Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-03 / 52. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK 3 Magyar EU-tagság Nem lepődtek meg Brüsszelben Egyházi tulajdonba került Lezárult az iskolavita „Nem érte meglepetésként” az EU brüsszeli bizottságát a magyar kormányfő bejelenté­se, hogy Magyarország ápri­lisban be kívánja nyújtani tag- felvételi kérelmét — közölte kérdésre válaszolva tegnap a bizottság szóvivője a szoká­sos déli sajtótájékoztatón. Mint fogalmazott, magyar részről a közelmúltban már többször is, különböző nyilat­kozatok formájában elhang­zottak utalások arra vonatko­zóan, hogy Budapest ilyen lé­pésre készül. Ezért annak be­következte nem jelentett vá­ratlan fordulatot. Szóvivői források egyéb­ként úgy vélték, hogy brüsz- szeli megítélés szerint egyelő­re nem áll fenn a kelet-euró­pai „jelentkezési lavina” ve­szélye, bár elismerték, hogy formailag ennek nem volna Új alkotmányt! A Független Kisgazdapárt tegnap Szegeden tartott saj­tótájékoztatóján mutatta be a párt Csongrád megyei kép­viselőjelöltjeit. Maczó Ag­nes alelnök a párt kormány­zati terveit ismertette az új­ságírókkal. Beszélt arról, hogy miután a kisgazdák ko­rábbi programjukat ma is ak­tuálisnak tartják, nem készí­tettek újat, viszont 30 pont­ban rögzítették a végrehaj­tás garanciáit. Ezek között említette az alelnök a párt­nak azon döntését, miszerint bármely párt kerül is hata­lomra, a kisgazdák beveze­tik képviselőik visszahívha­tóságát. A garanciák között szerepel a köztársasági el­nök és a polgármesterek köz­vetlen választása, új alkot­mány, új államháztartási és költségvetési törvény megal­kotása. akadálya. Nincs érvényben ilyen, formailag kötelező ren­delkezés, amely például a tár­sult tagság meglétéhez kötné a tagsági igény bejelentését — jegyezték meg ennek kap­csán. Arra a kérdésre, vajon te­kintettel arra az időbeli egy­beesésre, hogy a magyar beje­lentésre gyakorlatilag JacquesDelors budapesti láto­gatásának előestéjén került sor, kíván-e az EU-bizottság a „magyar kérdéssel”, de leg­alábbis Delors budapesti útjá- val külön is foglalkozni, a szóvivő kitérően annyit vála­szolt, hogy külföldi utak érté­kelésével a bizottság csak azok megtörténte után szo­kott foglalkozni. Hozzátette azonban, hogy formálisan persze semmit nem lehet ki­zárni. (Folytatás az 1. oldalról) A sortűz következtében több mint ötvenen meghaltak, sokan megsebesültek. A bűn­ügyben a Budapesti Ügyészsé­gi Nyomozó Hivatal már több gyanúsítottat kihallgatott. Kö­zülük F. Lajos és H. Sándor volt határőröket a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság letar­tóztatta. A Fővárosi Bíróság a gyanúsítottak és védőik felleb­bezésének helyt adva rendelte el a szabadlábra helyezésüket. Az MTI igazságügyi tudósí­tójának értesülése szerint V. István ügyében a Fővárosi Bí­róság február 28-ai végzésé­ben ugyancsak alaposnak ta­lálta a letartóztatás ellen beje­lentett fellebezéseket. A má­sodfokú bíróság megállapítá­sa szerint az ügyész által csa­tolt bizonyítékok nem alapoz­A II. kerületi Ady Endre út 3. szám alatti önkormányzati is­kola tulajdonjogát azonnali hatállyal visszaadják egykori tulajdonosának, a Szent Orso­lya Rendnek. Erről kedden éj­féltájban — több mint nyolc­órás, feszültséggel terhelt vita után — rendkívüli ülé­sén döntött az önkormányzat képviselő-testülete. A résztvevők név szerinti szavazással a polgármester és az SZDSZ indítványától gyö­keresen eltérő, Fidesz-javasla- tot fogadták el. Eszerint az Ady Endre iskolát nem szün­tetik meg, a tanítás jövő év jú­liusáig a mai iskolaépületben zajlik tovább. Ez idő alatt az önkormányzat bérleti díjat fi­zet az épület használatáért az egyháznak. A továbbiakban pedig az Ady iskola, egy Medve utcai ingatlanban mű­ködne. A bővítéshez szüksé­ges 100 millió forintot idei zák meg annak alapos gyanú­ját, hogy V. István 1956. októ­ber 26-án géppuskával vagy akár más fegyverrel a tömeg­be lőtt. A Fővárosi Bíróság jogi álláspontját kifejtve hang­súlyozza: a büntetőeljárásról szóló törvény szerint alapos gyanú hiányában egyáltalában nem lehetséges az előzetes le­tartóztatás elrendelése. Nyo­matékosan rámutatott arra is, hogy az eljárás meghiúsításá­nak vagy megnehezítésének veszélyére hivatkozva az elő­zetes letartóztatás csak konkré­tumok megjelölése mellett rendelhető el. Mivel az elsőfo­kú bíróság ilyen konkrét okot nem jelölt meg és ilyet a má­sodfokú bíróság sem észlelt, így a Fővárosi Bíróság elren­delte V. István szabadlábra he­lyezését. költségvetésében biztosítja az önkormányzat. Elkötelez­te magát a testület arra is, hogy azoknak a pedagógusok­nak, akik nem akarnak a jövő év szeptemberétől a Ferences Rend által működtetett iskolá­ban tanítani, képesítésüknek megfelelő állást kínálnak fel. A Fidesz-javaslat alapján döntöttek arról is, hogy az egyházi oktatás iránti igé­nyek teljesítése érdekében a Ferences Rend számára lehe­tővé teszik, hogy ez év szep­temberétől három osztályt in­dítson a Marczibányi téri is­kolában. A vitában az MDF, a KDNP és a Kisgazda-frakció egyaránt azt az álláspontot képviselte: reális társadalmi igény van arra, hogy a tizen­nyolc kerületi iskola közül legalább egy egyházi iskola is működjön. Az új iskola épí­tését elutasítva úgy vélték, Ma Budapestre látogat II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Az orosz ortodox egyházfő Göncz Árpád köztársasági el­nök tavaly nyári meghívásá­nak tesz eleget, amelyhez csat­lakozott a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Tanácsa, illetve a Magyar Ortodox Egy­ház. II. Alekszij pátriárkaként először keresi fel Magyaror­szágot, ahol feszített progra­mot bonyolít le a négynapos látogatás során. Meghívója, Göncz Árpád államfő mellett az állami vezetők közül talál­kozik Boross Péter kormány­fővel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével, és megbeszélést folytat Je­szenszky Géza külügyminisz­terrel. A Parlament különter­mében beszédet intéz a ma­gyar néphez. Találkozik Pas- kai László bíboros prímással, a Magyar Katolikus Egyház vezetőjével is. Debrecenben a A Legfelsőbb Bíróság tegnap — tárgyaláson kívül — ho­zott végzésében helybenhagy­ta a Fővárosi Bíróság január 17-én kelt végzését, amely­ben elrendelte az Egyesült Történelmi Kisgazda és Pol­gári Párt, rövidítve az Egye­sült Kisgazda Párt nyilvántar­tásba vételét. A Fővárosi Bíróság végzé­se ellen a Történelmi Kisgaz­da Párt fellebbezett, arra hi­vatkozva, hogy a nyilvántar­tásba vételt kérelmező névvá­lasztása sérti az érdekeit, mert a két párt neve összeté­veszthető. A Független Kis­gazda, Földmunkás és Polgá­ri Párt ugyancsak kifogásolta a kérelmező névválasztását és fellebbezett, mert állás­pontja szerint az új párt neve megtévesztésig hasonló a hogy a meglévő létesítményt kell átszervezni, még akkor is, ha ez várhatóan feszültsé­gekkel jár majd. A polgármester és az SZDSZ elképzelése szerint, amellyel az MSZP is egyetér­tett, nem szüntették volna meg az iskolát és az ingatlan tulajdonjogát sem adták vol­na át az egyháznak. Lehetővé tették volna viszont, hogy ez év szeptemberétől a Ferences Rend megkapja az épület egy- harmadának használati jogát. A tulajdonjogról az önkor­mányzat csak akkor mondott volna le, ha az érte kapott kár­talanítási összegből új épüle­tet tud építeni a Medve utcai telken. Ä hosszadalmas vitá­ban felszólaló képviselők, il­letve a szülők megbízottai szinte valamennyien egyetér­tettek abban, hogy az ilyen jellegű viták legnagyobb vesztesei a gyermekek. Református Teológiai Akadé­mia épületében díszközgyűlé­sen vesz részt II. Alekszij. A gazdag program során az orto­dox egyházfő misét pontifikái a budapesti Nagyboldogasz- szony ortodox templomban. A látogatás előtt magyar új­ságíróknak nyilatkozva Kirill szmolenszki és kalinyingrádi metropolita, a moszkvai patri­archátus külügyi bizottságá­nak elnöke történelmi ese­ménynek nevezte a pátriárka útját, amely a parancsuralmi múlt után elősegíti az együtt­működés erősödését és a sza­badság körülményei között az egyházi kapcsolatok felújítását. Kirill metropolita az orosz ortodox egyház, illetve a ma­gyar egyházak kapcsolatáról szólva jónak nevezte a katoli­kus egyházzal fennálló kapcso­latokat. II. Alekszij látogatása előmozdíthatja a katolikus— ortodox párbeszédet. A látoga­tás során mód nyílik a magyar- oszági református egyházzal is a kapcsolatok felújítására. már korábban bejegyzett párt nevéhez. A Legfelsőbb Bíróság ál­láspontja szerint a fellebbezé­sek nem alaposak. A Legfel­sőbb Bíróság végzése szerint az Egyesült Történelmi Kis­gazda és Polgári Párt által vá­lasztott elnevezés megfelel a névkizárólagosság követelmé­nyeinek: a párt neve különbö­zik az ország területén műkö­dő, korábban bejegyzett pár­tok elnevezésétől. A kérelme­ző neve — különösen a rövi­dített elnevezés — egyediesí- tésre alkalmas, s kizárja az ösz- szetévesztés lehetőségét. A Legfelsőbb Bíróság végzésé­ben hangsúlyozza, hogy a névválasztással kapcsolatos tartalmi kérdések elbírálására csak polgári peres eljárás ke­retében van lehetőség. Államtitkári látogatás Szendrei László, a Honvédel­mi Minisztérium politikai ál­lamtitkára tegnap — küldött­ség élén — hivatalos látoga­tásra Londonba utazott — tá­jékoztatta az MTI-t a HM saj­tóosztálya. Az államtitkár tárgyaláso­kat folytat vendéglátójával, Jeremy Hanley államminisz­terrel, a Brit Parlament Alsó­háza védelmi bizottságának tagjaival. Meglátogatja Sand- hurstben a Királyi Katonai Akadémiát, ahol előadást tart térségünk biztonsági helyzeté­nek magyar megítéléséről, doktrínánkról, illetve a ma­gyar fegyveres erők helyzeté­ről. • • Ördögien aljas Kedden este a televízió­ban az 1956 utáni irópe- rckről szóló sorozat is­métlésének részét láthat­tuk. Ebben, ha jól emlék­szem Háy Gyula vissza­emlékezésének egy rész­letét is felolvasták, amely valószínűleg min­den néző-hallgató számá­ra megrendítő erejű volt. Pontosan nem tu­dom idézni, de a lényeg ez: egy mérnök lányát forradalmi tettei miatt kivégeztek, majd a ki­végzés költségeiről szóló számlát elküldték az apának, hogy azt egyen­lítse ki. Ennél ördögibb és aljasabb cselekedetet nem hiszem, hogy volt, van és lesz testület, amely végrehajtott, hajt vagy hajtani fog. Ezek az „apróbb” mozzana­tok mindnyájunk számá­ra bizonyítják: akik a Kádár-rendszert — merthogy minderre Ká­dár hatalomra kerülése után került sor — dicsőí­tik napjainkban, azok miféle politikai, erkölcsi magaslaton állnak. S ugyancsak elgondolkoz­tat, hogy e cselekedete­kért a rendszerváltozás után soha senki nem kért a magyar nemzet­től bocsánatot, egyetlen pufajkásnak — mert­hogy ezeket az ördögien aljas dolgokat ők agyal- ták ki — sem jutott eszé­be, hogy bűnét megbán­va vallomást tegyen. Saj­nos, ezek az aljasságok homályba merültek, s az emberek többségükben úgymond anyagi szemlé- letüekké váltak, s eléggé el nem ítélhető módon le­gyintenek az ilyen gaz­tettekre. Természetesen nem biztos, hogy saját jószántukból, inkább el­képzelhető: manipulál­ják őket, például közvé­leménykutatási eredmé­nyekkel. Jól tudjuk, a közvélemény-kutatások mai állása szerint köz- társasági elnökünk után a népszerűségi listán egy volt pufajkás áll... (Vödrös) Öreg ház emlékei A választási plakátháború maradványa egy Bartók Béla úti öreg ház falán. A plakátok ta­núsága szerint ezt a házat sem renoválták a háború óta. Reméljük azonban, senkit sem té­veszt meg a plakátok fölhívása MTI-felvétel Mosonmagyaróvári soriűz Szabadlábon védekezhet II. Alekszij Budapesten Először Magyarországon Egyesült kisgazdák • • Osszetéveszthetetlenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom