Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-18 / 64. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁRCIUS 18.. PENTEK Európa Parlament Tagfelvételi haladék Az Európa Parlament a hónap végéig adott haladékot az Európai Unió vezetőinek, hogy végleges formában a strasbourgi képviselő-testület elé terjesz- szék az Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország tagfelvételével kapcsolatos dokumentumok véglegesített változatát. A közvetlenül választott „eu- rohonatyák” testületének egyik ritka privilégiuma, hogy új tagfelvétel esetén gyakorlatilag vétójoggal rendelkezik, s ennyiből a csatlakozási dossziék ratifikációs vitája — jogi oldalról legalábbis — nem csupán formalitás. Az idő viszont sürget, mivél a strasbourgi parlament mandátuma május közepén lejár, és a júniusi „európai választások” nyomán fölálló új testület csupán ősszel kezdi meg munkáját. Egon Klepsch parlamenti elnök, valamint a testületben jelen lévő politikai frakciók vezetői a Norvégiával tető alá hozott csatlakozási megállapodás után egyeztető megbeszélést folytattak, és ezt követően értesítették az EU féléves elnökségét, valamint az EK Bizottságot: amennyiben március végéig a honatyák azstalára kerül minden szükséges dokumentum, úgy még van esély az eljárás májusi befejezésére. A változatlan ősforrás Isten Pieronek püspök a lengyel alkotmányról A katolikus egyház nem kívánja, hogy Lengyelország egyházi állam legyen, de nem fogad el olyan alkotmányt. amely megnehezítené a hit megváltását, és kitiltaná a szentségeket a közéletből — jelentette ki Tadeusz Pieronek püspök, a lengyel püspöki kar főtitkára. Mint a PAP lengyel hírügynökség beszámolt róla, egy értelmiségi klubban fejtette ki a püspök, hogy egyes erők folytatni próbálják az ateista állam építését, és marxista értelmet próbálnak adni a szabadság és a tolerancia fogalmának, a magánéletre korlátozva a vallásszabadságot. — A törvényhozásnak számolnia kell a jog változatlan ősforrásával, Istennel — hangsúlyozta a püspök. Mint mondotta, az isteni törvény tiltja az ölést, ezért a katolikusok egyik legfontosabb elvárása az alkotmánnyal szemben az élet védelme a fogantatástól a természetes halálig. A különböző lapokban különböző terjedelemben és különböző hang- szerelésben jelennek meg írások azzal a hírrel kapcsolatban, hogy a Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa megtárgyalta e hó elején Szombathelyi Ferenc volt vezérkari főnök felmentésére vonatkozó ügyészi indítványt. Tegnapi hír: a Legfelsőbb’Bíróság felmentette a háborús bűntett miatt emelt vád alól. Ki volt ez a Szombathelyi Ferenc, mit is csinált, és mit csinált vele a magyar, illetve a jugoszláv igazságszolgáltatás? Szombathelyi Ferenc (1887—1946) egy Knauz nevű sváb cipész fia volt, aki eredeti nevét édesanyja nevére cserélte. A tehetséges fiú szép katonai karriert futott be. A monarchia összeomlásakor már - vezérkari százados. De nemcsak kiváló katona, művelt ember is. A németen kívül tökéletesen beszélt franciául, s szerette és ismerte az irodalmat is. Nem véletlen hát, hogy 1942-ben a híres lillafüredi írótalálkozón beszédet tartott. De még jellemzőbb rá egy szüneti megjegyzése. Az újvidéki atrocitásokkal kapcsolatban felszólalt Herceg János délvidéki író, s többek között kijelentette: „Nem hallgathatjuk el azt a nagy-nagy történelmi hibát, amit a magyar honvédség elkövetett a razziával”. A szünetben odament hozzá Szombathelyi, és ezt mondta: „Igazad van. Nekünk még ezer évig együtt kell élni a szerbekkel.” Ekkor már a magyar honvédség vezérkari főnöke volt. A háború kitörésekor a kassai hadtest parancsnoka, altá- bornagyi rangban. Rövid időre kikerül a frontra, de már augusztusban visszahelyezik a hátországba. Egy alkalommal kifejtette nézeteit a közismerten németellenes Horthy Istvánnak: a Szovjetunió elleni háború nem lesz villámháború, s Hitler győzelme valószínűtlen, éppen ezért nagyon fontos a magyar katonai erő megőrzése azokra az időkre, amikor az ország megvédése lesz a feladat. Nézeteit összefoglalta egy memorandumban. Ekkor már Horthy Miklós is megbánta, hogy engedett Werth Henrik nyomásának, és az ország hadba lépett a Szovjetunió ellen; Bárdossy László miniszterelnök sem Moravcík nyilatkozata Magyarországgal tárgyalni kell Jozef Moravcík szlovák miniszterelnök a kormány szerda esti kinevezését követő kormányülés után újságíróknak nyilatkozva kijelentette: elkerülhetetlen, hogy Magyarországgal mielőbb felgyorsítsuk a tárgyalásokat. Moravcík ezt kormányának várható külpolitikai orientációjáról szólva hangsúlyozta és elmondta: kormánya a parlament erről szóló határozata értelmében kíván eljárni. Megfigyelők szerint az új szlovák miniszterelnök már korábban, külügyminiszterként is sokkal kedvezőbben akarta megközelíteni a Magyarországgal és a szlovákiai magyar nemzetiséggel kapcsolatos kérdéseket, de Vladimír Meciar ennek a szándéknak útját állta. Figyelemre méltó, hogy a szlovák kabinet szerda esti első ülése után az új környezetvédelmi miniszter is érintette a magyar—szlovák viszony kérdését. Juraj Hrasko akadémikus szerint „az egész Szlovák Köztársaság előtt álló feladatok közül mindennél fontosabb, hogy a bősi erőmű kérdésében Magyarországgal megállapodjunk.” A most kinevezett miniszter úgy látja, hogy „az egész bősi per valójában egy félreértésen alapszik — nevezetesen, hogy a magyar félnek környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmai vannak. A kormány és a parlament valamilyen módon kénytelen lesz konszenzusra jutni ebben a kérdésben” — mondta Hrasko, aki már hosszabb ideje a szlovák parlament bősi kérdésekben illetékes ad hoc bizottságának az elnöke is egy személyben. Az új szlovák kabinet első ülésén személyi döntés is született. Azonnali hatály- lyal leváltották Frantisek Krajca országos rendőrfőkapitányt. Helyébe Stefan Las- tovkát nevezték ki. Az indoklás szerint ez a személy- csere a rendőri testület működőképessége érdekében elkerülhetetlen volt. Előlegezett bizalom Katonai ellenőrzések A Magyar Honvédség tisztjeiből és szakértőiből álló kilenctagú bizottság érkezett tegnap Szlovákiába, hogy a szliácsi légvédelmi bázison a hagyományos fegyverzet korlátozásáról szóló egyezmény értelmében ellenőrzést tartson. Az aláíró országok bármelyikének joga van ehhez a részt vevő országok kijelölt katonai objektumain. A magyar delegáció érkezésével egy időben Szlovákiából is hasonló bizottság utazott Magyarországra. A pozsonyi Új Szónak adott exkluzív interjút Csáti György, az MDF országgyűlési képviselője, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának alelnöke. A magyar—szlovák kiegyezés esélyeiről szólva az empátia fontosságát hangsúlyozva kijelentette, hogy a „szlovák nemzet bele kellene élje magát abba, vajon mit jelent egy nép, egy nemzet számára a trianoni békekötés, amellyel szétdarabolták az országát, ha lakosságának egyharmada a határokon kívülre került”. A magyarországi nemzetiségi törvény módosításával, a nemzetiségek parlamenti képviseletének alanyi jogával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a parlamenti „helyesbítést” meg kell valósítani. Az új szlovák kormány ösz- szetétele és programjának ismerete híján Csóti György megelőlegezett bizalommal jelentette ki: „Biztos vagyok benne, hogy jobb lesz, mint az előző” volt. A nagyvilág hírei * Bili Clinton elnök szerdán Geoffrey Cowen Los Angeles-i jogászt nevezte ki az Amerika Hangja Rádió új igazgatójának. Oroszország már a hónap végén csatlakozhat a Partnerség a békéért kezdeményezéshez, közölte Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter azt követően, hogy tegnap találkozott amerikai kollégájával, Willem Perryvel. * „Veszélyes . uszítás” címmel vezércikkben bírálta a legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul zilei azokat a román pártokat és lapokat, amelyek március 15. előtt a négy évvel ezelőtti marosvásárhelyi dráma megismétlődésének lehetőségével ijesztgették a román közvéleményt. •fc A brit hadsereg különlegesen kiképzett elitalakulata, a SAS tíz kommandósa tevékenykedik a boszniai Maglajban. Akciójuk arra vall, hogy Sir Michael Rose vezérőrnagy, a boszniai ENSZ-erők brit parancsnoka elszánta magát a legforróbb tűzfészkek kioltására. VÉLEMÉNY Szombathelyi Ferenc ragaszkodott az erőszakosan németbarát Werthhez, aki kényszerhelyzetbe hozta azzal, hogy a kormány háta mögött előre megegyezett a németekkel. így hát a vezérkari főnököt leváltották, s helyébe 1941. szeptember 6-án Szombathelyi Ferencet nevezték ki. A németbarát Werth fontos pozíciójába tehát alig több, mint két hónappal a háborúba való belépés után a Németországgal szövetséges Magyarországon egy Hitler-ellenes, mindenféle politikai szélsőséget elutasító, Horthyhoz hű, konzervatív gondolkodású katonatiszt került, aki aztán harminc hónapon át volt a magyar hadsereg legfőbb irányítója. Politikai minősítésére — azt hiszem — elég ennyi: e majdnem három év alatt egyetlenegy német katonai kitüntetést sem kapott. ' Első nagy erőpróbája 1942 elején, még Bárdossy miniszterelnöksége alatt zajlott le. Először Ribbentrop külügyminiszter, majd Keitel vezértábomagy követeléseitől kellett megvédenie a magyar katonákat. A németek huszonöt hadosztályt, vagyis az egész magyar haderőt követelték. A vezérkari főnök — miként azt Kádár Gyula vezérkari ezredes „A Ludovikától Sopronkőhidáig” című emlékiratában megírta — a kormányzót és a miniszterelnököt is ellenállásra bíztatta. De maga is kemény partnernek bizonyult. Keitel a következőket írja visszaemlékezéseiben a tárgyalásokról: „egyszer egy nagyon heves ösz- szeütközés már-már arra késztetett, hogy a tárgyalás megszakításával fenyegetődzek”. Tudjuk, ez az ország megszállásával járt volna. Végül az eredeti követelés egyharmadában egyeztek meg, vagyis három tábori hadsereg helyett egyben. Az újvidéki atrocitásokat, melynek előzményei szerb partizánakciók voltak, két ízben is tárgyalták. 1942 tavaszán a katonai erőknek még sikerült elérni a felelősségre vonás elhárítását. Lassan azonban — civil értesülések alapján — Szombathelyi Ferenc maga is meggyőződött a kegyetlen tényekről. így aztán 1943 decemberében a VKF (Vezérkari Főnökség) különbíróság elé vitte az ügyet. S ekkor — háborús körülmények között példátlan —- eset történt: egy hadsereg bírósága elítélte saját tisztjeit és katonáit. E csoda megtörténtében nagy szerepe volt Szombathelyinek, mégis — később — az általa elítélt és elítéltetett gaztettek miatt végezték ki Jugoszláviában. 1944-ben a nyilasok letartóztatják, így kerül Nyugatra s amerikai fogságba. 1945 októberében hozzák haza a háborús bűnösök egyik csoportjával. 1946 tavaszán kerül bíróság elé. A vádak igen súlyosak: az újvidéki vérengzésért való felelősség, a tettesek mentése, a magyar hadsereg kiszolgáltatása a németeknek és így tovább. A védelem tanújaként megszólalt Illyés Gyula, Tamási Áron, Zi- lahy Lajos, Nagybaczoni Nagy Vilmos volt hadügyminiszter és sokan mások. A bírósági ülnökök egyöntetűen úgy vélték, hogy Szombathelyit fel kell menteni. Mégis tíz év börtönre ítélték, a Népbíróságok Országos Tanácsa pedig — igaz, kommunista nyomásra — ezt életfogy- tiglanra változtatta. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szigorú ítéletet inkább az elítélt érdekében hozták: így akarták megvédeni a jugoszláv kikéréstől. 1946 augusztusában azonban szörnyű jogsértés történt: Riesz István szociáldemokrata igazságügy-miniszter teljesen jogtalanul kiadta Szombathelyit a jugoszlávoknak. Nem igaz tehát, hogy „a magyar hatóságok” szolgáltatták ki, csupán egy megtévedt miniszter jogsértő akciójáról beszélhetünk. A volt vezérkari főnököt Jugoszláviában golyó általi halálra ítélték, s 1946. november 4-én végrehajtották az ítéletet. De a jogsértő sem kerülte el a sorsát: a kommunisták szétverték pártját, őt magát pedig ávós pribékek verték agyon 1950-ben, a váci fogházban. Csak helyeselni lehet a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, hogy felmentette Szombathelyi Ferencet az ellene emelt vádak alól. Hiszen a büntetőjogi szabályok megsértésével hozott ítéletet sértette igazságérzetünket is. Azt — sajnos — csak remélhetjük, hogy eljön az idő, amikor a szerb igazságszolgáltatás is követi a magyar példát. Mert a végzetes jogsértés ott történt. (Török Bálint)
