Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-24 / 69. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 24.. CSÜTÖRTÖK 3 Az egyházi iskolák társadalmi szerepéről Lehetőség az erkölcsi megújulásra Parlamenti napló Egyetértés négy tételben A napirend előtti ügyek tár­gyalását követően a plená­ris ülésen részt vevő né­hány képviselő lefolytatta a foglalkoztatás elősegítésé­ről és a munkanélküliek el­látásáról szóló törvénymó­dosító előterjesztés általá­nos vitáját. A korábbi tör­vényjavaslatból pártközi egyeztetés során emelték ki azt a négy részterületet, ahol egyetértés mutatkozik a frakciók között, és így esély van arra, hogy ezeket a pontokat elfogadja az Or­szággyűlés. Ilyen konszenzusos pont­ként említette az előterjesz­tő Kiss Gyula munkaügyi miniszter a munkaadói járu­lék hét százalékról öt száza­lékra történő csökkentését. Mint a miniszter elmondta: erre azért van lehetőség, mert a számítások szerint a munkanélküliek ellátására a közeljövőben kevesebbet kell fordítani, és az ellátás biztonsággal finanszírozha­tó a szolidaritási alapból. A diktatúra lebontása nem­csak politikai fordulatot je­lentett, hanem lehetőséget adott az erkölcsi megúju­lásra is. Ehhez jelentős mértékben járulhatnak hozzá az iskolafenntartó történelmi egyházak — mondta Szabad György, az Országgyűlés elnöke azon a tegnapi ökumeni­kus tanácskozáson, ame­lyet a római katolikus, a református, az evangéli­kus és a zsidó egyház ren­dezett a felekezeti oktatás társadalmi szerepéről. A maga nemében első ilyen jellegű rendezvényen az említett felekezetek veze­tői mellett részt vettek egyházi iskolák tanárai, valamint a szülők és a diá­kok képviselői is. A konfe­renciának a Parlament épü­lete adott helyet. MádI Ferenc művelődé­si és közoktatási miniszter felszólalásában kiemelte: az egyházi tanintézetek azonos elbírálás alá esnek az állami és az önkor­mányzati iskolákkal. A mi­niszter véleménye szerint alapvetően jól és pozití­van halad az egyházi ingat­lanok visszaadása, bár egyes esetekben hiányzik a türelem és a megértés. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón az egyhá­zi vezetők hangsúlyozták: az egyházak nem nosztal­giából szeretnének iskolá­kat fenntartani, hanem tár­sadalmi igényt elégítenek ki a lelkiismereti és vallász- szabadságról szóló tör­vény alapján, amely garan­tálja a szabad iskolaválasz­tást és a szabad iskolaala­pítást. Seregély István egri érsek, a Magyar Kato­likus Püspöki Kar elnöke hangsúlyozta: a különbö­ző felekezetek közötti ta­pasztalatcsere mellett az is célja volt a konferenciá­nak, hogy helyreigazítsák azokat a tévedéseket, ame­lyek a magyar társadalom­ban élnek az egyházi isko­lákkal kapcsolatban. Har­mati Béla evangélikus püs­pök megítélése szerint az egyházi ingatlanok vissza­adása folyamán nem jel­lemző az önkormányzatok és az egyházak szembenál­lása. Ugyanakkor vannak önkormányzatok, amelyek helytelenül nyúlnak ehhez a kérdéshez. Igaz, vannak olyan lelkészek is, akik nem állnak feladatuk ma­gaslatán — mondta a püs­pök. Hegedűs Loránd re­formátus püspök az egyhá­zi iskolák más felekezetek iránti nyitottságát emelte ki. Korzenszky Richard mi­niszteri biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig rendezetlen az egy­házi iskolák tanárainak jogállása. Mint mondta: a cél az, hogy a felekezeti is­kolák oktatóit ugyanolyan jogok illessék meg, mint az állami és önkormányza­ti iskolák pedagógusait. Jelentős béremelés az egészségügyben Kormányrendelet született, melynek értelmében 1994. január 1-jétól visszamenőleg 24 milliárd forintot fordí­tanak az egészségügyben, valamint a szociális ágazat­ban dolgozók béremelésére. Az összeget úgy osztják szét, hogy pótlékot állapítanak meg a járó- és fekvőbe­teg-szakellátásban a legnagyobb fizikai és pszichés meg­terheléssel járó munkakörökben dolgozók számára — tudtuk meg a Népjóléti Minisztérium sajtóosztályától. A pótlékok összege a követ­kezőképpen alakul: 8000 fo­rintos béremelést kapnak: a röntgenben, a laboratóriu­mokban, az intenzív terápi­ás osztályokon, a fertőző­osztályokon, a tüdőgondo­zóban, az elmeosztályon dolgozó orvosok és asszisz­tensek, a vérkészítmények előállítását végző orvosok és asszisztensek, a műtős szakasszisztensek, a bonco­lást végző orvosok és bonc­mesterek, valamint a teljes munkaidőben a szennyes ruha átvételével foglalko­zók. Legalább 4000 forintos béremelést, kapnak: a há­rom műszakban dolgozó ápolónők, az Országos Men­tőszolgálat kivonuló állomá­nya, a szülésznők és műtős- segédek. Legalább 2400 forintos béremelésben részesülnek a szakasszisztensek. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a helyi kollektív szerződésekben természete­sen az említetteknél maga­sabb munkahelyi pótlék is megállapítható. A béremeléshez szüksé­ges összegből 17 milliárd forint az egészségbiztosítás költségvetésében rendelke­zésre áll. A fennmaradó 5 milliárd forint kifizetésére pedig a kormány vállalt ga­ranciát, az ehhez szükséges törvénymódosítást elkészí­tette és benyújtja a parla­ment elé. A Népjóléti Minisztéri­um szeretné, ha az emelt bé­rek kifizetését az Egészség- biztosítási Pénztár április­ban megkezdené. Tanácskozás az ingatlanokról (Folytatás az 1■ oldalról) Egy középméretű város­ról, Kaposvárról, készült gazdasági látleleten tanul­mányozták a kitörési ponto­kat a Svájci Államszövet­ség a magyar piacgazdaság kialakítását támogató prog­ramja segítségével. A szeminárium részeként pénteken műhelynapra is sor kerül, amelyen azt vitat­ják meg az ingatlanokkal foglalkozó önkormányzati, pénzügyi szakemberek és tudományos kutatók: ho­gyan lehet az előadások so­rán megismerteket a min­dennapi gyakorlatba átültet­ni. (k. m.) Erdélyi 56-osok kitüntetése Meteorológiai világnap A Magyar Köztársaság El­nöke — a miniszterelnök előterjesztésére — az 1956-os forradalom és sza­badságharc idején a nem­zet szolgálatában és a haza szabadságának védel­mében szerzett érdemeik elismeréseként az 1956-os emlékérmet adományozta: Ambrus Miklósnak, Antal Sándornak, Bakó Ferenc­nek, Balogh Olga Jolán­nak, Bara Lajosnak, Ben- cze Gézának, Biczó János­nak, Bodis Paulnak, Both M. Károlynak, Daday Zsoltnak, Dobay Szilvesz­ternek, Dobos Bálintnak, Farkas Józsefnek, Filip Jó­zsefnek, Iamandi Emil­nek, Kacsó Tibornak, Ke­lemen Csongornak, Kimpi- án Györgynek, Laczkó Ár­pádnak, Lukács Gergely­nek, Nagy Benedeknek, Nagy Elemérnek, Nagy Lakatos Jánosnak, Dr. Né­met Zoltánnak, Orbán Etelkának, Orbán Péter­nek, Páll Lászlónak, Sala­mon Lászlónak, Salamon Zoltánnak, Sándor Balázs­nak, Székely Mihálynak, Vikárius Ferencnek. Az 1956-os emlékérmet posztumusz adományozta: Csíki Albertnek, Dobos Ágostonnak, Dobos Sán­dornak, Kelemen Imré­nek, Orbán Istvánnak, Pé­ter Á. Sándornak, Tamás Ignácnak, Török András­nak. Az emlékérmeket Göncz Árpád tegnap a Par­lament Vadásztermében nyújtotta át. Az átadáson jelen volt Boross Péter mi­niszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. (A kitüntettek üzenete a 16. oldalon olvasható) (Folytatás az 1. oldalról) Práger Tamás, a szolgálat főosztályvezetője előadásá­ban kitért a nemzetközi együttműködések fontosságá­ra, arra, hogy a meteorológiai és levegőkörnyezeti megfi­gyelések és megfigyelőrend­szerek világszinten lezajlott fejlődését, ha kicsit késleked­ve is, de követte a hazai fejlő­dés. Ezen megfigyelések je­lentősége a szolgálat 124 éves története során soha nem csökkent. A rendszervál­tást követően megtörtént az intézmény átszervezése — ami sok válságos percekkel járt ugyan együtt —, de vé­gül is, sikeresen lezajlott, azó­ta megnövekedett a munka hatékonysága. Dunay Sándor főtanácsos, agrometeorológiai szaktanács- adó az ünnepi rendezvényt megelőző sajtótjájékoztatón az időjárásról szólt: enyhe, csapadékos telünk volt, az át­lagosnál kevesebb gondot okozva a lakosságnak, a me­zőgazdaságnak. Éghajlatunk legfőbb jellemzője a változé­konyság, ami nemcsak idő­ben, de térben is megmutatko­zik: jelentős különbségek adódnaík az országrészek kö­zött. Idén viszonylag szeren­csésnek mondható az indulás — a téli félév csapadéka elég bőséges volt — s ez remény- teljessé teszi az ez évi ter­mést. Bár az öröm nem lehet teljes, az enyhe január, a ha­sonló február a talajfelszín alatti rétegekben igen jelen­tős párolgási vízveszteséget eredményezett. Éppen az a ré­teg száradt ki, ahová a tava­szi vetések kerülnek. Szeren­csére, ezt a helyzetet 10-20 milliméter csapadék kedvező­vé tudja tenni. Az ünnepségen néhányan miniszteri, valamint igazga­tói elismeréseket vehettek át eddigi munkájukért, a többi között Turáli Pál, a váci állo­más észlelője. ,: S7 j \ Csúcs László védelmében Szellemi szabadságharc folyik Közéleti személyiségeket, olvasóinkat kértük, hogy mondjanak véleményt Csúcs László és családja üldözte­téséről. A Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel fölruhá­zott alelnöke, felesége és gyermekei, valamint idős édes­apja védelmében folytatjuk a vélemények közlését. Felháborítónak tartom, hogy akadnak emberek, akik olyat művelnek, ami undorí­tó és megvetendő, vagyis amit Csúcs Lászlóval és csa­ládjával szemben művelnek. Varga Árpád (Budapest, Ónodi köz 3.) Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a Pest Megyei Hírlap Csúcs László mellé áll, hiszen magam is fölhá- borítónak tartom, amit Csúcs Lászlóval kapcsolat­ban egyesek merészelnek. Székely Lászlóné óvónő (Páty) 46 Magyarországon újra fel­ütötte fejét a fasizmus. Ezt a szót csak közkeletű jelen­téstartalma miatt írom le, hiszen a fasizmus és a mai magyarországi jelenség kö­zött a különbség tetemes; ami közös bennük, az a szervezett, hisztérikus em­berüldözés. Milliomos Go- ebbels-fiókák fenyegetik a Magyar Rádió alelnöké- nek és családjának az éle­tét: megannyi Magda Ma- rinko. A kormány ölbe tett kézzel nézi, tétlen hallgatá­sával ad biztatást. A ma­gyar üldözött vad lett saját hazájában, s ha puszta éle­tét menteni akarja, úgy ér­zi, meg kell tagadnia önma­gát. Határain túlról úgy árad a nemzetközi liberá­lis fenyegetés, mint szovjet tankcsordák 1956. novem­ber 4-én. A választás, mely most következik, már fo­gantatásában sem tiszta: idegen erőszak befolyásol­ja a puszta életét mentő magyart, hová tegye a ke­resztet, s hová ne. Osto­bák: nem veszik észre, hogy Csúcs Lászlót most emelik az emberi szenve­dés és helytállás utolérhe; tetlen magasságaiba. Ő most a csúcs, mely a vihar villámaitól szikrázik. Mi, akik sem miniszterek, sem parlamentibizottság- elnökök nem vagyunk, mellette állunk. S üzenünk neki két latin, s egy ma­gyar idézetet. „Alios iám vidi ventos.” (Láttam már más viharokat is.) „Semen est sanguis christiano- rum.” (A keresztyének vére mag.) S a magyar idé­zet Petőfitől való: „A Kárpátoktul le az Aldu- náig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar: Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a ma­gyar.” Sándor András 46 A Magyarok Nemzeti Szö­vetsége a leghatározottab­ban elítéli a halálos fenyege­tés kitermelőit. Egy demok­ratikus jogállamban az ilyen jelenségeket nyílt terrorcse­lekménynek minősíti szövet­ségünk, és egyben követel­jük, hogy az ilyen jelensé­gekkel szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel bűnüldöző szerveink. A bal­oldali fenyegetés ugyanis nemcsak Csúcs Lászlót és családját érte, hanem közve­tetten minden állampolgárt, aki ma nemzetben gondolko­dik és cselekszik. Móré Csa­ba József (Bp.) Igenis nyilatkozzon az egész ország minden jóaka- ratú embere és végre söpör­jük ki azokat, akik még min­dig ávéhások módjára cse­lekszenek. Csúcs László mellett vagyunk és minden­ben segíteni fogjuk azokat, akik védelmébe vették. És mint ahogy azt az ’56-osok írják, ha családját vagy őt va­lami éri, azt sokszorosan megtoroljuk. A magyar em­bert ne fenyegessék saját ha­zájában, és ne kényszerítsék az emigrálásnak még a gon­dolatára se. Kozma György- né (Dabas-Sári, Rózsa u. 7.) * ' Kürtjei hangzott ismét, most már ki tudja hányadik. Föl­rikoltó hangja sürgetően szól: eljött a harc, a szellemi sza­badságharc ideje! És ha továbbterjedvén valóságossá válik? Legyen bátorításunkra az üzenet, évezredek üzenete attól a kultúrnéptól, amelyik agyagtáblákba róva szaba­dulásának örömét, emléket állított hősének, GUDEÁ- NAK. „Nagy ő a tudásban, s nagy dolgot cselekszik városában mintha egy ember volnának, mozgósítást pa­rancsol Lagas követi szavát, mint gyermekek az anyjukét. Az enszihez, az Eninnut építőhöz, GUDEÁHOZ panaszt nem nyújt be senki. Az enszi a várost megtisztítja, tűzzel teszi tisztává; mocsok, utálat, tiltott dolog a városban meg nem marad­hatott. A tégla-forma szélére vésett jel, a téglabélyeg, mit tökéletesre készített a sólyom volt, királyának jelvénye: felragyogtatta, fénylő jelvénnyé tette, Napként tündökölt. Nappal nem fogyott el az áldozat, éjjel nem szakadt meg az ima, az igaz pásztort, GUDEÁT boldogság tölti el.” Szörényi Levente (Holnap folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom