Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-22 / 67. szám
M Tanácstalanság itt és ott Katasztrófa Bősnél Vasárnap kora este a bősi erőmű bal oldali zsilipkamrájában a kétszárnyas páncélkapu egyik szárnya — nem tudván ellenállni a ránehezedő víz nyomásának — összeroppant, és a hatalmas, ötszáz tonnás test kidőlt, s közben több darabra esett szét. Jozef Oblozinsky, a Július Binder vezette Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatóhelyettese a helyszínen találkozott néhány újságíróval. Az MTI tudósítójának kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a történtekre egyelőre nincs ésszerű magyarázat. Egyelőre csak feltételezésekre, így az anyag kifáradására, konstrukciós hibára, vagy hasonló okokra lehet hagyatkozni, de személy szerint ő az „esetleges szándékosságot sem zárja ki”. Ez utóbbiról azonban részletesen nem kívánt beszélni. A bősi erőmű objektumában két hajóátemelő zsilipkamra épült fel. Mindkettőt egyfajta hajóliftként kell elképzelni. A hajók mindkét irányban ezekbe a zsilipkamrákba úsznak be, ahol a kamra lezárása után a vízszint 20-25 méternyi megemelésével vagy apasz- tásával kerülnek a Dunával azonos magasságú alsó, vagy a duzzasztott hajócsatorna felső vízszintjével azonos magasságba. Vasárnap este a bal oldali kamrába egy kilenc uszályt vontató hajó állt be. Ezek gyakorlatilag teljesen elfoglalták a 270 méter hosszú, 35 méter széles kamra vízfelületét. A lefelé tartó hajóvonta rögzítése után á vízzel feltöltött zsilipkamra alsó kapujának bal oldali szárnya váratlanul kiszakadt, s olyan nagy mennyiségű víz zúdult ki hirtelen a kamrából, hogy az erőmű vezérlőtornya alatt igen rövid idő alatt négy méterrel megemelkedett a víz szintje(Tudósítónk jelentése a 3. oldalon olvasható) Kereszténydemokrata remények Üdvözlő' távirat Boross Péter miniszterelnök üdvöző táviratot küldött Jozef Moravcik újonnan, kinevezett szlovák kormányfőnek. A táviratban Boross Péter jókívánságait fejezte ki, és örömének adott hangot a kormányfőnek a magyar— szlovák kapcsolatok rendezésének gyorsításával foglalkozó nyilatkozata miatt. Szoborgyalázók Mindössze két napig állt sértetlenül Szolnok új Kos- suth-szobra a városközpontban. Egy állampolgár tudatta vasárnap este a rendőrséggel: Kő Pál Mun- kácsy-díjas szobrászművész az elmúlt pénteken felavatott Kossuth-szobrá- nak kardjából ismeretlen tettes letört egy 50 centi- méteres darabot. A megyei rendőr-főkapitányságon az MTI tudósítójának elmondták, hogy a politikai indítékot kizárják, balesetet, vagy szándékos rongálást gyanítanak a tett mögött. A letört karddarabot az elkövető'a helyszínen hagyta, akinek kilétét most a szolnoki rendőrkapitányság igyekszik kideríteni. A kár értékét egyelőre nem tudták megállapítani. Vitafórumot tartottak tegnap este a KDNP országos központjában. Szil- vásy László, a párt Csong- rád megyei szervezetének elnöke kijelentette: — Amíg négy évvel ezelőtt mindössze 120 tagja volt a 450 ezer lakosú megyében a pártnak, addig mára ez a szám megtízszereződött. Fontos eredmény az is, hogy az 59 Csongrád megyei településből már 39-ben van kereszténydemokrata párt- szervezet — mondta. Ghiczy Tibor, a KDNP Vas megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, hogy a falvakban, a kisvárosokban igen népes szimpatizáns tábora van a pártnak, a nagyobb településeken viszont korántsem rózsás ebből a szempontból a helyzet. — Az egyházak erőteljes támogatása rendkívül fontos a KDNP számára, ennek birtokában a nagyvárosokban is jó eséllyel indulhat a választásokon — jelentette ki. (r. z.) Az élet vize, ha tiszta... Újabb kihívások előtt Ma van a víz világnapja, amit hazánkban idén ünnepeltünk meg először. írásunk a 3. oldalon olvasható Vimola Károly felvétele A KDNP ceglédi fórumának vendége volt Szörényi Levente — az eseményről lapunkban már beszámoltunk —, aki a minap vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. Ebből az alkalomból beszélgettünk a kitüntetettel arról, hogy ez alkalomból végiggondolta-e, milyen messzire jutott el, s mi dolga van még? — Az ember folyamatosan éli az életét — kezdte Szörényi Levente. — Jóllehet vannak benne szakaszok, bizonyos — vagy látszólagos — lezárások. Én hiszek abban, hogy mindenkinek megadatik valamennyi, s többé-kevésbé életének derekán megérzi, mennyi dolga van még. S ha történetesen úgy érzi, már lényegében befejezte, akkor elkezd mással foglalkozni. (Folytatás a 7. oldalon) Elórét kiabál, hátraarccal Hát élünk és jól vagyunk, kell ennél több? — óhatatlanul ez jut az ember eszébe, amikor elolvassa az MSZMP titkárának magvas gondolatözönét a Pesti Hírlap tegnapi interjújában. Az elvtárs, ki ma is buszként vallja, hogy ő nem kényszerből lépett be annak idején az MSZMP-be, hanem meggyőződésből, természetesen sértett, ám nagyon öntudatos. És mellékesen, de nem lényegtelenül: főállásban vállalkozó. Ám lényegét tekintve a Magyar Szocialista Munkáspárt titkára. Lényeges a mozaikszó feloldása, hiszen az MSZMP nem keverendő össze a Thürmer féle ún. Munkáspárttal, mert attól még balrább tart. Ki gondolta volna, még tőle is van balra? A történelemmegerőszakolók azonban minden képzeletet felülmúlóan képesek amő- báskodni. Tessék csak figyelni: „Mi egy marxista-leninista alapokon álló pártnak valljuk magunkat. ...Törekvéseinkkel mindenképpen a jövőt szeretnénk szolgálni, a magunk jelenlegi szerény eszközeivel. ...Ügy érezzük, hogy mindazokat a százezreket, akik ebben az országban a haladást szolgálták egész életükben, mélységesen sérti, hogy olyan népcsoporttal, vagy eszmével azonosítják őket, amely egyértelműen a fizikai megsemmisítést tartotta elsődleges feladatának.” Az elvtárs arról beszél, hogy született egy olyan törvény, amely a diktatúrák jelképeinek közösségben való használatát betiltja. Ezért az idézett mondatért már érdemes megállni és visszakérdezni. Milyen haladás az, amely csak hátrafelé ismeri az irányt, bár előrét kiabál? Milyen népcsoportra gondol az elvtárs-vállalkozó-titkár-úr(?). Jó lenne, ha nevesí- tené esetleg. Furcsa ez a lebegtetés előttünk, akik minden nációval együtt, békében, de magyar Magyarországon szeretnénk végre élni. Ehhez van annyi jogunk, mint bárki másnak. A vállalkozó úr-elvtársnak is, hogy elmondja a véleményét. Amit nem mondhatott el — nyilvánosan — akkor, amikor, annak idején „kényszer nélküP’belépett a nagybetűs pártba. Abba az egyetlenbe. Amely eltiporta a többpártrendszert, s amelynek utódja ugyancsak tagadta a többpártrendszer létezésének még a jogát is. De amely kommunista párt nem százezreket — milliókat küldött a halálba. Az ő láthatatlan, s néha már látható sírjuk figyelmeztet: ne sodorják az embereket semmiféle folyamatok a baloldal felé, mert az csak pusztulást hozott s hoz a világra. A vállalkozó fogalmazott így: a baloldal felé sodorják az embereket az európai, valamint a világgazdasági események. Végképp leleplezte önmagát. Remélhetünk az emberektől annyi bölcsességet, ne hagyják magukat sodortatni — a kommunisták kénye-kedve szerint. Banos János Másfél milliárdos balhé Hamisítók, szélhámosok Az évszázad bűnügyeként emlegetik a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi alosztályán azt az ügyet, melyben az Interpolál közösen nyomoznak. Bevezetőben annyit, hogy másfél milliárd forint értékű hamis váltóról van szó, melyet öt darab — egyenként 5 millió márkás — címletben óhajtottak brókercégek közvetítésével francia és angol bankoknál beváltani. Az ügylet nem sikerült. Figyelemreméltó azonban, hogy egyes hazai pénzintézetek ebben a témakörben megtéveszthetek. A hazai gazdasági életben a II. világháborút követően nem szerepelt a váltó, s akik ezt megelőzően foglalkoztak vele, ma már, ha élnek is, nem aktívak. Más kérdés, hogy miután ez a fizetési eszköz újra létezik, ismerni kellene mindenkinek, aki pénzzel foglalkozik, hiszen a tét óriási. A váltóra vonatkozóan nagyon szigorú, törvényben szabályozott alaki és tartalmi követelmények érvényesek. (Folytatás a 16. oldalon) Fenyegetik Csúcs László családját (Felhívásunk a 2. és a 3. oldalon)