Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-25 / 70. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁRCIUS 25.. PENTEK A kapkodó privatizáció sérti érdekeinket A KDNP felülvizsgálná a szerzó'déseket Melyek a privatizációval kapcsolatos elképzelései, s mi a véleménye a stratégiai iparágak külföldi tulajdonba kerüléséről? — kérdeztük Fejéregyházi Sándortól, a 9. számú választókerület KDNP-s képviselőjelöltjétől. Pest megyei helyzetkép Nem a munkavédelmen kell spórolni Tíz halálos kimenetelű foglalkozási baleset történt tavaly Pest megyében, s közel kétezren sérültek meg munkavégzés közben az előírások megszegése, figyelmetlenség miatt — ez derül ki abból a jelentésből, amelyet a napokban készített el az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Pest Megyei Felügyelősége. — Feladatunk a biztonságos termelés felügyelete — foglalta össze tömören tennivalójukat Berta László igazgató, munkabiztonsági és munkaügyi főfelügyelő, amikor lapunkat tájékoztatta az 1993. évi munkavédelmi helyzetről. Mint hangsúlyozta: senkinek sincs joga ahhoz, hogy a biztonságtechnikai követelmények figyelmen kívül hagyásával emberek egészségét, testi épségét veszélyeztetve működtessen gazdálkodó szervezetet. Berta László elmondotta azt is, elsősorban szemléletbeli változásra van szükség e téren, mert a tavalyi ellenőrzések során gyakran tapasztalták, hogy főként az ötven munkavállalónál kevesebb embert foglalkoztató cégeknél kezelik másodlagos szempontként a .munkabiztonságot. Sajnos úgy gondolkodnak, hogy ezen lehet megtakarítani, pedig csupán látszatspórolásról van szó: mert» például egy csonkolásos baleset jóval tetemesebb kiadással jár, mint mondjuk a védőeszközök beszerzése, használatának ellenőrzése, nem beszélve ennek emberi oldaláról. Az igazgatótól megtudtuk: sok helyütt nem szenteltek kellőfigyelmet a berendezések állapotára, rendszeres karbantartására sem. Általában a gépnek csak azokat a részeit újították fel, amelyek nélkülözhetetlenek a folyamatos termeléshez. A kiszolgáló, járulékos tartozékokkal nem foglak koztak túlzottan. 'E magatartás következménye, hogy az 1993-ban megtartott közel tízezer munkavédelmi ellenőrzés során négye- zer-hatszáz esetben függesztették fel egyes munkagépek használatát mindaddig, amíg nem teremtették meg biztonságos üzemeltetésük feltételeit. Hétszáz dolgozóval szemben intézkedtek, akik vagy nem rendelkeztek a munkavégzéshez szükséges orvosi alkalmassági igazolással, vagy nem oktatták ki őket a berendezések kezelésére, vagy engedély nélkül dolgoztak rajtuk. Sajnos előfordult nem egyszer, hogy alkoholos befolyásoltság alatt álló munkavállalók tartózkodtak a telephelyeken. A Pest megyei felügyelőség kezében több olyan eszköz van, amelyekkel szankcionálhatják a szabályokat be nem tartókat. Mindenesetre nem az a céljuk, hogy minél több büntetést szabjanak ki, hanem mint azt Berta László többször is hangsúlyozta: elsősorban a megelőzésre, a balesetek elkerülésének lehetőségeire irányítják a munkaadók figyelmét. Azonban ott, ahol az előírásokat már olyan súlyosan — esetleg több esetben -— szegték meg, hogy e cselekedetükkel a dolgozók élete került veszélybe: nem volt más választásuk csak a büntetés. így kétszázhúsz esetben éltek a helyszíni bírság eszközével — ennek összege 100 és 5 ezer forint között mozog — , mintegy 600 ezer forint ösz- szegben. Negyvenszer kezdeményeztek szabálysértési bírságot, melynek felső határa 30 ezer forint. Összesen 200 ezer forintot fizettek a szabályok megsértői. A felügyelőség tavaly bűnvádi eljárást nem indított, mert szerencsére ebbe a kategóriába első súlyosságú cselekményt nem találtak. A kiszabott bírságok az utolsó fillérig a munkavédelmi alapba folynak be, amelyből azok a gazdálkodó szervezetek részesülhetnek pályázati formában, ahol a munkavédelmet fontos szempontként kezelik. (klug) Veresegyház vállalja, övé a kockázat A gyermekliget gazdagítja a falut f Veresegyház polgármestere a közelmúltban meglehetősen megdöbbentette képviselőtársait, amikor azzal a felajánlással állt elő, hogy ha Nagymarosnak nem kellenek, települése befogadná az ősszel Vácdukáról, s Szobról kikerülő állami gondozott gyermekeket. Mindehhez 400 millió forintot kért — és kapott is — Pásztor Béla. A többi aztán már a község kockázata — hangoztatta. — A KDNP gazdaságpolitikája nem privatizáciöellenes, ám a privatizáció Magyarországon jóval gyorsabb ütemű a nemzetközi normánál, s ezért sokszor figyelmen kívül hagynak alapvető szakmai és nemzetgazdasági érdekeket. A kapkodó privatizációs munka következménye, hogy nem alakulhat ki a megfelelő verseny; aki ad hoc többet ígér, az jut hozzá a létesítményekhez. A titkosított adatok sem szolgálják a „verseny” tisztaságát, mi több maga a titkosítás is eltér a nemzetközi gyakorlattól! A KDNP nem idegenkedik a külföldi tőke beáramlásától, ha az piacot, fejlett technikát hoz, s tőkeigényes iparágakat (bányászat, autógyártás) támogat. Ha újból kormányzati szerephez és tevőleges többséghez jutnánk, fölülvizsgálnánk az eddigi privatizációk szerződéseit — jogszerűek-e —, s ha nem, felelősségre vonnánk a nemzetgazdaság kárára tevékenykedőket. — Miben jelent többet a KDNP által képviselt szociális piacgazdaság a liberális piacszemlélettől? — A keresztényi erkölcsi- ség alapjain nyugvó szociális piacgazdaság középút a kollektivista és az individualista gazdaságfölfogás között. Nem lehet célunk a társadalom — mint legfőbb érték — alá rendelni az esvéni széles réteg elszegényedéséhez vezet, míg az erős és kívánatos középréteg úgyszólván ki sem alakul. Sajnos a gazdasági társaságokról szóló törvény éppen a szociális piacgazdaság ellenében hat. — A munkanélküliség megoldására kidolgozott terveket minden gazdasági programnak tartalmaznia kell. Mi az önök álláspontja ebben a kérdésben? — A munkanélküliséget szükséges rossznak tartjuk, ám nagyarányú megjelenése nem természetes velejárója a gazdasági átmenetnek. A munkanélküliek például bevonhatók a közmunkákba, így hasznos tevékenységet végeznének bérért, ami, igaz több kell legyen a segélynél, de megfelelő ellenszolgáltatást várhat el érte az állam. Magyarországon rohamosan fejlődik az infrastruktúra. A kisebb települések is telefonhoz, csatornához, gázhoz, úthálózathoz jutnak. E regionális fejlesztések közmunkái munkahelyeket teremtenének a körzetekben. A diplomás munkanélküliek fölkarolására jó példa a gödöllői agrármérnök-továbbképzés, ahol az állásukat vesztett agrárszakemberek a komplex tananyag révén bekapcsolódhatnak az önkormányzati munkába a tanfolyam végeztével. — Budaörsi bemutatkozásán megemlítette az adózás lés, lakásszervezés) valameny- nyi költsége. Például a gazdagok a vagyonuk, s ne követhetetlen jövedelmeik után adózzanak, a több gyermeket nevelő családok adóterhei pedig csökkenjenek! — Honnan teremtenék meg a szociális támogatásokhoz kellő anyagi hátteret? — Az anyagi hátteret gazdasági (működtetésbeli) ész- szerűsítésekkel kívánjuk biztosítani. Az államháztartás bevételeinek növelésére kitűnő példa a csődmenedzserek munkája, amelynek köszönhetően egy év alatt 18 milliárd forintot takarított meg az ország, nem beszélve a plusz- bevételekről, mint a megmentett munkahelyeken dolgozók adója. Ráadásul — közvetve — a kiadási oldal is csökkent, hiszen nem kell új munkahelyeket teremteni. A kiadások közvetlen csökkentését három — a vállalati, az önkormányzati és a kormányzati — szférában látjuk megvalósíthatónak. A vállalatok rosszul működő részeit meg kell szüntetni. Az óriásivá duzzadt önkormányzati tulajdon — bölcsőde, lakás, színház, mind az önkormányzatok vagyonát képezik — hatékonyabb, gazdaságosabb fölhasználását, illetve működtetését szorgalmazzuk. Az oktatás és az egészségügy átszervezésével is jelentős összegek takaríthatok meg. A kormányzati szféra szintén működhetne olcsóbban, ha a megfelelő átalakításokat elvégezhetnénk. — Milyen szinteken képzeli el a KDNP-s gazdaságpolitika egyik alapvető kérdésének — a számonkérésnek a megvalósulását? — Gazdaságpolitikánk egyik sarkalatos pontja a számonkérés, melyet családi és vállalati szinten is meg kell valósítani. Legyen felelősségre vonható az a családfő, ki a gyermeknevelésre kapott segélyt elissza; vagy az a gyár- tulajdonos, aki rosszul gazdálkodik, illetve önnön zsebébe süllyeszti az állami támogatásokat. N. V. * így helyes! Félreértésekre adott okot a március 12-i (szombati) számban megjelent „Éledező monorierdeiek” című cikkünk. A szerkesztőség nevében ezúton elnézésüket kérjük, egyben ismertetjük a helyes adatokat, miszerint: az elválást szorgalmazó aláírások száma 599 darab volt, a hitelesítési eljárás során 569 darabot fogadtak el érvényesnek; továbbá a népszavazás elsődleges időpontja nem 1994. július 31., hanem 1994. július 10., akkor lesz július 31-e, ha ez- ütközik a képviselő-választások második fordulójával; valamint Monorier- dőn nem csak egy, hanem kettő társadalmi egyesület működik. Volt olyan település, amely a felajánlás hallatára - maga is kedvet érzett ahhoz, hogy átvállalja a 140 gyermek elhelyezésének gondját (igaz, megyei segédlettel), volt, akit a Veresegyháznak juttatandó pénz nagysága bőszített fel, mások pedig annak jogosságát kérdőjelezték meg, mely szerint a közgyűlés egy településnek, a konkrét gazdasági és pénzügyi számítások ismerete nélkül, akár egyetlen forintot is átutalhat. Veresegyház mindenesetre válj a a gyerekeket. Legalább is ez derül ki abból a beszélgetésből, melyet Pásztor Bélával folytattunk. Az idő rövidsége miatt — érthető módon — még mind ez idáig nem sikerült az ügyet széles fórum elé vinni, sőt a gyermekliget tervezése is egyelőre még csak a szavakban folyik. Mindemellett már többen megkeresték a polgármestert azzal, hogy felajánlják segítségüket és közreműködésüket mind az építkezés, mind pedig a majdani gyermeknevelés terén. Természetesen nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy Veres- egyházon is vannak a felajánlásnak ellenzői: főképp az általános iskola pedagógusai kérdőjelezik meg, hogy a jelenlegi tárgyi és személyi feltételek mellett el tudják-e majd hasonló színvonalon látni teendőjüket, ha az intézménybe mintegy 80 gyermekkel több jár. Utóbbiak aggodalmára is válaszolt Pásztor Béla. — Először is, ami a pénzt illeti. Előre kívánom bocsátani, hogy nem ajándékba kaptam ezt az összeget: annak fel- használásáról egy később aláírandó szerződésben vállalok garanciát, illetve ennek jegyében ellenőrzi a pénz elköltését a közgyűlés. Amit Veresegyház vállal ezzel a gyermekligettel a világ legtermészetesebb válasza arra a kérdésre: mi legyen a 140 gyermek sorsa. Mivel egyetlen más megyei település sem jelentkezett a miénknél konkrétabb elképzeléssel, úgy vélem, az általam beterjesztett felajánlás — mely a mai legkorszerűbb szakmai követelmények szerint felépítendő gyermekliget 1994. augusztus 19-i ünnepi átadásáról szól — elfogadható. — Miért épp 400 millió forintot kért? — A nagymarosi ingatlan, mely elsőként került szóba, mint a két megyei nevelőintézet gyermekeinek összevont befogadóállomása, 315 milliót ér. Ehhez még hozzászámítottuk a felújításra tervezett 25 milliót, s az áfa-költségekkel, illetve egyéb — kizárólag a helyi oktatási-nevelési hálózat bővítését szolgáló beruházási költségekkel — állt össze a végösszeg. — Egyelőre még nincsenek konkrét tervek, s pontos számítások. Mi történik, ha a gyermekligetet több pénzből sikerül csak megépíteni? — Ez a település kockázata. Bár megjegyzem: nem félek a pluszköltségektől. Veresegyházon mindig is olyan nagyfokú volt a segítőkészség, s az önkéntes munkafelajánlás, olyan mérhetetlenül erős a szociális érzékenység, hogy bízom abban: az egész falu az ügy mellé áll. Nem utolsósorban azért, mert sokan gondolkodnak úgy, hogy a gyermekek elhelyezésével nem valamiféle terhet veszünk magunkra, hanem a településünk lesz gazdagabb egy szép intézménynyel. S akkor még nem szóltam az építkezés meg az üzemeltetés miatt megnövekedő helyi munkahely-létesítésről, illetve arról, hogy az ésszerű szervezés eredményeképpen megtakarítható milliókból az eddigi gyermeklétesítményeink, sőt maga, Veresegyház is gazdagodna. érdeket, hiszen ez a termelésben érdektelenséget szül, de az egyéni jogok sem nőhetnek az össztársadalmi érdekek fölé, mert ez gazdasági anarchiához vezetne. Törvényi úton szeretnénk megszabni a tulajdonosi jogköröket, melyeket betartva a tulajdonosnak önkorlátozást kell a társadalom, valamint a nemzetgazdaság érdekében gyakorolnia. A vadkapitalizmus nem elfogadható mérce, mert egy szűk, de mohó réteg vagyonosodásához, egy ésszerűsítésére vonatkozó nézeteit. Kérem, mondjon rá néhány példát is! — A családi adózás és a vagyonadó bevezetése, a főállású anyaság és ehhez kapcsolódva az anyasági idő nyugdíjszerző jogként való elismertetése mind egy biztonságosabb szociális létalap megteremtését szolgálják. Bér- és adóreformot kell végrehajtani, ahol az adóarányokban és a bérekben megjelenik az életfenntartás (megélhetés, gyermekneveParadicsom Paradicsomot ültetek. Cserépbe. Más földterületem, mint ez a néhány cserépnyi, nincsen — bár most, mivel a pótlólagos lehetőséget kihasználva, mégiscsak beadtam a kárpótlási igényemet, minden reményem megvan rá, hogy a helyzet gyökeresen megváltozzék. Egyelőre azonban van- ,nak a cserepek. Ezekhez is nehezen jutottam. Jó néhány virágüzletet végigjártam Gödöllőn, a mezőgazdasági boltba is benéztem, de mindenütt éppen kifogyott a cserép is, a föld is. Hiába, itt a vetések, a palántázások ideje. Végül a gödöllői piacon találtam,■ amit kerestem. Szóba is elegyedtünk az elárusítóval. Elmondtam, milyen magokat akarok venni: különleges díszparadicsomét, mely a szobában cserépben is terem. Beszélgetőtársam nem hitetlenkedett, inkább tanácsot adott: majd ha már négy-öt levélke lesz a kis növényen, kicsit szüneteltessem a locsolását. Hanyagoljam el egy kissé. Annyira, hogy már-már úgy tűnjék, haldoklik. Akkor fog gyümölcsöt hozni. Ha jó dolga van, csak nyúlik, virul, öntetszeleg. Eszébe se jut utódról gondoskodni. Am ha úgy érzi, itt a vég, számára nincs tovább, összeszedi magát, s minden erejét megfeszítve életet ad, hogy mégiscsak legyen folytatás. (nádudvari)
