Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-03 / 52. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK 5 Üzletrészeket árulnak készpénzért Az aktív dolgozók is vásárolnak A nagykőrösi Általános Gépgyártó Szövetkezet vásárlási ajánlatot tett a kívülálló üzletrész-tulajdonosoknak. A névérték 10 százalékát kínálták készpénzben tulajdonukért, amelyről a felhívás alkalmával derült ki, hogy ke? vesebbet ér, amióta nevesítették a szövetkezeti vagyont. Néhány olvasónk úgy véli, a szövetkezet szabálytalanul járt el, amikor nem értesítette a tulajdonosokat a cég vagyonának, s azzal összefüggésben az üzletrészek névértékének változásáról. A kifogásokat Berta Istvánnak, a szövetkezet elnökének tolmácsoltuk. A szövetkezeti törvény valóban azt írja, hogy a vagyon változását ismertetni kell a tulajdonosokkal — mondja az elnök. Nálunk azonban nem erről van szó. Az üzletrészek névértékében nem történt változás. Talán kevesen tudják, hogy az 1992. évi I-es törvény minden mezőgazdasági és ipari szövetkezetnek kötelezően előírja, hogy vagyona 10 százalékának erejéig fel nem osztható szolidaritási alapot kell képeznie. A differencia tehát, amely az eredeti ösz- szeg és a most ismertetett között van, innen származik, és nem vagyonvesztésből. Az eltérés valójában 10 százaléknál is kisebb. Autószervizünk felértékelése nyomán ugyanis mód nyílt arra, hogy az üzletrészekből kisebb, 5,35 százalék körüli értéket különítsünk el. — Milyen volt az érdeklő- dés az üzletrészvásáron? Voltak ugyanis, akik nevetségesen alacsonynak találták a felkínált árat. — Nos, itt egy minden kényszer és rábeszélés nélküli adásvétel történt. A nem aktív üzletrész-tulajdonosoknak körülbelül a 40 százaléka élt a lehetőséggel. Ki-ki belátása szerint dönthetett, hogy az évente jelentkező osztalékot választja, vagy a névleges értéknél ugyan jóval kevesebbért, de készpénzért eladja tulajdonát. A szövetkezet most ennyit tudott fizetni. — A cégnek mi a célja a felvásárlással ? — Kapóra jött a kérdés arra, hogy néhány téves vélekedést eloszlassunk. Nem egyes személyek, szűk csoport üzletelése rejlik e.mögött. Egyszerűen arról van szó, hogy a szövetkezet amennyire az lehetséges, aktív dolgozói részére vonja be az üzletrészeket. Ennek gazdasági értelme, szándéka világos, a vagyon hozadéka elsősorban azoknál jelenjék meg, akik azt használják, azzal gazdálkodnak. M. J. A Dunán hajózni kell Révészek kerestetnek Két napig nem közlekedett a komp Szob és Basaharc között: ennyi idő kellett ahhoz, hogy az új bérlő átvegye, az átadó pedig leltár alapján átadja a hajót. Mától már remélhetőleg zavartalan lesz a dunai átkelés — közölte lapunk munkatársával Kelényi Gábor, aki a Budapest Holding részéről a Pest megyei Kishajózási és Hajóépítő Vállalat felszámolóbiztosa. Mint lapunk korábbi számában már megírtuk, az eredeti bérlő Lozs Lajos irányítása alatt dolgozó révészeket kétszer kapta azon a vámhatóság, hogy a tilalom ellenére, háztartási tüzelőolajjal működtették a vontatóhajó motorját. Az ÁVÜ által megbízott cég képviselője ezért március elsejei hatállyal felbontotta a vállalkozói szerződést és új bérlővel kötött megállapodást. Szobtól Ercsiig, a Duna egész hosszában folyik a volt megyei vállalat felszámolása. Hol tartanak? — kérdeztük Kelényi Gábortól. —- Az eddig nagy veszteséggel működtetett megyei vállalatnak sok hitelezője vár arra, hogy az eladott tulajdonból megkapja a pénzét, s csakis abból tudunk neki fizetni. Meghirdettük az eladást, pályázók is vannak, de az üzlet bonyodalmakba ütközik két törvény ellentmondása miatt. Az egyik szerint a ráfizetés miatt felszámolásra ítélt vállalat átment a megyei önkormányzat tulajdonába, másrészt nekünk kellene értékesítenünk — érzékeltette az eset különlegességét Kelényi Gábor. Azt is elmondta: még komplikáltabb eset a váciaké, ahol a parti ingatlanok városi tulajdonba kerültek, minden egyéb pedig a megye birtokába. — A váci rév eladása nagy pénzt hozhat önöknek, hisz óriási forgalmat bonyolít le, s biztos nagy a nyeresége is... — Erre még nem pályáztak, s Árpád önjáró kompból tényleg csak kettő úszik a Dunán. Am ebben is az a különleges, hogy nemcsak a Dunakeszi—Horány átkeléstől kellett elküldeném a létszám felét, hanem Vácott is ez történt hét emberrel. A bérüket ugyanis, csak a bevételből tudjuk fizetni. Ám ahol nincs bevétel, ott béralap sincs. A legközelebbi, megyei ön- kormányzati ülést kell megvárnunk, ahol sok mindenről döntés születik. Az is lehet, hogy megegyezünk, az is, hogy megveszik a PMHRV-t. Az adósságállomány közel 190 millió forint, s legalább száz hitelező várja követelésének behajtását. Köztük beszállítók, a társadalombiztosítás és még sokan mások. A Budapest Holding két évet kapott a folyamat lezárására, a múlt év július elsején kezdtük el a munkát. Ám eközben a Dunán hajózni kell — mondta végül a felszámolóbiztos. K. T. I. Szabálytalanságok az utakon Megfogtuk az évszázad bűnözőjét? A rendőrök és a vámosok közösen ellenőrzik, hogy szabályosak és érvényesek-e a gépkocsivezetők által bemutatott iratok Talum Attila felvételei — Az a sárga jöhet, úgy látom, zöldséget szállít — kiáltotta oda a rendőrnek Men- ráth István, az APEH Pest Megyei. Igazgatóságának főosztályvezetője. A zászlós felemelte a kezét, a másikkal pedig intett a teherautónak, merre kanyarodjon. A böhöm jármű jobbra indexelt, majd megállt a Taurus Gumigyár előtti parkolóban. — Lehet, hogy megfogtuk az évszázad bűnözőjét? — kérdezte valaki, miután kiderült, hogy a teherautó sofőrjének öt éve lejárt a személyi igazolványa. Á gépkocsivezető azonban megúszta egy egyszerű rendőrségi feljelentéssel, az adóhivatal pedig csak utólag ellenőrzi a bediktált adatokat. A 2-es főút mellett, Vác határában erős szél fújt. Men- ráth István felhajtotta szürke kabátjának gallérját, és félszemmel az utat figyelte. — A rendőrséggel és a vámhivatallal közösen végezzük az ellenőrzést. — mondja. — Ez a mai nap is bizonyítja, hogy gyakrabban kell összehangolnunk a munkánkat. Igaz, már eddig is több közös akciónk volt. — Mi alapján választja ki a gépkocsikat? — kérdezem. — A megérzéseimre hagyatkozom... A hat Pest megyei revizor megállás nélkül veszi fel a jegyzőkönyveket, minden adatot rögzítenek. Szüksége lehet rájuk az adóhivatalnak. Azt is feljegyzik, honnan-ho- vá szállítják az árut, és menynyi az értéke. — Sosem volt még ilyen ellenőrzésben részem — mondja egy váci teherfuvarozó, aki nem szeretné a nevét olvasni az újságban. — Tegnap is kétszer megállítottak, de APEH-revizorokkal még nem találkoztam. — Mit gondol, szükség van ilyen ellenőrzésekre? — faggatom a sofőrt.-— Biztos van valami haszna — mondja bizonytalanul, majd hozzáteszi: — Nekünk is jó ez, rengeteg olyan fuvaros van, aki engedély nélkül dolgozik. Ha ezeket kiszűrik, akkor az a mi piaconmaradá- sunkat segíti. — Csak a megrendelőnek nem jó — teszi hozzá útitársa. — Ketyeg az óra, fél óráig állunk és ezt nekünk kell megfizetni. A váci vámhivatal emberei déli egy óráig gyanús eredetű árut nem találtak. Az E, V és P rendszámú gépkocsik vizsgálatakor viszont három esetben indítottak el szabálysértési eljárást. Az okok: lejárt az ideiglenes forgalmi engedély, vagy még nem vámoltatták a kocsit. Közben arról kérdezősködöm, mi volt a nap legnagyobb fogása. Ekkor fordul be a parkolóba egy nyergesvontató. Forgalmi engedély és kötelező biztosítás nélkül közlekedett. Czifra Csaba rendőrzászlós megkéri a gépkocsivezetőt, szerelje le a rendszámot. A fiatalember felháborodás nélkül munkához lát, s közben a rendőr kitölti a bevonócédulát: ezzel a legrövidebb úton elszállíthatja járművét a telephelyig. Az APEH Pest Megyei Igazgatóságának munkatársai 49 jegyzőkönyvet vettek fel, négy taxit és 45 teherautót ellenőriztek — tudom meg a vizsgálat végén. — Első ránézésre 500 ezer forint körüli mulasztási bírságot szabhatunk ki, mintegy 10-15 esetben fogjuk megindítani az adóigazgatási eljárást — összegzi az eredményeket Menráth István. — Kellemesen érintett, hogy a sofőrök szó nélkül elfogadták az ellenőrzést. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy javult a közlekedési morál. Halász Csilla Állj, mérem az időt! — gondolhatnánk, de természetesen a rendőr mozdulatai nem a kerékpárosnak szólnak A megyei gazdáknak vannak partnerei Jó ajánlólevél a kamarai tagság A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában a gazdasági kamarákról szóló törvény mielőbbi elfogadására számítanak — tudtuk meg Édes Marianna titkártól. A törvény hatályba lépéséig egyesületként működő területi kamarának jelenleg közel száz megyei cég és magán- vállalkozó tagja van. A korábbiakhoz képest ez valamivel kevesebb: a kamarai törvény hiánya ugyanis némi bizonytalanságot okozott az érintettek körében. Ezzel magyarázható a fenti csökkenés. Pedig a kamarai tagdíj minimális, az éves árbevétel függvényében állapítják meg, illetne egyéni vállalkozók esetében hatezer forint évenként. — Ezzel szemben — jelentette ki a megyei kamara titkára — a tagok közé való belépés több előnnyel, kedvezménnyel jár együtt. Ennek lényege az információ szerzése, és adása a kapcsolatteremtés lehetősége. A kamara tagjai, a tagvállalatok vezetői havonta megkapják a „Hírlevelet”, amelyből értesülhetnek az aktuális rendezvényekről, a tagok számára szervezett kedvezményes kiállításokról, az ÁVÜ legfrissebb híreiről. A partnerkeresésben számító- gépes adatbázissal segítenek. Legetőséget biztosítanak szakmai továbbképzésekhez, kedvezményt adnak külföldi tanulmányutakhoz. Minden tagvállalat automatikusan belekerül a megyei kamara számítógépes cégnyilvántartó rendszerébe és katalógusába: konkrét üzleti ajánlatnál pedig elsősorban hozzájuk irányítják a hazai, vagy külföldi jelentkezőt. — A külföldi cégekkel való találkozások alkalmával jó „ajánlólevél” a kamarai tagság. Kimondatlanul is bizalmat jelent a partner számára a „leinformálhatóság" — mondta Édes Marianna titkár. Nem véletlen, hogy a Pest megyeiek egyre több külföldi kapcsolatot építenek ki. Legutóbb, február végén, például mintegy 35, főleg me- gyénkbéli cég, vállalkozás vezetője járt kamarai szervezésben Szlovéniában, Muraszombat közelében, ahol 60 szlovén partner várta őket. A magyarok élelmiszeripari termékeket, bőr- és cipőipari árukat kínáltak; a budaörsiek például vízellátási és szennyvíztisztító-felszerelés ajánlatokkal utaztak ki. Igaz, a szlovének nem titkolták, hogy ők szintén inkább eladni szeretnének Magyarországon, mintsem vásárolni. Ám az őszi, újabb találkozóig bizonyára sok kereslet és kínálat találja meg egymást. Jó kapcsolatot épített ki megyénk kamarája és az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara. Ennek bizonyítéka, hogy májusban újra megrendezik Kijevben a Kijevi expót. Ugyancsak folyamatos az információcsere és személyes kapcsolattartás az Udinei Kereskedelmi Kamarával, továbbá a Friuli Külkereskedelmi Központtal. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetői — együtt más megyei érdek- képviseletekkel — úgy vélik, hogy az új kamarai törvénynek meg kellene erősítenie a területi kamarákat, mert az élet igazolta létjogosultságukat. Szükség van a kamarai ügyintéző szervezet működésére, szakértelmére, információira, kialakult kapcsolatrendszerére. Ez a vállalkozók, cégek érdeke — ezért várják jelentkezésüket a megyei kamarában a Budapest, Akadémia út 1. szám alatt. (tóth)
