Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-11 / 59. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 11.. PENTEK á Nemzetiségi rendezvénysorozat Szigetújfaluban Elindultak szép hazánkból... Nemzetiségi kulturális napokat tartanak Szigetújfaluban, melynek rendezvényei két hétig zajlanak. Ezeknek a sorában első volt Nemes Ferenc faragó népi iparművész kiállításának a megnyitója. A kiállítás még a kulturális napok elmúltával is nyitva marad, várva Szigetújfalu németországi testvértelepülése küldöttségének április közepi látogatására. A két hét alatt sor kerül zenésztalálkozóra, regionális nemzetiségi vitafórumra, táncos- és kórustalálkozóra, végül — március 19-én — gálaestre, melyen a rendezvényeknek helyet adó szigetújfalui Petőfi Művelődési Ház német nemzetiségi táncegyüttesei, kórusai, zenekara, valamint az Inselbaum Német Nemzetiségi Tánccsoport adnak majd műsort. Pákozdy Gábor, a művelődési ház igazgatója elmondta, hogy eme első nemzetiségi rendezvénysorozatukkal hagyományát szeretnék elindítani, megteremteni a további nemzetiségi találkozóknak. Legyen lehetőségük bemutatkozni, egymás munkáját megismerni a különböző nemzetiségi együtteseknek. Szeretnék, ha külföldről is érkeznének művészeti csoportok' — mint ez már most is megvalósult —, és azt is, ha forogna, mozogna a találkozó, tehát különböző helységekben rendeznék meg. A világkiállítás idején idegenforgalmat is vonzhatna a magyarországi nemzetiségi kultúra — ha már ilyen kulturális értékeink vannak, másoknak is jó lenne megmutatni. A zenésztalálkozó estéjén az Újhartyánból érkezett Sváb-party együttes lépett először színpadra, a színpad mögötti falat bontó, koronás címerrel díszített magyar zászló elé. Öt rézfúvósból, egy harmo- nikásból, két dobosból állt ez a zenekar. A hangszerek más együtteseknél is ezek voltak, esetleg még — mint a következő budakeszi Wagner-zene- karnál is — klarinéttal kiegészülve. Műsorukban sorra indulókat, keringőket, polkákat játszottak. A harmadik fellépő, a hattagú Ráckevei citerazenekar, kivételként magyar népdalokat játszott, énekelt. „Elindultam szép hazámból, édes kis Magyarországról..." Talán nem csupán nekem jutott eszembe, hogy a szereplő német zenészeket, vagy ha nem is őket, elődeiket, rokonaikat elindították egyszer. És sokan visszajöttek aztán mégis hazájukba, „édes kis Magyar- országra”. A soroksári Ullmann-ze- nekar fellépésekor emelkedett a hangulat. Ó, Soroksár — fogalom! Énekeltek, a dobos, a harmonikás, persze, Soroksárról, a mögöttem lévő sorban ülő nénik, akiknek már eddig is megható volt látni a sváb zene varázsolta örömöt az arcukon, nagyokat nevettek. A népes törökbálinti „Grosstur waller Musikanten" -ben foglalt helyet az est egyetlen hölgy zenésze. Nekik is volt hangulatcsináló énekesük, felhangzott a mulatság rikkantása, az éles „juhé”. Az est műsorát záró szigetszentmártoni „Blas- Kapelle"-rő\ megtudtuk, hogy negyvenkét éve létesült, számos alkalommal lépett már fel külföldön is. Hamarosan megjelenő kazettájáról játszott öt számot a zenekar, melynek minden tagja zakóján viselte Sankt- Martin feliratú, lantot ábrázoló emblémájukat. Jó volt, hogy találkozhattak, jó volt, hogy sor kerülhetett ilyen eseményre, állapították meg a közreműködők, kikkel a műsor után találkoztam. És a pattogós, élénk, de ellágyulni is képes zene bizonyára sokukban :— sokunkban — visszhangzik még az est után is. Nádudvari Anna Ma kezdődik az európai kulturális hónap Népművelők kollégiuma Budakeszin Az európai kulturális hónap ünnepélyes megnyitójára kerül sor ma délután 4 órakor. A rendezvénysorozatot, amely időben a Budapesti Tavaszi Fesztivállal esik egybe, Göncz Árpád köztársasági elnök ünnepi nyitóbeszéde vezeti be — közreműködik a Monteverdi Kamarakórus. Ezt követően MádI Ferenc művelődési és közoktatási miniszter megnyitja a Csontváry-kiállí- tást, valamint a 24. nemzetközi éremművészeti tárlatot. (Színhely: a Magyar Nemzeti Galéria „A” épülete a Budai Várban.) (Folytatás az 1. oldalról) A helyi, aktuális és napi témák mellett ma az a feladatunk, hogy beszéljük meg a választásokkal kapcsolatos teendőinket — mondta bevezetőjében Pék Lajos budakeszi népművelő — hiszen valamennyiünk számára nyilvánvaló, hogy ránk is várnak ezzel kapcsolatos feladatok. Egyetértettek abban a kérdésben a résztvevők, hogy az érintett községek művelődési házaiban biztosítani kell a kampányt indító pártok esélyegyenlőségét, a termet a politikusok, illetve a választók eszmecseréjére .de ez nem boríthatja fel az intézmények előre megszabott menetrendjét, nem hátráltathatja a kultúrmunkát, a köz szolgálatában álló feladatokat. Az elvi megállapodás után Kiss Istvánná pátyi kultúrház- igazgató felvetése került terítékre: azaz, április 22-én a Föld napján szervezzenek közös kerékpártúrát a kisiskolások részére a Buda környéki térségben. Javaslatát valamennyi résztvevő elfogadta, a továbbiakban csak a technikai lebonyolítás részletkérdései vannak hátra. Hertai Agnes pilisvörösvári igazgatónő nemrégiben foglalta el hivatalát. Ecsetelte a kul- túrotthonban uralkodó áldatlan állapotokat. A háznak ugyanis az elmúlt két esztendőben gyakorlatilag nem volt gazdája. Az épület lepusztult, s noha a községben országos hírű nemzetiségi csoportok működnek, a lakosság „leszokott” a művelődési intézmény látogatásáról. — A remény meg van rá. hogy javítsunk ezen az állapoton, az önkormányzat is támogatja a törekvéseinket, de ez hosszú időt, megfeszített munkát igényel majd — hangzott el az igazgatónő véleménye. Hogy ma már gazdálkodással is kell foglalkozniuk a kul- túrmunkásoknak, az a továbbiakban körvonalazódott. Vedres András, az Első Magyar Telemarketing Társulás Kft. Pest megyei igazgatója vázolta azokat a lehetőségeket, melyek adottak a művelődési házak számára, amennyiben csatlakoznak a cég reklám- és kereskedelmi tevékenységéhez. Ferge Lajos, a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ főmunkatársa pedig egy vállalkozói népfőiskola életre hívásához kérte a segítséget a népművelőktől. A tegnap délelőtti tanácskozás eredményességének méréséül talán elég idézni egy elhangzott gondolatot: „Itt a mai napon annyi névjegy, ötlet, információ cserélt gazdát, hogy kizárt a megbeszélésünk eredménytelensége.” Tóth Sándor Budaörs és Solymár elődöntős Diákszínjátszók Ajkán Az amerikai Békehadtest tanárai március 13—14-én rendezik meg a harmadik országos angol nyelvű diák-dráma- fesztiváljuk területi elődöntőjét Ajkán, a városi művelődési központban. A fesztivál általános és középiskolás résztvevői az ország északnyugati körzetéből érkeztek. Budapest, Komárom, Budaörs, Solymár, Tapolca, Győr, Keszthely, Pápa, Zala- szentgrót,„Veszprém, Mosonmagyaróvár, Hévíz, Szombathely, Tarján diákszínjátszöi két kategóriában mérik össze tudásukat. Vasárnap a gimnazisták, hétfőn az általános iskolások lépnek fel az egész napos non-stop versenyen. A legjobb két általános iskolás és három gimnazista csoport jut az országos döntőbe, amelyet április 25-én Jászberényben rendeznek meg. (S. Sch.) Ötszázmilliót kivontak a piacról Kiadók és könyvforgalmazók Jó ütemben halad a könyvkiadók privatizációja — tájékoztatott Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvteijesztők Egyesülésének igazgatója. Mint elmondta: a tulajdonosváltás a szakmai szempontok figyelembevételével zajlik. A kiadók feltételeit az AVÜ is elfogadta, így már a dolgozói tulajdonba került kiadók (Európa, Műszaki, Közgazdasági és Jogi, Corvina, Móra, Magvető) megtarthatják eddigi profiljukat. Az igazgató véleménye szerint ezek a könyvkiadók képesek lesznek önállóan is fenntartani magukat. Zentai Péter László külön kiemelte az Európa Kiadót, amely tavaly az egyik legmagasabb nyereséget érte el. A kiadók meghonosítása még nem zárult le. A kiadóktól eltérően a forgalmazók helyzete viszont katasztrofális. Az 1990-es előprivatizációs törvény hatására ugyanis több mint hatszáz könyvesbolt közül csupán kettőszázötven maradt meg. Zentai Péter László szerint ezért azokat a parlamenti képviselőket terheli a felelősség, akik figyelmen kívül hagyták a szakemberek érveit, és döntésükben nem szakmai, hanem csupán gazdasági érdeket tartottak szem előtt. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a könyvesboltok eladásából származó öt- százmillió forintot kivonták a könyvpiacról. Kossuth Lajos és Vác A magyar nemzetnek lesz jövendője „Mondják, hogy én ( a múltnak vagyok (mii) embere...-, de ez az sOs-F' a múlt, amelynek jövendőnek kell lenni, ha a magyar nemzetnek még van jövendője” — ezek Kossuth Lajos 1894 márciusában, Turinban elhangzott utolsó szavai. E gondolatok jegyében zajlott a váci közgyűjtemények és a Magyar Országos Levéltár „Kossuth Lajos és Vác” címmel rendezett Kossuth-dokumentuma- inak kiállításmegnyitója — és a Kossuth-emlékülés — a váci Könyvtár Galériában. A kiállítást Katona Tamás történész, országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki főként Kossuth politikusi pályájáról beszélt. A tárlat arra törekszik, hogy bemutassa Kossuth Vác városához fűződő kapcsolatait, s hogy a mai napig friss és néha megdöbbentően aktuális gondolataiból válogatva láttassa az elméleti és gyakorlati embert, a politikust. A tárlókban láthatók Kossuth Lajos könyvei — korabeli kiadásban —, így A világtörténelem ítélőszéke előtt 1902-es, valamint A magyar forradalom végnapjairól 1850-es kiadása. Láthatunk más érdekes kordokumentumot is, amelyek túlnyomórészt Kossuth Vác- hoz fűződő kapcsolatait muKorabeli fényképfelvétel Kossuthról tátják be. Megtalálható így például az az okirat, amelyben Vác városa saját képviselőjévé választja Kossuthot 1867-ben, vagy Kossuth és a Váci Honvéd Egylet tagjainak levélváltása — ma is álló — Váci Honvédemlékmű avatása alkalmából. A kiállítás-megnyitót Kossuth-emlékülés követte, amelynek elnöke szintén Katona Tamás volt. Itt érdekes előadásokat hallhatunk, többek között Pajkossy Gábortól „Kossuth pályája a reformkorban” címmel, valamint Pelyach István előadásában a Kossuth-kultuszról Magyarországon a XIX. század második felében. (A „Kossuth Lajos és Vác” kiállítás április 144g tekinthető meg.) (juhász) Tilman Riemenschnider: Koncert (féldombormű) PetóTi-emlékoszlop és -dombormű a penci múzeum épülete előtt
