Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-24 / 69. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁRCIUS 24.. CSÜTÖRTÖK Kérdések olvasóinkhoz Az alábbi kérdőívvel néhány kérdésre szeretnénk önöktől választ kapni. Kérjük, hogy válaszaikat a betűjelzések be- karikázásával, vagy x jel beírásával adják meg. 1. Hogyan jut hozzá a laphoz? a) előfizetés útján b) árusítás útján 2. Adjon osztályzatokat 1 -tői 5-ig, hogy ön szerint há­nyast érdemelnek az alábbi, a lap egészére vonatkozó szempontok. a. a lap olvasói közelsége b. szellemisége, értékrendje c. a lap külleme d. a fotók minősége, mennyisége e. a lap terjedelme (oldalszáma) f. a lap előfizetési díjáért (343 Ft/hó) nyújtott érték g­áttekinthetősége, szerkesztése 3. A lap tartalmával kapcsolatos kérdések. Kérjük, véleményezze az alábbi témaköröket x jelek beírá­sával. Szempontok: 1. Ne legyen a lapban, 2. Legyen keve­sebb a lapban, 3. Régebben jobb volt a lapban, 4. Hiányzik a lapból, 5. Ma a legjobb a lapban, 6. Legyen több a lapban. a. külföldi hírek _______ b. belföldi hírek_______ c . vélemények________ d. helyi, megyei hírek__ e. sport______________ f. gazdaság___________ g . vidék élete_________ h . szolgáltatás________ i . bűnügyi hírek_______ j. olvasóknak szóló játék k. rövid cikkek________ l. riportok____________ m . hitélet____________ n. kultúra____________ o. irodalom__________ p . hirdetés___________ r . levelezés___________ 4 . Van-e a kérdőívben szereplő kérdéseken túl egyéb kérdése, véleménye, észrevétele? Köszönjük válaszait. Név:.............................................................................................. L akás:............................................................................................... A kivágott kérdőívet mielőbb (72 órán belül) küldje az alábbi címre: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége (titkárság), 1446. Bu­dapest Pf. 311. A keresetek alakulása januárban A Központi Statisztikai Hi­vatal a napokban a szerkesz­tőségünkbe juttatott kimuta­tása szerint 1994. első hó­napjában a nemzetgazdaság megfigyelt 10 fő feletti gaz­dálkodó szervezeteinél tel­jes munkaidőben foglalkoz­tatottak havi bruttó átlagke­resete 27 117 Ft volt, ami nettó értékben 19 540 Ft- nak felelt meg. Összehason­lítható körre számítva, az 1993. januári átlagkereset­hez képest ez 24,8 százalé­kos, illetve 26,7 százalékos növekedésnek felel meg. A nettó keresetnek a bruttó ke­reseteknél nagyobb arányú emelkedését az adósávok­nak a bérből, fizetésből élők többsége számára ked­vező irányú változása, a munkavállalói (szolidaritá­si) járulék csökkenése, vala­mint a jövedelemadó számí­tás módszerében bekövetke­zett jogszabály módosulás (1994-től a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék nem része a személyi jöve­delemadó alapjának) ered­ményezte. A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikaiak havi bruttó átlagkeresete 22,7 százalékkal (nettó ér­tékben 24,7 százalékkal), a szellemi foglalkozásúak 39 579 Ft-os bruttó átlagke­resete 25,4 százalékkal (net­tó értékben 27,8 százalék­kal) haladta meg az 1993. év eleji értéket. A keresetek növekedési ütemét tekintve a nagyobb ágazatok közül a szállítás, raktározás, posta és távköz­lés dolgozóinak havi átlag- keresete nőtt kiugró mérték­ben, míg a többi ágazat in­dexe átlagos vagy annál ala­csonyabb volt. A legrosszabb keresetek a megfigyelt körben tovább­ra is a textília, ruházati és bőrtermékek gyártása fizi­kai foglalkozású dolgozóit jellemzik (15 700 Ft), míg a legmagasabb keresetet a bányászat szellemi foglalko­zásúi érték el (52 160 Ft). A jugoszláviai infláció megette a kamatokat Koldusboton a bankházak Két év alatt a hiperinfláció csaknem teljesen tönkretet­te Szerbia négy legnagyobb pénzintézetét — újjáéleszté­sük csak friss (külföldi) tőke bevonásával lehetséges. Megdöbbentő adatokat ho­zott napvilágra a napokban az egyik szerbiai szakintéz­mény munkacsoportja. A rendelkezésükre bocsátott je­lentések és kimutatások alap­ján kizárólag az ügyviteli bankok majd kétéves hitelte­vékenységét vették górcső alá, különösen tekintettel a már évek óta tomboló, a tör­ténelem során eddig soha nem jegyzett inflációra. Elemzésükből, többek kö­zött, az is kiderül, hogy so­káig tulajdonképpen a hata­lom rajtuk keresztül vásárol­ta meg az igen csalóka szo­ciális nyugalmat, hiszen a vállalatok, ha kellett, ha nem, hatalmas összegű hite­leket igényeltek és kaptak, s habár a napi(!) kamat oly­kor elérte a 4000 (azaz: né­gyezer!) százalékot, egy hét, egy hónap, vagy ne­gyed év után mégis apró­pénzzel törlesztették kötele­zettségüket. Az egyik cég például felvett 44 500 már­ka értékű dinárhitelt és ki­lenc nap után, a kamatokkal együtt 33 000 márkányi ösz- szeget fizetett vissza. A szakemberek számítá­sa szerint a dinár értékcsök­kenésének következménye­ként négy szerbiai bank, amely a köztársaság bank- rendszerének nem keve­sebb, mint 80 százalékát ké­pezi, huszonkét hónap alatt elveszítette vagyonának, el­sősorban természetesen pén­zének több mint hatvan szá­zalékát, s a ma rendelkezé­sére álló értékek hozzávető­leg 20 százaléka a tulajdo­nában levő épületek és fel­szerelések. Egyes pénzintézetek kis­sé késve ugyan, de észbe kaptak és törvénytelen, s úgy-ahogy hasznos ügyle­tekkel igyekeztek megóvni vagyonukat. Az elsődleges kibocsátásból kapott értékte­len dinárt a feketepiacon márkába fektették és várták az idő múlását. Az, hogy tu­datosan fizetésképtelenné tették a vezetők az irányítá­sukra bízott bankot, akkori­ban az égvilágon senkit sem érdekelt. Ezek a tranzakciók magyarázzák a tényt, hogy az újabbnál újabb címletek hivatalos megjelenése előtti napon már kaphatók voltak ,a valu- tázóknál. Hogyis nem, hi­szen a festék még meg sem száradt az értéktelen papír­fecniken, máris forgalomba került a bolhapiacokon. A kevésbé tájékozott szá­mára elsősorban az érthetet­len, hogy a vállalatoknak ho­gyan volt kifizetődő felven­ni a mértéktelen mennyisé­gű hiteleket. Fentebb már utaltunk arra, hogy — egy bankszakember szavai sze­rint — képtelenség volt ak­kora kamatot megszabni, amelyet a hiperinfláció nem „evett” meg. Ugyanakkor a vállalatvezetők a kapott di­nárt azonnal márkába fektet­ték és ez, a rezsim által na­ponta és folyamatosan becs­mérelt pénznem igen rövid idő alatt hatalmas vagyon­ként biztosította a nyomorú­ságos fizetéseket. Nem volt ritka eset, hogy a kényszer- szabadságon levő, vagy a vállalatnál munka nélkül téb- láboló emberek márkában, az észak-bácskai körzetben pedig olykor forintban kap­tak némi járandóságot. A végső katasztrófát azonban nem valószínű, hogy el lehet kerülni, s erre utalt egy összejövetelen a köztársaság egyik neves közgazdásza is. Szerinte ha az 1993-ra vonatkozó zár­számadások készítésénél legalább némileg tartanák magukat a bankok a nemzet­közileg is alkalmazott sza­bályokhoz, március végén, a mérlegek összeállítását kö­vetően kivétel nélkül mind­annyian csődöt kellene je­lenteniük. Erre azonban nyilván nem kerül sor, hi­szen az látványos pénzügyi, s amitől a rezsim leginkább fél, politikai katasztrófát idézne elő. Both Mihály Sürgés-forgás az MO-áson Amennyiben az időjárás kedvez a kivitelezőknek, áp­rilisban részlegesen megin­dul a forgalom az MO-ás au­tópálya legújabb szakaszán. Ez jelentősen csökkenti a főváros forgalmát, mivel az Ml-es, M7-es, M6-os és az M5-ÖS autópályák a váro­son kívül kapcsolódnak ösz- sze Vimola Károly felvétele A tokét nem lehet hitellel pótolni A bankok helyzetét javítani szándékozó program kere­tében végzett állami tőkésítéssel a Mezőbank Rt. helyze­te stabilizálódott — hangoztatta tegnapi tájékoztatóján Kábái Gyula vezérigazgató. A bank 75 százalékos tulaj­doni hányada jutott állami kézbe a mintegy 6 milliárd forintos tőkeemelés által, így képezhető megfelelő céltartalék a hitelek kihelye­zéséhez. A konszolidáció ál­tal a bank ez év első negyed­évében már szerény mérté­kű nyereséget tervez, annak ellenére, hogy a stabilizáló­dási folyamatban még létez­nek bizonytalan pontok. Az adósvállalkozások közül 900 bizonyult „rossz adós­nak”, belőlük 245-öt sike­rült bevonni az adóskonszo­lidációs programba. A stabilabb pénzügyi hát­térrel stratégiaváltás jár együtt. Megerősödő kis- és közepes vállalkozások part­nerségére számítanak, első­sorban olyanokra, akiknél biztonságos lehet a hitelezés, nem kell váratlan problémák­ra felkészülni. Ennek érdeké­ben mutatókkal kidolgozták az első osztályú adós fogal­mát is. Ezek az ügyfelek a jö­vőben számukra csökkentett kamatú hitelhez, és más előnyös szolgáltatáshoz jut­nak a Mezőbank Rt.-nél. Kérdésekre válaszolva Kábái Gyula a mezőgazda- sági hitelezéssel kapcsolat­ban elmodnta: a bank nem tőkepótló intézmény, így a mezőgazdaságban jelentke­ző tőkehiányt felvállalni ők sem tudják. „Tőkeszegény vállalatokat nem akarunk bukáshoz segíteni” — fejtet­te ki, hozzátéve, hogy így elegendő fedezet híján hi­telt nem tudnak nyújtani. A Mezőbank képviselői a probléma megoldását a Föld­hitel Intézet létrehozásában látják, ez az intézet tudná a hiányzó tőkét pótolni. A ké­relmező gazdák traktorja és földje nehezen beszámítható, hiszen az előző amortizáló­dik, az utóbbinak pedig még nincs kialakult értéke. Kérdésünkre, hogy a bank „rossz adósai” elsősor­ban mely ágazatokból jelent­keztek, a részletes válaszból kiderült, hogy több mint fele mezőgazdasági, negye­de kereskedelmi és ipari te­rületen vállalkozott — egye­lőre — sikertelenül. N. T. Forintos hírek Jelentős túljegyzéssel zá­rult az Inter-Európa Bank részvényeinek kár­pótlási jegyes cseréje, .bár a jegyzést három nap után lezárták. A befekte­tők zöme a kiosztás so­rán csupán három rész­vényhez juthat. Április végéig megközelí­tően 5 milliárd forint nagy­ságú vagyont kínál fel az Állami Vagyonügynök­ség kárpótlási jegy ellené­ben — mondta Kovács Kálmán, az ÁVÜ igazga­tója a két vagyonkezelő szervezet kárpótlási jegy­gyei szembeni kínálatáról tartott közös tegnapi sajtó- tájékoztatóján. Üzletpolitikai, stratégiai váltást tervez a Mező­bank — jelentették be a cég vezetői. Ennek egyik fontos eleme lesz, hogy áprilistól a Mező­bank első osztályú ügyfe­lei részére előnyös, 25 százalékot meg nem hala­dó kamatszintet ajánl. A stratégiai váltást az teszi lehetővé, hogy a tavalyi bankkonszolidáció követ­keztében javult a Mező­bank jövedelmi helyzete, az év első két hónapjá­ban nyereséges volt. Nyilvános pályázaton el­kelt tegnap a Szegedi Konzervgyár Rt. — tájé­koztatta az MTI-t a cég felszámolásával megbí­zott Econoservice Kft. A konzervgyár meghirde­tett vagyonát egyben, 460 millió forintért vet­ték meg. A Magyar Nemzeti Bank nem cáfolta, de nem is erő­sítette meg, hogy interven­ciót hajtott végre a forint védelmében tegnap a ha­zai bankközi devizapia­con. Pásztor Csaba az MNB főosztályvezetője el­mondotta: a Magyar Nem­zeti Banknak kötelezettsé­ge van arra, hogy ameny- nyiben a piac igényli, úgy devizát vásároljon a na­ponta megállapított közé­párfolyamnál 0,5 százalék­kal alacsonyabb árfolya­mon — és amennyiben ugyancsak igény van rá középárfolyamnál 0,5 szá­zalékkal magasabb áron. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom