sertés-, a kistermelők pedig a szarvasmarha-állomá­nyukat. A megye szarvasmarha-ál­lománya 1993 végén 56,6 ezer darab volt, mintegy 15-16 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos idő­szakában. A szeptember 30-ai állo­mányhoz viszonyítva az év végi szarvasmarha-állomány 8,3 százalékkal (több mint 5 — Gondolhatja, hogy nem kedvtelésből tesszük ezt. Sok­kal inkább azért, mert abban re­ménykedünk, hogy így fel tud­juk használni a kárpótlási jegye­inket. A földhöz jutásunkat ne­hezíti, hogy van olyan téesz is, amely visszaélve a jogszabá­lyokkal, peres eljárást indít, s ebben sajnos már partner volt a Kárpótlási Hivatal is. — Ez ugyancsak súlyos kije­lentés... — Súlyos, de sajnos igaz. Az Óbuda Tsz. által indított per egyik tárgyalásán a Kár­pótlási Hivatal jogásza sem je­lent meg. — Beszélgetésünk elejére visszatérve: név szerint kitől kérte vissza azokat az okmá­nyait, amelyek lehetővé ten­nék a földárverésen való rész­vételét? — Fogd Mihály úrtól, a Pest Megyei Kárrendezési Hi­vatal vezetőhelyettesétől, aki megtagadta az okmányok visz- szaszolgáltatását. (hardi) * Az interjú szövegét elküld­tük Sepsey Tamás államtitkár­nak, hogy ha reagálni kíván a Kiss Géza által elmondottak­ra, akkor azt megtehesse. Az államtitkár a válaszadásra Sztáray Mihályt, a Pest Me­gyei Kárrendezési Hivatal ve­zetőjét kérte föl, aki az alábbi nyilatkozatot juttatta el szer­kesztőségünkbe: A Pest Megyei Kárrende­zési Hivatal a Pest megye egé­szére kiterjedő' termőföldár- veréseken túlmenően a fővá­rosi árverezések megtartásá­ezer darabbal) csökkent, az országos 5 százalékkal szem­ben. Ezen belül a vállalatok és gazdasági társaságok 20 százalékkal, a szövetkezetek a negyedik negyedévben már mérsékeltebben (4,6 százalék­kal) csökkentették, a kisüze­mi gazdaságok pedig 1,7 szá­zalékkal növelték állományu­kat. A tehénállomány decem­ber végén 27,5 ezer darab volt, amelyből 42 százalék a szövetkezetek, 30 a vállala­tok és gazdasági társaságok, 28 a kistermelők tulajdonát képezte. Három hónap alatt 8,2 százalékkal csökkent a tehénállomány. A vállalatok­nál és gazdasági társaságok­nál a megyei átlagnál na­gyobb mértékű, a szövetke­zeteknél és a kistermelőknél pedig mérsékeltebb volt a változás. Az elmúlt év végi megyei sertésállomány 220,3 ezer da­rab volt, amely az 1992-esnél mintegy 13-14 százalékkal kevesebb. A csökkenés az or­szágosnál lényegesen na­gyobb mértékű volt. Az elő­ző negyedévhez viszonyítva — főleg a vágások miatt — 31 százalékkal csökkent a ser­tésállomány. A csökkenés ban is érintett. Ez ideig mint­egy 600 árverezés került megtartásra. Az árverezése­ken részt vevő állampolgá­rok és hivatalos szervek isme­rik és tudják, hogy az agglo­merációs övezetben és a fővá­rosban megrendezett árvere­zéseken nem ritka az 1000-1500 fős részvétel. A problémát az érintett szerve­zők és érdekeltek egyaránt is­merik. Ilyen nagyszámú résztve­vő esetén a több tízmillió fo­rintot jelentő kárpótlási jegy „levétele”, az adatok rögzíté­se és gépre vitele éjjel-nappa­li munkavégzés esetén is több napot igényel. Ezt köve­ti az árverezés, majd az ada­tok ismételt gépi rögzítése. Ezután történhet csak az el­számolás és a maradék érték­papírok visszaszolgáltatása. Az ilyen árverések után az árverezési biztosoknak egy keveset pihenni is kell, mi­közben folyik a feldolgozás. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy egy-egy árverezés adminisztrációja a legrövidebb időn belül le­záruljon, de teljesíthetetlen kéréseknek nem tudunk ele­get tenni. Szeretnénk azt azonban nyomatékosan köz­readni, hogy hivatalunk nem telekárverezéseket, ha­nem mezőgazdasági terme­lésre szolgáló árveréseket szervez. El kell dönteni min­den résztvevőnek, hogy hol kíván nagyobb területen gaz­dálkodni, és ott kell megvá­sárolni a termőföldet, nem pedig árverésről árverésre pendlizni. üteme 2-3 százalékkal halad­ta meg az előző évek hasonló időszakának átlagát. Az anyakoca-állomány 1993. december 31-én 16,2 ezer darab volt. A sertéste­nyésztési kedv továbbra sem kedvező a megyénkben. Mindhárom gazdálkodási for­mában csökkent az anyaállo­mány. A tyúkfélék száma egy év alatt mintegy 19-20 százalék­kal apadt, az országos 15 szá­zalékkal szemben. Az év ele­jén 2235,1 ezer darabbal ren­delkeztek a megye gazdasá­gai. A tojóállománynál sem tapasztalható javulás. A válla­latok és gazdasági társaságok egy év alatt mintegy 34 száza­lékkal csökkentették állomá­nyukat, a szövetkezetek tulaj­donában lévő pedig alig ha­ladta meg az előző évi állo­mány egyötödét. A megye juhállománya az év végén 46 ezer darab volt. Értékesítési gondok miatt a juhállomány csökkenése to­vább folytatódott, mind a gaz­dasági szervezetekben, mind a kistermelőknél. Három év alatt az összállomány a felé­re, az anyaállomány pedig még ennél is nagyobb mérték­ben csökkent. Klug Miklós Újjáalakult szövetség VILÁGKIÁLLÍTÁS Délegyháza expófalut épít Túramotorosok találkozója Délegyháza önkormányzata két ötlettel is jelentkezett a Budapesti Világkiállításhoz kapcsolódó elő-, utó- és ki­egészítő rendezvényekhez: az egyik szerint expófalu épül­ne a községben, míg a másik szerint túramotorosok világ- találkozójának adnának otthont. A Statisztikai Hivatal szerint Tovább csökkent az állatállomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom