Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-02 / 51. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1994. MÁRCIUS 2.. SZERDA 9 \y A tavaszi napok programja Közéleti események Bogáról Zoltán MDF-es országgyűlési képviselő ma este 6 órakor Szobon falugyűlésen vesz részt. Holnap este 6 órától Török Gábor, a körzet MDF-es országgyűlési képviselője fogadóórát tart a nwnori városházán (I. emelet, bejárat az udvar felől). A képviselő ugyanezen a napon este fél hatkor a gyomról választókörzeti irodában is találkozik választóival. Mit várok a magyarságtól? címmel Szokolay Sándor zeneszerző tart előadást március 5-én, szombaton délután 4 órakor a Kereszténydemokrata Néppárt terézvárosi szervezetének Budapest VI.. Munkácsy Mihály u. 23. szám alatti termében. A műsorban fellép Vitai Ildikó előadóművész. A KDNP gödöllői képviselőjelöltje, Szakái Ferenc egyetemi tanár március 6-án, vasárnap délután 4 órakor körzeti választási nagygyűlésen mutatkozik be a Gödöllői Művelődési Központban. A meghívott vendégek között ott lesz Varga László, a KDNP elnökhelyettese és Giczy György, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő. Lakos János, az MDF képviselőjelöltje március 7-én, hétfőn délután 3 órakor a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban pedagógusfórumot tart, amelynek vendége Kálmán Attila államtitkár. Kéri Edit tüntetést rendez Március 25-étól április 9-éig rendezik meg a hagyományos szentendrei tavaszi napok gazdag művészeti programsorozatát A Benkó Dixieland Band koncertje nyitja meg a sort március 25-én este 7 órakor a Pest megyei Könyvtár színháztermében, majd másnap este 7 órakor lesz a Sonora Hungarica kamarazenekar nyitóhangversenye a városház dísztermében. Ugyanebben az időpontban mutatják be — Bálint András összeállításában — a Márai naplói című előadást a Duna-parti Művelődési Ház Barlangszínházában. Március 27-én este 7-kor virágvasárnapi hangverseny lesz a szentendrei református templomban. Az Arvisura Színházi Társaság előadásában március 30-án este 7 órakor látható a Pest Megyei Könyvtár színháztermében Rejtő Jenő híres művének színpadi változata, a Piszkos Fred, a kapitány. Ugyanitt kerül sor április 2-án este 7-kor az Amadinda ütős- együttes hangversenyére, valamint április 4-én este 7-kor a Holló-színház című angol abszurd revü bemutatójára. A Vujisics együttes jubileumi koncertje április 3-án este 7 órakor lesz a városháza dísztermében, míg az Utolsó Vonal Hamlets című előadása április 7-én este 10 órai kezdettel látható a Duna-parti Művelődési Ház Barlangtermében. A tavaszi napok zárásaként április 9-én este 7-kor hallhatják a szerb püspöki templomban a Te Deum Laudamus című műsort, a román ortodox kórus hangversenyét. A tavaszi napok keretében egész sor új kiállítás nyílik meg a városban. A Péter Pál Galéria művészeinek anyagából március 26-án nyílik kiállítás a Péter Pál u. 1. szám alatti galériában. Március 25-étől megtekinthető a Gallery Erdész tárlatán Bálint Endre jubileumi emlékkiállítása is, a művész születésének 80. évfordulója alkalmából. Látható lesz továbbá a Szentendrei Grafikai Műhely '93 bemutatkozása és Zoltán Brezina New York-i fotóművész kiállítása is. A Városház téri Artéria Galéria Art Expo '94 című tárlatán érdekes válogatást mutatnak be a galéria művészeinek budapesti kiállítási anyagából. Ugyancsak az Art Expo anyagából kortárs művészeti kiállítás is nyílik a Fő téri Art Café-ban. A szentendrei éremművészet válogatott műveiből is láthatunk majd bemutatót a Szentendrei Képtárban, ugyanitt rendezik meg franciaországi művészek