Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-19 / 65. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. MÁRCIUS 19., SZOMBAT 9 Szükségünk van Istenre! Várjuk, valamennyien nagyon várjuk mindig a szerda délutánt. Lévén, hogy a mi zilahi református templomunkban rendre-ekkor kerül sorra az ifjúsági bibliaóra. Átlépve a szentegyház küszöbéi, mindent odakint hagyunk, csupán a gyermeki alázat marad szívünkben. Hiszen oly nagy örömmel és lelki békességgel veszünk részt ezeken a csodálatos találkozókon a mi szerető' 'Mennyei Atyánkkal! Legutóbb Rékával indultam el a Sionnak hegye felé. Az úton apránként csatlakoztak hozzánk osztálytársaink is. A templom bejáratánál már mindannyian együtt voltunk, s egyszerre foglaltuk el a helyünket is. Ekkor még szinte üresnek tűnt a kisterem, ám néhány perc elteltével már egyetlen ülőhely sem akadt benne. De nem ám, hiszen ezúttal is oly sok fiatal arc, csillogó szem, Igére szomjas szív zarándokolt el a Teremtőhöz. Dombon trónoló templomunk — Erdély egyik legimpozánsabb méretű, kálvinista szentegyháza —hófehér falai jóságot, szelídséget, tisztaságot sugároztak, miközben kedvesen in- vitálgattak bennünket is: „Gyertek ti is, legyetek ilyen tiszták és fehérek! ” Fölcsendült az ének. Magam is meghatottan figyeltem a csodát: ezek a fiatal lelkek mily átszellemülten, megtisztultan és áhitatosan éneklik a gyönyörű dallamot. A szívek keserűsége a csillogó szemek könnyeivel együtt gördült le az átszellemült arckon. Igen: egyre nagyobb szükségünk van Istenre! Egy emberként hallgattuk és hallgatjuk a Teremtő hívó szavát, miközben fájdalmat kavart bennünk a felismerés: ,,... én nem így tettem, mi nem így cselekedtünk..." Szeretettel, ígérettel eltelve, megerősödött és letisztult hittel hagytuk el templomunkat ezúttal is, ahonnét ama szent elhatározással vittük magunkkal Mennyei Atyánk léleknemesítő Igéjét, hogy ezentúl sokkal jobbak, emberszeretőbbek és béketűrőbbek legyünk. Mert hiszen, mielőbb ki kell vetnünk szívünkből mindennemű gyűlölködést és széthúzást, majd pedig „felövezvén elménknek derekát”, el kell indulnunk azon az úton, mely a Mindenhatóhoz vezet... Igen, most már mindenkit sokkal jobban szeretni fogunk! Mennyei Atyánk lélekerősítő tanítása keresztül- kasul átjárta szívünk minden zegét és zugát, melyben „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három: ezek között pedig a legnagyobb a szeretet.” (I. Kor. 13,13.) Fóris Erzsébet Zsófia Mért fáj neked az égó' élet? Beszélgetés Bodosi Mihály professzorral A szenvedés: fájdalom. Enél- kül nincs születés és nincs halál, de ami a kettő között van: maga az élet sem felhőtlen harmóniában telik el. A törvényszerű szenvedést még csak-csak elfogadja az ember, de a kivédhető gyötrelmek miatt lázadozik. S hogy ki, miként bírja elviselni a fájdalmat, kin hogyan segíthet az orvos, az függ a beteg személyiségétől — és, amiről eddig kevés szó esett: vallása tanításaitól is. Ezekről a kérdésekről beszélgettem dr. Bodosi Mihály idegsebész profesz- szorral. — A szenvedés, a fájdalom és a betegség rokonfogalmak. Az orvos mindennapjai ebben a szomorú légkörben telnek, s az emberi kínok megszüntetéséért folytatott állandó küzdelemben. Az. on’os gyógyít vagy fájdalmat szüntet? — Hippokratész mondta az orvosi szakmáról: „Általánosságban az a célja, hogy megszüntesse a betegségekkel járó fájdalmakat, és csökkentse a bajok erejét...” — Egyáltalán, mi az, hogy fájdalom ? — Úgy tartják, hogy a két legalapvetőbb emberi jellemző a fájdalom és a nevetés. Az, amit fájdalomként érzékelünk, nem más, mint valamilyen fájdalmas ingerre jelentkező reflexválasz. — Gondolom, nem mellékes a beteg karaktere, lelkiállapota sem a fájdalom értékelése szempontjából. Vajon a szociális helyzet is befolyásolja ezt a szubjektív érzést? Lehetséges, hogy az anyagi gondoktól meggyötört embernek „jobban fáj” egy fej görcs, mint a kiegyensúlyozottabb körülmények között élőnek? ‘— A fájdalom megítélésekor a szociális helyzetet is figyelembe vesszük, de ugyanúgy az illető vallásosságát is. Jómagam akkor figyeltem föl ennek a kérdésnek a jelentőségére, amikor angol nyelvű hallgatóknak tartottam előadást a fájdalomkezeiéiről. Akkor jöttem rá, hogy milyen eltérő a más-más vallási környezetben felnőtt külföldi diákok hozzáállása ehhez a témához.-—Az ön tapasztalatai szemű, mondjuk, a katolikus vagy a protestáns betegek a béketűrőbbek? — A katolikus embert vallása bölcs türelemre inti, a hívő lélek könnyebben elviseli a fájdalmat, az eredendő bűn miatti szenvedést, mint a protestáns. A reformvallások hívei mielőbb szeretnének tiszta lappal mindent újrakezdeni. (chikán) A gyáli katolikus egyház rövid története Közös cél közösséget érlel Gyál legszebb és legérdekesebb látnivalóinak egyike a Szent István utcai római katolikus templom, mely mint egy győzelmet hirdető ujj mutat az égre. A mai különleges építmény létrejöttének hosszú története van. A gyáli római katolikus templomot nagyrészt a hívek építették társadalmi munkában Vimola Károly felvétele A XIV. században már állt itt templom, melyet Szent Györgyről neveztek el, de ennek mára már sajnos csak papíron van nyoma. Pusztulása után a gyáli hívőknek a helyi Jálics-kápolna és több iskola szolgált miséző helyül hosszú éveken keresztül. A mostani templom elődjét Szilvási Sándor 1948-ban vásárolta meg kocsma-táncteremként. Ez a helyiség — kissé átalakítva — volt a katolikus templom az elkövetkező 35 éven át. Ő kezdte meg az anyakönyvezést a faluban, s tartotta a különféle szertartásokat. Nevéhez fűződik a História Domus (az egyház története). A plébános szívesen köszöntötte az ország minden tájáról ide- települőket, Gyál lakossága pedig hamarosan négyszeresére nőtt. 1975-ben került a faluba Nagy Árpád plébános, aki elsőként kezdeményezte a templom újjáépítését. Az egész modem épület az ő sajátos gondolkodásából fakadt. Az építkezés Perczel Dénes tervei szerint haladt. Miközben a templom és a plébánia köré-fölé építették az új épületet, kihúzták alóla a régit. Áz épületegyüttes éppúgy szolgálja az istentiszteletet, mint az emberi szeretet céljait. Nagy Áipád eme gondolkodásmódja nyilvánul meg a Teológia folyóiratban megjelent Meditáció az ember védelmében című írásából is: „Bocsásd meg, Uram, amikor nem hisszük el titkodat, hogy az ember akkor lesz igazán önmagáé, ha egészen a tied lesz. ” A gyönyörű, modem templomot javarészt a hívek építették társadalmi munkában. Az építkezésből minden korosztály kivette a részét (hetven nagymama százezer téglát pucolt meg!). Sókan 2Q0 napot is dolgoztak, de olyan is akadt, aki szabadságot vett ki, vagy éjszaka dolgozott. Adományaikkal is segítették a hívek haladását, hiszen a teljes beruházás 50 százalékát saját erejükből állták a gyáliak. 1983. augusztus 20-án — István király szentté avatásának 900. évfordulóján — szentelték fel a kész templomot. Ennek emlékét a Szent István Országtabló őrzi az épületben. A legnagyobb eredmény mégis az volt, hogy a közös cél nagyszerű közösségbe érlelte a híveket. Sajnos azonban ez a gyors munkatempó Nagy Árpád életét követelte, infarktust kapott. A következő időszakban két lelkipásztor követte egymást a faluban. Az első elkezdte a fel- sőpakonyi templom építését, de ennek befejezése és a gyáli egyházközség vezetése az addig Vecsésen plébánoskodó Hefler Gáborra maradt. (A ve- csésiek nagy bánatára!) — A hely szelleme, vagyis a ház megépítésének módja késztet a közösség szolgálatára — mondta Gábor atya, majd így folytatta: — Volt itt már halotti tor, keresztelői vendéglátás, farsangi bál, ahol jómagam is jelmezt öltöttem, volt ifjúsági mulatság, s legutóbb neokatekumenális (újraélt felnőtt) keresztség. Ezek az összejövetelek kovácsolják közösségbe az embereket. — Szándékomban áll megírni a gyáli katolikus egyház történetét, melyhez az anyagot már össze is gyűjtöttem. Remélem ezzel a kis ismertetéssel is felkeltettem többek érdeklődését, esetleg biztatását, hogy készüljön el a mű — fejezte be a beszélgetést Hefler Gábor plébános. Ezután végigvezetett a páratlan szépségű templomon. Az égre nyíló ablakok és a hatalmas üvegajtók miatt fényesség tölti be a termet. A padok három oldalról veszik körül az oltárt, mely mögött Krisztus szobra nem keresztre feszítve látható, hanem karjait hívogatva tárja ki a belépő felé. Mögötte fehér kereszt feszül, mint gyolcslepel. Az Országtabló, a jobb oldali falat szinte teljesen betölti, de talán még enné! is szebb a keresztelő szentély, amely üde zöld növényeivel bibliai tájakat idéz elő. A plébánia is szokatlanul nagy, mintegy 14 helyiségből áll. Vendégszobák, társalgók, pipázó (!) és egy igen jól felszerelt könyvtár várja a híveket. A tervezők és az alkotók egykor azt remélték, hogy valamikor itt majd zajlik a hitélet. Ha most olvasnák e cikket, megnyugtatnám őket: most zajlik, s amíg Hefler Gábor plébánoskodik e házban, addig bizonyára így is lesz. Simon Andrea Ortodox istentisztelet a televízióban Ortodox istentiszteletet közvetít holnap 11.00 órától a televízió felvételről. Az esemény egyedülállónak mondható a hazai televíziózás történetében. A közelmúltban március 6-án a budapesti Petőfi téri Nagyboldogasszony Ortodox Templomban, Őszentsége //. Alekszij Moszkva és egész Oroszország patriarchája, Kirill Szmolenszki és kalinying- rádi metropolita a magyarországi ortodox papság segédletével mutatta be az ünnepi liturgiát. A legnagyobb ortodox egyház feje II. Alekszij celebrálta liturgia a televízió jóvoltából, immáron nemcsak az ortodox hívők számára, hanem a Krisztust követők millióinak nyújthat felemelő érzést! Magának az ortodox istentiszteletnek az ősi bizánci pompájával történő megörökítését a képernyőn... Hiszen Pás kai László bíboros, prímás Esztergom—Budapest érseke hangsúlyozta — „A római katolikus egyház elkötelezte magát az öku- menizmus mellett.” Várszegi Asztrik főapát-püspök a patri- archát Pannonhalmái? köszöntve így fogalmazott — „A Krisztust követők egysége még fontosabb, mint valaha.” Az egyórás időtartamú tévéfelvételen megcsodálható a pesti görögkeleti templom is, amely Jung József tervei szerint épült 1791—1801 között az egykori Alsó Du- nasoron. Homlokzati részét 1872—73-ban Ybl Miklós átalakította, a két toronyra, karcsú sisakokat épített. A második világégést követően már csupán az egyik to- rorysisak díszíti a templomot... A templom belső terének faragványait s az iko- nosZtaziont Jankovits Miklós szerémségi faszobrász készítette. A falfestmények A. Kochmeister bécsi művész munkái. * (bozó) Ortodox templom a budapesti Petőfi téren
