Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-18 / 64. szám
is PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 18., PÉNTEK 5 Budapest északi kapuja lesz Uj feladatokon, új módszerekkel dolgoznak a statisztikusok (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi tájékoztatón hat darab lehetséges kivitelezés^tervet mutattak be. Sztojanovits Iván, a KHVM közlekedési helyettes államtitkára a híd kivitelezésének várható költségeiről, az erre igénybe vehető világbanki kölcsönről és az építkezés munkahelyteremtő jelentőségéről beszélt. Hunyadi Mátyás kérdésünkre elmondta, hogy szerinte lényegesen olcsóbb, ha egy ütemben valósul meg a híd, mivel így megtakarítható a gépek felvonulási költsége és a munka újbóli elkezdéséhez szükséges pénz. A jelen számítások szerint az első és a második ütem esetenként 8 milliárd, a teljes kivitelezés 11 milliárd forintba kerül. A tervezők és az illetékes szervek kérik a lakosságot, hogy a kidolgozott hídvázla- tokról alkossanak véleményt. A vázlatokat március 24-éig lehet megtekinteni az UNI- TEF Mérnöki Iroda székházában (Bp. XI. kér., Bomemisz- sza tér 12.), illetve az Autópálya-igazgatóságon (Bp. II. kér., Fényes Elek utca 7—11.). Szűcs László B. A hatos számú híd vázlata már a XXI. századot jelzi Lejár az adóbevallás határideje Keddtől késedelmi pótlék Március 21-én éjfélig lehet benyújtani a személyijövede- lemadó-bevallást. Magas Árpád, az APEH Pest Megyei Igazgatóságának ügyfélszolgálati és áfa-visszatérítési osztályának vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy ez a dátum egyúttal az adó befizetésének határideje is. Aki ezt követően törleszti adótartozását, az késedelmi pótlékot fizet. Természetesen a bevallást postán fel lehet adni, csupán ezért nem érdemes felkeresni az ügyfélszolgálati irodát. Az osztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az adóbevallás csak akkor feldolgozható, ha azon a személyi azonosító szám (általában a személyi szám) és az aláírás rajta van. Gyakran előfordul, hogy egyesek a munkáltató adószámát írják be azonosító számnak, de ezekben az esetekben a számítógép azonnal jelzi, hogy hibás a kód. Magas Árpád szerint valószínűleg azért töltik ki sokan rosz- szul ezt a rubrikát, mert nem tudják, hogy az APEH-nak felhatalmazása a személyi számot kérni. A bevallás előlapján jelölni kell, ha valakinek adóvisz- szatérítés jár, mert ezek feldolgozása elsőbbséget élvez. Aki tavaly adott be bevallást, de időközben elköltözött, be kell fáradnia az ügyfélszolgálati irodába nyomtatványért, mivel azt számára a régi lakásába küldték ki. Megtudtuk, hogy aki 1993-ban akár egyetlen napig is nyugdíjas volt, megilleti a nyugdíjkedvezmény abban az esetben is, ha pénzt még nem kapott. Aki ezt a kedvezményt igénybe veszi, egy nullát kell írnia a nyugdíjrovatba. Ha valaki ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakás célú felhasználására vesz igénybe kedvezményt, akkor az A jelű mellékletet kell kitöltenie, amennyiben befektetési kedvezményt vesz igénybe, akkor a C jelű mellékletet kell kitöltenie. Aki ezt nem teszi meg, nem jogosult a kedvezmény igénybevételére. Magas Árpád elmondta, aki rájön, hogy nem jól töltötte ki az adóbevallást, a 35-ös számú önrevíziós nyomtatványon ki tudja javítani a hibát anélkül, hogy ezért bírságot kellene fizetnie. Öt éven belül élhet ezzel a jogával mindenki, akit még nem ellenőriztek. A beérkezéstől számított harminc napon belül kapja meg mindenki az adóvisszatérítést, de csak abban az esetben, ha hibátlan bevallást nyújtott be. Amennyiben akármilyen javítás miatt az állampolgárt a hivatal behívja, ettől az időponttól kezdve számít a visszatérítési kötelezettség. Aki visszautalást kér, feltétlenül jelölje a nyomtatványon, milyen címre kéri a pénzt. Az APEH Pest Megyei Igazgatóságán az elkövetkezendő napokban sem kell túl nagy sorban állásra számítani. Az adóbevallások átvétele folyamatos, és ha sokan jönnek, a munkaerő átcsoportosításával igyekeznek megoldani az ügyfelek gyors kiszolgálását. H. Cs. Közös érdek az adatszolgáltatás Beszélgetés a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának vezetőjével Egy bejáratott piacgazdaságban minden vállalkozó tudja, hogy a statisztikai célú adatnyilvántartás — túl azon, hogy a törvényben is megszabott kötelessége — személyes érdeke: ez a tevékenysége ugyanis közvetlenül szolgálja a kormány, a jogalkotók munkáját, illetve éppen ekképpen segíti elő a lakosság széles körű éredekeinek a szabályokban, a rendeletekben való megjelenését. A statisztikai hivatal tartalmi, munkamódszerbeni változásait, a hangsúlyok eltolódását, melyet a demokratikus politikai rendszerváltozás nyomán alakuló piaci mechanizmusok hívtak életre — a fenti szavakkal összegezte Kovács Tibor, a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és a Pest Megyei Igazgatóságának vezetője. — Egykoron megyei igazgatóságok és az önálló Fővárosi Igazgatóság alkották a Statisztikai Hivatal területi-szerkezeti felépítését. Ésszerűsítési megfontolásokból — immár csaknem két évvel ezelőtt — elnökünk úgy döntött, hogy a fővárosban székelő igazgatóságot összevonja a Pest megyei szervvel. Ettől lett ez a „szép” hosszú nevünk... Természetesen a dolog lényege nem az elnevezés megváltozásában van: mögötte egy másfajta munka- szervezés, az új adatfeldolgozási módszerek, sőt eddig nem alkalmazott témacsoportosítás is található. Újdonság a csó'dstatisztika Még egy gondolatot megemlítenék, mely a nevünkben is olvasható kettősségre utal. Azzal, hogy mi egyszerre vagyunk budapesti és Pest megyei hivatal, egyrészről megjelentetünk kü- lön-külön értékelhető kiadványokat is, másrészről adatnyilvántartásunk, illetve az erre épülő statisztikai kimutatásainkban ugyanúgy megtalálhatók a fővárosra és az azt körülvevő agglomerációra vonatkozó közös tudnivalók. — Hogyan illeszkedik e változáshoz az alakuló piac- gazdaságot tükröző' másfajta adatnyilvántartás? — Valóban, a nevünk megváltozása, s némi szervezeti átalakulás mellett a fő hangsúly a munkánk tartalmi részének a korszerűsítésére esett. Új témák kerültek vizsgálataink közé, s a technikai fejlődés révén új módszereket is elkezdtünk alkalmazni a statisztikai kimutatások feldolgozásában. Előbbiekhez említem, hogy például a civil szervezetek ügyei, vagy a csődstatisztika, de akár a kisszervezetekkel kapcsolatos adatnyilvántartás is csak az utóbbi években kerültek munkánk közé. Ugyancsak tovább kellett fejlesztenünk az úgynevezett reprezentációs mintavételt, mint feldolgozási módszert, mellyel a fővárosban, illetve az azt körülvevő megyei részeken végzünk adatgyűjtést. Természetesen ehhez más, sokkal korszerűbb géprendszerre is szükségünk volt. Az ez irányú fejlesztés 1993. május-júniusában fejeződött be. Csupán a méretek érzékeltetéséül mondom, hogy a most leálló feldolgozó rendszerünkhöz képest ez az új öt-hatszoros kapacitásra képes. Erre e központi számítógépre munkatársaink asztalain jelenleg is már 95 komputer van rákapcsolva. A gépeken túl programrendszerek kifejlesztése várat még magára, s ehhez hasonlóan szükség- szerű a munkatársaink szakmai továbbképzése is. — Mennyiben társul ehhez egy közlékenyebb, part- neribb adatszolgáltató magatartás a hazai vállalkozók, illetve a lakosság részéről? — Az alapelvekről törvény határozott; minden jogi személy számára kötelező az adatszolgáltatás. Ehhez hozzáteszem: a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a vállalkozói szféra tudja, hogy személyes érdeke az együttműködés a statisztikai kimutatások készítőivel, mivel ez közvetve szolgálja az ő érdekeit. Azzal ugyanis, hogy a lehetőségekhez képest teljes az adatnyilvántartás, mérhetően könnyebbé válik a jogalkotóknak — éppen az adatok közlőinek érdekében végzett — munkája. Ezt a szemléletet még tanulnunk kell. Az egyik legnagyobb gondunk az átalakulás útvesztőiben, az egyik napról a másikra alakuló s megszűnő vállalkozások regisztrálása. Nehéz elérni azt, hogy azok az egyéni jogi személyek, akik valamilyen oknál fogva megszüntetik tevékenységüket, értesítsenek bennünket erről a változásról. Ugyancsak nehéz követnünk a földtulajdon-változás, a magánosítás, a kárpótlás következtében tulajdonhoz, illetve vállalkozáshoz jutottak adatait. Gazdaságszerkezeti összeírás Biztató azonban az, hogy a kormány 1994-re adott nekünk (illetve a Földművelésügyi Minisztériummal közösen kaptunk) egy olyan összeget, amellyel októberben elvégezhetjük a teljes körű mezőgazdaság szerkezeti összeírását. A fő célunk ezzel az adatgyűjtéssel, hogy feltérképezhessük, hány gazdálkodó van ma Magyarországon, s mekkorák ezek az önálló gazdaságok. — Az eddigieket hallgatva az a megnyugtató érzés tölt el, mely szerint végrevalahára hiteles, valóságos, s nem ferdített, manipulációra alkalmas statisztikai adatgyűjtés, s feldolgozás folyik hazánkban... — Nézze, ami az eddigi munkánkat illeti, mi tisztának érezzük magunkat. Talán azok nevezhetők csak fekete foltoknak életünkben, amikor — felsőbb utasításra — egyes adatokat nem hozhattunk nyilvánosságra. Csak egy példát említek: nehéz egy laikusnak ma elhinni, de már sok-sok évvel korábban is volt létminimum-számításunk, amit sohasem hozhattunk nyilvánosságra. Európai normák szerint Ami valóban lényeges változás volt a hivatal életében, hogy három évvel ezelőtt meghirdettük — sőt a parlament által elfogadott új statisztikai törvényben jogilag is szabályozták ezt a honatyák — a tájékoztatás teljes nyilvánosságát, s egyidejűségét. Mindent megmondunk tehát, s minden adatot, új kimutatást egyidejűleg hozunk a nyilvánosság tudtára. Természetesen ez a jogszabály alapelvként szolgált ahhoz, hogy az európai szakmai fórumokon is elfogadják adatainkat, s elismerjék módszereinket. Ugyancsak ez a nyitottság szolgált alapul ahhoz, hogy a kontinens módszertani egyeztetésébe bekapcsolódhattunk, illetve, hogy az ottani eljárásokat át tudjuk venni, s azokat be tudjuk építeni a hazai adatfeldolgozási rendszerünkbe. Nem utolsósorban az Európai Közösséghez való csatlakozás feltétele is, hogy Magyarország teljeskörűen egyeztesse adatnyilvántartási-szolgálta- tási módszereit, nómenklatúráját. Mallár Éva Választókerület Települések száma 1993. I. 1. Lakónépesség száma, fő 1990. I. 1. 18 évesnél fiatalabb Ebből: 18—59 éves 60 éves és idősebb 1. számú 31 50 236 12 154 27 823 10 259 2. számú 3 49 852 13 347 28 161 8 344 3. számú 7 51 276 13 836 29 689 7 751 4. számú 6 71 382 18 205 41 625 11 552 5. számú 17 49 943 12 165 27 983 9 795 6. számú 18 67 547 16 757 37 778 13012 7. számú 7 69 660 17 290 39 702 12 668 8. számú 3 63 619 17 565 37 156 8 898 9. számú 9 51 494 13 256 29 820 8418 10. számú 14 57 211 15 012 32 856 9 343 11. számú 13 56 726 14 760 32 507 9 459 12. számú 6 62 087 16 045 36 411 9 631 13. számú 18 68 952 17 558 39 595 11 799 14. számú 15 61 316 16 032 34 772 10512 15. számú 8 64 256 16 453 35 407 12 396 16. számú 7 54 192 14 572 28 985 10 635 Pest megye összesen 182 949 749 245 007 540 270 164 472 A hivatal munkatársai folyamatosan tájékoztatnak a megye 16 választókörzetének fóíbb ismérveiből: ezeket a táblázatokat lapunk szolgáltatásoldalán közöljük
