Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-31 / 75. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK A mielőbbi tulajdonosváltás a megoldás Törteli panasz: vágják az erdőt A Törteli „Dózsa” Szövetkezetnek az elmúlt év végén 68 ezer forint erdóTelújítási hátraléka volt, ezért a Budapesti Erdöfelügyelőség 30 napra felfüggesztette a fakitermelést. (Képünk nem a helyszínen készült.) Erdó'si Agnes felvétele — Vágják az erdőt, mi pe­dig semmit nem tudunk ten­ni ellene — hallottam a pa­naszt Törteién jártamkor. — Mire megkapjuk az erde- inket, egy szál fa sem ma­rad benne. — Mién nem fordulnak az erdészeti hatósághoz? Ez a hivatal jogosult a fakiter­melés leállítására, ha tör­vénytelenségről szereznek tudomást — emlékeztem vissza a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hi­vatalának vezetőjével, Dau- ner Mártonnal készített in­terjúmban leírtakra. — Fordultunk mi már oda is, nézze csak meg — nyomott a kezembe két ok­iratot a panaszos —, de hiá­ba. Leállították ugyan egy hónapja a munkát, de aztán folytatódott minden úgy, mint annakelőtte. A két okiratot átnézve lát­tam, hogy a Budapesti Erdő­felügyelőségtől származnak. Mindkettőt a Törteli „Dó­zsa” Mezőgazdasági Szövet­kezet kapta, s mindkettő hatá­rozat. Az első — amely az el­múlt esztendőben, december­ben 10-én kelteződött — az 1993. II. félévére kiadott fa- kitermelési engedélyek felül­vizsgálatát tartalmazza. Az eredmény: a végrehajtás fel­függesztése — 30 napra. Az indoklás szerint a szövetke­zet nem tett eleget az erdőfel­újítási kötelezettségének. Az okiratból kiderül, hogy a kö­zeli tulajdonosváltásra hivat­kozva a törteli földrendező bizottság is kérte a felfüg­gesztést. A második okirat két hét­tel később keletkezett, s a szövetkezet észrevételeinek az elutasítását tartalmazza. A szövetkezet a fakiterme­lést felfüggesztő határozatot azért kifogásolta, derül ki az elutasításból, mert szerin­tük nincs erdőfelújítási hát­ralékuk, a törteli földrende­ző bizottság pedig az érin­tett területen nem illetékes. A Budapesti Erdőfelügyelő­ség ezzel szemben tényként állapította meg, hogy a szö­vetkezet nem fizette be a 68 ezer forint erdősítési hátralé­kát. Az érintett terület föld­rendező bizottsági illetékes­ségével kapcsolatos hatáskö­rét viszont az erdőfelügyelő­ség nem tudja megállapíta­ni, nem rendelkezik az eh­hez szükséges adatokkal. Az esettel Dauner Már­tonhoz fordultam. Megkér­deztem tőle, vajon mit tehet­nek a törteliek annak érdeké­ben, hogy a kitermelés vég­legesen leálljon. Pontosab­ban addig, amíg a tulajdo­nosváltás nem történik meg. Az Erdészeti Hivatal vezető­je válaszlevelében kifejtet­te, hogy a törteliek kifogása csak látszatra jogos. Önma­gában ugyan valóban igaz, hogy a fakitermelést leállí­tották, majd folytatták, ám a Budapesti Erdőfelügyelő­ség által kiadott harmincna­pos tilalom már ebben az év­ben járt le, amikorra is a szö­vetkezet új fakitermelési en­gedélyre nyújtott be kérel­met az erdőfelügyelőség­hez, és ehhez mellékelte a Földkiadó Bizottság újabb, á fakitermeléssel egyetértő nyilatkozatát is. A munka te­hát az új engedély birtoká­ban folytatódik. A fakitermelés végleges leállítása érdekében, írta Da­uner Márton, a törteliek egyet tehetnek: minél előbb az új tulajdonosok birtoká­ba adják a földeket. Amíg ez nem történik meg, addig a szövetkezet a törvény sze­rint jogos használója a terü­letnek, s így jogosult a faki­termelésre is. Az erdészeti hatóság ugyanis csak tör­vénysértés esetén állíthatja le véglegesen a fakiterme­lést. Ebben az esetben azon­ban erről nincs tudomásuk. Hardi Péter Sikeres a részletfizetési akció Magyar Suzuki Kínába Megérkeztek az első nyuga­ti megrendelések az eszter­gomi Magyar Suzuki Rt.- hez, miután az Európai Unió országaiban sorra elké­szülnek a Suzuki típusbizo­nyítványai. A cégtől szer­dán kapott tájékoztatás sze­rint a Suzuki Europe értéke­sítési hálózatán keresztül el­sőként olasz, holland és né­met dealerek rendeltek na­gyobb mennyiséget a Ma­gyarországon gyártott Swif- tekből. A tervek szerint a cég az idén 10—15 ezer gépkocsit exportál, melyek­ből Nyugat-Európán kívül szállítanak Kínába, sőt pró­bamegrendelésre Macedóni­ába is. A cég vezetői beszá­moltak arról is, hogy vára­kozásaikat felülmúlóan sike­res a társaság másfél hóna­pig tartó részletfizetési akci­ója. Az elmúlt négy hét alatt több mint 1300 ma­gyar gyártmányú Suzuki Swift talált gazdára a ked­vezményes fizetési feltéte­leknek köszönhetően. Érde­kes tapasztalat, hogy az ak­cióban részt vevők kéthar­mada az alaptípusnál na­gyobb, komfortosabb ko­csik vásárlására használta fel a lehetőséget. A Magyar Suzuki arra számít, hogy a tavasszal fellendülő vásárlá­si kedv hatására április 15-éig még sokan élnek a kedvezménnyel. Elutasították a téesz keresetét A fóti Vörösmarty téesz és az Országos Kárpótlá­si és Kárrendezési Hiva­tal perét tegnap délután megszüntette a Buda Kör­nyéki Bíróság. A téesz an­nak idején azért élt kere­settel a hivatal ellen, mert az új földalap kijelö­lésére kötelezte. A bíró­ság azonban nem adott helyt a téesz keresetének, amelynek így rövid időn belül végleges földrende­zési tervet kell készíte­nie, azt megtárgyalnia az érdekegyeztető fórumok­kal, majd benyújtania a Pest Megyei Kárrendezé­si Hivatalnak. H. P. Törvénytervezet a jelzálogjog megváltoztatására Segítség a hitelfelvételhez Általános gond, hogy a pénzszegény kezdő vállalkozók hitelfelvétele — különösen a mezőgazdaságban — szin­te reménytelen. Többek között a hitelt adók biztosíté­ka, a jelzálog rendszere teszi ezt nehézzé. Jelzálogrend­szerünk elavult, nem felel meg a hazai piacgazdaság kö­vetelményeinek — hangzott el az Igazságügyi Miniszté­rium sajtótájékoztatóján. „Gyakorló egyetemi oktató­ként a vizsgákon a jelzálog­jog tételét legalulra dug­tam, olyan elavult volt.”, ve­zette fel a problémát Kecs­kés László helyettes állam­titkár. A sajtótájékoztatót két alkalomból rendezték meg: megszületett a ma­gyar törvénytervezet — ha­zánkban elsőként Kelet-Kö- zép-Európában — és az Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank zálogjogi keretsza­bályozása. A hitelfelvétel biztosíté­kainak megváltozása párhu­zamos a földhitelintézettel és a jelzáloglevéllel kapcso­latos törvényi szabályozá­sokkal, amelyek elsősorban a mezőgazdaság új vállalko­zóinak hivatottak segíteni. A tervezet szerint létrejö­vő egységes zálogjogi rend­szer fő újdonsága az, hogy ingóság és ingatlan egy­aránt zálogosítható lesz, így például a gazdák földjük mellett gépeiket, felszerelé­seiket is felkínálhatják biz­tosítéknak a hitel fejében. Ennek feltétele egy új nyil­vántartási rendszer, ahol ezeket az újfajta zálogokat is fel lehet tüntetni. Biztosíték lehet a jövő­ben a vagyon egésze is. A zálogosított vagyon használ­ható, változtatható lesz, sőt kereskedelmi forgalomba is kerülhet, adhatóvá-vehető- vé válik. Vagyonnak számít az üzletrészesedés, a rész­vény, a vállalkozás, sőt az üzlet egésze is. A nehézkes bírósági vég­rehajtás új területekkel is ki­egészül. Ilyen lesz a közok- iratba-foglalás, a közös érté­kesítés is. A törvénytervezet elfoga­dása esetén jelentősen meg­gyorsulhat a hitelélet, hisz sokkal rugalmasabb körül­ményeket teremtő, a hitele­ző és az adós számára is könnyebbségeket hozó, a piaci törvényekhez alkal­mazkodó szabályozás jön létre. Nehézségeket és buk­tatókat hozhat azonban az, ha a kapcsolódó törvények nem születnek meg időben, valamint az, ha a jelenleg korszerűtlen nyilvántartá­sunk megváltoztatására nem fordítanak kellő figyelmet. A törvénytervezetet a kor­mány várhatóan április köze­pén tárgyalja. Nánási Tamás Érdekképviseletek jelentkezését várják Alakulóban a gazdasági kamarák Erdélyi Lászlónál, Pest megye főjegyzőjénél jelentkez­hetnek azok a megyei gazdasági érdekképviseleti szer­vek, amelyek részt kívánnak venni a gazdasági kama­rák megalakításában. A gazdasági kamarákról szóló, március 22-én megjelent törvény ugyanis úgy rendelke­zik, hogy a főjegyző hívja össze azt az ideiglenes szerve­zőbizottságot, amely ez év október 31-ig megalakítja a gazdasági kamarákat. A törvény szerint a kama­rák fogják ellátni ezentúl a gazdasági életben az érdek- képviseletet, és köztestületi formában működnek majd: állami jogosítványokkal ren­delkeznek és közfunkciókat látnak el. A gazdasági élet szempontjából rendkívül fontos törvény április 6-án lép hatályba és az ettől szá­mított 15 napon belül jelent­kezhetnek az érdekképvise­letek. Három ideiglenes szervezőbizottság alakul majd, amelyeknek feladata lesz a három kamara életre hívása: az ipari és kereske­delmi, a kézműves-, vala­mint az agrárkamara meg­alakítása. A tizenegy tagú ideigle­nes bizottságba hét embert a megyében működő gazda­sági érdekképviseleti szer­vekből, négyet pedig az or­szágos érdekképviseleti szervekből választanak. A gazdasági kamarákról szóló törvény két olyan sza­bályt is tartalmaz, amelyek a megyei önkormányzatok­kal kapcsolatosak. Az egyik arról szól, hogy az ideiglenes bizottságok mun­kájában tanácskozási joggal részt vesz a megyei közgyű­lés képviselője. A másik azt fogalmazza meg, hogy a gazdasági kamarák képvise­lői minden olyan gazdasági előterjesztésről véleményt nyilváníthatnak a közgyű­lés ülésein, amelyek össze­függnek a kamarák feladata­ival. Erdélyi László főjegy­ző éppen ezért reményét fe­jezte ki, hogy a megyei ön- kormányzatnak az ideigle­nes bizottságok szervezése­kor kialakuló kapcsolata a vállalkozókkal a későbbiek során is megmarad. Vélemé­nye szerint az említett két szabály előmozdítja azt a fo­lyamatot, hogy a javakat ter­melő, illetve a javakat elosz­tó két nagy rendszer intéz­ményes kapcsolatba kerül egymással. A jövő útja a helyben beszedett adók nö­velése — vélte Erdélyi —, s ha ez megvalósul, különö­sen fontos lesz az önkor­mányzat kapcsolata a vállal­kozókkal, hiszen amennyi­ben az adót ők fizetik, jo­guk lesz beleszólni az elosz­tásukba is. Halász Csilla Forintos hírek A politikai és a gazdasá­gi stabilitás kölcsönössé­gét hangsúlyozta Kádár Béla külgazdasági mi­niszter a Kopint-napok tegnap Budapesten tar­tott megnyitóján. Véle­ménye szerint kizárólag exportorientált gazdasá­gi növekedés viheti elő­re az országot, Magyar- ország teljesítménye ugyanis alapvetően a kül­gazdaság sikerétől függ. Az orosz kormány priva­tizációs programja idén tavasszal újabb lökést kap. 200 további vállala­tot jelölnek ki magánosí­tásra — közölte Lars Berstrom, az orosz kor­mány tanácsadója. Köz­tük van egy egész halász- hajóflotta és egy vegyi­gyár. Idén eddig már 100 céget adtak el, és a privatizációt most fel­gyorsították. Július else­jéig érvényesek az úgy­nevezett privatizációs kuponok. A francia kormány szer­dai ülésén leváltották tisztésségéből Jean-Yves Haberer-t, a francia Cre­dit National hitelintézet tavaly ősszel kinevezett elnökét, s ezzel lezárult a legnagyobb francia bank, a Crédit Lyonnais múlt héten kirobbant bot­rányának első felvonása. Növelni akarja piaci ré­szesedésének arányát a Nestlé Hungária Kft. En­nek megfelelően már ez évre 9,5—10 milliárd fo­rint árbevételt terveztek, szemben a tavalyi 7,3 milliárd forinttal. Elkép­zelésüket diverzifikált termelésük várt sikerére alapozzák. Tovább szigorították az áramszolgáltatás korláto­zásait Havannában a ku­bai villamoserőművek sorozatos meghibásodá­sa és a tüzelőanyag hiá­nya miatt. A Reuter je­lentése szerint Havanná­ban az elmúlt hónapok­ban megszokottá vált az a rendszer, hogy napon­ta öt órára kikapcsolták az áramot. Ez most tíz órára bővült. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom