Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-11 / 59. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 11., PÉNTEK 3 Kispista István köszöntése Ki ne emlékezne a műsoraira? Falurádió, Falusi életképek, Baráti kör, Kincses Kalendárium, Vasárnap reggel, Rádiós népdaljáté­kok. .. Ki ne emlékezne a hangjára? Szeretet zengett ben­ne, megértés, ragaszkodás. Rádiós stílus, amely mos­tanra a múlté. Országjáró riporter volt, tudta, melyik ajtón hogyan kell kopogtatni, hol kell Jó napot mon­dani, hol Adjon Istent. És mert tudta: mindenütt Fo­gadj Isten! várta. Ezért készülhettek el emlékezetes ri­portjai, beszélgetései — ezért nyíltak meg előtte a szá­jak és a szívek. Újságírói titka egyszerű volt: az egysze­rűségre törekvés. De tudjuk Petőfitől: ez a legnehe­zebb. Egyszersmind: a legszebb. Múlt ősszel Balatonszemesen, országos tanácskozá­sunkon Kispista István, aki harminc esztendeig dolgo­zott a Magyar Rádióban, odalépett a mikrofonhoz. Vi- dék-Magyarország sajtójának iigyes-bajos dolgairól beszélgettünk, s arról: megjelenik-e a vidéki Magyar- ország a maga valójában a mai sajtóban. Kispista István egy pásztoremberre emlékezett, aki­vel élete egyik emlékezetes riportját készítette. Ahogy felidézte a pusztai ember arcát, szavait, elcsuklott a hangja, szemét elfutotta a könny. Csönd lett a teremben, mélységes csönd. Most, hogy hetvenedik születésnapján köszöntjük ősz hajú pályatársunkat, a MÚK Etikai Bizottságá­nak tagját, szomorúan kérdezem: az ifjabb újságíró­nemzedékben ott vannak-e a jövendő Kispista Istvá­nok? Akik azokhoz hajolnak közel, akiket a legtöbb baj sújt, akiket senki meg nem hallgat, senki meg nem véd, s akik mégis édesnek mondják a szülőföldet. Akik éltetik a fordulatos, ízes magyar nyelvet, Arany János és Móricz Zsigmond nyelvét. Akikről, s akik­nek lassan elfelejt szólni a véres belharcát vívó hazai sajtó. Igen: lesznek-e a magyar újságírásban olyan mély­ről jött, s szakmai magaslatokra jutott írástudók, mint Kispista István? Olyan teljességre, teljes életre törek­vők, mint ő, aki rádiós munkája mellett könyveket, meséket is írt, aki — a magyar művészeti élet szép ha­gyományaként — egyszerre volt újságíró és író. Beh kár, hogy ez a hagyomány mára megszakadni látszik! Néha arra gondolok, hogy talán ezért kémlelte-kém- leli amatőr csillagászként az égboltot Kispista István: reménységet és biztatást keresve a csillagok között. Szerencsére itt van közöttünk biztatásként és remény­ségként ő maga, élete példájával, életművével. Isten éltessen sokáig, kedves István bátyánk! Kosa Csaba Az MDF választási programja Jólétet, erős magángazdasággal A Magyar Demokrata Fórum választási programjának gaz­dasági fejezetéről tartottak tegnap sajtótájékoztatót az anyag összeállítói. A magáno­sítás folyatásával kapcsolatos elképzelésekhez Szabó Ta­más MDF-alelnök, prvatizáci- ós miniszter fűzött kiegészí­tést. Kiemelte: a Demokrata Fórum mindenkinek jólétet akar, ami csakis az erős ma­gángazdaság talaján érhető el. Biztató, hogy Magyaror­szágon már a 800 ezret is meghaladja a piaci szereplők száma. A nem állami szféra — ide számítandó a külföldi tőke is, aminek jelenleg mint­egy 10 százalékos az aránya — 60 százalékos. A magán­gazdaság versenyhelyzetben működjön, amihez fegyelem, rend, társadalmi szolidaritás párosul. Az MDF gazdasági programjának főbb célkitűzé­sei között szerepel az infláció számottevő csökkentése, a külföldi tőkebefektetések nö­velése, a vállalkozók terhei­nek csökkentése és a hitele­zés feltételeinek javítása, a hazai vállalkozók pozíciói­nak javítása. Takácsy Gyula képviselő, - az Országgyűlés gazdasági bi­zottságának elnöke szerint 1993-ban a nagy behozatal — különösen a második fél­évben — már a beruházások­ra ment, az idén pedig leg­alább 5-6 százalékkal növeke­dik a kiadások ezen öldala. Cáfolta, hogy a folyó fizetési mérleg tartós hiánya a válsá­got jelentené a magyar gazda­ságban. Ez a növekedéssel járó állapot, ami előremene­külés, az pedig a gazdaság egyetlen esélye. Rubovszky András pártigaz­gató az idegenforgalommal kapcsolatos terveket ismertet­te. Az MDF gazdaságpolitiká­jának legfőbb alakítói szüksé­gesnek tartják, hogy a parla­ment a hátralévő egy hónap­ban aktívan működjön, mért néhány törvényt mindenkép­pen el kellene fogadni ebben a ciklusban. (tóth) A püspöki kar konferenciája A Magyar Katolikus Püspö­ki Kar március 8—9—10. napjain tartotta Budapesten rend tavaszi konferenciáját. A püspökök megvizsgál­ták az egyházi iskolák jelen­legi helyzetét és a közoktatá­si megállapodások megköté­sének ügyét. Katona István váci segédpüspök, a Katoli­kus Iskolák Főhatóságának elnöke bejelentette, hogy március 23-án kerül sor a Parlamentben a történelmi is­kolafenntartó egyházak öku­menikus tanácskozására. A konferencia elemezte a magyarországi szerzetesren­dek újjáéledésével kapcsola­tos nehézségeket és feladato­kat is. Szabó Tamás a KDNP állásfoglalásáról • • Örömmel veszi a tényeket Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter tegnapi nyi­latkozatában üdvözölte a KDNP intézőbizottsága hét végén elfogadott állásfoglalá­sának azon a pontját, mely­ben a testület a privatizáció következetes folytatását támo­gatta, és egyetértett azzal a kereszténydemokrata törek­véssel is, mely nagyobb szere­pet kíván juttatni a hazai kis­befektetőknek az állami va­gyon magánosításakor. A mi­niszter ugyanakkor úgy vél­te: utóbbi igényével a párt nyílt kapukat dönget. A miniszter természetes­nek tartotta, hogy a magánosí- tási folyamat irányítói az el­múlt években követhettek el hibákat, ezért is szükséges ál­landóan figyelni, ellenőrizni és a megfelelő esetekben kor­rigálni a privatizációs eljárá­sokat. Ennek megfelelően módosították többször is a tu­lajdonhoz jutás lehetőségeit. A KDNP privatizációs tényfeltáró bizottsága több konkrét tranzakciót is meg­vizsgált. Ezekből, a vélemé­nyük szerint bűncselekmény- gyanúsnak bizonyult ügyeket a gazdasági rendőrségnek ad­ják át. Ezzel kapcsolatban Szabó Tamás elmondta: ha egyes tranzakcióknál nem­csak a gyanú árnyékát, de konkrét visszaéléseket is fel­fedezett a bizottság, úgy a mi­niszter örömmel veszi, ha ezekről őt vagy a gazdasági rendőrséget értesítik. Mi, milliónyian A Tallózó címoldalának fele üresen jelent meg. csupán ez íeketéllik a fel­ső sávban: Ők. 129-en. A fehér folt alsó sarkában pe­dig ez olvasható: „Ezt a te­nyérnyi felületet természe­tesen néni politikai, ha­nem szakmai, etikai szem­pontok alapján hagytuk üresen, százhuszonkilenc elbocsátott rádiós kollé­gánk sorsára figyelmeztet­ve.” A százhuszonkilenc közül természetesen csak egynémelyekért folyik a bősz tusa, velünk, több millióval szemben, akik azt szeretnénk, hogy a rá­dió valóban hitelesen tájé­koztasson, azaz. ne a balol­dali-liberális pártok szó­csöve legyen. Jelenjenek meg ott új arcok, akikről esetleg még az is feltéte­lezhető, hogy jó szakem­berek. A mesterség megta­nulása nem ördöngösség, amiért is állítom, hogy a hangoskodók közül egy sem pótolhatatlan. Ezt ők is tudhatják, hiszen éppen ezért siratják magukat ha­talmas erőbedobással, nemzetközi támogatással, na de jól ismerjük a mon­dást: nem nőnek a jege­nyék az égig. Mi. ismét­lem, valószínűleg több millióan határainkon belül és kívül azt szeretnénk, ha a Magyar Rádió, nevének megfelelően, magyar len­ne. S ha egy rádió ma­gyar, attól — és higgye ezt el minden kékszalagos — meg szakszerű genis lehet jó, (Vödrös) Demonstráció a rádió eló'tt Több száz ember gyűlt össze tegnap reggel a Magyar Rá­dió épülete előtt azon a demonstráción, melyet a Függet­len Rádiós Szakszervezet (Frász) szervezett — mint mondták — a sajtószabadság védelmében. Győri László, a Frász elnöke beszédében kiemelte: a demonstrációt a rá­dió vezetőinek merénylete ellen szervezték. Győrffy Mik­lós többek között úgy fogalmazott, hogy nehéz lesz azok­nak, akiket nem távolítottak el, mert az adott körülmé­nyek között nekik kell biztosítaniuk, hogy a rádió működ­jék. Fischer István szerint a rádió vezetése nem tudja elvi­selni a kritikát és ezért távolít el mindenkit, aki neki nem tetsző véleményt formál. Baráth József kijelentette, hogy vizsgálatot kezd azok ellen, akik MUOSZ tagként részt vettek a tisztogatásban. Egyesek különállásukat nemzeti színű szalaggal hangsúlyozták. Az egyik ellentüntető az­zal az érvvel tiltakozott a rádiós demonstráció ellen, hogy az országban több százezer embert bocsátottak el, de miat­tuk senki sem tüntetett. Talum Attila felvételei Rádiósok közleménye Az elbocsátás sajnálatos kényszere, mely kiváltja mindany- nyiunk együttérzését, nem ok arra, hogy egyesek veszé­lyeztessék a működési rendet, az MR közszolgálati tevé­kenységét. Aki a saját intézményét lejáratja, az a saját és munka­társai munkahelyét hozza kétséges helyzetbe. Az anarchia előidézése, a gyűlölet szítása, a jogtalan sztrájkkal való fenyegetések mind az MR megítélését rontják. Aggodalommal figyeljük, meddig fajul a „szakma” lár­más részének harca azért, hogy továbbra is kisajátítsa a tájékoztatást. A műsorok színvonalát szeretnénk emelni, de a hisztérikus kiáltozás elnyomja a csendes szót. Visszautasítunk mindenfajta beavatkozási kísérletet a Magyar Rádió ügyeibe és azt a demokrácia elleni táma­dásnak tekintjük. Rádiós Dolgozók Tanácsa MÚK Rádiós Tagozata Szendrői Sándor Földi Ottó Rádiós Stúdióművészeti Egyesület Durkó Katalin (OS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom