Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-17 / 63. szám
_É PEST MEGYEI HÍRLAP * SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK 5 Hat település jelöltjeként indul Nem hagyja cserben hivatását Nem töltöttem hiába azt a néhány percet, .amíg Kécza György körzeti orvosra várakoztam: amúgy nőkhöz illően „pletykálkodtunk” egy kicsit asszisztensével, Koós Emíliával. A téma természetesen a főorvos úr személye volt, s hogy a róla szóló adomák, hírek nem pusztán időtöltésként kerültek szóba, arra magyarázat az érintett személye is. Kécza doktor úr ugyanis meglehetősen szerény ember, s érdemeiről, a Lakihegyen eltöltött évtized alatti eredményekről inkább egyebek mellett szól. Lakihegy Szigetszentmiklós- hoz tartozik. Lakosainak nagy része bolgárkertész, illetve a fővárosból — valamilyen kényszerítő ok miátt — kiköltözött család. Sokan élnek itt az Erdélyből hazánkba települtek is. Koós Emília, a helyi körzeti rendelőintézet asz- szisztense is öt évvel ezelőtt érkezett Magyarországra. Ma már mint bennfentes, tősgyökeres lakos beszél e kis közösség életéről. Emberek között — Tipikus agglomerációs település a miénk — mondja Koós Emília. — Legtöbben afféle területfoglalók, illetve potom áron vásárolták az ingatlanjaikat. Aztán engedély nélkül építkeztek rá. Tulajdonképpen nem is vagyunk önálló település: közigazgatásilag Szigetszentmiklóshoz tartozunk. Nincs iskolánk, s kis óvodánkat is a szükség hívta életre. — Ugyanígy a körzeti rendelőt — tudjuk meg az időközben megérkezett orvostól. — Ez a rész amolyan majorság lehetett, s az épület, melyből a helybéliek elképzelése révén és segítségével kialakították a rendelőt, szolgálhatott az intéző lakásául. Bizony tíz évvel ezelőtt még csak a legszükségesebb dolgok voltak készen a folyamatos orvosi ellátás megindításához. Mégsem érezte az akkor már komoly szakmai gyakorlattal és nagy orvosi tapasztalattal rendelkező háromdiplomás orvos rangon alulinak* az 1200-1300 lakos mindennapos gondozását. Kécza György számára szinte megváltás volt a sok elméleti munka után az emberek közé menni s gyógyítani őket, ahogy mondja: a fogamzást követően a halálig. — Olyan pesti házban nőttem fel, ahol — a gangos emeleti résznek köszönhetően — jó közösség élt együtt. Aztán tanulmányaim befejezése után új otthonunkban, de még a munkahelyeimen is hiányoltam ezt a közvetlen emberi kapcsolattartást. Tíz évvel ezelőtt, Szigetszentmiklósra áttelepülve, s Lakihegyen munkát vállalva éreztem újra társas lénynek magam. Magánéletemben, s orvosi gyakorlatom révén is olyan életre szóló kapcsolatokat sikerült kialakítanom a környéken élőkkel, melyek kárpótoltak a magam mögött hagyott városi állás, lakás miatt. A „hőskorról” ma már megmosolyogni való történeteket idéz a - főorvos. Elmondja, hogy amikor végzett a napi négyórás rendeléssel, kiült a lépcsőre és olvasott. Bárki odajöhetett hozzá — este hatig — s elhívhatta beteghez. A népjóléti ügyek intézójeként — Még nem használtuk a szót, de a kis körzetben már akkor is mint háziorvos, vagy családi orvos végeztem a munkámat. Különösen arra helyeztem, s helyezek ma is hangsúlyt, hogy azokat az idős betegeimet, akik nehezen közlekednek, heti-havon- kénti rendszerességgel végigjárjam. Asszisztensem is segít ebben a munkában: gyakran ő is felkeresi a betegeimet, s elviszi hozzájuk a szükséges recepteket, felírja az igényeiket. Elhiheti, jól megismertem ekképpen a körzetemet. Bár alapjában véve nem tájékozódási vágy miatt látogattam sorra az időseket. Azt szerettem volna elérni ezzel, hogy ne legyen zsúfolt a rendelő, ne álljanak, s várakozzanak azok az ajtó előtt, akiknek esetleg csak egy recept kell. A mindennapi kapcsolattartás- és ápolástól már csak egy lépést kellett tennie Kécza doktornak a közszereplésig. 1989-ben önkormányzati képviselőként indult. Majd mint a szigetszentmiklósi testület Kécza György idős betegeit hetente, havonta hívás nélkül felkeresi egyetlen orvos tagja, a népjóléti bizottság vezetését bízták rá. Egyhangúan mellé álltak a más pártállású korábbi ellenfelei is. S ez a szimpátia, mint a képviselőtársak, mind az érintettek körében, azóta is töretlen. — Az ő érdeme, hogy ilyen jól mennek a dolgok — mondta az asszisztensnő „pletykálkodásunk” idején. — A főorvos úr mindet ki tud harcolni. Nem csodálom, hogy az elmúlt évek alatt elfogadták őt a betegek, megszerették őt a kollégák is. Sokan jönnek hozzá olyanok is, akik hivatalos ügyben kérik a segítségét. .. — Az első és legfontosabb ténykedésem az volt, hogy leválva a szigetszentmiklósi szakrendelőről az alapellátást egy kézbe vettem. Ennek nemcsak a gazdálkodás szempontjából láttam értelmét, de csak így éreztem biztosítva, hogy folyamatosan, a helyi igényekhez illeszkedve fejleszthessük a háziorvosi ellátást, a védőnői-hálózatot, a gyermek- és felnőttorvosi rendelést, illetve a fogorvosi praxist. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy egészségügyi vonatkozásban sikereket értem el az elmúlt három és fél évben. Bizonyítja ezt, hogy ma például valamennyi körzeti rendelőben lehetőség van vállalkozásra. Kécza doktor úr előretekintő ember. Ez mondatja vele azt is, hogy az eddigi eredmények védelme, a kínálkozó lehetőségek kihasználása érdekében — hogy el ne vesszenek az elért sikerek — tovább kíván lépni a közszereplésben is: a környező hat település MDF-es országgyűlési jelöltjeként indul a májusi választásokon. — Sorra végiglátogatom a körzetben élő homogén kiscsoportokat. Felvettem már a kapcsolatot a nyugdíjasokkal, a szigetszentmiklósi nagycsaládosokkal. Ezeken a találkozókon, amellett, hogy a lehető legközvetlenebb módon megismerhetem a gondjaikat, a kételyeiket, a vágyaikat, igyekszem olyan konkrét, kézzel fogható, és nem utolsó sorban megvalósítható programot felkínálni nekik, melyből kitetszik: megválasztásom esetén velük együtt kívánok döntéseket hozni. Nyilvános közszereplés Egy gyakorló orvosnak — kiváltképp, aki olyan, amilyennek közvetlen munkatársa jellemezte — nem lehet könnyű választás, hogy a nyilvános közszereplés mellett döntött. Kécza doktorban ezt az elhatározást az a következetesen megrajzolt jövőkép segítette, melyben a négy esztendővel ezelőtt beindult egészségügyi reform szakmai-gyakorlati tapasztalatokkal való kiegészítése, a jelenlegi helyzet ismeretében az alapelvek javítása és azok kiegészítése jelenik meg. Úgy, hogy emellett a fontos politikai szerep mellett jutna ideje a betegek meglátogatására. — Nem hagyom cserben hivatásomat — hangsúlyozta végezetül a lakihegyi körzeti orvos. Maliár Éva FélmiUiárd a környezetvédelemre Erdősáv és családi házas övezet ,SSt Aláírták a napokban I azt a szerződést iV Százhalombattán, mely egy jelentős környezetvédelmi program első szakaszának teendőit rögzíti. A szerződés értelmében a Dunamenti Erőmű Rt. megvásárol a német Luigi cégtől egy olyan porleválasztó berendezést, mely több mint kilencvenszázalékos hatásfokkal fogja megakadályozni a környezetre veszélyes porok szabadba kerülését. A berendezést ’94 végéig szerelik fel, és 1995 első felében kerül üzembe. A beruházás ötszázmillió forintba kerül, melynek nagy részét az erőmű gazdálkodta ki, azonban egyéb forrásokra is szükség van. így az MVM Rt. támogatja a programot, de az erőmű igényt tart Százhalombatta várostól jövő 42 millió forint támogatásra, valamint központi környezetvédelmi alapok hozzájárulására is. A legrégebbi erőműrészek lecserélését szolgálja a gázturbinás program, melynek első egysége már jelenleg is üzemel. Ennek működését a környezet már nem észleli, mert füstje nem látható, és semmiféle zajjal nem jár. A program folytatásaként létesül a második gázturbina, amely majd lehetővé teszi az első négy, immár húszéves berendezés leállítását. Szintén a közeljövőben állítanak fel egy olyan MON1- TORING-rendszert, amely folyamatosan méri az erőmű környezetébe kikerülő szenynyeződéseket (kén-, nitro- gén-oxid és por), és ezen mérések alapján abban az esetben, ha a levegőszennyezés mértéke meghaladná az előírt határértéket, akkor az erőmű önkorlátozó intézkedésekkel fogja ezeket a kibocsátásokat a határérték alá szorítani. A vállalat finanszírozza továbbá egy erdősáv telepítését is egy családi házas övezet, és az erőmű között. Az erdősítés tervei már el is készültek. V. Cs. Kétmilliárd helyett kétszázezer jut A dominóelv érvényesülne A Pest Megyei Ön- kormányzat közgazdasági osztálya elkészítette, a népjóléti bizottság pedig megvitatta azt az előterjesztést, mely a megyei intézmények felújítására 1994-ben jutó pénzügyi keretekről szól. S bár a legutóbbi bizottsági ülésen hosz- szas vita volt az összegekről, a végső összegzésben elhangzott: akkor, amikor a kétmilliárd forint helyett csak kétszázezer jut a fent említett célra, nem lehet kétezer forintok átcsoportosításáról vitatkozni. Smolinka József -az önkormányzat társadalompolitikai osztályának munkatársa keserűen jegyezte meg, hogy hiába minden vita, az előirányzott összegekhez veszélyes lenne hozzányúlni. — Olyan ez, mint a dominóelv — mondja Smolinka József. — Ha egyik tételből lefaragunk, s a másikhoz illesztjük az így nyert ezreket, borul az egész elképzelés: a másik felújítási keretösszeg szenved csorbát. A fentiek ekképpen festenek a számok nyelvén. 1994-re 201 millió forint jut az intézmények felújítására és a beruházásokra. Egy megállapodás értelmében — az 1993-as év gyakorlatának megfelelően — ez az összeg 60-40 százalékos arányban megoszlik a megyei egészségügyi-szociális, illetve az oktatási-közművelődési intézményhálózat felújítására és beruházására. A fentiek alapján az egészségügyi és a szociális intézményekre 1994-ben 120 millió forint fordítható. Mennyi és mire jut ebből az összegből? Nos, a közgazdasági osztály előzetes számításai szerint (illetve a népjóléti és- részben a gazdasági bizottság jóváhagyása értelmében) a megyei tulajdonú ingatlanok felújítására összesen 58,7 millió forint jut. Ebből az egyik legnagyobb tétel, 7 és fél millió forint a kerepes- tarcsai Flór Ferenc Kórház helyrehozatalának befejezését szolgálja majd. Ugyancsak kiemelt nagyságú ösz- szeg jut (18 millió forint) a Budagyöngye Kórház felújítására. A nem megyei tulajdonú ingatlanok renoválására 1994-ben 4,7 millió forintot szán az önkormányzat. Az intézmények működését segítő fejlesztést 9 millió 780 ezer forintból kell megoldania a megyei intézményeknek. Már a közgazdasági osztály is jelezte, és az egészség- ügyi, illetve a szociális témákban jártas szakemberek szintén felvetették, hogy az ösz- szegből nem futja az úgynevezett Stroke-program tervezésére. Ez a nemzetközi eredetű, a lakosság széles rétegeit érintő szűrő-felvilágosító munka elsősorban a korunk népbetegségeként számontar- tott szív- és érrendszeri elégedetlenségek csökkentését tűzte ki célul. A hivatal dolgozói egyelőre csak elvileg döntöttek arról, hogy ezt az égetően szükséges kiadási oldalt a felújítási és beruházási előirányzatok terhére lehet megoldani. (mé) Ecseri kezdeményezés Memento hősöknek Miért is tagadjuk, az egyházi ingatlanok visszajuttatása nem aratott osztatlan sikert, az egyházakkal hadilábon állók ennek kapcsán azt hangoztatják, kialakulóban van új keresztény kurzus Magyar- országon. A szóban forgó ingatlanok — és nem egyházi földek! — kivétel nélkül oktatási vagy kulturális célokat szolgáltak, s a jövőben sem eklézsiagyarapító vállalkozásként kívánják őket hasznosítani. Ezt igazolja az ecseri római katolikus egyházközség kezdeményezése is, akik az 1992-ben visszakapott ingatlan területén egy emlékparkot szeretnénk kialakítani ön- kormányzati és lakossági segítséggel. Az ingatlant egy épület- együttes képezi, az egykori tanító- és kántorlakások. Most egy presszó működik benne s egy Kárpátaljáról áttelepült család is itt húzódik meg. Ezt a múlt század közepén épült, teljesen leromlott épületet kívánják lebontani s helyébe kialakítani azt a parkkomplexumot, melyben helyet kapna a második világháborúban elesett katonák, hadifoglyok és civil áldozatok emlékműve is. Persze ehhez pénz is kell, a jószándék nem elég. A szervezők több pályázatot is benyújtottak, támogatást ígért az önkormányzat, az egyház- község s a jelek szerint a lakosság is szívesen áldoz a nemes célra. Az összefogást példázza Szabó Sándor plébános-esperes lelkes odaadása, vagy Gerencsér Péter helyi kőszobrász felajánlása, aki a bontást vállalta magára díjtalanul. Harazin István a Nyugdíjas Klub vezetőségének tagja az időseket mozgósította, ők a terep rendezését és a park kialakítását vállalták magukra. Harazin Istvánról nem régen írtunk, egyike azoknak akik végigszenvedték a ma- lenkij robot poklát. Mint mondja, az emlékmű márványtábláira szeretnék felvé- setni a volt sorstársak nevét is, akiket vele együtt hurcoltak el Oroszországba, de soha többet nem tériek haza a szükőföldjükre. Ugyancsak ez a mementó emlékezik majd a mártítha- lált halt ecseri plébánosra, Milka Pálra, aki az 1945-ös gyömrői tömeggyilkosság egyik áldozata volt. Az ecseri emlékpark kialakítása rövidesen elkezdődik, felavatására minden valószínűség szerint augusztus 20-án kerül sor. (marilla)
