Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-12 / 60. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 12.. SZOMBAT 3 Csatlakozásunk feltétele A Nemzeti Parasztpárt önálló marad a gazdaság fejlesztése (Folytatás az I. oldalról) Jó esélyeket adva arra, hogy érdekeinket a nemzetközi politika terén hathatósan képviseljük, baráti, minden formalitástól mentes módon. Az elmúlt időszakban szoros személyes kapcsolatokat alakítottunk ki. Úgy gondolom, ezzel jót tettünk nemzetünknek, mert érdekeinknek, képviselt értékeinknek is megfelel. — Miben segíthet az EU CD az Európai Unióhoz való mihamarabbi csatlakozásunkban? — Tekintettel arra, hogy az Európai Uniót mély keresztény- demokrata gondolat hatja át, ez az eszme ma is meghatározó Európában. Elég csak arra gondolni, hogy az Európa Parlament elnöke is kereszténydemokrata: ez önmagában is jelez valamit. Persze amikor a konkrét tárgyalásokra kerül sor, a gazdasági tények kerülnek előtérbe, mert a politika színtere arra nem alkalmas, hogy valamiféleképpen pótolja a gazdaság gondjait. Az elmúlt 40 évben láttuk, hogy milyen következményekkel jár, ha ez így történik. Arra azonban alkalmas, hogy bizalmi légkör teremtődjön meg: ne kelljen attól félni, hogy az egyik fél becsapja a másikat, indokolatlan előnyökhöz vagy hátrányokhoz vezető tárgyalások jönnek létre. A szakszerűség, a tisztesség garanciáit jelenti, ha háttér, személyes kapcsolat áll mindemö- gött. Ezt képes nyújtani ez a szervezet, néni többet, és nem kevesebbet. És egy valamit még, amiről ritkán esik szó. Az EUCD kétszer rendezett Pozsonyban kisebbségi kérdésekben konferenciát. A tanácskozáson elfogadottak az Európa Tanács kisebbségi kartájába épültek be. így az EUCD lehetőséget biztosított arra, hogy a magyar kisebbségi pártok nemzetközi hátteret kapjanak: ennek a kapcsolatrendszernek tehát ilyen irányú előnyeit is élvezzük. (klug) Bánffy Miklósról az MDF-akadémián Megmérettél, s híjával találtattál Az arisztokráciából nem jöhetett nagy író — tartja magát még ma is a tévhit, amely valószínűleg nem másból, mint az irodalmi ismeretek hiányából fakad. Hiszen tehetségek minden osztályból, így ebből is érkeztek, bizonyítja ezt számtalan olyan erdélyi nagyság életműve, mint Kemény Zsigmondé, Jósika Miklósé, az Erdélyi Helikont megszervező Kemény Jánosé, s Bánffy Miklósé is fejtegette ez utóbbi íróról, s politikusról tartott előadásában az MDF-akadémián nemrég Czine Mihály irodalom- történész. Hogy Bánffy Miklós valóban jeles író volt-e, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy olyanok is elismeréssel írtak róla, akik az arisztokraták sorába ugyancsak nem sorolhatók: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kós Károly s Balogh Edgár. Az elismerést nemcsak irodalmi, hanem irodalomszervezői, sőt színházi munkásságával is sikerült kivívnia. Bár a kolozsvári és budapesti egyetemi tanulmányai elvégzése után Bánffy Miklós politikusi pályára lépett — volt ország- gyűlési képviselő, főispán, s 1921—-1922-ben Bethlen István kormányában külügyminiszter is — 1913 és 1918 között elvállalta az állami színházak intendánsi tisztségét. Az értékek iránti fogékonyságára jellemző, hogy Bartók Béla több művének a színrevi- tele is nevéhez fűződik. 1926-ban, amikor már százezrek repatriáltak Erdélyből, visszatelepült a szülőföldjére, s oroszlánrészt vállalt az ottani irodalmi élet megteremtéséből. Szerkesztette az Erdélyi Helikon című folyóiratot, s közben elkezdte írni az Erdélyi történet című művét, amelyben az erdélyi arisztokráciának a Trianont megelőző történetét vetette papírra. A kötetekből kiérződik az osztálya iránti szeretete, de az is, hogy pontosan látja a hibáit. Nem véletlenül választja az egyik kötet mottójául az ószövetségi idézetet: „Megmérettél, s híjával találtattál”. (hardi) A családi otthon ára Az új lakásvásárlási és építési kölcsönök lehetőségeiről tartott ifjúsági fórumot csütörtök este a KDNP Budapesti Ifjúsági Tagozata. Csomós József, a Népjóléti Minisztérium lakáspolitikai osztályának főosztályvezetője előadásában kifejtette: véleménye szerint az OTP által nyújtott kölcsön kamatai igen magasak, a bank túl nagy kamatréssel, azaz haszonnal dolgozik. Horváth Balázs, az OTP Üzletpolitikai Igazgatóságának szakértője ellenvéleményének adott hangot, és ecsetelte a takarékpénztár pénzkezelési nehézségeit, illetve kockázatait. Ezt követően a bankszakértő a lakásépítéshez és vásárláshoz nyújtható támogatásokról, kölcsönökről tájékoztatta a fórum résztvevőit. A szociálpolitikai kedvezmény két-három, valamint több gyermekre eső összege emelkedett január l-jétől, ám ezt a támogatást csak a meglévő gyermekek után lehet igényelni, „ígéretet” nem fogadnak el. Az OTP az infláció kezelésére bevezette a halasztott kamatfizetésű kölcsön lehetőségét, amelynek törlesztésedkor eleinte kevesebbet, majd — a bérek feltételezett emelkedésével párhuzamosan — egyre többet kell visszafizetni. • T. A. Törvénytelen beolvasztási kísérlet A Nemzeti Parasztpárt népi íróink (Veres Péter és Németh László) szellemi jogutódjának tartja magát. A Nemzeti Demokrata Szövetséggel való egyesülés nem jelentene mást, mint hogy a Pozsgay-féle NDSZ-szavazók mellett ideológiai alapot is szerez magának az agrárjelleg megteremtésével — jelentette ki Dobszay László, a Nemzeti Parasztpárt (NP) ügyvezető elnöke tegnapi sajtótájékoztatójukon. Az NDSZ-szel folytatott egyeztető tárgyalásokon az NP-t képviselő tagok leszögezték; az egyesülést elvetik, de a választások második fordulójában együttműködhetnek. Március 5-re mégis összehívtak egy közgyűlést Szolnokon, ahol a napirend a két párt egyesülése volt. Borók Imre megyei pártelnök elmondása szerint e gyűlésen alig ismert valakit a körülbelül 150 főnyi jelenlévőből, akiknek zömét pártidegen emberek alkották; mi több sok alapszervezetet meg sem hívtak. A megnyitó után Töráesik Mihály megyei titkár, az országos elnökség tagja kapott szót, aki már nem a két párt egyesüléséről, hanem a feltétel nélküli átlépésről beszélt. Majd az ott megjelent, illetéktelen többség megszavazta az egyesülést. A szavazás szabályellenesen zajlott le. A Törőcsik által szervezett hatalomátvétel a Szolnok megyei jelöltek elvesztésével járt. Közben Borsodban is puccsot hajtottak végre, így az NP két legerősebbnek vélt alapszervezete gyöngült meg. A párt kénytelen az említett megyékben új listákat szervezni. A szolnoki puccs napján az NDSZ Budapesten tartott sajtótájékoztatót, melyen félreinformálva az újságírókat — a Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Demokrata Szövetség egyesüléséről, mint megmásíthatatlan tényről számolt be! Mint Dobszay Károly elmondta egyesülésről azért sem lehet szó, mert ha a szolnoki szavazás érvényes, ezzel csak egy országos gyűlés összehívását kezdeményezhették volna, s ha az új gyűlésen kétharmados többséggel megszavazzák a javaslatot, akkor az egyesülésről még az NDSZ-tagságnak is döntenie kellene. Tehát a Nemzeti Parasztpárt továbbra is önálló. Az ügyet az etikai bizottsághoz terjesztik föl. N. V. A verseny gazdasága „A mechanikus tervgazdaság híveinek halvány fogalmuk sem volt arról, hogy milyen magával ragadó, dinamikus erőfeszítésre képes egy nép, ha a szabadság értékének és méltóságának újra tudatára ébred” — idézte Ludwig Er- hardnak, a háború utáni Németországban bekövetkező gazdasági csoda és szociális piacgazdaság atyjának szavait Szabó Tamás, a magánosításért felelős magyar miniszter tegnap a Gellért szállóban megnyitott kétnapos nemzetközi gazdasági konferencián. A rendezvényen — amelynek az Állami Vagyonügynökség mellett a Konrád Adenauer Alapítvány volt a házigazdája — többször hivatkoztak Erhard „Jólétet mindenkinek” című könyvére, amely magyar nyelven most vált először hozzáférhetővé az olvasók számára. A szociális piac- gazdaság modelljét tekinti irányadónak a magyar kormányzat is — jelentette ki Szabó Tamás. Ez azonban nem azonos azzal a jóléti modellel, amit a szociálidemok- rácia akart megvalósítani, de mindezidáig nem sikerült. S ez nem is az elosztás gazdasága: ebben verseny és eladás van, erre épül a magyar privatizáció — mondta az előadó. Számokkal, tényekkel bizonyította ennek a folyamatnak a szükségszerűségét, s az eddigi lépések helyességét. Felhívta a figyelmet a magyar-külföldi társulásokra: ezek száma egyenes arányban növekedett a bizalom megteremtésével, a jog és az intézményrendszer fokozatos kialakításával. Tény, hogy ma már hétmilliárd dollárra rúg hazánkban a külföldi befektetés nagysága. (tóth) Az amerikai magyarok a hazai eseményekróí Pongrátz Gergely indul a választásokon Pongrátz Gergely, az ’56-os Magyarok Világszövetségének elnöke a napokban érkezett haza egy kéthetes amerikai kőrútról. Ebből az alkalomból kértünk tőle nyilatkozatot lapunk számára. — Mi volt az utazásának célja? — Az ’56-os Magyarok Világszövetségének amerikai szervezeteit kerestük fel, hogy tájékozódjunk jelenlegi tevékenységükről, s egyben tájékoztassuk őket a magyarországi belpolitikai fejleményekről. Számos szervezet képviselőjéhez eljutottunk. A találkozód sorából külön kiemelem a Lassan György barátommal, az egykori Práter utcai csoport vezetőjével való találkozásomat. — Tapasztalata szerint mennyire tájékozottak az Amerikában éló' szabadság- harcosok a magyarországi eseményekró'l? — Szinte naprakészen ismerik az eseményeket. Tudják, hogy megkezdődött az ’56-os sortüzek kivizsgálása. Örömmel tölti el őket, hogy a törvény értelmében a bűnösök megbüntetése talán mégsem marad el. Az viszont felháborítja őket, hogy a gyanúsítottakat a kihallgatás után elengedik, s lehetővé teszik számukra, hogy szabadlábon védekezzenek. Azt is furcsállják, hogy a sortüzek végrehajtói közül sokkal többet megtaláltak már, mint azok közül, akik a parancsokat kiadták. — Hogyan értékelik a ügynöktörvényt ? — Egyértelműen kedvezően. A közélet megtisztulásaként tartják számon. — Az országgyűlési képviselőit a közelmúltban döntöttek arról, hogy a Magyarországról elszármazottak nem kapnak jogot a közelgő országgyűlési választáson való részvételhez. ■■ — Az amerikai magyarok ezt rendkívül sajnálják, sőt egyértelműen sérelmesnek találják. — Engedjen meg egy személyesebb jellegű kérdést. Ügy tudjuk, hogy ön indulni kíván a választásokon. Igaz-e ez? — Igaz, a budapesti 29-es választókerületben, vagyis Soroksáron indulok — független jelöltként. — Miért éppen Soroksáron? — Azért, mert itt éltem a forradalom kitörésekor, s ide érkeztem haza három esztendővel ezelőtt. — Úgy tudom, hogy ön kettős állampolgár. Nem akadálya-e ez annak, hogy induljon a választásokon? — Efelől még nem vagyok pontosan tájékozott, azt azonban tudom, hogy e tekintetben 1990-ben Király Béla is hasonló helyzetben volt, mint én, s nem volt jogi akadálya annak, hogy megválasszák. Amennyiben szükséges, természetesen lemondok az amerikai állam- polgárságomról. H. P. Fölemelt fejjel Öreg barátom, ki az istentiszteletre még fényes csizmát húz a lábára, kérdéssel keresett fel a minap: „Miért nem emeli fel a fejét a Magyar Demokrata Fó- rum?”.És elmondta: ebben az országban az ő szeme láttára annyi szemét halmozódott fel, hogy 1989-ben fuldokolni lehetett a dohtól, terjedt a penész, omlott minden, ami omolhatott. összedúlés előtt állt a gazdaság, a közélet, a morál. Aztán — fejtegette tovább az öreg — elérkezett az a pillanat, amire ő már nem is számított, szabadon választott a nemzet, s alakíthatott kormányt az MDF nagy formátumú politikusa, Antall József. Színrelépésük után — folytatta — biztos, hogy történtek hibák, de bűnök nem. Az 1990-es években kárpótoltak, de még ez sem olyan fontos, mint az, hogy elmentek az oroszok. Ebben az országban 1990 óta senkinek nincs oka félni, nem üldözték nézetei miatt még azokat sem akik a legbarátságtalanabb, legigaztalanabb kijelentéseket tették azokkal szemben, akik a szocializmus okozta fölfordulást megpróbálták helyrehozni. A Magyar Demokrata Fórum vezette kormány a leg- humánusabban próbált eljárni azokkal, akik munkahelyük elvesztésével nehéz helyzetbe kerültek. És emelkedtek a nyugdíjak, emelkedett még a valutakeret is, hogy a külföld megítéléséről ne is beszéljünk. Akkor hát mi az oka annak, hogy szinte restelkedve jelentik be még azt is, ami mindnyájuk érdekében történik, ami mindnyájunknak jót hoz? Az öreg tett még néhány megjegyzést a magánvállalkozásokra, arra, hogy a parasztember ebben a négy esztendőben mekkora lehetőséget kapott, ejtett néhány szót az infrastruktúra fejlesztésről (bár ő ezt a kifejezést nem használta), nem felejtette ki annak az áldásos hatását sem, hogy ez a hatalom mennyi mindent tett az egyházak újbóli talpraállítása érdekében, s azzal zárta mondandóját, hogy azon sajnálkozott, miért nem fiatalabb vagy ötven évvel. Kérdésére, melyet gyakorta ismételt: vajon miért nem emeli fel a fejét a Magyar Demokrata Fórum, bizony nem tudtam válaszolni. (Vödrös)