kollektív kiállítását is. Holnap délután 3 órakor Kéri Edit színművésznő tüntetést rendez a Politikatörténeti Intézet (Budapest V. Alkotmány utca 2. szám) előtt, az intézet igazgatója, Földes György ellen. Földes György annak a volt kommunista belügyminiszter-helyettesnek, Földes Lászlónak a fia, aki 1956-ban a központi bizottság katonai bizottságának a tagja volt. Ma belülről fenyegeti veszély hazánkat Nyugat-európai magyarok felhívása a választásokra Az Európai Szabad Magyar Kongresszus, a Nyugat-Európá- ban éló' magyarságot képviselő' szervezet 1994. február 5-én Münchenben ülést tartott. Az ülés elején Czettler Antal elnök megrendült szavakkal emlékezett meg a szabaddá vált Magyar- ország első' kormányfőjének, Antall Józsefnek a haláláról. Méltatta az elhunytat, mint jó hazafit, mint igazi demokratát és mint kiváló tudóst. Halála nemcsak családját és barátait borította gyászba, de mindazokat is, akik benne a nemzet kiváló vezető' államférfiát látták. A kongresszus e bevezető' szavak után néma megemlékezéssel adózott az elhunyt miniszterelnöknek. A kegyeletes megemlékezés után a kongresszus ülése a legaktuálisabb magyar problémával, az 1994 májusában esedékes magyarországi választások kérdésével foglalkozott. A tanácskozás eredményeként az ESZMK az alábbi határozatot hozta: Az Európai Szabad Magyar Kongresszus, mint a Nyugat-Eu- rópában élő magyarságot képviselő, a kádári diktatúra évtizedei idején is a megalkuvás gondolatát élesen ellenző szervezel, felháborodással és megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy a szabad Magyarország első Országgyűlése nem tette lehetővé — eltérően a többi felszabadult közép- és kelet-európai államoktól —, hogy a Nyugatra, emigrációba szakadt magyarság visszakapja országgyűlési képviselőválasztási jogát. Fájdalommal tölt el bennünket, hogy e tekintetben meg vagyunk fosztva egyik legfontosabb állampolgári jogunk gyakorlásától. Reményünknek adunk kifejezést, hogy az újonnan választandó Országgyűlés az előző ülésszak mulasztását pótolni fogja és az idegenbe szakadt magyarok visz- szanyerik teljes állampolgári jogaikat. E jogkorlátozás ellenére az ESZMK leszögezi: A nyugateurópai magyarság — se tekintetben egyek vagyunk a tengerentúli országokban élő magyar testvéreinkkel — elhunyt kormányfőnk 1990-ben elhangzott közismert nyilatkozata szellemében az összmagyarság részének tekinti magát s minden, a magyarságot érintő kérdésben, együtt örül és aggódik otthon élő honfitársaival. Örülünk annak. hogy 1989/90 fordulóján nemzetünk felszabadult az idegen uralom és a totalitárius rendszer kettős elnyomása alól. Örülünk annak, hogy 1990 májusában, több mint négy évtizedes elnyomás után szabad választások alapján újra összeült a szabad magyar Országgyűlés és megválasztotta az ország felelős kormányát. Ezt pozitív eredménynek értékeljük még akkor is, ha nem mindenben értettünk egyet a kormány vagy az Országgyűlés tevékenységével. Ugyanakkor — amint ezt 1990 novemberében és 1991 októberében közzétett állásfoglalásunkban is leszögeztük, nem hunyhatunk szemet a negatív jelenségek előtt sem: új alkotmány hiánya, a kártalanítási és privatizálási rendszer zavaros és nem kielégítő volta, az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények felelősségre nem vonása, a sajtó’és az elektronikus médiumok hangjának eldurvulása, s végül, de nem utolsósorban a gazdasági helyzet, a munkanélküliség s a tömegek élet- színvonalának romlása. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az 1989/90-es fordulatot követő lelkesedés három-négy év elteltével szinte teljesen eltűnt. A lakosság reáljövedelme csökkent, az áremelkedés még mindig magas, a munkanélküliség nő. E jelenségek nem alkalmasak arra, hogy a magyar nép demokratikus érzületét erősítsék. A jelenlegi helyzetben a negatív jelenségek láttán aggodalommal tekintünk az elkövetkező választások elé. Miután az idegen uralom alól felszabadultunk, részint a rossz gazdasági helyzet, részint széles néprétegek passzivitása következtében ma belülről fenyegeti veszély a kifejlődésben lévő demokráciánkat. Az a veszély fenyeget, hogy széles rétegek vagy nem mennek el szavazni, vagy olyan pártra fogják szavazatukat adni, amelyik a mai napig meggyőző módon nem szakított totalitárius múltjával s kihasználva a néptömegek elégedetlenségét, szívósan építi ki hadállásait a hatalom megszerzése érdekében. A lengyel és litván példák bizonyítják, hogy ez irányú félelmeink nem alaptalanok. Aggodalommal kell megállapítanunk, hogy széles rétegekben valóságos „Kádár-nosztalgia” uralkodik. A lakosság jelentős része a 70/80-as évek áljólétét és hamis biztonságát a jelek szerint többre becsüli a szabadságnál. Az ESZMK teljes ülése leszögezi: mi, akik az emigrációban évtizedeken keresztül küzdöttünk a szabad, demokratikus. alkotmányos Magyarország helyreállításáért, nem nézhetjük tétlenül egy idegen, szovjet eredetű, totalitárius mozgalom előretörését. Szót kell ejtenünk az otthoni magyarsággal, hiszen elsősorban róla van szó, az ő jövőjéről, ezeréves hazánk jövőjéről. Az a körülmény, hogy hazai körök nem mindenkor keresték velünk a kapcsolatot, ne tántorítson el bennünket. Ne azt nézzük, hogy mit tesz értünk a haza, hanem azt mérlegeljük, hogy mit tehetünk mi a hazáért. Az új. magyar Országgyűlés csak akkor fog a magyar hagyományok alapján állni, ha összetétele olyan lesz, hogy tagjai között a keresztény (szentistváni eredetű), a népi-nemzeti és a nemzeti-liberális irányzatok képviselői túlsúlyban lesznek. Az Európai Szabad Magyar Kongresszus végül azzal a felhívással fordul a nyugati világ különböző országaiban működő magyar szervezetekhez: indítsuk el az „EMIGRÁCIÓ A DEMOKRÁCIÁÉRT” mozgalmat. Otthoni honfitársainkat pedig arra bátorítsuk, hogy az. 1994-es választásokon mindenki vegyen részi és csak olyan pártokra adják szavazatukat, amelyek az egyetemes magyarság felemelkedését szolgálják és a magyar nemzeti örökség szellemében, a szabad, demokratikus, alkotmányos hagyományok alapján állnak. A kommunizmust 1945 és 1947 között idegen megszálló hatalom ültette hazánk nyakára. Ezért a magyar népet nem terheli felelősség. De népünk vétkezne ezeréves tradíciói és múltja ellen, ha szabad választáson önként — a pillanatnyi gazdasági helyzet által hamis illúziókba ringatva — egy idegen, a magyarság hagyományaival ellentétes, emberi méltóságot tagadó, totalitáriüs eszme karjaiba vetné magát. Ennek megakadályozását az ESZMK a nyugati magyarság legszentebb feladatának tekinti. Dr. Czettler Antal az ESZMK elnöke Dr. Makra Zoltán az. ESZMK főtitkára Testületi ülés A Monor Városi Ön- i kormányzat képvise- I lő-testülete holnapi ' — - ülésén — többek között — tárgyalja majd a mono- rierdei lakosok a várostól való leválásának ügyét, és kitűzik a helyi népszavazás időpontját. Ezután javaslat hangzik el az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok bérbeadásáról szóló önkormányzati rendelet módosítására. Majd tájékoztatást kapnak a képviselők a Monor—Monorierdő telefonhálózatának fejlesztési lehetőségeiről. A tavaly novemberben tartott közmeghallgatáson merült fel az az igény, hogy Monorierdő szakadjon el a várostól és önálló községként működjön. A lakosok közti felmerést a későbbiekben a Tiszta Lappal Társadalmi Egyesület végezte el, melynek eredményeként öt- százhatvankilenc választópolgár írta alá az elválást szorgalmazó íveket. A választási bizottság megállapította, hogy az aláírások hitelesek, tehát a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazás időpontját. Ez várható a holnapi programon. (á. in.) Az APEH tájékoztatója Az APEH ismételten tájékoztatja a mezőgazdasági kistermelőket, hogy ha az ebből a tevékenységéből származó árbevétele 1993-ban nem haladta meg az adómentes évi 750 ezer forint árbevételt és az e módszer szerinti adózást választották, akkor emiatt nem kell adóbevallást beadniuk. Ha más ok miatt kell bevallást készíteniük, akkor viszont az adómentes árbevételi értékhatár alatti bevétel esetén is ki kell tölteni a bevallást a megfelelő helyen, az útmutatókban írtak szerint. A hosszú élet titka Borban az igazság Sorozatunk újabb részében dr. Nagy István szentendrei sebész főorvos, a „kulturált" ivásról kívánja tájékoztatni olvasóinkat. Nemzeti italunk a bor, mely mértékkel fogyasztva valóban orvosság. A szőlő levéből, illetve a gyümölcsökből minden mesterséges beavatkozás nélkül készül e nemes ital. Főképpen e természetessége miatt ajánljuk a nehéz ételek kedvelőinek ezt az emésztést segítő nedűt. Nem mondhatjuk el ugyanezt a sörről és a tömény szeszekről. Előbbi alapanyagát például, az árpát előbb pörkölni kell, s ez utóbbinál pedig a mesterségesen párologtatás idézhet elő daganatos betegségeket. Mennyi az a bormennyiség, amely egy egészséges embernek még nem árt? Ez naponta 2-3 deciliter, melyet megosztva, főként a nagyobb étkezések után fogyasszunk. A bor kis mennyiségben nyugtatja a központi idegrendszert, oldja az ideges feszültséget; sőt egyértelműen jobb minden altatónál is. Segíti az emésztőnedvek termelését, tágítja az ereket. Mindemellett a „kulturált” borfogyasztás nem jelentheti azt, hogy a betegek abbahagyhatják az orvos által felírt gyógyszerek szedését. (mé) Alapítvány betegekért, orvosokért A létminimum alatt élő betegek, a kisebbségi sorban élő magyar orvosok helyzetének javítására, továbbképzésükre és az ugyancsak kisebbségi sorban élő magyar betegek megfelelő színvonalon való ellátásának biztosítására alapítványt hozott létre Linchtenberger György, a Rókus Kórház igazgató főorvosa. Az alapítvány neve: Erdély és a Szent Rókus Kórház betegeiért és orvosainak továbbképzéséért. Céljai: A Szent Rókus Kórházban dolgozó orvosok, szakorvosok továbbképzésének segítése, illetve a kisebbségi sorban élő magyar orvosok, szakorvosok Szent Rókus Kórházban történő továbbképzésének segítése. Továbbképző tanfolyamok, kurzusok szervezésének támogatása. A hosszan tartó kezelésben részesülő betegek ellátása, komfortérzetük növelésével, járulékos szolgáltatások színvonalának emelésével. A kisebbségi sorsban (elsősorban Erdélyben) nehéz körülmények között élő betegek Szent Rókus kórházi kezelésének támogatására. Az alapítványt élvezők lelki igényeinek figyelembevétele és szervezett ellátása. Korszerű műszerek és oktatási berendezések beszerzése, a műszerezettség javítása. Székhelye: Budapest Vili., Gyulai Pál u. 2. Vagyona: Az induló vagyon az alapító dr. Lichtenberger György által azt „Endo-extralaryngealis tűátnyomó műszer” elnevezésű találmánya sorozatgyártási jogáért a német R. WOLF cégtől 1992. évre esedékes, 1993-ban átutalt és az alapítvány céljára készpénzben rendelkezésre bocsátott összeg. A Magyar Külkereskedelmi Banknál nyitott betétszámla száma: 203-59 942-7007.
