Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-16 / 62. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 16., SZERDA 5 Harangszó köszöntött Merítsünk eróí történelmünkből ® A Nagykőrös fellobogózott főterén, Kossuth Lajos szobránál megjelent nagyszámú ünneplő közönséget harangszó köszöntötte tegnap délután. A Himnusz hangjai után a hagyományokhoz híven .szavalat nyitotta meg a körösiek március 15-i ünnepségét. Fáhri Szabolcs, a református tanítóképző hallgatója mondta el Petőfi Nemzeti dalát, majd Kulin Sándor országgyűlési képviselő emlékezett meg nemzeti ünnepünkről. A magyarság ezeregyszáz éve bővelkedik a történelmi eseményekben, de közöttük egy sincs, amely annyira kifejezné a nemzet önazonosságát, mint az 1848—49-es forradalom és szabadságharc. Az európai forradalmak kora, a nemzetek ébredésének, a nacionalizmusnak is a kora, de hogy a magyar szabadság- harc mégsem vált önemésztő polgárháborúvá, annak oka, hogy a külső veszély egységbe kovácsolta a nemzetet. A sok nyelven beszélő népek közös hazának, szülőföldnek érezték ezt az országot — mondotta az ünnepség szónoka, majd így folytatta: — A jelenkor számára nagyon fontos tehát 1848-nak e tanulságát megszívlelni, és megérteni, mi a hazafiság és mi a nacionalizmus. Tudnunk kell éles határvonalat húzni a valóságos történelmi tényeken alapuló nemzettudat, a nemzettel való szenvedés, tűrés és boldogulás, mely a hazafiságot jelenti, és a nemzeti színekbe öltöztetett kollektív gyűlölet, kirekesztő métely között, amit nacionalizmusnak neveznek. A hazafiság nem poros történelmi ereklye. Közösségi és személyes tartalma mindig időszerű. Napjainkban az, hogy felismerjük lehetőségeinket, tudatosan képviseljük eredményeinket: a függetlenséget, az alkotmányos rendet, a stabilitást, a gazdasági emelkedést, mindazt, amit az, elmúlt négy év alatt elért ez a nemzet, s amit tőle nem sajátíthat el senki. Sem kicsinyes gyűlöletből, sem politikai számításból. Ha közösen kiizzadott eredményeink kollektív élménye személyes élmény- nyé kristályosodik, elmondhatjuk, 1848 szellemisége itt van ma is ebben az országban. Az évfordulót akkor ünnepeljük a legméltóbban, ha újból és újból erőt merítünk történelmünk e dicső korszakából a helytálláshoz és az ösz- szefogáshoz. Az ünnepség további részében a város társadalmi és gazdasági szervezeteinek képviselői — elsőként Kiss János polgármester — helyezték el koszorúikat Kossuth Lajos szobránál. A megemlékezés a Szózat eléneklésével zárult. M. J. Magyar rapszódia Szobon A szobiak is megünnepelték március 15-ét, melynek kiemelkedő' eseménye a helybeli Danubius táncegyüttes Magyar rapszódia című előadása volt Vimola Károly felvétele A 200 éve született Bem apó Zászlógyalázás Dabason (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester elmondta, hogy a rendőrség nem állt hivatása magaslatán, amikor ezt a vandalizmust meg kellett volna akadályoznia. Á. M. Lapzártánk idején, tegnap este, a helyi rendőrkapitányság még nem tudott a történtekről érdemben tájékoztatást adni. Ez sajnos alátámasztani látszik a polgármester úr szavait. Reméljük, hogy a da- basi rendőrök, miután — akár lapunk hasábjain keresztül — értesültek a felháborító és gyalázatos tettről, a nyomozásban ügyesebbnek bizonyulnak a nyilatkozatadásnál. ígérjük, az elkövetők elfogásáról — hacsak nem minősül hírzárlat alá tartozó tettnek — azonnal tájékoztatjuk olvasóinkat. N. Zs. Gépek kisüzemi húsfeldolgozóknak A minőséget a németek is elismerik Hegesztik a hűtó'-keverő tartályt A napokban adtunk hírt arról, hogy Ráckeve önkormányzata és a KORAX Holding Rt. között szerződés jött létre, mely során a mostani elavult helyéről modern környezetbe kerülhet az orvosi rendelők és az éjszakai ügyelet. Az együttműködéssel jól jár mindenki: a vállalkozó orvosoknak kevesebb rezsit kell fizétni, a lakosok is gyorsabban közelíthetik meg, és az önkormányzat kiadásai is csökkennek. Milyen cég a KORAX Holding Rt., mivel foglalkozik — erről kérdeztük meg Szöllösi Árpád ügyvezető igazgatót. — 1986-ban alakultunk KORAX Kisipari Szövetkezet néven — válaszolta — hatodmagammal, élelmiszer-ipari technológiai profillal. Ma már hatvanöt főből áll a cég. Mára az ország egyik legnagyobb húsipari-gépipari vállalatává lettünk. — Önnek mi a szakmája? — Autóközlekedési technikumot végeztem és utána a kereskedelmi és vendéglátó-ipari főiskolát. — A társai kapcsolódnak valamilyen módon a szakmához? — Érdekes módon, nem. Nagyon jó szakembereket szedtem össze induláskor, akik nagyon gyorsan megtanulták az élelmiszergépes ismereteket. így aztán egy év elteltével a kényesebb munkát mindenki ránk bízta. Menet közben rájöttünk, hogy úgy lehet eredményes munkát elérni, hogy minél több szellemi terméket tudunk belevinni tevékenységünkbe. Annak idején technológiai szereléseket végeztünk a vágóhidakon Ezek igen komoly és komplikált gépsorok voltak, és szinte mindegyik egyedi kialakítású, hiszen nincs két egyforma gyár. — Mit tett ekkor? — Elkezdtem kiváló mérnököket bevonni a munkába, akik először csak a szerelési munkálatokban vettek részt. Azzal, hogy ők megismerték a gyakorlati fogásokat, ezzel szakmailag is képzettebbek lettek, lehetett komolyabb feladatokra is vállalkozni.-—Mire gondol? — Az emberek önálló gyártmányfejlesztési elképzeléseket kezdtek kidolgozni. Fölfigyeltünk arra, hogy a nagy húsipari feldolgozó üzemek működésével baj van. Akkor már működött vagy háromszáz kisüzem az ÁFÉSZ gondozásában, s láttuk, hogy velük senki sem törődik. Nem volt speciális technológiájuk, mindenki megpróbálta a gondjait saját maga megoldani. — Sikerült nekik? — Megalkottuk azokat a berendezéseket, amelyek a leghatékonyabban működtethetők a kisvágóhidakon. Többek között kifejlesztettünk egy zsírsütőt, hiszen ez volt, amit a nagyüzemekben teljesen másképpen oldottak meg. Gőzener- gia-bázison alapultak ezek a berendezések. Egy kisüzemnek viszont gőzt előállítani igencsak sokba kerül. Volt egy szerződésünk abban az időben, amely szerint egy komplett zsírüzem megépítését — az ösz- szes berendezéssel, technológiai szereléssel, üzembehelyezéssel — elvállaltuk Talum Attila felvételei annyiért, mint amennyiért a gőzfejlesztő rendszer kiépítése került volna. — Mikor fordultak véglegesen a kisüzemek felé? — Amikor láttuk, hogy a keleti piacra épülő nagyvállalatok a csőd szélén állnak és elindul a kereslet a kis húsfeldolgozók és vágóhidak irányába, megfogtuk e lehetőséget — a korábbi piackutatásaink eredményeképpen. — Vannak-e kapcsolataik külföldi cégekkel? — Még 1988-ban megismerkedtünk egy német vállalattal, amely főző-füstölő berendezéseket gyártott és Magyarországon korábban nem volt sikeres az üzletkötése. Létrehoztunk velük egy vegyes vállalatot, eredetileg azért, hogy az ő termékeiket forgalmazzuk. Később sikerült azt is elérni, hogy ne csak késztermékeket szállítsanak ide, hanem félkészeket, amit itt fejezünk be. Azt is elértük, hogy mi szállítunk nekik részegységeket, majd komplett berendezéseket is. A tavalyi eredményeink alapján újabb fejlesztésekbe kezdtünk, amelynek munkálatai remélhetőleg hamarosan befejeződhetnek, és akkor már nyolc- van-kilencven ember munkalehetőségét tudjuk biztosítani. Árpási Mária Most készül a sütő zárszerkezete
