Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-12 / 60. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 12.. SZOMBAT 3 Csatlakozásunk feltétele A Nemzeti Parasztpárt önálló marad a gazdaság fejlesztése (Folytatás az I. oldalról) Jó esélyeket adva arra, hogy érdekeinket a nemzetközi poli­tika terén hathatósan képvisel­jük, baráti, minden formalitás­tól mentes módon. Az elmúlt időszakban szoros személyes kapcsolatokat alakítottunk ki. Úgy gondolom, ezzel jót tet­tünk nemzetünknek, mert érde­keinknek, képviselt értékeink­nek is megfelel. — Miben segíthet az EU CD az Európai Unióhoz való miha­marabbi csatlakozásunkban? — Tekintettel arra, hogy az Európai Uniót mély keresztény- demokrata gondolat hatja át, ez az eszme ma is meghatározó Európában. Elég csak arra gon­dolni, hogy az Európa Parla­ment elnöke is keresztényde­mokrata: ez önmagában is je­lez valamit. Persze amikor a konkrét tárgyalásokra kerül sor, a gazdasági tények kerül­nek előtérbe, mert a politika színtere arra nem alkalmas, hogy valamiféleképpen pótolja a gazdaság gondjait. Az elmúlt 40 évben láttuk, hogy milyen következményekkel jár, ha ez így történik. Arra azonban al­kalmas, hogy bizalmi légkör te­remtődjön meg: ne kelljen attól félni, hogy az egyik fél becsap­ja a másikat, indokolatlan elő­nyökhöz vagy hátrányokhoz ve­zető tárgyalások jönnek létre. A szakszerűség, a tisztesség ga­ranciáit jelenti, ha háttér, sze­mélyes kapcsolat áll mindemö- gött. Ezt képes nyújtani ez a szervezet, néni többet, és nem kevesebbet. És egy valamit még, amiről ritkán esik szó. Az EUCD kétszer rendezett Po­zsonyban kisebbségi kérdések­ben konferenciát. A tanácskozá­son elfogadottak az Európa Ta­nács kisebbségi kartájába épül­tek be. így az EUCD lehetősé­get biztosított arra, hogy a ma­gyar kisebbségi pártok nemzet­közi hátteret kapjanak: ennek a kapcsolatrendszernek tehát ilyen irányú előnyeit is élvez­zük. (klug) Bánffy Miklósról az MDF-akadémián Megmérettél, s híjával találtattál Az arisztokráciából nem jö­hetett nagy író — tartja ma­gát még ma is a tévhit, amely valószínűleg nem más­ból, mint az irodalmi ismere­tek hiányából fakad. Hiszen tehetségek minden osztály­ból, így ebből is érkeztek, bi­zonyítja ezt számtalan olyan erdélyi nagyság életműve, mint Kemény Zsigmondé, Jó­sika Miklósé, az Erdélyi Heli­kont megszervező Kemény Jánosé, s Bánffy Miklósé is fejtegette ez utóbbi íróról, s politikusról tartott előadásá­ban az MDF-akadémián nem­rég Czine Mihály irodalom- történész. Hogy Bánffy Miklós való­ban jeles író volt-e, azt mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy olyanok is elismeréssel írtak róla, akik az arisztokra­ták sorába ugyancsak nem so­rolhatók: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kós Károly s Ba­logh Edgár. Az elismerést nemcsak iro­dalmi, hanem irodalomszerve­zői, sőt színházi munkásságá­val is sikerült kivívnia. Bár a kolozsvári és budapesti egye­temi tanulmányai elvégzése után Bánffy Miklós politikusi pályára lépett — volt ország- gyűlési képviselő, főispán, s 1921—-1922-ben Bethlen Ist­ván kormányában külügymi­niszter is — 1913 és 1918 kö­zött elvállalta az állami szín­házak intendánsi tisztségét. Az értékek iránti fogékonysá­gára jellemző, hogy Bartók Béla több művének a színrevi- tele is nevéhez fűződik. 1926-ban, amikor már száz­ezrek repatriáltak Erdélyből, visszatelepült a szülőföldjére, s oroszlánrészt vállalt az otta­ni irodalmi élet megteremtésé­ből. Szerkesztette az Erdélyi Helikon című folyóiratot, s közben elkezdte írni az Erdé­lyi történet című művét, amelyben az erdélyi arisztok­ráciának a Trianont megelőző történetét vetette papírra. A kötetekből kiérződik az osztá­lya iránti szeretete, de az is, hogy pontosan látja a hibáit. Nem véletlenül választja az egyik kötet mottójául az ószö­vetségi idézetet: „Megméret­tél, s híjával találtattál”. (hardi) A családi otthon ára Az új lakásvásárlási és építési kölcsönök lehetőségeiről tar­tott ifjúsági fórumot csütörtök este a KDNP Budapesti Ifjú­sági Tagozata. Csomós József, a Népjóléti Mi­nisztérium lakáspolitikai osztá­lyának főosztályvezetője előadá­sában kifejtette: véleménye sze­rint az OTP által nyújtott köl­csön kamatai igen magasak, a bank túl nagy kamatréssel, azaz haszonnal dolgozik. Horváth Balázs, az OTP Üz­letpolitikai Igazgatóságának szakértője ellenvéleményének adott hangot, és ecsetelte a taka­rékpénztár pénzkezelési nehézsé­geit, illetve kockázatait. Ezt kö­vetően a bankszakértő a lakás­építéshez és vásárláshoz nyújtha­tó támogatásokról, kölcsönökről tájékoztatta a fórum résztvevőit. A szociálpolitikai kedvezmény két-három, valamint több gyer­mekre eső összege emelkedett január l-jétől, ám ezt a támoga­tást csak a meglévő gyermekek után lehet igényelni, „ígéretet” nem fogadnak el. Az OTP az inf­láció kezelésére bevezette a ha­lasztott kamatfizetésű kölcsön le­hetőségét, amelynek törlesztése­dkor eleinte kevesebbet, majd — a bérek feltételezett emelkedésé­vel párhuzamosan — egyre töb­bet kell visszafizetni. • T. A. Törvénytelen beolvasztási kísérlet A Nemzeti Parasztpárt népi íróink (Veres Péter és Németh László) szellemi jogutódjának tartja magát. A Nemzeti De­mokrata Szövetséggel való egyesülés nem jelentene mást, mint hogy a Pozsgay-féle NDSZ-szavazók mellett ideológiai alapot is szerez magának az agrárjelleg megteremtésével — jelentette ki Dobszay László, a Nemzeti Parasztpárt (NP) ügyvezető elnöke tegnapi sajtótájékoztatójukon. Az NDSZ-szel folytatott egyeztető tárgyalásokon az NP-t képviselő tagok leszö­gezték; az egyesülést elvetik, de a választások második for­dulójában együttműködhet­nek. Március 5-re mégis össze­hívtak egy közgyűlést Szolno­kon, ahol a napirend a két párt egyesülése volt. Borók Imre megyei pártelnök el­mondása szerint e gyűlésen alig ismert valakit a körülbe­lül 150 főnyi jelenlévőből, akiknek zömét pártidegen em­berek alkották; mi több sok alapszervezetet meg sem hív­tak. A megnyitó után Törá­esik Mihály megyei titkár, az országos elnökség tagja ka­pott szót, aki már nem a két párt egyesüléséről, hanem a feltétel nélküli átlépésről be­szélt. Majd az ott megjelent, illetéktelen többség megsza­vazta az egyesülést. A szava­zás szabályellenesen zajlott le. A Törőcsik által szerve­zett hatalomátvétel a Szolnok megyei jelöltek elvesztésével járt. Közben Borsodban is puccsot hajtottak végre, így az NP két legerősebbnek vélt alapszervezete gyöngült meg. A párt kénytelen az em­lített megyékben új listákat szervezni. A szolnoki puccs napján az NDSZ Budapesten tartott saj­tótájékoztatót, melyen félrein­formálva az újságírókat — a Nemzeti Parasztpárt és a Nem­zeti Demokrata Szövetség egyesüléséről, mint megmásít­hatatlan tényről számolt be! Mint Dobszay Károly el­mondta egyesülésről azért sem lehet szó, mert ha a szol­noki szavazás érvényes, ez­zel csak egy országos gyűlés összehívását kezdeményez­hették volna, s ha az új gyűlé­sen kétharmados többséggel megszavazzák a javaslatot, akkor az egyesülésről még az NDSZ-tagságnak is döntenie kellene. Tehát a Nemzeti Pa­rasztpárt továbbra is önálló. Az ügyet az etikai bizottság­hoz terjesztik föl. N. V. A verseny gazdasága „A mechanikus tervgazdaság híveinek halvány fogalmuk sem volt arról, hogy milyen magával ragadó, dinamikus erőfeszítésre képes egy nép, ha a szabadság értékének és méltóságának újra tudatára ébred” — idézte Ludwig Er- hardnak, a háború utáni Né­metországban bekövetkező gazdasági csoda és szociális piacgazdaság atyjának szava­it Szabó Tamás, a magánosí­tásért felelős magyar minisz­ter tegnap a Gellért szállóban megnyitott kétnapos nemzet­közi gazdasági konferencián. A rendezvényen — amely­nek az Állami Vagyonügy­nökség mellett a Konrád Ade­nauer Alapítvány volt a házi­gazdája — többször hivatkoz­tak Erhard „Jólétet mindenki­nek” című könyvére, amely magyar nyelven most vált elő­ször hozzáférhetővé az olva­sók számára. A szociális piac- gazdaság modelljét tekinti irányadónak a magyar kor­mányzat is — jelentette ki Szabó Tamás. Ez azonban nem azonos azzal a jóléti mo­dellel, amit a szociálidemok- rácia akart megvalósítani, de mindezidáig nem sikerült. S ez nem is az elosztás gazdasá­ga: ebben verseny és eladás van, erre épül a magyar pri­vatizáció — mondta az elő­adó. Számokkal, tényekkel bi­zonyította ennek a folyamat­nak a szükségszerűségét, s az eddigi lépések helyességét. Felhívta a figyelmet a ma­gyar-külföldi társulásokra: ezek száma egyenes arány­ban növekedett a bizalom megteremtésével, a jog és az intézményrendszer fokozatos kialakításával. Tény, hogy ma már hétmilliárd dollárra rúg hazánkban a külföldi be­fektetés nagysága. (tóth) Az amerikai magyarok a hazai eseményekróí Pongrátz Gergely indul a választásokon Pongrátz Gergely, az ’56-os Magyarok Világszövetségé­nek elnöke a napokban érkezett haza egy kéthetes ame­rikai kőrútról. Ebből az alkalomból kértünk tőle nyilat­kozatot lapunk számára. — Mi volt az utazásának cél­ja? — Az ’56-os Magyarok Világszövetségének ameri­kai szervezeteit kerestük fel, hogy tájékozódjunk jelenle­gi tevékenységükről, s egy­ben tájékoztassuk őket a ma­gyarországi belpolitikai fej­leményekről. Számos szerve­zet képviselőjéhez eljutot­tunk. A találkozód sorából külön kiemelem a Lassan György barátommal, az egy­kori Práter utcai csoport ve­zetőjével való találkozáso­mat. — Tapasztalata szerint mennyire tájékozottak az Amerikában éló' szabadság- harcosok a magyarországi eseményekró'l? — Szinte naprakészen is­merik az eseményeket. Tud­ják, hogy megkezdődött az ’56-os sortüzek kivizsgálá­sa. Örömmel tölti el őket, hogy a törvény értelmében a bűnösök megbüntetése talán mégsem marad el. Az vi­szont felháborítja őket, hogy a gyanúsítottakat a ki­hallgatás után elengedik, s lehetővé teszik számukra, hogy szabadlábon védekez­zenek. Azt is furcsállják, hogy a sortüzek végrehajtói közül sokkal többet megta­láltak már, mint azok közül, akik a parancsokat kiadták. — Hogyan értékelik a ügynöktörvényt ? — Egyértelműen kedvező­en. A közélet megtisztulása­ként tartják számon. — Az országgyűlési képvi­selőit a közelmúltban döntöt­tek arról, hogy a Magyaror­szágról elszármazottak nem kapnak jogot a közelgő or­szággyűlési választáson való részvételhez. ■■ — Az amerikai magyarok ezt rendkívül sajnálják, sőt egyértelműen sérelmesnek találják. — Engedjen meg egy sze­mélyesebb jellegű kérdést. Ügy tudjuk, hogy ön indulni kíván a választásokon. Igaz-e ez? — Igaz, a budapesti 29-es választókerületben, vagyis Soroksáron indulok — füg­getlen jelöltként. — Miért éppen Soroksá­ron? — Azért, mert itt éltem a forradalom kitörésekor, s ide érkeztem haza három esztendővel ezelőtt. — Úgy tudom, hogy ön kettős állampolgár. Nem akadálya-e ez annak, hogy induljon a választásokon? — Efelől még nem vagyok pontosan tájékozott, azt azon­ban tudom, hogy e tekintetben 1990-ben Király Béla is hason­ló helyzetben volt, mint én, s nem volt jogi akadálya annak, hogy megválasszák. Amennyi­ben szükséges, természetesen lemondok az amerikai állam- polgárságomról. H. P. Fölemelt fejjel Öreg barátom, ki az is­tentiszteletre még fé­nyes csizmát húz a lábá­ra, kérdéssel keresett fel a minap: „Miért nem emeli fel a fejét a Ma­gyar Demokrata Fó- rum?”.És elmondta: eb­ben az országban az ő szeme láttára annyi sze­mét halmozódott fel, hogy 1989-ben fuldokol­ni lehetett a dohtól, ter­jedt a penész, omlott minden, ami omolha­tott. összedúlés előtt állt a gazdaság, a közélet, a morál. Aztán — fejteget­te tovább az öreg — el­érkezett az a pillanat, amire ő már nem is szá­mított, szabadon válasz­tott a nemzet, s alakítha­tott kormányt az MDF nagy formátumú politi­kusa, Antall József. Színrelépésük után — folytatta — biztos, hogy történtek hibák, de bű­nök nem. Az 1990-es években kárpótoltak, de még ez sem olyan fon­tos, mint az, hogy elmen­tek az oroszok. Ebben az országban 1990 óta senkinek nincs oka fél­ni, nem üldözték nézetei miatt még azokat sem akik a legbarátságtala­nabb, legigaztalanabb kijelentéseket tették azokkal szemben, akik a szocializmus okozta fölfordulást megpróbál­ták helyrehozni. A Ma­gyar Demokrata Fórum vezette kormány a leg- humánusabban próbált eljárni azokkal, akik munkahelyük elvesztésé­vel nehéz helyzetbe ke­rültek. És emelkedtek a nyugdíjak, emelkedett még a valutakeret is, hogy a külföld megítélé­séről ne is beszéljünk. Akkor hát mi az oka an­nak, hogy szinte restel­kedve jelentik be még azt is, ami mindnyájuk érdekében történik, ami mindnyájunknak jót hoz? Az öreg tett még néhány megjegyzést a magánvállalkozásokra, arra, hogy a parasztem­ber ebben a négy eszten­dőben mekkora lehetősé­get kapott, ejtett né­hány szót az infrastruk­túra fejlesztésről (bár ő ezt a kifejezést nem használta), nem felejtet­te ki annak az áldásos hatását sem, hogy ez a hatalom mennyi min­dent tett az egyházak új­bóli talpraállítása érde­kében, s azzal zárta mondandóját, hogy azon sajnálkozott, miért nem fiatalabb vagy öt­ven évvel. Kérdésére, melyet gyakorta ismé­telt: vajon miért nem emeli fel a fejét a Ma­gyar Demokrata Fó­rum, bizony nem tud­tam válaszolni. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom