Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-03 / 52. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK 5 Üzletrészeket árulnak készpénzért Az aktív dolgozók is vásárolnak A nagykőrösi Általános Gép­gyártó Szövetkezet vásárlási ajánlatot tett a kívülálló üz­letrész-tulajdonosoknak. A névérték 10 százalékát kínál­ták készpénzben tulajdonu­kért, amelyről a felhívás al­kalmával derült ki, hogy ke? vesebbet ér, amióta nevesítet­ték a szövetkezeti vagyont. Néhány olvasónk úgy véli, a szövetkezet szabálytalanul járt el, amikor nem értesítet­te a tulajdonosokat a cég va­gyonának, s azzal összefüg­gésben az üzletrészek névér­tékének változásáról. A kifo­gásokat Berta Istvánnak, a szövetkezet elnökének tolmá­csoltuk. A szövetkezeti törvény va­lóban azt írja, hogy a va­gyon változását ismertetni kell a tulajdonosokkal — mondja az elnök. Nálunk azonban nem erről van szó. Az üzletrészek névértékében nem történt változás. Talán kevesen tudják, hogy az 1992. évi I-es törvény min­den mezőgazdasági és ipari szövetkezetnek kötelezően előírja, hogy vagyona 10 szá­zalékának erejéig fel nem osztható szolidaritási alapot kell képeznie. A differencia tehát, amely az eredeti ösz- szeg és a most ismertetett kö­zött van, innen származik, és nem vagyonvesztésből. Az eltérés valójában 10 száza­léknál is kisebb. Autószervi­zünk felértékelése nyomán ugyanis mód nyílt arra, hogy az üzletrészekből kisebb, 5,35 százalék körüli értéket különítsünk el. — Milyen volt az érdeklő- dés az üzletrészvásáron? Vol­tak ugyanis, akik nevetsége­sen alacsonynak találták a felkínált árat. — Nos, itt egy minden kényszer és rábeszélés nélkü­li adásvétel történt. A nem aktív üzletrész-tulajdonosok­nak körülbelül a 40 százalé­ka élt a lehetőséggel. Ki-ki belátása szerint dönthetett, hogy az évente jelentkező osztalékot választja, vagy a névleges értéknél ugyan jó­val kevesebbért, de készpén­zért eladja tulajdonát. A szö­vetkezet most ennyit tudott fizetni. — A cégnek mi a célja a felvásárlással ? — Kapóra jött a kérdés ar­ra, hogy néhány téves véleke­dést eloszlassunk. Nem egyes személyek, szűk cso­port üzletelése rejlik e.mö­gött. Egyszerűen arról van szó, hogy a szövetkezet amennyire az lehetséges, ak­tív dolgozói részére vonja be az üzletrészeket. Ennek gaz­dasági értelme, szándéka vi­lágos, a vagyon hozadéka el­sősorban azoknál jelenjék meg, akik azt használják, az­zal gazdálkodnak. M. J. A Dunán hajózni kell Révészek kerestetnek Két napig nem közlekedett a komp Szob és Basaharc kö­zött: ennyi idő kellett ahhoz, hogy az új bérlő átvegye, az átadó pedig leltár alapján át­adja a hajót. Mától már remél­hetőleg zavartalan lesz a du­nai átkelés — közölte lapunk munkatársával Kelényi Gá­bor, aki a Budapest Holding részéről a Pest megyei Kisha­józási és Hajóépítő Vállalat felszámolóbiztosa. Mint lapunk korábbi szá­mában már megírtuk, az ere­deti bérlő Lozs Lajos irányítá­sa alatt dolgozó révészeket kétszer kapta azon a vámható­ság, hogy a tilalom ellenére, háztartási tüzelőolajjal mű­ködtették a vontatóhajó mo­torját. Az ÁVÜ által megbí­zott cég képviselője ezért március elsejei hatállyal fel­bontotta a vállalkozói szerző­dést és új bérlővel kötött meg­állapodást. Szobtól Ercsiig, a Duna egész hosszában folyik a volt megyei vállalat felszámolása. Hol tartanak? — kérdeztük Kelényi Gábortól. —- Az eddig nagy veszte­séggel működtetett megyei vállalatnak sok hitelezője vár arra, hogy az eladott tulajdon­ból megkapja a pénzét, s csakis abból tudunk neki fi­zetni. Meghirdettük az el­adást, pályázók is vannak, de az üzlet bonyodalmakba ütkö­zik két törvény ellentmondá­sa miatt. Az egyik szerint a ráfizetés miatt felszámolásra ítélt vállalat átment a megyei önkormányzat tulajdonába, másrészt nekünk kellene érté­kesítenünk — érzékeltette az eset különlegességét Kelényi Gábor. Azt is elmondta: még komplikáltabb eset a váciaké, ahol a parti ingatlanok városi tulajdonba kerültek, minden egyéb pedig a megye birtoká­ba. — A váci rév eladása nagy pénzt hozhat önöknek, hisz óriási forgalmat bonyo­lít le, s biztos nagy a nyeresé­ge is... — Erre még nem pályáz­tak, s Árpád önjáró kompból tényleg csak kettő úszik a Du­nán. Am ebben is az a külön­leges, hogy nemcsak a Duna­keszi—Horány átkeléstől kel­lett elküldeném a létszám fe­lét, hanem Vácott is ez tör­tént hét emberrel. A bérüket ugyanis, csak a bevételből tudjuk fizetni. Ám ahol nincs bevétel, ott béralap sincs. A legközelebbi, megyei ön- kormányzati ülést kell meg­várnunk, ahol sok mindenről döntés születik. Az is lehet, hogy megegyezünk, az is, hogy megveszik a PMHRV-t. Az adósságállomány közel 190 millió forint, s legalább száz hitelező várja követelésé­nek behajtását. Köztük be­szállítók, a társadalombiztosí­tás és még sokan mások. A Budapest Holding két évet ka­pott a folyamat lezárására, a múlt év július elsején kezd­tük el a munkát. Ám eközben a Dunán hajózni kell — mondta végül a felszámoló­biztos. K. T. I. Szabálytalanságok az utakon Megfogtuk az évszázad bűnözőjét? A rendőrök és a vámosok közösen ellenőrzik, hogy szabá­lyosak és érvényesek-e a gépkocsivezetők által bemutatott iratok Talum Attila felvételei — Az a sárga jöhet, úgy lá­tom, zöldséget szállít — kiál­totta oda a rendőrnek Men- ráth István, az APEH Pest Megyei. Igazgatóságának fő­osztályvezetője. A zászlós fel­emelte a kezét, a másikkal pe­dig intett a teherautónak, mer­re kanyarodjon. A böhöm jár­mű jobbra indexelt, majd megállt a Taurus Gumigyár előtti parkolóban. — Lehet, hogy megfogtuk az évszázad bűnözőjét? — kérdezte valaki, miután kide­rült, hogy a teherautó sofőrjé­nek öt éve lejárt a személyi igazolványa. Á gépkocsiveze­tő azonban megúszta egy egy­szerű rendőrségi feljelentés­sel, az adóhivatal pedig csak utólag ellenőrzi a bediktált adatokat. A 2-es főút mellett, Vác ha­tárában erős szél fújt. Men- ráth István felhajtotta szürke kabátjának gallérját, és fél­szemmel az utat figyelte. — A rendőrséggel és a vámhivatallal közösen végez­zük az ellenőrzést. — mond­ja. — Ez a mai nap is bizo­nyítja, hogy gyakrabban kell összehangolnunk a munkán­kat. Igaz, már eddig is több közös akciónk volt. — Mi alapján választja ki a gépkocsikat? — kérdezem. — A megérzéseimre ha­gyatkozom... A hat Pest megyei revizor megállás nélkül veszi fel a jegyzőkönyveket, minden adatot rögzítenek. Szüksége lehet rájuk az adóhivatalnak. Azt is feljegyzik, honnan-ho- vá szállítják az árut, és meny­nyi az értéke. — Sosem volt még ilyen ellenőrzésben részem — mondja egy váci teherfuvaro­zó, aki nem szeretné a nevét olvasni az újságban. — Teg­nap is kétszer megállítottak, de APEH-revizorokkal még nem találkoztam. — Mit gondol, szükség van ilyen ellenőrzésekre? — faggatom a sofőrt.-— Biztos van valami hasz­na — mondja bizonytalanul, majd hozzáteszi: — Nekünk is jó ez, rengeteg olyan fuva­ros van, aki engedély nélkül dolgozik. Ha ezeket kiszűrik, akkor az a mi piaconmaradá- sunkat segíti. — Csak a megrendelőnek nem jó — teszi hozzá útitár­sa. — Ketyeg az óra, fél órá­ig állunk és ezt nekünk kell megfizetni. A váci vámhivatal emberei déli egy óráig gyanús eredetű árut nem találtak. Az E, V és P rendszámú gépkocsik vizs­gálatakor viszont három eset­ben indítottak el szabálysérté­si eljárást. Az okok: lejárt az ideiglenes forgalmi enge­dély, vagy még nem vámol­tatták a kocsit. Közben arról kérdezősködöm, mi volt a nap legnagyobb fogása. Ek­kor fordul be a parkolóba egy nyergesvontató. Forgal­mi engedély és kötelező biz­tosítás nélkül közlekedett. Czifra Csaba rendőrzászlós megkéri a gépkocsivezetőt, szerelje le a rendszámot. A fiatalember felháborodás nél­kül munkához lát, s közben a rendőr kitölti a bevonócédu­lát: ezzel a legrövidebb úton elszállíthatja járművét a telep­helyig. Az APEH Pest Megyei Igazgatóságának munkatársai 49 jegyzőkönyvet vettek fel, négy taxit és 45 teherautót el­lenőriztek — tudom meg a vizsgálat végén. — Első ránézésre 500 ezer forint körüli mulasztási bírsá­got szabhatunk ki, mintegy 10-15 esetben fogjuk megin­dítani az adóigazgatási eljá­rást — összegzi az eredmé­nyeket Menráth István. — Kellemesen érintett, hogy a sofőrök szó nélkül elfogad­ták az ellenőrzést. Ez egyér­telműen azt jelenti, hogy ja­vult a közlekedési morál. Halász Csilla Állj, mérem az időt! — gondolhatnánk, de természetesen a rendőr mozdulatai nem a kerékpárosnak szólnak A megyei gazdáknak vannak partnerei Jó ajánlólevél a kamarai tagság A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában a gazdasá­gi kamarákról szóló törvény mielőbbi elfogadására számí­tanak — tudtuk meg Édes Marianna titkártól. A törvény hatályba lépésé­ig egyesületként működő te­rületi kamarának jelenleg kö­zel száz megyei cég és magán- vállalkozó tagja van. A koráb­biakhoz képest ez valamivel kevesebb: a kamarai törvény hiánya ugyanis némi bizony­talanságot okozott az érintet­tek körében. Ezzel magyaráz­ható a fenti csökkenés. Pedig a kamarai tagdíj minimális, az éves árbevétel függvényé­ben állapítják meg, illetne egyéni vállalkozók esetében hatezer forint évenként. — Ezzel szemben — jelen­tette ki a megyei kamara tit­kára — a tagok közé való be­lépés több előnnyel, kedvez­ménnyel jár együtt. Ennek lé­nyege az információ szerzé­se, és adása a kapcsolatterem­tés lehetősége. A kamara tag­jai, a tagvállalatok vezetői ha­vonta megkapják a „Hírleve­let”, amelyből értesülhetnek az aktuális rendezvényekről, a tagok számára szervezett kedvezményes kiállításokról, az ÁVÜ legfrissebb híreiről. A partnerkeresésben számító- gépes adatbázissal segítenek. Legetőséget biztosítanak szakmai továbbképzésekhez, kedvezményt adnak külföldi tanulmányutakhoz. Minden tagvállalat automatikusan be­lekerül a megyei kamara szá­mítógépes cégnyilvántartó rendszerébe és katalógusába: konkrét üzleti ajánlatnál pe­dig elsősorban hozzájuk irá­nyítják a hazai, vagy külföldi jelentkezőt. — A külföldi cégekkel való találkozások alkalmával jó „ajánlólevél” a kamarai tagság. Kimondatlanul is bi­zalmat jelent a partner számá­ra a „leinformálhatóság" — mondta Édes Marianna titkár. Nem véletlen, hogy a Pest megyeiek egyre több külföl­di kapcsolatot építenek ki. Legutóbb, február végén, pél­dául mintegy 35, főleg me- gyénkbéli cég, vállalkozás vezetője járt kamarai szerve­zésben Szlovéniában, Mura­szombat közelében, ahol 60 szlovén partner várta őket. A magyarok élelmiszeripari termékeket, bőr- és cipőipari árukat kínáltak; a budaörsiek például vízellátási és szenny­víztisztító-felszerelés ajánla­tokkal utaztak ki. Igaz, a szlovének nem titkolták, hogy ők szintén inkább elad­ni szeretnének Magyarorszá­gon, mintsem vásárolni. Ám az őszi, újabb találkozóig bi­zonyára sok kereslet és kíná­lat találja meg egymást. Jó kapcsolatot épített ki me­gyénk kamarája és az Ukrán Kereskedelmi és Iparkama­ra. Ennek bizonyítéka, hogy májusban újra megrendezik Kijevben a Kijevi expót. Ugyancsak folyamatos az in­formációcsere és személyes kapcsolattartás az Udinei Ke­reskedelmi Kamarával, to­vábbá a Friuli Külkereskedel­mi Központtal. A Pest Megyei Kereske­delmi és Iparkamara vezetői — együtt más megyei érdek- képviseletekkel — úgy vé­lik, hogy az új kamarai tör­vénynek meg kellene erősíte­nie a területi kamarákat, mert az élet igazolta létjogo­sultságukat. Szükség van a kamarai ügyintéző szervezet működésére, szakértelmére, információira, kialakult kap­csolatrendszerére. Ez a vál­lalkozók, cégek érdeke — ezért várják jelentkezésüket a megyei kamarában a Buda­pest, Akadémia út 1. szám alatt. (tóth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom