Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-12 / 60. szám
I1 » PEST MEGYEI H1RIAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁRCIUS 12., SZOMBAT Megkérdeztük Újra itt van az allergia? A tavasz kezdetén egyre „többen keresik fel az orvosi rendelőket allergiás panaszokkal. Dr Kovács Ilona gyerektüdőgyógy ásztól azt tudakoltuk, mi okoz allergiát, melyek ennek a tünetei, és hogyan lehet védekezni ellene? — Körülbelül egy hete kezdtek el jelentkezni az allergiás tünetek az arra hajlamosaknál, mert most kezdtek el virágozni a fák — mondta. A mogyoró, a nyírfa, a fűz pollenjei az elsők, amik a levegőbe kerülve allergiás tüneteket okoznak. Ezután bontja ki virágát a fehérakác és a vadgesztenye. Szerencsére ezek a növények csak akkor veszélyesek, ha sok van belőlük egy helyen. A tünetek nem súlyosaik: nátha, könnyezés, tüsszögés. Sokkal veszélyesebb a májusban kezdődő fűpollenal- lergia, mert a virágzó füvek pollenjei sokkal nagyobb koncentrátumban kerülnek a levegőbe. Az erre érzékenyeknek komoly légúti panaszaik lehetnek. A városi por- és ólomszennyeződés—gyulladást okoznafa légúti nyálkahártyán, ami megkönynyíti az allergének bejutását. Akiknek szezonális panaszaik vannak, jó ha elvégeztetik az allergiavizsgálatot, ami abból áll, hogy az alkarra allergént csepegtetnek, a keletkezett bőrpírból pedig megállapítják, hogy az illető pontosan mire allergiás. A védekezés legjobb módszere, ha elkerülik a pollenérzékenyek a veszélyes területeket. Ehhez segítséget nyújt a sajtó, bemondja, hogy milyen virágpor van a levegőben. A másik megoldás, ha szakorvoshoz fordulnak, aki szem- és orrcseppéket, igen jó, hosszú hatású gyógyszereket ír fel, amelyek egész napos tünetmentességet biztosítanak. Ezeknek a gyógyszereknek már nincs álmosító hatásuk, így nyugodtan lehet szedése idején autót vezetni. V. Cs. Halló 04, halló 05, halló 07! Gyúlékony az avar Három esethez hívták ki a tűzoltókat tegnap délelőtt Százhalombattán, három hektáron avar gyulladt fel. A tűzoltóság két kocsival vonult ki a helyszínre és hamarosan eloltották a tűzet. * Emberi hanyagságból tüzet fogott a Nagykáta és Farmos határában lévő több kilométer hosszú nádas, amelyet szintén sikerült eloltani. Az Ócsa és Inárcs közötti nádastűz megszüntetéséhez a da- basi tűzoltók vonultak ki három készültségi kocsival. A tűz okát megállapítani egyelőre nem tudták, valószínű azonban, hogy itt is figyelmetlenség okozta a tüzet. * Tegnap 12.25-kor két személy- gépkocsi ütközött Pilisvörös- vár közelében az angoltemetőnél. A vezetők csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. Megvacsorálták a Fideszt... Egy drága és majdnem üres folyóparti étterembe (Halászkert) tértem be Vácott, hogy — miután a személyzetnek elmondtam mi járatban vagyok — egy tudósítást olvassak be lapom szerkesztőségébe a Fidesz ottani sajtótájékoztatójáról. Megengedték, hogy a pulton lévő telefont használjam. Míg a visszahívást vártam, az étterem egyetlen vendége nekilátott vacsorájának. Csöngött a telefon. Fölvettem, és gyanútlanul diktálni kezdtem. A tizenötödik sornál járhattam, .mikor a va- csoráló úr fölhorkant, s a kagyló letételére szólított föl a legalpáribb hangnemben, merthogy étkezését zavarja a politikai „ömleny”, a legnépszerűbb párt állandó emlegetése. Az említett úriember dühe nem csillapodott, s ő maga akarta letenni a kagylót. Hevesen gesztikulált, azt üvöltözte, távozzak. En mérsékletre intettem, de hiába. A tétova vendéglősöket kérdeztem, foly- tathatom-e a beszélgetést, de „a vendég az első” megjegyzéssel adták tudtomra, itt nincs szavam. A mérges úr maradt a helyén, bár üres asztal akadt bőven, ahová átülhetett volna, de a felszolgálók némán figyelték nagyjelenetét. A tulajdonos nem volt hallótávolságban, így mielőtt az éhes uraság vacsorája mellé desz- szertként elfogyasztotta volna a Fideszt is, egy olyan helyet kerestem, ahol pacalpörkölt, politika és a telefon békésen megfér egymás mellett. N. V. Önállóan szeretnének fejlődni Éledező' monorierdeiek Helyi lap indul • Délegyházán Valószínű, már ebben a hónapban újabb helyi lapot vehetnek kézbe az olvasók. Az önkormányzati képviselő-testület a közelmúltban határozott a Délegyházi Hírek elindításáról. Az előállítás költségeit vállalják, a lakók ingyen juthatnak majd az újsághoz. A tervek szerint négy oldalon, havonta jelenne meg a lap, a legfontosabb döntésekről, eseményekről tájékoztatva a lakosságot. Az új havi kiadványban helyet kapnak az idegen- forgalmáról is nevezetes község színes tudósításai is. (szí) Még tavaly, egy novemberi közmeghallgatás alkalmával merült fel az az igény, hogy Monorierdő szakadjon el a várostól, és önálló községként élje a továbbiakban.életét. Az elválást szorgalmazó íveket ötszázhatvankilenc választópolgár írta alá. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen a honatyák ki is tűzték a népszavazás napját: július 31-ét (ha ez az időpont ütközik az országos választásokkal, akkor július 10-ét). Három helyi lakót, a Mo- norierdei Társadalmi Egyesület tagjait kérdeztük arról, hogy mit remélnek az önállósulástól. — Monorierdőt hosszú évtizedekig elhanyagolták — kezdte a beszélgetést Práczki István egyesületi elnök —, ide szinte semmi sem jutott a fejlesztésekre szánt pénzből. A rendszerváltás után, abban reménykedtünk, hogy ezután másként lesz, de csalódnunk kellett, minden maradt á régiben. — így igaz — mondta Szentesi Ferenc titkár. — Az itt élő kétezer-hatszáz. ember ugyanúgy nem kap semmit, mint azelőtt. Az iskola, az óvoda, a tornaterem és az ön- kormányzati apparátus költségei elviszik a költségvetés hetvenöt százalékát. Elméletileg hárommillió juthatna szociálpolitikára és ötmillió fejlesztésre, a gyakorlatban azonban e négy év alatt — az iskolára szánt összegen felül — összesen nem költöttek rá négymillió forintot. Nincs gázunk, vizünk, tisztességes út is csak néhány, és a közvilágítás is csapnivaló. — Szeretnénk, ha a ne*- künk járó pénzt saját magunk oszthatnánk be — kapcsolódott a beszélgetésbe Ko- lecz József —, s mi dönthet- nénk el, hogy mire mennyit költünk. Tájékozódtunk néhány még 1990-ben önállósodott faluban, s azt tapasztaltuk, hogy elhatározásuk hasznosnak bizonyult. — Abban reménykedünk — mondta a beszélgetés végén Práczki István —, hogy ha a falu népe az elválás mellett dönt, a mi kis közösségünknek is jobb lesz. Arpási Mária Négyszázmillió szabad felhasználásra Pásztor győzött, Hadházy lemondott Cegléden huszonkétmillió forintos beruházás keretében megszépül a Szabadság tér. Először — tudtuk meg Barmi Benőtől, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági és vállalkozási osztályának vezetőjétől — a tér (és az azt körülölelő utcák) fáit újították meg. Ezt több szempont is indokolta. A közelmúltban befejeződött a vízhálózat felújítása. A teljés területet lehet öntözni. Az egyik hajdani — Népkör utca felöli — szovjet emlékmű helyén egy hangulatos ivóvízdíszkút készül majd, amely enyhíti a járókelők szomját. Körülötte pihenőrészt alakítanak ki -— asztallal, paddal —, ahol a nyugdíjasok sakkozhatnak. Ezekben a napokban fektetik le a föld alatti kábeleket. Ez lehetővé teszi, hogy egy-egy jelentős eseménynél a református és az evangélikus templomot Erdó'si Agnes felvétele megvilágíthassák. Tetszetős — Kőszeg-típusú — lámpatesteket állítanak a régiek helyére. Néhány már kint is van a téren. A Kossuth-szobor környékén halvány sárga és szürke színű díszes burkolatot raknak le. A belső utak és járdák aszfaltréteget kapnak. Megoldják a csapadékvíz elvezetését is. Az utolsó ütemben a növényzetet frissítik fel. A hiányzó fákat pótolják. Cserjéket ültetnek és a kevésbé árnyékos részeken virágágyakat készítenek. A padokat — mivel a többségük jó, átfestik. Ugyanakkor új szeméttárolókat helyeznek ki. A munkálatok ígéretesen haladnak. Minden remény megvan arra, hogy a ceglédiek június 25-én a megszépült Szabadság téren ünnepelhetik majd a szabadság napját. (f. f.) (Folytatás az 1. oldalról) Mások viszont azt javasolták: a megye összes intézményének vezetőit meg kellene hívni a döntés előtt és az ő véleményüket is meghallgatni. Az egyik képviselő számításokat is végzett: a veresegyházi ajánlat elfogadása esetén egy gyermek elhelyezése 2 millió 857 ezer forintba kerülne, ezért ajánlatos lenne más megoldásokat is keresni. Meglepő volt, hogy a korábbi érdektelenség után a tegnapi közgyűlésen több település jelezte: hajlandó befogadni a gyerekeket. Sikentáncz Ferenc, Vácduka polgármestere elmondta: a falu megszokta a gyerekeket és nem szívesen válna meg tőlük, hisz baráti kapcsolatokat alakítottak ki velük a község lakói. A településen több olyan ember is jelentkezett nevelőszülőnek, aki magához venne gyerekeket, mert érzelmileg kötődik hozzájuk. A gyerekek is úgy nyilatkoztak, hogy Vácdukán szeremének maradni. Ezért a polgár- mester azt javasolta, a megyei önkormányzat vásároljon meg a településen több családi házat, hiszen vannak eladó épületek. A község azért is ragaszkodna a gyerekekhez, mert ha elviszik őket, az iskolában mindössze hetven gyerek maradna, így az osztályok összevonására kényszerülnének. Kemence polgármestere, Pongrácz János is bejelentette, szeretné, ha a gyerekek a településre költöznének, hiszen van egy olyan iskolájuk, amely 100-130 gyermeket tudna fogadni és több olyan eladó ház található a községben, amelyeket meg lehetne vásárolni. Zink Imre Zsámbék polgármestere a képviselő-testület nevében területet ajánlott fel, de az építkezés lebonyolítását a község nem vállalta. Vácról is érkezett egy lista, azokról az eladó ingatlanokról, amelyekbe a gyermekeket be lehetne költöztetni. Az előzetes számítások szerint mintegy 60 millió forintért lehetett volna megfelelő épületeket vásárolni. Volt, aki átmeneti megoldást javasolt a gyermekek elhelyezésére arra az időre, amíg nem tudják a legmegfelelőbb megoldást megtalálni. Faragó László a népjóléti bizottság elnöke viszont ezt az ötletet elvetette, hiszen mint fogalmazott: itt sérült gyerekekről van szó, akiket ideiglenesen elhelyezni nem lehet. Mindenképpen az intézményi elhelyezést javasolta, hogy azok a nevelők, akik évtizedeken keresztül állami gondozottakkal foglalkoznak a gyerekekkel mehessenek. Erdélyi László főjegyző emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szakmai koncepció része a koedukált nevelés. Ezért is célszerű lenne a szobi lányokat és a vácdukai fiúkat egy intézményben elhelyezni. Azt is elmondta: a vácdukai kastélyt minden további nélkül vissza lehetne vásárolni, ha a közgyűlés továbbra is ott szeretné tartani a gyerekeket. AitóI is tájékoztatta a testületet, hogy a 315 millióra értékelt nagymarosi ingatlanra eddig 250 millió forint volt a legmagasabb vételi ajánlat. Még a döntés előtt kijelentette Szegedi Pál tanácsnok: a gazdasági bizottság nem hajlandó belemenni, hogy a 400 millió forintot mindenféle gazdasági számítások nélkül átadja a megyei önkormányzat. A hosz- szú vita, a számtalan kérdés és hozzászólás után végül a testület 37 igen, 22 nem szavazattal és 10 tartózkodással úgy határozott, hogy Pásztor Béla ajánlatát fogadja el és a hitel felvétele után azonnal átutalja a 400 millió forintot a település ön- kormányzatának. Ezek után Szegedi Pál úgy fogalmazott, elhatárolja magát a döntéstől. Többen nem értették, hogy a hétfői gazdasági bizottsági ülésen, Veresegyház polgármestere által az intézmény felépítésére kért 340 millió forintból, hogyan lett mára 400 millió. Török István képviselő lapunknak úgy nyilatkozott: a megyei önkormányzat eladta a felelősséget 400 millió forintért. Pásztor Béla a közgyűlés tagjai előtt bejelentette: az intézmény átadása augusztus 19-én 10 órákkor lesz. Halász Csilla Huszonkétmilliós beruházás Megszépül a városközpont
