Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-04 / 53. szám

xxxviii. évfolyam, 53. szám Ára: 13,50 forint i"4. március 4., péntek Jacques Delors Budapesten Nagyra értékelik a magyarországi változásokat Jacques Delors, az Európai Unió bizottságának elnöke teg­nap reggel háromnapos hivatalos látogatásra Magyaror­szágra érkezett. Nem sokkal megérkezése után, vendéglátó­jával, Boross Péter kormányfővel folytatott rövid, szűk körű megbeszélést. Az Európa-politikust ezt megelőzően ünnepélyes külsőségek közepette, katonai tiszteletadással fogadták a Kossuth Lajos téren, a Parlament előtt. Kormánydöntés emlékbizottság felállításáról A kormány tegnapi ülésé­nek szünetében tartott sajtó- tájékoztatón elsőként Kato­na Tamás államtitkár szá­molt be az ötven éve, 1944-ben történt tragikus eseményekről tervezett meg­emlékezésekről. Még Antall József javasolta, hogy az or­szág német megszállásáról, a deportálások kezdetéről, a nyilas hatalomátvételről és az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány megalakulásá­ról emlékezzen meg az or­szág, Boross Péter pedig fenntartotta elődje, az el­hunyt miniszterelnök elkép­zelését — mondta el Katona Tamás az újságíróknak. Ezért emlékbizottság ala­kult, amelynek fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, védnökei: Szabad György, az Országgyűlés el­nöke és Boross Péter kor­mányfő. (Folytatás a 3. oldalon) A vendég és a vendéglátó szűk körű megbeszélését ple­náris tárgyalás egészítette ki a tágabb tárgyalódelegáció be­vonásával. Herman János kül­ügyi szóvivő erről kiemelte: az EU-bizottságelnök látoga­tása nagyon fontos állomás Magyarország integrációs tö­rekvéseiben. Döntés van ar­ról, hogy Magyarország ápri­lisban benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Unió­nak. A tárgyalást megnyitva Boross Péter kormányfő is Magyarország csatlakozási szándékáról szólt elsőként. Hangsúlyozta: Magyarország nagyon sokat tett már annak érdekében, hogy megteremt­se az ehhez szükséges feltéte­leket. Ennek sorában a mi­niszterelnök megemlítette a politikai stabilitást, a gazdasá­gi szerkezetátalakításban el­ért eredményeket, illetve a jogalkotásban felmutatott je­lentős előrelépést. Jacques Delors arról beszélt, hogy az Európai Unió nagyra értékeli azokat az eredményeket, ame­lyeket Magyarország mutat­hat fel. Az EU törekvéseiről elmondta: fontosnak tartják, hogy a gyakorlatban is valóra váljanak azok az elvek, ame­lyeket az EU koppenhágai csúcskonferenciáján fogal­maztak meg. (Herman János ezzel kapcsolatban megje­gyezte, hogy a koppenhágai csúcson egyebek mellett arról is döntöttek: az EU kibővíthe- tő; tehát csatlakozhatnak az országok, amelyek képesek az európai normák teljesítésé­re.) Delors hangsúlyozta: el­jött az ideje, hogy az EU bi­zottsága mérleget vonjon, ez ideig miként támogatta az át­alakulóban lévő új demokráci­ákat. A politikus véleménye szerint őszinte párbeszédre van szükség, aminek alapján kritikus-önkritikus mérleget kell vonni. A megbeszélésen szóba ke-t rült a délszláv válság is. De­lors elnök arról beszélt, hogy az EU nagyra értékeli Ma­gyarország lépéseit. (Folytatás a 3. oldalon) Konferencia a kontinens mezőgazdaságáról Hazánk megérett az EU-tagságra A magyar kormány alkotmányosan fogalmazta meg azo­kat a reformokat, melyekkel új utakra kívánja terelni a mezőgazdaságot — jelentette ki Szabó János földművelés- ügyi miniszter azon a konferencián, mely tegnap kezdő­dött a Hilton Szállóban. A kétnapos nemzetközi fóru­mot az angol Agria Europe Ltd. és az amerikai Agribusi­ness and Investment Center Co Ltd. (ABIC), illetve annak magyarországi képviselete, a Mezőgazdasági Üzleti és Be­fektetési Központ Rt. közösen rendeztek Az ezredforduló kü­szöbén Közép- és Kelet-Euró- pa mezó'gazdasága, élelmisze­ripara és üzleti lehetőségei címmel. A konferenciát Szabó János nyitotta meg, röviden vázolva a magyar mezőgazdaságban végbemenő reformfolyamatot. — A rendszerváltás kormánya világosan felismerte, hogy a mezőgazdaság létfontosságú ágazat, s ennek szellemében ki­emelt helyen kell kezelni. Or­szágunk klímája, a talajviszo­nyok, valamint az ezeréves ha­gyományok- megfelelő alapul szolgálnak ahhoz, hogy a kele­ti piacok mellett az Európai Unió elvárásainak is eleget tudjunk tenni — mondotta a miniszter. Hozzátette: Magyar- ország egy hónap múlva kíván­ja benyújtani kérelmét az Uni­óhoz a teljes jogú tagság elnye­réséhez. A konferencia vezérszóno­ka Rene Steichen, az EU mező- gazdasági főmegbízöttja min­denekelőtt a tagsággal járó kö­telmekről beszélt. Példaként a németországi és hollandiai ser­téspestist említette, ami miatt exportstopot kellett elrendelni, s amit a két ország zokszó nél­kül tudomásul vett, jóllehet ko­moly anyagi veszteséget szen­vedtek. A tagok, és akik azzá akarnak válni, el kell fogadják azokat az élelmiszer-egészség­ügyi vagy termékszabályozási normákat, melyek az EU-ban érvényesek —- szögezte le Rene Steichen. Méltó ünneplést A Kereszténydemokrata Nép­párt közleményben kéri a pár­tokat, hogy március 15-én já­ruljanak hozzá a nemzet ün­nepléséhez, és ezt a napot, mindannyiunk közös ünnepét ne használják fel — a szük­ségszerűen megosztottságra vezető — választási kam­pány céljaira. Erről a párt saj­tóirodája tegnap tájékoztatott. Tiszavédő pilisiek A „Magyarországi árterek ter- mészetvédelmi problémái” címmel jelent meg a WWF — azaz, a World Wide Fund For Nature, a Világ Természetvé­delmi Alap — újabb kiadvá­nya, a szervezet hazai képvise­lete gondozásában. E témával kapcsolatban Haraszty László, a képviselet vezetője tartott sajtótájékoztatót tegnap. A WWF a világ legna­gyobb, nem kormányzati ter­mészetvédelmi szervezete, melynek fő célkitűzése az élő­világ sokféleségének védel­me, a természeti erőforrások megőrzése, a kömyezetszeny- nyezések megszüntetése. A Világ Természetvédelmi Alap hazánkban három esztendeje nyitott irodát, az önálló nem­zetközi szervezet létrehozása a közeljövőben várható. A ma­gyarországi programok kiter­jednek a természetvédelmi ne­velésre, az ártéri, a pusztai élővilág védelmére, sok más mellett. (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) Vendégünk II. Alekszij A Magyar Ortodox Egyház, a Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Egyhá­zak Ökumenikus Tanácsa meghívására tegnap délelőtt Budapestre érkezett H. Alek­szij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Göncz Árpád köztársasági elnök még aznap délelőtt az Országházban fogadta a pát­riárkát és kísérőit. (Folytatás a 3. oldalon) Paskai László esztergomi érsek köszönti az orosz egyházfőt (MTI-felvétel) Ők is unják? Amikor e sorokat papírra vetjük, még nem tudjuk, mit írnak a mai (pénteki) lapok arról a tüntetésről, amit a Magyar Rádió Pollack Mihály téri épülete előtt tartot­tak azok, akik el akarják hitetni a hazai — és a külföl­di — közvéleménnyel, hogy veszélyben van a magyar sajtó szabadsága. Csupán feltételezzük, hogy bő teret kapnak majd az unalomig ismételt nézetek, miszerint egyes — politikai­lag nagyon is elfogult — rádióműsorok felelnének meg a közszolgálatiság követelményeinek, míg a rádió vezetésének e műsorok megváltoztatását célzó elképze­lései sértik a közszolgálatiságot. Bizonyára sok száz­ezer példányban kapnak nyomdafestéket a független­ségről, a pártsemlegességről, a hiteles tájékoztatásról szóló megnyilatkozások, a Csúcs Lászlót, illetve a kor­mánykoalíciót elmarasztaló vélemények. Feltehetően könnyfakasztóan érzelmes sorok késztetik együttérzés­re az olvasót az 168 óráért, a Gondolat-Jelért, az ara­nyos Mester Ákosért, Bölcs Istvánért és másokért. Az a pár száz tüntető, aki még a Rádió előtti szűkös térséget sem volt képes rendesen kitölteni, nem sok vi­zet zavar közéletünkben tegnapi megmozdulásával, hi­szen a kellő technikával felerősített semmitmondó be­szédeik nem keltettek akkora érdeklődést és feltűnést, mint az a picinyke kórus, amely Csúcs Lászlót éltette, s csupán ezt kántálta: Hazudtatok eleget! Akik ott voltunk, semmi újat nem láttunk-hallot- tunk és ha nem sejtenénk, hogy az eseményt mekkorá­ra fújják fel a szabadságtól megfosztott magyar sajtó­ban, magunk sem foglalkoznánk vele. Talán a lapok olvasóinak, a rádióhallgatóknak is feltűnik majd, mek­kora teret kapnak a tegnapi esemény kapcsán azok, akiktől állítólag elvették a mikrofont, a megszólalás le­hetőségét. Távolról sem akkorát, mint a Pollack Mihály tér, ahová még bőven elfért volna néhány ezer szimpati­záns. Lehet, hogy már ők is unják az egészet? Bánó Attila MDF-rajt: március 13-án A családnak nemzeti küldetése van Bár az adatokat még csak né­hány hét múlva összesítik a statisztikusok, azt már az elő­zetes számok ismeretében is tudjuk, hogy elsősorban a Csa­ládvédelmi Szolgálat felállítá­sának köszönhetően -— az el­múlt öt esztendőhöz képest, a megelőző 12 hónap alatt, 15 százalékkal kevesebben vállal­koztak az abortuszra. Ez öt­ezer — talán nem is tervezett — gyermek megszületését je­lenti — válaszolta Pusztai Er­zsébet, a népjóléti minisztéri­um államtitkára lapunk mun­katársának kérdésére azon a tegnapi sajtótájékoztatón, me­lyet a Magyar Demokrata Fó-' rum családpolitikájának is­mertetésére hívott egybe. Für Lajos, a párt elnöke azt hangsúlyozta, hogy a csa­ládnak ma Magyarországon nemzeti küldetése van. Ezért is került előtérbe helyzetük az MDF programjában -— mondta az elnök. Kihasználva az alkalmat az'újságírók más, az MDF-et, s a közelgő választásokat is érintő kérdéseket tettek fel az előadóknak. Rubovszky And­rás pártigazgató érdeklődésre elmondta, hogy március 13-án az Olimpiai Csarnok­ban tartja a párt a kampány­nyitó nagygyűlését, melyen az elnök mellett Lezsák Sán­dor ügyvezető, s Boross Pé­ter alelnökök is részt vesz­nek. A pártigazgató hangsú­lyozta, hogy az MDF nem akar költséges kampányt foly­tatni. Für Lajos e kérdésre adott válaszában így fogalma­zott: az MDF a kormányzati politikájával és nem a reklám­mal kíván nyerni a közelgő választásokon. A tájékoztatón megtudtuk: az MDF megbeszéléseket folytatott a Nyugdíjasok Párt­jával. Az utóbbiak a gazda­ság fellendítését érintő témá­ban javaslatokat juttattak el a legfőbb kormányzó párthoz, mellyel szóbeli megállapodás született a felvetett témákban a jövőben folytatandó együtt­működésről. M. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom