Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-05 / 54. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 5., SZOMBAT 5 Nagy, magyar sikertörténet A Munkástanácsok programjában szerepel Tavasszal árverezünk a Dunakanyarban A minapi váci kárpótlási fórumon, melyet Moys Csaba alpolgármester nyitott meg. Dr. Katona Tamás miniszter- elnökségi államtitkár, ország- gyűlési képviselő és dr. Sep- sey Tamás, címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke voltak a vendégek. — Régóta vártunk arra a pillanatra, hogy valamit viszontláthassunk abból, ami elveszett. Ugyanakkor ez a kárpótlás csak részleges lehet a sok idő eltelte miatt, miközben a régi területek egy részére laktanyákat vagy házakat építettek — mondta bevezetőjében Katona Tamás, aki szerint 300 ezer család kapott kárpótlási jegyet. — Ez a kárpótlás lesz a nagy, magyar sikertörténet — mondta az államtitkár. — A földtulajdonszerzés alkotmányos keretek között folyik, a kárpótlási törvény végrehajtása sikeres — folytatta Sepsey Tamás. Amit a törvényhozással nem lehetett ennyi idő után megoldani, vagy megelőzni, azokért a sérelmekért ne miránk haragudjanak. Azok iránt tessék még mindig fenntartani az indulatot, akik a vagyont elvették — kérte Sepsey Tamás. — Túl vagyunk a százezredik kárpótlási igényen — jelentette be, hozzátéve: május 31-éig befejezzük az első földalap árverését. Az országban higgadtan, kulturáltan folyik ez a munka. A fórum után lapunk munkatársa a Dunakanyar bal partján felmerülő kárpótlási kérdések összegzésére kérte Sepsey Tamást. — Magyarországon 1500 gazdálkodó szervezetnek nem jogerős a földalap-kijelölése. A kormány úgy döntött, ahol ilyen helyi problémák vannak, ott is lehet árverezni, az éppen nem vitatott területekre. Itt a Dunakanyarban is árverezünk áprilisban és májusban. Sajnos nem jut mindenkinek föld, mert nagyon sokan akarnak vásárolni, igaz, többen nem gazdálkodási, hanem befektetési szándékkal. K. T. L Nem pusztult ki a tehetség NDSZ-jelölt Vácon Húsz évemet szülővárosomban töltöttem, aztán Budapestre kerültem, most Nagymaroson élek — mondta péntek esti bemutatkozásakor közönségének mint a Nemzeti Demokrata Szövetségnek Vácra és körzetére nevezett országgyűlési képviselőjelöltje, Gánti Tibor. Azt, hogy a tudomány embereként miért választja most a politikát, így indokolta meg: a magyar szellemi erő mindig jelentős eredményeket tudott felmutatni. Gondoljunk Kandó Kálmánra. Az nem igaz, hogy a magyar mérnökökből genetikailag kipusztult a tehetség. Inkább az a légkör bénította őket, melyben nem lehetett alkotni. Külföldről hoztunk ott már elavult termékeket, másolásra kényszerültünk. Gánti Tibor szerint tönkremegy a nemzeti vagyon természeti oldala, melynek védelmében már a kilencvenes években többedmagá- val egy kis pártot alapítottak. Az közben megszűnt. Ám az elmondottak érdekében részt kell venni a politikában azoknak, akiknek van tapasztalatuk arról; hogyan és miből élhet meg az ország. (kovács) Kárpótlás állami földekből Hétfőtől a megye összes, mintegy 47 körzetében elkezdik a munkát a falugazdászok — mondotta Juhász László, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetője a tegnap befejeződött négynapos falugazdász-tanfolyam végén. Sztáray Mihály, a megyei kárpótlási hivatal vezetője többek között az utóbbi földárverések tapasztalt visz- szásságokra hívta fel a hallgatóság figyelmét. Tunyogi András az FM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője és Földi Péter a hivatal főosztályvezetője eddigi tapasztalataikat osztotta meg a leendő falugazdászokkal. Juhász László személyes beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy a beérkezett pályázatok mérlegelésénél a nagyobb gyakorlati munkát, a magasabb iskolai végzettséget és az alaposabb szakmai felkészültséget vették alapul, így a hétfőtől munkába állók valódi szakemberek, sokoldalúan tájékozottak bizalommal fordulhatnak hozzájuk. A kárpótlási földalapok pótlólagos kijelölésével kapcsolatban a tájékoztatón megtudtuk, hogy megyénkben, várhatóan, nagyobb részeket jelölnek majd ki az állami területekből, mint az ország egyéb részein. Ennek feltétele, hogy a javaslatot elfogadják és hogy a kijelölés ne veszélyeztesse az adott gazdasági egység működését. (szűcs) Falugazdász lesz Tanácsok a háztájiban dolgozóknak A megyei falugazdászok képzését szolgáló négynapos tanfolyamon megkerestünk néhány leendő segítő szakembert. Ezúttal Bán Imrét mutatjuk be olvasóinknak. Bán Imre Abony és Újszilvás falugazdásza 1978-ban fejezte be tanulmányait Gödöllőn, az általános agrármérnöki szakon. Kezdetben takarmánytermesztéssel, majd szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozott. Ma a ceglédi állami gazdaság szarvasmarhatelepének ágazatvezetője. — Abony vidékén jó minőségű földek találhatók. A környék jelentős gabonatermő terület. Immár a harmadik földárverés is megtörtént e tájon. Az új tulajdonosok helybeliek, s legtöbbször bérbe adják a földjeiket a szövetkezeteknek és az állami gazdaságnak. Az önállóan gazdálkodók Abony közelében is szerezhettek földet. A várossá, pontosabban „mezővárossá” előlépett település lakosságának jelentős hányadát a szolnoki ipar foglalkoztatja, ám a háztáji termelés így is fontos az itt élők életében. Fajtaváltás előtt állnak a gazdák: a zsírsertések tartása manapság nem kifizetődő. A szarvasmarha-tenyésztés magas színvonalon folyik; itt a problémát az aszály miatti magas takarmányárak jelentik. Mint falugazdász, s mint a helyi gazdakör alelnöke, minden tőlem telhetőt megteszek e gondok enyhítésére. N. V. Az öngondoskodás eszközei a pénztárok A Dunakeszi Konzervgyár és a százhalombattai Dunamen- ti Erőmű Részvénytársaság munkavállalói szívesen bekapcsolódnának az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak tevékenységébe. Legalábbis ez derült ki azon a közelmúltban megrendezett konferencián, melyen többek között a pénztárak történeti fejlődésével, magyarországi újraszabályozásával, gazdasági kockázatával, a pénztárfelügyelet szerepével, társadalom- biztosítással való kapcsolatával ismerkedhetett meg a megjelent mintegy száznegyven szakember és a téma iránt érdeklődők — tudtuk meg Ladán Évától, a Munkás- tanácsok Országos Szövetségének szociális ügyvivőjétől. A munkástanácsok programjában már a kezdetektől, 1990-ben történt szövetséggé alakulásuk óta szerepel a biztosító pénztárak létrehozásának ötlete, karöltve a munka- vállalói résztulajdonosi programmal (MRP). Az országgyűlés másfél évig tartó egyeztetés és tárgyalás után tavaly december 6-án alkotott törvényt az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. Az öngondoskodás egyik eszköze lehet a nyugdíj-, az önsegélyező-, és az egészség- pénztárak megteremtése — mutatott rá Ladán Éva lapunk kérdésére válaszolva. — Újrahonosításukat a rendszerváltozás alapozta meg, létrejöttük indoka pedig a jövedelem- és elosztáspolitika új követelményrendszere. Mint azt a szociális ügyvivő hangoztatta: nem volt köny- nyű elfogadtatnunk a pénztárak filozófiáját, az öngondoskodást, melynek intézménye kihalt a hazánkban. Pedig bátran állíthatom, hogy a nyugati tapasztalatok legalábbis ezt mutatják, a piacgazdaság keretei között az úgynevezett harmadik, vagy nonprofit szektor léte meghatározó jelentőségű a humánerőforrások mozgósításában. A pénztárak segélyegyletekként is felfoghatóak — tette hozzá még Ladán Éva. — A törvény adó és társadalom- biztosítási járulék kedvezményt biztosít számukra. Fontosnak tartom kiemelni azt is: tevékenységük elsősorban az egymás iránti szolidaritáson alapul, kiegészítve a társadalombiztosítás által nyújtott kötelező ellátások körét. Ä tagok maguk határozzák meg a befizetendő díjak mértékét, az értük kapott ellenszolgáltatásokat. Az sem mellékes, hogy a képződött nyereséget kötelesek a tagok javára visz- szafordítani. A biztosítópénztárakban részt vevők egyszerre tulajdonosok és a szolgáltatások élvezői is, de egyéb előnyük is származik tagságukból. Ladán Éva végezetül elmondotta: a pénztárak bármely gazdálkodó szervezetnél megalakíthatóak, a nagyvállalatoktól kezdve az intézményeken át egészen a néhány embert foglalkoztató kft-ig. (klug) Önállósodó közmű Mennyi lesz a vízdíj? Fellélegzik Százhalombatta Az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának első lépését rögzíti az a szerződés, amit március 9-én írnak alá Százhalombattán. A Dunamenti Erőmű Rt. közel egy éve komoly beruházásba kezdett azzal, hogy gázturbinákat építtetett, melyek kevesebb üzemanyag felhasználásával több áramot képesek termelni. Az első gázturbina már elkészült, és a másodikra is megkötötte már az erőmű a Siemens céggel a szerződést, de az önkormányzati hozzájárulás még hiányzott. A képviselő-testületen belül ugyanis többen a beruházás folytatása ellen szavaztak. Végül megszületett a támogató döntés, de az önkormányzat a támogatás ellenében garanciát kért az erőműtől arra, hogy a levegő minősége ne romoljon tovább. (varga) A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megszűnését követően 17 szomszédos önkormányzat úgy határozott, hogy vízszükségleteinek további biztosítására létrehozzák az Érd és Térsége Víziközmű Kft. -t. A 17 település legnagyobb területei Érd, Érd—Százhalombatta, és a Zsámbéki medence falvai. Ennek a régiónak a vízellátása, alapvetően az érdi Duna- szakasz mentén található parti szűrési kutakra, a Csepel- szigetről a Duna alatt átvezetett ivóvízhálózatokat, valamint néhány kisebb jelentőségű artézi kútra támaszkodik. Százhalombatta bizonyos fokig kiváltságos helyet foglal el a 17 település között, mert vízellátó rendszere független a társtelepülésekétől, másrészt a legolcsóbb, kisebb önköltségű vízforrásokat hasznosíthatja, melyek Ercsi környékén vannak a Duna partján. Ezek azok az indokok, amik alapján Százhalombatta önkormányzata azt fontolgatja, hogy kilép az Érd és térsége víziközműből és ivóvízszükségleteit maga kívánja megoldani. A február végi testületi ülésen azonban elfogadták a Víziközmű ajánlatát, és így az ez évre vonatkozó víz és csatornadíjak megegyeznek az utóbbi többi területén alkalmazottakkal. A kiválásra vonatkozó végleges döntés néhány hónapon belül várható. V. Cs. MIÉP-fórum Dunakeszin A kettőnél több gyermek felnevelését vállaló családok jelenleginél hathatósabb állami támogatása, a hazai termelők érdekei védelmének fokozása — például védővámok bevezetésével — alkotja a Magyar Igazság és Élet Pártja választási programjának gerincét — hangzott el csütörtökön este a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumban, a MIÉP és a Magyar Út Körök közös vitafórumán. A nagy érdeklődés mellett megtartott rendezvény házigazdája Skipeczki István, a helyi Magyar Út Kör elnöke, vitaindítója pedig Csur- ka Endre, Pest megye 2. számú választókerületének MI- ÉP-es országgyűlési képviselő-jelöltje volt. — A jelenlegi, 1949-ben született alkotmány nem felel meg a kor, a demokrácia követelményeinek, egyes pontjai egyenesen gátolják a rendszerváltozás kiteljesedését — jelentette ki Csur- ka Endre. A továbbiakban szót ejtett a privatizáció, a kárpótlás, a sajtó aktuális kérdéseiről. A választási esélyekről Csurka Endre elmondta, hogy a kereszténynemzeti, illetve a velük szemben álló liberális-baloldali erők súlya, népszerűsége még sokat változhat május 8-ig, a választások eredményét nem lehet megjósolni, de nincs is értelme a találgatásnak. A helyi szeméttelep ügyéről szólva Csurka Endre kijelentette: a hulladékot szállíttató fővárosi és a helyi ön- kormányzat tulajdonképpen Dunakeszi lakosságának a feje fölött rendezte el a problémát. (ribáry) Új helyen a rendelő Ráckeve tegnapi képviselő- testületi ülésen az egyik legfontosabb napirendi pont az önkormányzat és a KORAX Holding Kft. között létrejövő szerződéstervezet megvitatása volt. Mint ahogy azt dr. Kulcsár István polgármester elmondta a jelenlegi helyén működő háziorvosi rendelő és éjszaki ügyelet a szerződés alapján új helyet kap. A körülmények sokkal jobbak lesznek. Mindenki jól jár, hiszen a vállalkozó orvosoknak kevesebb rezsit kell fizetni, a lakosok is gyorsabban közelíthetik meg a helyet, s az ön- kormányzat kiadásai is csökkennek. A szerződéstervezetet a képviselő-testület egyhangúlag élfogadta, így a betegek talán már a jövő hónapban az új, modem rendelőt vehetik igénybe. Á. M.
