Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-05 / 54. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 5., SZOMBAT 3 Lapszemle plusssz A Magyar Rádió Krónika című műsora szerkesztőinek diagnózisa szerint fölöttébb gyengélkedik a magyar poli­tikai baloldal. Mielőbbi felépülése érdekében vegykony­hái keverőpultjain egy nem túl eredeti és aligha szaba­dalmazható megoldásként egy olyan eljárást dolgoztak ki, amelyet Lapszemle plusssz néven hoztak forgalomba. Miután a túlzottan balra bicegő' reggeli lapszemlét az alelnök, Csúcs László merész ortopédiai beavatkozásá­val sikerült nagy nehezen egyensúlyba hozni, aligha­nem az ó' tudta és beleegyezése nélkül a Reggeli krónika szerkesztői — bizonyára a pártatlan és korrekt tájékozta­tás címszó alatt — mindazt, aminek hitük szerint a lap­szemlében lenne a helye, tulajdon műsorukba paszíroz- zák be. Alig múlik el nap, hogy ezt a Lapszemle plusssz né­ven forgalomba hozott pasztillát be ne táplálnák a Kos­suth rádió műsorainak hallgatóiba. Általánosan bevett gyakorlatuk igazolásaként, s egyúttal a tisztesség horgas kérdőjeleként hadd álljon itt egyik legutóbbi alávalósá- guk. Tiltakozik a Magyar Katolikus Püspöki Kar — helye­zi nyelvünk alá pasztilláját a hírszerkesztő', majd a továb­biakban kifejti: a Katolikus Püspöki Kar elnökével, Ter- nyák Csabával készített interjút a Népszabadság. Ebben egy Lezsák Sándor által tett állítólagos kijelentésre, mi­szerint a történelmi egyházak nem tudják elképzelni együttműködésüket a centrumtól balra eső' pártokkal, Ternyák Csaba így válaszolt: — Nem tudom pontosan, hogy ez így hangzott-e el, de ha így van, erre Lezsák Sándort nem hatalmazta fel senki. Ugye valamennyiünk számára egyértelmű a svindli, a szédelgő' szélhámosság? Úgy kérdeznek rá egy köztiszte­letben álló egyházi méltóságra, hogy ez valakinek, jelen esetben Lezsák Sándornak egy állítólagosán elhangzott kijelentésére kénytelen reagálni. A „legnépszerűbb”na­pilapot az sem zavarja, hogy Ternyák Csaba nem hallott e Lezsák-nyilatkozatról, mert hiszen ezt mondja: nem tudja, hogy ez így hangzott-e el. Nos, ó't arra kényszerí­tették, hogy egy feltételezett állításra nyilatkozzék. E kancsal kérdésre adott egyenes válaszát, s eddig már a Katolikus Püspöki Kar nyilatkozataként kezeli a Lap­szemle plusssz, a Reggeli krónika krónikusan mellébe­szélő hírszerkesztője. Én nem tudom, szüksége van-e a politikai balol­dalnak egy ilyen szú ette mankóra, egy ilyen pezsgőbuz- gó tablettára, ám az már minden kétséget kizáróan kör­vonalazódni látszik, hogy ha a választási kampány a po­litikusok nyilatkozatai szintjén nem is durvul el, a sajtó­ban mindenképpen bárdolatlanná és faragatlanná vál­hat, ha a továbbiakban is efféle sunyi módszereket en­ged meg magának. Ami a Lapszemle plusszt illeti, a rá­dió vezetőjének a leghatárottabban oda kéne hatnia, hogy a hírműsorokban egyetlen lapra való hivatkozás se hangozhassék el. Bízzák ezt a sima lapszemlére. P. T. Kárpótolják a nyugati hadifoglyokat is II. Alekszij beszéde a magyar néphez Megkövetem önöket 1956-ért A Szovjetunióban rabosko­dottakkal egyenértékű kárpót­lást akarnak a volt nyugati ha­difoglyok — hangzott el a Volt Nyugati Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének tegna­pi budapesti közgyűlésén. A tanácskozáson részt vett Cseh József a valamennyi egykori foglyot egyesítő Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövet­ségének elnöke, aki felidézte: debreceni szervezetük kezde­A mezőgazdaság támogatá­si rendszere, illetve a privati­záció időszerű problémái ke­rültek terítékre. Ezzel kapcso­latban az MDF tegnapi tájé­koztatóján Bogárdi Zoltán or­szággyűlési képviselő beje­lentette: hamarosan minden érdeklődőnek rendelkezésére áll majd a Hasznos tudniva­lók mezőgazdasági termelők­nek című, nemrégiben megje­lent FM-kiadvány. — A háromszázezer pél­dányban megjelent füzetből az érintettek egyebek mellett ményezésére Szabó Lukács országgyűlési képviselő inter­pellált a Parlamentben a volt nyugati hadifoglyok érdeké­ben. Hozzátette: ä kormány­zattól olyan ígéreteket kap­tak, hogy még ebben a ciklus­ban rendeződik a helyzet, azaz a keleti bajtársaikhoz ha­sonlóan — a már eddig bizto­sított nyugdíjkiegészítés mel­lett — a nyugatiak is kárpót­lást kapnák. megtudhatják, milyen vissza nem térítendő támogatások, illetve hosszú lejáratú és ala­csony kamatú hitelek állnak a magángazdák rendelkezésé­re. A privatizációval kapcso­latban Pongrátz Tibor állam­titkár tartott rövid tájékozta­tót. Elmondta: mivel a ma­gángazdaság termeli a nemze­ti össztermék (GDP) 50-55 százalékát, óriási sikerként könyvelhető el a magánosítás megvalósulása. R. Z. II. Alekszij pátriárka tegnap délelőtt — miután találko­zott Boross Péter kormányfő­vel és Szabad György házel­nökkel — beszédet intézett a magyar néphez. A Parlament delegációs termében rende­zett ünnepélyes eseményen megjelentek a parlamenti pár­tok képviselői, az Országgyű­lés tisztségviselői és jeles kö­zéleti személyiségek. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy az Orosz Ortodox Egyház elöljárójának a törté­nelem során először nyílik al­kalma arra, hogy szóljon a magyar néphez. — Általam a több millió hívet számláló egyház szól önökhöz, az az (Folytatás az 1-es oldalról) Juhász Judit kormányszóvi­vő többek között bejelentet­te: a kormány döntött a fel­ügyelete alá tartozó három nemzeti közszolgálati tájé­koztatási intézménynél fog­lalkoztatott közalkalmazot­tak jogállásának egyes kér­déseiről. Az eltérő sajátossá­gok miatt külön rendeletben határozta meg a közalkalma­zotti jogviszonnyal összefüg­gő szabályokat a Magyar Rá­diónál, a Magyar Televízió­nál és a Magyar Távirati Iro­dánál. A jogszabályok előké­szítése az érintett intézmé­nyekkel egyeztetve történt. (Folytatás az L oldalról) Százhuszonkilenc rádióst bocsátottak el, illetve nyugdí­jaztak, nevüket személyiségi jogaik tiszteletben tartása mi­att azonban nem közlik. Egyebek közt ezt tartalmazza Csúcs Lászlónak, a Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnökének közle­ménye, amely egyúttal hitet tesz a pártatlan közszolgálati tevékenység mellett. „Magyarországon a rend­szerváltozás folyamatban van és ez alól nem vonhatja ki magát a Magyar Rádió Fejlődő kapcsolatok Adózási egyezmény Megszületett Magyarország és Dél-Afrika között a kettős adóztatást kizáró egyez­mény. A dokumentumot pén­teken írták alá Budapesten T. G. Alant dél-afrikai pénz­ügyminiszter-helyettes és Bártfai Béla pénzügy-minisz­tériumi közigazgatási állam­titkár. Az elmúlt évben a két ország közötti gazdasági kap­csolatok jelentősen fejlőd­tek. Az emiatt szükségessé vált egyezmény egyértelmű­en szabályozza a Dél-Afriká- ban működő magyar, illetve a Magyarországon tevékeny­kedő dél-afrikai vállalkozá­sok adózási feltételeit. egyház, melynek tettei és sza­vai az orosz nép és az egyko­ri Szovjetunió területét bené­pesítő sok más nemzet öntu­datra ébredésének alapját ad­ták. A magyar nép több mint ezeréves — vallási, történel­mi és kulturális — szállal kö­tődik Oroszországhoz; a két népnek közös keresztény gyökerei vannak, közös a Jé­zus Krisztus Evangéliuma ál­tal formált erkölcsi és lelki eszményképe — kezdte be­szédét a pátriárka, majd a kö­zös sorsként megélt totalitári­us rendszer éveit és az 1956-os forradalmat idézte fel. — Jóllehet ezt a tragédiát A kabinet a nemzetközi gya­korlatot mérlegelve úgy dön­tött, hogy a magasabb veze­tői és a vezetői beosztás leg­feljebb öt év határozott idő­re adható. A miniszterek elfogadták a televízió vezetésének és szakszervezeteinek javasla­tát, hogy a pénzkezelési és a fokozott fizikai vagy idegi megterheléssel járó munká­ért — a rádióhoz hasonlóan — illetménypótlékot kapja­nak a közalkalmazottak. El­fogadták az MR szakszerve­zetének azt az indítványát is, hogy az elnökök és az alelnö- kök kivételével a magasabb sem. Az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) 1992-ben lezaj­lott vizsgálata a pénzügyi gazdálkodás szabályossága mellett számos hiányosságra hívta fel a Magyar Rádió ve­zetőinek figyelmét. Az ÁSZ jelentésére a Magyar Rádió intézkedési tervet dolgozott ki és annak több pontja már teljesült. A feladatok közé tartozott a munkaköri köve­telmények emelése, a 2000 főt meghaladó, pazarló lét­szám megszüntetése is. Tájé­koztatásul közöljük a követ­kező adatokat: Hazánkban tett kétnapos láto­gatásán René Steichen, az Eu­rópai Unió mezőgazdasági fő­megbízottja sajtótájékoztatón ismertette hazánk esélyeit az Unió tagságába való felvétel­hez. A brüsszeli bizottság, amely­nek 17 tagja független a nem­zeti kormányoktól, kidolgozta azt a közösségi törvényt, mely­nek három fő feladata:' kezde­ményezés, felügyelet, végrehaj­tás. Magyarország a Nyugat or­szágainak legnagyobb közép- kelet-európai exportőre. A fő­megbízott elismerését fejezte ki az elmúlt év alatt tett nagy előrelépésért, mely a gazdasá­gi mélypontról mozdított ki országom akkori, saját né­pük akaratát semmibe vevő vezetőinek gonosz akarata idézte elő, a gonosztettek végrehajtói mégiscsak honfi­társaim voltak. Megértem, hogy ez árnyékot vet a né­pemre, 1956 vétkei miatt ezennel megkövetem önöket — jelentette ki II. Alekszij. Hozzátette: egyszersmind a történelem során az egyhá­zam által vezérelt népek mély tiszteletéről teszek ta­núbizonyságot Magyaror­szág népe előtt, és tanúsko­dom arról a szándékukról, hogy békében és barátság­ban éljenek önökkel hosszú éveken keresztül. vezetői beosztás, valamint bi­zonyos vezetői beosztás ese­tén — a televíziónál alkalma­zott eljárással megegyezően — pályázat kiírása legyen kötelező. Elvetették azonban azt a szakszervezeti javasla­tot, hogy az összeférhetetlen­ség szabályait ne a szóban forgó rendelet, hanem a kol­lektív szerződés tartalmazza. A kormány határozott arról is, hogy a finanszírozási ne­hézségek megoldása érdeké­ben 105 millió forint céltá­mogatást biztosít a rádió köz- szolgálati feladatainak ellátá­sához a költségvetés általá­nos tartalékaiból. a svájci rádió 10 nemzeti programot működtet 1200 munkatárssal (hétmillió la­kos), a Holland Rádió 15 millió lakosnak 4 plusz 1 programot működtet 700 munkatárssal, a kantoni rá­dió 60 millió lakosnak 7 programot készít 600 mun­katárssal. Az ÁSZ-vizsgálat alapján a Magyar Rádió végrehajtot­ta a munkaköri követelmé­nyek felülvizsgálatát, amely­nek szükséges velejárója a szervezeti átalakítás és a lét­számleépítés. bennünket. Kihangsúlyozta, hogy szükséges az együttműkö­dés az eltérések áthidalása ér­dekében. A teljes tagság eléré­séig törvényeinket a közösség szabályaihoz kell igazítanunk. A brüsszeli főmegbízott a zöldség-, és gyümölcstermesz­tést tartja jelentősnek. Szerinte számottevő kereslet jelentke­zett élelmiszer-ipari terméke­inkre. A brüsszeli misszió az állategészségügyi kérdéseket is szem előtt tartja. Az export­árak és közösségen belüli refe­rencia árak mielőbbi összehan­golása saját érdekünk, hiszen az áruk, termékek jelentős ré­szét beszerezhetik más orszá­gokból, ha nem kínáljuk reális összegért. U. G. MET-közlemény Kedden az MET elnökségének tudta és beleegyezése nélkül le­veleket küldtek különböző szer­vezeteknek, mely szerint márci­us 15-én, a nemzeti ünnepün­kön a Magyar Egyeztető Testü­let — többek között — a Világ­nemzeti Népuralmista Párttal együtt vesz részt. Ez az értesí­tés nem a Magyar Egyeztető Testülettől származik és nem fe­lel meg a valóságnak. Tudatosan olyan szervezete­ket is felsoroltak mellettük, akikkel nem állunk kapcsolat­ban. (OS) Es vegre pont Ha a koalíciós pártok vá­lasztási győzelme után ke­rült volna sor a rádióban a rendszerváltozásra, ak­kor ma nem lenne olyan feltűnő Mester Ákosék me­nesztése. Mert éppen az említett 168 órás főszer­kesztő az, aki hétről hétre önbizalom helyett keserű­séget, bánatot avagy ta- xisbiokádot sugallt, aki műsorának minden pilla­natában izgatott a rettene­tesen nehéz helyzetben lévő magyar demokrácia ellen. Az ő és elvbarátai rá­dióból való menesztésén egyáltalán nem lehet cso­dálkozni, magam is csak azon ámulok, hogy vajon miért kellett erre ennyi ideig várni? Azon ámuldo­zom, hogy sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a rá­dió alelnökének és munka­társainak ez egy demokrá­ciaellenes húzása, holott pont az ellenkezőjéről van szó, a kisstílű politizálást, még ha ellenzéki is, ki kell parancsolni a rádióból. Erre nem a kormánynak, nem az intézmény vezető­jének, hanem a nemzet­nek van szüksége, hiszen az objektív tájékoztatás nem azonosítható azzal a felfogással, mely szerint azt szeretem hallgatni, ami nekem tetszik. Az ob­jektív tájékoztatás nem azt jelenti, amit a 168 óra vagy a Fekete Doboz televí­ziós társaság művel, elfer­dítve a valóságot, felkorbá­csolva az indulatokat, ha­nem azt. hogy a mondani­valót tényekre alapozzák. Ez annak a társaságnak, amelybe a 168 o és az Egyenleg tartozott, tarto­zik, már az első percekben nem tetszett, amit bizonyít az a fajta eseményközvetí­tés, amit Baló György a te­levízióban a legutóbbi vá­lasztás alkalmával muta­tott, azaz szinte hangosan jajveszékelt a nemzeti pár­tok választási előretörését látván, hallván. Ennek volt aztán egyenes követ­kezménye, hogy a diktatú­ra évtizedei után a demok­ratikusan megválasztott kormány eskütételét — minden bizonnyal silány ellenzéki pártszempontok miatt — nem közvetítette a televízió. Remélhetőleg ennek a hangsúlyozottan kisstílű politikának a végé­re tették most ki a pontot, ha megkésve is a Magyar Rádiónál. (Vödrös) Kiadvány magángazdáknak Egyezség az egészségügyiek pótlékáról Elbocsátások a rádiónál A Nyugat vevő élelmiszereinkre Reális árakat várnak tőlünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom