Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-18 / 64. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁRCIUS 18.. PENTEK Európa Parlament Tagfelvételi haladék Az Európa Parlament a hónap végéig adott haladékot az Euró­pai Unió vezetőinek, hogy vég­leges formában a strasbourgi képviselő-testület elé terjesz- szék az Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország tagfel­vételével kapcsolatos dokumen­tumok véglegesített változatát. A közvetlenül választott „eu- rohonatyák” testületének egyik ritka privilégiuma, hogy új tag­felvétel esetén gyakorlatilag vé­tójoggal rendelkezik, s ennyi­ből a csatlakozási dossziék rati­fikációs vitája — jogi oldalról legalábbis — nem csupán for­malitás. Az idő viszont sürget, mivél a strasbourgi parlament mandátuma május közepén le­jár, és a júniusi „európai válasz­tások” nyomán fölálló új testü­let csupán ősszel kezdi meg munkáját. Egon Klepsch parlamenti el­nök, valamint a testületben je­len lévő politikai frakciók veze­tői a Norvégiával tető alá ho­zott csatlakozási megállapodás után egyeztető megbeszélést folytattak, és ezt követően érte­sítették az EU féléves elnöksé­gét, valamint az EK Bizottsá­got: amennyiben március végé­ig a honatyák azstalára kerül minden szükséges dokumen­tum, úgy még van esély az eljá­rás májusi befejezésére. A változatlan ősforrás Isten Pieronek püspök a lengyel alkotmányról A katolikus egyház nem kí­vánja, hogy Lengyelország egyházi állam legyen, de nem fogad el olyan alkot­mányt. amely megnehezítené a hit megváltását, és kitiltaná a szentségeket a közéletből — jelentette ki Tadeusz Pie­ronek püspök, a lengyel püs­pöki kar főtitkára. Mint a PAP lengyel hírügy­nökség beszámolt róla, egy értelmiségi klubban fejtette ki a püspök, hogy egyes erők folytatni próbálják az ateista állam építését, és marxista ér­telmet próbálnak adni a sza­badság és a tolerancia fogal­mának, a magánéletre korlá­tozva a vallásszabadságot. — A törvényhozásnak számol­nia kell a jog változatlan ős­forrásával, Istennel — hang­súlyozta a püspök. Mint mon­dotta, az isteni törvény tiltja az ölést, ezért a katolikusok egyik legfontosabb elvárása az alkotmánnyal szemben az élet védelme a fogantatástól a természetes halálig. A különböző lapokban különböző terjedelemben és különböző hang- szerelésben jelennek meg írások azzal a hírrel kapcsolatban, hogy a Legfelsőbb Bíróság öttagú taná­csa megtárgyalta e hó elején Szombathelyi Ferenc volt vezérka­ri főnök felmentésére vonatkozó ügyészi indítványt. Tegnapi hír: a Legfelsőbb’Bíróság felmentette a háborús bűntett miatt emelt vád alól. Ki volt ez a Szombathelyi Fe­renc, mit is csinált, és mit csinált vele a magyar, illetve a jugoszláv igazságszolgáltatás? Szombathelyi Ferenc (1887—1946) egy Knauz nevű sváb cipész fia volt, aki eredeti nevét édesanyja nevére cserélte. A tehetséges fiú szép katonai karriert futott be. A monarchia összeomlásakor már - vezérkari százados. De nemcsak kiváló katona, művelt ember is. A németen kívül tökéletesen beszélt franciául, s szerette és ismerte az iro­dalmat is. Nem véletlen hát, hogy 1942-ben a híres lillafü­redi írótalálkozón beszédet tartott. De még jellemzőbb rá egy szüneti megjegyzése. Az újvidéki atrocitásokkal kap­csolatban felszólalt Herceg János délvidéki író, s többek között kijelentette: „Nem hallgathatjuk el azt a nagy-nagy történelmi hibát, amit a magyar honvédség elkövetett a razziával”. A szünetben odament hozzá Szombathelyi, és ezt mondta: „Igazad van. Nekünk még ezer évig együtt kell élni a szerbekkel.” Ekkor már a magyar honvédség vezérkari főnöke volt. A háború kitörésekor a kassai hadtest parancsnoka, altá- bornagyi rangban. Rövid időre kikerül a frontra, de már augusztusban visszahelyezik a hátországba. Egy alkalom­mal kifejtette nézeteit a közismerten németellenes Horthy Istvánnak: a Szovjetunió elleni háború nem lesz villámhá­ború, s Hitler győzelme valószínűtlen, éppen ezért nagyon fontos a magyar katonai erő megőrzése azokra az időkre, amikor az ország megvédése lesz a feladat. Nézeteit össze­foglalta egy memorandumban. Ekkor már Horthy Miklós is megbánta, hogy engedett Werth Henrik nyomásának, és az ország hadba lépett a Szovjetunió ellen; Bárdossy László miniszterelnök sem Moravcík nyilatkozata Magyarországgal tárgyalni kell Jozef Moravcík szlovák mi­niszterelnök a kormány szer­da esti kinevezését követő kormányülés után újság­íróknak nyilatkozva kijelen­tette: elkerülhetetlen, hogy Magyarországgal mielőbb fel­gyorsítsuk a tárgyalásokat. Moravcík ezt kormányá­nak várható külpolitikai ori­entációjáról szólva hangsú­lyozta és elmondta: kormá­nya a parlament erről szóló határozata értelmében kíván eljárni. Megfigyelők szerint az új szlovák miniszterelnök már korábban, külügyminisz­terként is sokkal kedvezőb­ben akarta megközelíteni a Magyarországgal és a szlová­kiai magyar nemzetiséggel kapcsolatos kérdéseket, de Vladimír Meciar ennek a szándéknak útját állta. Figyelemre méltó, hogy a szlovák kabinet szerda esti első ülése után az új környe­zetvédelmi miniszter is érin­tette a magyar—szlovák vi­szony kérdését. Juraj Hrasko akadémikus szerint „az egész Szlovák Köztársaság előtt álló feladatok közül minden­nél fontosabb, hogy a bősi erőmű kérdésében Magyaror­szággal megállapodjunk.” A most kinevezett miniszter úgy látja, hogy „az egész bősi per valójában egy félre­értésen alapszik — nevezete­sen, hogy a magyar félnek környezetvédelemmel kap­csolatos aggodalmai vannak. A kormány és a parlament va­lamilyen módon kénytelen lesz konszenzusra jutni eb­ben a kérdésben” — mondta Hrasko, aki már hosszabb ide­je a szlovák parlament bősi kérdésekben illetékes ad hoc bizottságának az elnöke is egy személyben. Az új szlovák kabinet első ülésén személyi döntés is született. Azonnali hatály- lyal leváltották Frantisek Krajca országos rendőrfőka­pitányt. Helyébe Stefan Las- tovkát nevezték ki. Az in­doklás szerint ez a személy- csere a rendőri testület mű­ködőképessége érdekében el­kerülhetetlen volt. Előlegezett bizalom Katonai ellenőrzések A Magyar Honvédség tisztjei­ből és szakértőiből álló kilenc­tagú bizottság érkezett tegnap Szlovákiába, hogy a szliácsi légvédelmi bázison a hagyo­mányos fegyverzet korlátozá­sáról szóló egyezmény értel­mében ellenőrzést tartson. Az aláíró országok bármelyiké­nek joga van ehhez a részt vevő országok kijelölt katonai objektumain. A magyar dele­gáció érkezésével egy időben Szlovákiából is hasonló bizott­ság utazott Magyarországra. A pozsonyi Új Szónak adott exkluzív interjút Csáti György, az MDF országgyű­lési képviselője, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának alelnöke. A magyar—szlovák ki­egyezés esélyeiről szólva az empátia fontosságát hangsú­lyozva kijelentette, hogy a „szlovák nemzet bele kellene élje magát abba, vajon mit je­lent egy nép, egy nemzet szá­mára a trianoni békekötés, amellyel szétdarabolták az or­szágát, ha lakosságának egy­harmada a határokon kívülre került”. A magyarországi nemzeti­ségi törvény módosításával, a nemzetiségek parlamenti kép­viseletének alanyi jogával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a parlamenti „helyesbí­tést” meg kell valósítani. Az új szlovák kormány ösz- szetétele és programjának is­merete híján Csóti György megelőlegezett bizalommal jelentette ki: „Biztos vagyok benne, hogy jobb lesz, mint az előző” volt. A nagyvilág hírei * Bili Clinton elnök szer­dán Geoffrey Cowen Los Angeles-i jogászt ne­vezte ki az Amerika Hangja Rádió új igazga­tójának. Oroszország már a hó­nap végén csatlakozhat a Partnerség a békéért kez­deményezéshez, közölte Pavel Gracsov orosz vé­delmi miniszter azt köve­tően, hogy tegnap találko­zott amerikai kollégájá­val, Willem Perryvel. * „Veszélyes . uszítás” címmel vezércikkben bí­rálta a legnagyobb pél­dányszámú román napi­lap, az Evenimentul zilei azokat a román párto­kat és lapokat, amelyek március 15. előtt a négy évvel ezelőtti marosvá­sárhelyi dráma megis­métlődésének lehetőségé­vel ijesztgették a román közvéleményt. •fc A brit hadsereg különle­gesen kiképzett elitalaku­lata, a SAS tíz kommandó­sa tevékenykedik a bosz­niai Maglajban. Akciójuk arra vall, hogy Sir Micha­el Rose vezérőrnagy, a boszniai ENSZ-erők brit parancsnoka elszánta ma­gát a legforróbb tűzfész­kek kioltására. VÉLEMÉNY Szombathelyi Ferenc ragaszkodott az erőszakosan németbarát Werthhez, aki kényszerhelyzetbe hozta azzal, hogy a kormány háta mö­gött előre megegyezett a németekkel. így hát a vezérkari főnököt leváltották, s helyébe 1941. szeptember 6-án Szombathelyi Ferencet nevezték ki. A németbarát Werth fontos pozíciójába tehát alig több, mint két hónappal a háborúba való belépés után a Németországgal szövetsé­ges Magyarországon egy Hitler-ellenes, mindenféle poli­tikai szélsőséget elutasító, Horthyhoz hű, konzervatív gondolkodású katonatiszt került, aki aztán harminc hóna­pon át volt a magyar hadsereg legfőbb irányítója. Politi­kai minősítésére — azt hiszem — elég ennyi: e majdnem három év alatt egyetlenegy német katonai kitüntetést sem kapott. ' Első nagy erőpróbája 1942 elején, még Bárdossy mi­niszterelnöksége alatt zajlott le. Először Ribbentrop kül­ügyminiszter, majd Keitel vezértábomagy követeléseitől kellett megvédenie a magyar katonákat. A németek hu­szonöt hadosztályt, vagyis az egész magyar haderőt köve­telték. A vezérkari főnök — miként azt Kádár Gyula ve­zérkari ezredes „A Ludovikától Sopronkőhidáig” című emlékiratában megírta — a kormányzót és a miniszterel­nököt is ellenállásra bíztatta. De maga is kemény partner­nek bizonyult. Keitel a következőket írja visszaemlékezé­seiben a tárgyalásokról: „egyszer egy nagyon heves ösz- szeütközés már-már arra késztetett, hogy a tárgyalás megszakításával fenyegetődzek”. Tudjuk, ez az ország megszállásával járt volna. Végül az eredeti követelés egyharmadában egyeztek meg, vagyis három tábori had­sereg helyett egyben. Az újvidéki atrocitásokat, melynek előzményei szerb partizánakciók voltak, két ízben is tárgyalták. 1942 tava­szán a katonai erőknek még sikerült elérni a felelősségre vonás elhárítását. Lassan azonban — civil értesülések alapján — Szombathelyi Ferenc maga is meggyőződött a kegyetlen tényekről. így aztán 1943 decemberében a VKF (Vezérkari Főnökség) különbíróság elé vitte az ügyet. S ekkor — háborús körülmények között példátlan —- eset történt: egy hadsereg bírósága elítélte saját tisztje­it és katonáit. E csoda megtörténtében nagy szerepe volt Szombathelyinek, mégis — később — az általa elítélt és elítéltetett gaztettek miatt végezték ki Jugoszláviában. 1944-ben a nyilasok letartóztatják, így kerül Nyugatra s amerikai fogságba. 1945 októberében hozzák haza a há­borús bűnösök egyik csoportjával. 1946 tavaszán kerül bíróság elé. A vádak igen súlyosak: az újvidéki vérengzé­sért való felelősség, a tettesek mentése, a magyar hadse­reg kiszolgáltatása a németeknek és így tovább. A véde­lem tanújaként megszólalt Illyés Gyula, Tamási Áron, Zi- lahy Lajos, Nagybaczoni Nagy Vilmos volt hadügymi­niszter és sokan mások. A bírósági ülnökök egyöntetűen úgy vélték, hogy Szombathelyit fel kell menteni. Mégis tíz év börtönre ítélték, a Népbíróságok Országos Taná­csa pedig — igaz, kommunista nyomásra — ezt életfogy- tiglanra változtatta. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szigorú ítéletet inkább az elítélt érdekében hozták: így akarták megvédeni a jugoszláv kikéréstől. 1946 augusztu­sában azonban szörnyű jogsértés történt: Riesz István szociáldemokrata igazságügy-miniszter teljesen jogtala­nul kiadta Szombathelyit a jugoszlávoknak. Nem igaz te­hát, hogy „a magyar hatóságok” szolgáltatták ki, csupán egy megtévedt miniszter jogsértő akciójáról beszélhe­tünk. A volt vezérkari főnököt Jugoszláviában golyó álta­li halálra ítélték, s 1946. november 4-én végrehajtották az ítéletet. De a jogsértő sem kerülte el a sorsát: a kom­munisták szétverték pártját, őt magát pedig ávós pribé­kek verték agyon 1950-ben, a váci fogházban. Csak helyeselni lehet a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, hogy felmentette Szombathelyi Ferencet az ellene emelt vádak alól. Hiszen a büntetőjogi szabályok megsértésével hozott ítéletet sértette igazságérzetünket is. Azt — sajnos — csak remélhetjük, hogy eljön az idő, amikor a szerb igazságszolgáltatás is követi a magyar példát. Mert a vég­zetes jogsértés ott történt. (Török Bálint)

Next

/
Oldalképek
Tartalom