Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-17 / 63. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK 7 Művészek a Józsefvárosban Negyvennégy keramikus Gödöllőn Otthona alkotóknak, otthon a kultúrának Irodalmi emlékeink színe-ja- vát felvonultató kiállítást rendeztek nemzeti ünnepünk előestéjén a Józsefvárosi Galériában. — Ott, abban az „ezerszer áldott VIII. kerületben”, amely rengeteg művésztehetséget adott az országnak és a nagyvilágnak. — Ezer színű, lüktető világ tárul itt elénk olyan elevenen, hogy még a halottak is életre kelnek — méltatta megnyitóbeszédében Fejes Endre Kossuth-díjas író a bemutatót. A csarnok előterében külön táblán látható a hajdani kerületi irodalmi kávéház, valamint a Szabó Ervin Könyvtárban dolgozó volt írómunkatársak, hajdani írótanárok fényképei. A nagyteremben elsők között Karacs Ferenc rézmetsző háza, amelyben két éven át a magyar nemzeti dráma megteremtője, Katona József lakott. A volt Tavasz utcában állott a múlt század húszas éveiben Fáy András háza, melyben a reformkor számos költője, így Vörösmarty is gyakran vendégeskedett. Az első hazai lapszerkesztők egyikének, Kultsár Istvánnak a háza a jelenlegi Tornacsarnok helyén állt. Itt született 1827-ben Vajda János, Kultsár inasának és szobalányának gyermekeként. Csiky Gergely mindvégig a Szentkirályi utca 22-ben lakott. Proletárok című drámájának első szereposztásait és színpadterveit is bemutatták. 1882-ben Jókai házát kisajátították, a kisajátító szerződés és a hajdani ház alapterve is a kiállítás tárgya. Egy későbbi lakásukban, a Bródy Sándor utca 36-ban hunyt el La- borfalvy Róza, az írófejedelem felesége. Petőfi két helyen lakott a Józsefvárosban: a Baross utcában, illetve a Kunewalder-féle házban. Gyulai Pál közel ötven éven át volt a Bródy Sándor utca 13. számú ház lakója. Az író szólt a kerület kulturális örökségéről: „Mindany- nyian velünk vannak, nemcsak akkor, amikor az út a Pál utcába visz — hanem a világ minden táján. Molnár, akit sorsa a tengerentúlra vezérelt, vitte magával az Üllői úti fák emlékét, látta lombos fejüket, szívta az édes illatot, a balzsamost, az altatót az est óráin át — ahogy Kosztolányi írta. Ontják illatukat akkor is, ha helyükön már csak aszfalt maradt. Itt járt Esti Kornél és Édes Anna is, s tán látta Liliomot. Kosztolányi itt próbálta az élethez kötni Csáth Gézát, a beteg rokont. Juhász Gyula, Tóth Árpád is itt keresett gyógyulást. Bár Katona Kecskemét szülötte, ez a kerület volt otthona, amikor örökbecsű remekét a „Bánk bán”-t írta. Van, aki itt született, itt élt, s van, akit útjára engedett a Józsefváros. Van, aki menedéket, otthont talált. Nem mindenki fényes palotát: Somlyó Zoltánnak csak egy ágy jutott. József Attilát se kényeztette el, akkor se, ha Gát utcai volt. Fél évszázaddal végleges „távozása” után még mindig pörli a szegények jogát. Kutatta itt az élet titkát Babits Mihály, Karinthy Frigyes fiaival, Ferenccel és a tragikus sorsú költővel, Karinthy Gáborral. Krúdy „postakocsija” várja itt utasait. Rezeda Kázmér, Szindbád még ma is itt bolyong. Kiss József a Múzeum Kávéházban szerkesztette a Hetet, a körút még érezteti Ady lábnyomát. Épültek paloták, szobrok, emlékművek kőből, márványból, bronzból; őrzik nemcsak alkotóik álmait, a szépszámú iparosét is. Mennyi kincset adott a világnak a Százados úti művésztelep számtalan lakója. Emberséget kellett itt tanulni. Dolgoztak mások álmaiért, nevüket sok esetben nem ismerjük, csak ami kezük nyomán ránk maradt. Adott ez a kerület klinikát, ahol megszülettünk, temetőt, ahol nyugalmat találunk. Megtanít küzdeni, nem kényeztet, de tud jókedvet is árasztani. Alig fölsorolható, ki mindenki élt itt a Józsefvárosban. Aki nem hiszi, csak be kell sétálni a Nap utca 1. szám alatti Józsefvárosi Galériába, amely március 31-ig — hétfő kivételével — naponta 10—18 óra között várja látogatóit. Balázs Adina A magyar rádiózás történetéből A magyar rádiózás hőskorában, az eredményes hazai kísérleteknek köszönhetően, már 1923 májusától működött egy negyedkilowattos rádióadó, amely Huth-adó néven az MTI részére biztosított rendszeres összeköttetést vidéki fiókjaival. Éppen hetven éve annak, hogy első alkalommal, immáron „műsort" is adtak a magyarországi kísérleti rádiózás történetében. 1924. március 15-én szólott első ízben a hallgatóhoz, az akkor még kevés számú hallgatóságához emígyen: „Mélyen tisztelt láthatatlan közönség... ” Az első bemutatkozó műsort rövidesen két hangverseny is követte — a budapesti állatkertből közvetítve a zenei műsort, akkoriban még létező szabadtéri színpadról. Erre aztán, nyomban kitört a Jótékonysági hangversenyt rendez a Távközlési Zenei Alapítvány Magyar Szimfonikus Zenekara és a Hírközlési Dolgozók Hűség Alapítványa március 22-én kedden, a Zeneakadémián. A koncerten közreműködik Szokolay Balázs zongoraművész, az est dirádióláz mindenütt. A lelkes rádióamatőrök a legkülönfélébb módokat választván, maguk készítették el detektoros vevőkészülékeiket. Időközben az adóberendezés teljesítményét is megnövelték egy, majd két kilowat- tosra. Az addigi Telefonhírmondó Rt., amely már jóval korábban, 1893-tól sikeresen működött, a rádiózásra is megkapta a koncessziót. Ekkortól mint Magyar Telefon- hírmondó és Rádió Rt. szerepelt, az eredeti helyén az Uránia mozival szemközti, máig is meglévő bérház legfelső emeletén, a Rákóczi út 22. sz. alatti stúdióban. 1925. december 1-jén a magyar műsorszóró rádió ünnepélyes átadásakor ebben a stúdióban csendült fel az első szünetjel, a „Nagy Bercsényi Miklós” dallamai... (bozó) rigense Medveczky Adóm. A műsorban népszerű Liszt- és id. Johann Strauss- művek csendülnek fel. A jótékonysági koncert bevétele a Hírközlési Dolgozók Hűség Alapítványa nyugdíjasainak támogatását szolgálja. (A koncert 19.30 órakor kezdődik.) • Kísérletező színházak Az Informal European Theatre Meeting (1ETM), a kísérletező, nem hivatásos társulatok nemzetközi szervezete Budapesten tartja konferenciáját március 17—20. között. A találkozón több mint háromszázan ntűvé- szetpedagógusok, rendezők — érkeznek Európából és a tengerentúlról is. A tanácskozás és a hozzá kapcsolódó művészeti seregszemle jó alkalmat kínál a hazai új művészeti törekvések, produkciók nemzetközi megismertetésére. Gyomaendrőd díszpolgára Határ Győző Angliában élő gyomai születésű Kossuth-díjas írót és költőt díszpolgárává választotta Gyomaendrőd. A nyolcvan évvel ezelőtt Gyomán született író mellett még Sóczó Elek, az Európa-hírű motormúzeum létrehozója, Vaszkó Irén, az endrődi tájház megteremtője, Kruchió Endre, a békési települést milliókkal támogató, Svédországba elszármazott egykori gyomai polgár, Cs. Szabó Albert állatorvos és Jenei Bálint, az egykori tanácselnök, valamint az ..Endrődi Füzetek” című kiadványsorozat szerkesztősége kapja meg a díszpolgári címet. Jótékonysági koncert Magastűzön izzó tárgyak Ha a bejárattól balra indulunk el a kiállításon, ábrázolások fogadnak. Képek, szobrok, domborművek. Az ezek közti átmenetek, ezek variációi. Csekovszky Árpád jeleneteket mutat be: Utolsó vacsora, Corpus, Sírbatétel. Ur- bán Teréz városképeket készített, Németh János, Veress Miklós figurákat. DomborműJanáky Viktor: A négy elem (1991) (Samott és porcelán) sfr A gödöllői tavaszi na- póknak — melyet im- már negyedszer ren- deztek meg, kapcsolódóan a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz — hagyománya: első programjaként kiállítás nyílik, hogy aztán a rendezvénysorozat egész tartama alatt váija az érdeklődőket. Idén a Magyar Keramikusok Társasága Magastűzön című kiállítása tekinthető meg a Petőfi Sándor Művelődési Központ Gödöllői Galériájában. Negyvennégy művész munkái fogadnak a teremben. Negyvennégy művész — ugyanannyi világ. Végignézve alkotásaikat, megállapítható: öntörvényű műhelyekben készültek. A művész és az anyag, csak ők hatottak egymásra. Harcban álltak, szövetséget kötöttek. A kerámiaművészet anyaga legalább annyira meghatározza a létrejövő tárgyat, mint az alkotó szándéka. Ősi anyag, maga a föld, ehhez Urbán Teréz: „Debrecen. Szentendre” (Mázas) nyúlt elsők közt az ember, mikor formálni kezdte világát. Ebből készítette edényeit, szobrait, de még képeit is, vele rajzolva, festve alakokat a barlangok falára. Az idők során finomodott a természet kínálta aríyag használata, különböző fajtáit választotta ki az ember, majd átalakította szükséglete szerint, mind bonyolultabb eljárásokkal. Milyen anyagokból dolgoznak ma a kerámiaművészek? A kiállításon a tárgyak alatt ott szerepel, miből készültek: samott, agyag, ra- ku, gázredukció, terrakotta, kőagyag, oxid, porcelán... Aztán ezek összetételei, változatai: samottos agyag, préselt kerámia, samottos porcelán, mázas samott, anyagában színezett porcelán, rétegelt porcelán, félporcelán, magastű- zű porcelán... A tűz, az égetés tette lehetővé e sokféleséget. Az ember és az anyag mellett a tűz az alkotásban a harmadik tényező. Magastűz. 1100, 1200, 1300 Celsius fok. Ezeken a hőmérsékleteken égtek ki nem romlandóvá — legfeljebb eltörhetővé — a tárgyak. vet, oszlopokat látunk Sári Mihálytól, falitányérokat Antal Andrástól. Pólyák János négyszögletes szürke tömbjeiben ragyogó üvegcseppek. A címük: Fénycsapda, Belső kép. M. Kiss Katalin mázas terrakottát használva tér vissza az anyaföldhöz. Szikes repedés, Magyar Föld, Repedés — ez alkotásai címe. Megcsillan az agyag. Ragyognak Szeme re ki Teréz kék madarai, Kun Éva mintha törött aranytányérokon mondaná el „Régi történetét”. Ke rezsi Gyöngyi aranyozott, színes figuráit, a „Bukott angyalokat” akárha száműzték volna régi helyükről, talán egy templomból. Tihanyi Zsuzsanna meseszép kutat állított ki. Arany- közepű, hóvirágszirmú, fehér kehelyből csobog le a víz a többszintes építményén. A cím: In memóriám az utolsó virág emlékére. Teáskészletének címe pedig: Ébredés. Fehér ragyogás ez a készlet, melynek különös formáiban még benne az álom. Szabó Kinga díszedényei nehéz, sötét, barokk tálalóNémeth János: Neptun kútfigura (1990). Gödöllő város díjazottja szekrényre illenének. Élnek színeik, élik rajtuk a maguk életét az állatfigurák. Polgár Ildikó Csendéletét mintha festményről hozta volna le, mintha egy festmény tárgyait formálta volna meg porcelánból. Borza Teréz nem ábrázol, magát a porcelánt mutatja be. Címei szerint annak Virágzását, Kibontakozását, Evolúcióját. Negyvennégy művész — negyvennégy világ. Bizonyára minden látogatót más és más ragad meg a kiállítóteremben, mást és mást vesz észre az alkotásokon. Ha így van, a kiállítás elérte célját. „Szeretnénk a kerámiaművészet sokféle irányzatát; törekvését megmutatni” — olvasható a Magyar Keramikusok Társaságának a megnyitón kiadott programjában. „Szándékunk, hogy mindenki azt az értéket fejlessze ki önmagában, ami neki a sajátja. Törekszünk arra, hogy ne egyfajta divatdiktátumot követő tárgyak halmaza kerüljön ki a műtermekből. Országos és nemzetközi szakmai rendezvényeken és kiállításokon egyenlő eséllyel jelenjen meg mindenki, bármely korosztályhoz vagy irányzathoz tartozik. Célunk ennek a gyönyörű és gazdag művészeti ágnak a teljes keresztmetszetét felmutatni”. Nádudvari Anna
