Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. MÁRCIUS 1., KEDD 15 A szervarontások döntőnek bizonyultak Visszavágtak a Pomáznak Minden idők legjobb olimpiája Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke elismerését fejez­te ki a norvég szervezőknek a játékok megszervezéséért. Kijelentette: példa nélküli a lillehammeri szervezők jó munkája. Véleménye szerint az 1994-es téli olimpia volt a sporttörténet legjobban megszervezett és lebonyolított öt­karikás eseménye. A férfi röplabda NB I-ben a Pest megyét eddig jól reprezen­táló Pomáz csapata hazai pá­lyán fogadta régi riválisát, a MAFC kiváló erőkből álló együttesét. Pomázi Komplex Building SE—MAFC-Olivetti 2:3 (-14, -5, 5, 6, -9) Szentendre. 100 néző. V.: Hurák, Dravecz. Komplex-Po- máz: MARKOVICH, APRÓ, TÓTH J., Nagy I., Herczeg, Győri A. Cs.: TOMKÓ, Gálli 1. Edző: Prouza Ottó. A Pest megyeiek a hétközi sérülése miatt hiányzó cente­rük, Andó György nélkül, új ösz- szeállításban álltak fel e talál­kozón, hiszen ezúttal Tóth Jó­zsef került a középjátékos posztjára, Tomkó helyén pe­dig a betegségéből helyrejött Nagy István lépett elő másodü­tő helyre. Az átszervezett so­rok összjátékában „akadoztak a fogaskerekek”, s ll:14-nél a Kerekes remekelt Folytatta sikersorozatát a fér­fi kézilabda-bajnokság NB I-es megyei csapata a Pemü SE. Nyíregyházi KC—Pemü SE 23-23 (11-6) Nyíregyháza, 2000 néző, V.: Atkán, Herczeg. Pemü SE: Hemela — Sza­bó, Béres (8), Bazsik (3), La­katos (7), Lehel (1), Dobro- vits. Csere: Kerekes (kapus), Elek (5), Vecsernyés. Nem sok jót ígért a mérkő­zés eleje a továbbiakra nézve a solymáriaknak, hiszen a ha­zai gárda négy góljára egy válasz sem érkezett Béresék­től. A nyírségiek a félidő vé­géig tartották előnyüket, s öt­gólos vezetéssel zártak. A második játékrészben nagyot javult a Pemü játéka, a fordulópontot Kerekes be­cserélése jelentette. Mint ki­derült, ez szerencsés húzás­nak bizonyult, hiszen előbb hétméterest hárított, majd sor­ra fogta meg a ziccereket, mi­közben társai zsinórban nyolc gólt lőttek. Ezzel a solymáriak az utolsó három fordulóban öt pontot szerez­tek. Totónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a Totó 8. fogadási hetének nyeremé­nyei a következők: 13 plusz egy találatos szelvény 42 da­rab, nyereményük egyen­ként 199 654 forint. 13 talá­latos szelvény 9 darab, 110 048 forint. 12 találatos szelvény 775 darab, 4828 fo­rint. 11 találatos szelvény 8835 darab, 423 forint. 10 találatos szelvény 57 499 da­rab, 98 forint. A Góltotón első nyerőosz­tályba sorolt szelvény nem volt, a következő hétre átvitt nyeremény összege nettó 737 144 forint. Második nyé- rőosztályba sorolt szelvény nem volt, a következő hétre átvitt nyeremény összege net­tó 60 217 forint. Harmadik nyerőosztályba sorolt szel­vény nem volt, a következő hétre átvitt nyeremény össze­ge nettó 2409 forint. MAFC jutott előnyhöz. Há­rom játszmalabda hárítása után 14:14-nél bravúrok árán egyenlített a Pomáz. Hallatla­nul izgalmas harcban végül a vendégek nyerték meg az első szettet, s ezt a másodikban gyorsan megismételték, kihasz­nálva, hogy a Komplex szinte teljesen „sokkhatás” alá került. Gyökeres változást jelen­tett a harmadik játékrészben Tomkó pályára kerülése, hi­szen nagyszerű nyitásokkal és tyúkütésekkel operálva szá­mos látványos pontot szer­zett. A Komplex sáncban is javult, s több alkalommal is sikeresen blokkolták a váloga­tott Somodit és Novákot. Az eredményesen ütő Apró és a feljavuló Tóth József a háló­nál bemutatót tartottak, s ala­kításaik révén sikerült a hazai­aknak a lehetetlennek látszó feladatot teljesíteni, játszma­arányt egalizálni! A női kosárlabda-bajnokság NB IB csoportjának rájátszásában a nagykőrösi hölgyek a Tatabá­nya otthonába látogattak. Tatabánya SC—Nagykőrö­si KK 63-76 (30-36) Tatabánya, 100 néző. V.: Ara­nyosi, Kovács Sz. Nagykőrösi KK: Lakosa (11), Kása (3), Rudolf (22), Mészáros (10), Glaser (12). Csere: Nagy (1), Orbán (17), Horváth, Újhe­lyi, Bán. A bányászvárosban sorra ke­Verebes József, a magyar lab­darúgó-válogatott szövetségi kapitánya, keretet hirdetett a jövő szerda esti, a Népstadi­onban sorra kerülő Svájc elle­ni barátságos összecsapásra. Verebes a tavasz folyamán számít majd azokra is (Bor­dás, Kuttor, Lőrincz E., Ar- gyelán, Albert, Puglits), akik Feszült, ideges légkörben kiélezett küzdelem folyt a végső győzelemért a döntő szettben, ahol fontos pszichi­kai momentumok bizonyultak befolyásoló tényezőnek. A már lejátszott négy játszma és néhány vitatható bírói íté­let idegi megterhelése a Pest megyeieket viselte meg job­ban. Következményeként né­hányszor megremegett nyitó­játékosaik keze, s ezek a szer­varontások a rövidített játék­ban sorsdöntőnek bizonyul­tak, hisz saját pontszerzési le­hetőség helyett azonnal poént jelentettek az eredményjelzőn — az ellenfél javára! A befejezésre egy mérkő­zéslabdát még hárított ugyan a Pomáz, ám végül a nyugod- tabb MAFC-nak ezúttal sike­rült a visszavágás az őszi baj­noki találkozón otthonukban rájuk mért vereségért. Podani István rült mérkőzésen, a 21—25. he­lyekért folyó rájátszásban idege­sen kezdtek a körösiek. Az első félidő közepére azonban már egy pontos előnyt könyvelhettek el, s a szünetre 36-30-as vezetés­sel térhettek a megyeik. A második játékrészben első­sorban jó védekezésüknek kö­szönhetően fokozatosan növel­ték előnyüket, s így a harmadik rájátszásbeli találkozójukon is győztesen hagyhatták el a játék­teret. (sulyok) most sérülés miatt maródiak. Kapusok: Végh, Brockhau- ser. Mezőnyjátékosok: Mracs- kó, Bánfi, Urbán, Keller, Csertői, Détári, Balog T., Vincze I., Eszenyi, Klausz, Márton, Lipcsei, Hamar, Pi- sont, Halmai, Illés. Biztonsá­gi tartalékok: Koszta, Telek, Lisztes, Orosz. — A szervezők remek munkát végeztek. Nem láttam még ilyen jól lebonyolított olimpiát. Minden tökéletes összhangban működött — nyilatkozta Sama­ranch a játékok zárónapján. — A sportolók elégedettek vol­tak, nagylétszámú közönség kí­sérte figyelemmel az esemé­nyeket. Lillehammer bebizo­nyította: lehetséges megszer­vezni egy ilyen nagyszabású sporteseményt a környezet meg­károsítása nélkül is. A norvégok már az olimpia zárása után egy nappal mérle­get készítettek. Kiderült, hogy a LOOC és a norvég kormány által befektetett 530 millió dol­lárból 400 millió térült meg a szponzori szerződésekből, tele­víziós jogdíjakból, valamint — nem utolsósorban —- a jegyela­dásokból. Mivel az időjárás ke­gyesnek bizonyult, nem volt szükség műhó előállítására, ily Greminger János negyedszer vezetett téli olimpián fellépő magyar csapatot. Az MTI mun­katársa az olimpia zárónapján kérte fel az egykori kiváló ko­sárlabdázót egy' rövid értékelés­re. — A korcsolyázók tulajdon­képpen azt hozták, amit vár­tunk. Talán egy-két helyezés­sel jobbat is elérhettek volna, de végül is Egyed Krisztina két országos csúccsal megjavította élete addigi legjobbját. A Ber­kes Enikő, Tóth Szilárd táncos­pár pedig azt hozta, amit tud. Nem érheti őket elmarasztalás. Czakó Krisztina 15 évesen a legjobb olimpikonunk volt. Ő az egyetlen, aki valóban a sportága közvetlen élmezőnyé­hez sorolható. — A bobosok startja már ön­magában is szenzáció volt, hi­szen Nicholas Franki és Gyu­lai Miklós bérelt bobbal, né­hány hónapos komoly felkészü­léssel a háta mögött érkezett ki Lillehammerbe! — A két fiú tiszteletreméltó eredményt ért el azzal, hogy 15 egységet megelőzött. Gya­korlatilag amatőrök és kezdők ebben a sportágban. — A biatlonisták eléggé ve­gyes képet „festettek"! — Panyik János két eredmé­nyéről egyértelműen az elisme­módon 3 600 000 dollárt „meg­takarítottak”. A lillehammeri olimpiai játékokon megdőlt a jegyeladási rekord, melyet 1984-ben Los Angeles „állított fel”. Norvégiában a belépők 88 százaléka kelt el, míg az amerikaiak csupán 83 százalé­kot adtak el. A szinte gondmentesen le­zajlott olimpia során a legna­gyobb bajt az okozta, hogy a rendezők nem találták az uk­rán himnuszt, ezért késett az Okszana Bajul győzelmével végződött női műkorcsolyaver­seny éremátadó ceremóniája. — Úgy érezzük, sikerült nor­vég módra emberközeli, és em­lékezetes olimpiát megvalósíta­ni — mondja Gerhard Hei­berg, a LOOC elnöke. — Meg akartuk mutatni a világnak, hogy képesek vagyunk csodála­tos olimpiai atmoszférát terem­teni. /■«hangján kell szólni. A gyön­gyösi fiatalember helyezése re­latív értelemben Czakó Kriszti­na produkciója után a legérté­kesebb. A nőknél külön kell vá­lasztani a négy olimpikont. Bo- zsik Anna nem okozott csaló­dást. A legjobb magyar, Be- reczki Brigitta valamennyi rajt­ja azonban kudarccal végző­dött. Azt is tudtuk, hogy a női biatlonváltó „sem rúghat labdá­ba”, de a téli Világ Kupa-verse­nyek eredményei ismeretében nem számítottunk ekkora lema­radásra.-— Az alpesi síelésben át kell értékelni helyünket a me­zőnyben. Azzal, hogy az idény­ben egyetlen komolyabb verse­nyen sem álltak rajthoz a ma­gyarok, hihetetlen hátrányba kerültek. így azután az olim­piai futamok sokszor megold­hatatlan feladatot jelentettek. Rácz Ofélia és Koch Éva nem tudott értékelhető eredményt el­érni. Litter Agnes egyetlen szá­mában nagyot hibázott. Őt leg­alább lehet dicsérni sportszerű­ségéért, küzdőszelleméért. Az­zal, hogy visszaállt a pályára, versenyben maradt, és egy érté­kes helyezést gyűjtött be a csa­patnak. Keszthelyi Szvetlána és Bónis Attila igazolta, hogy ma­gyar viszonylatban ők a legjob­bak. Előbbi a műlesiklásban, Újból Lillehammer? Csak első hallásra volt meglepő a lillehammeri polgármester bejelenté­se, miszerint kezdemé­nyezni fogja, hogy a kis norvég város megpályáz­za a 2010-es téli olimpiai játékok megrendezésé­nek jogát. A vasárnap zá­rult ötkarikás vetélkedés mindent elsöprő sikerén felbuzdulva ugyanis a norvégok zöme a polgár- mester mögé sorakozott fel. A Dagbladet nevű na­pilap statisztikai felméré­se szerint a norvégok 56 százaléka egyetért azzal, hogy Lillehammer újból olimpiának adjon ott­hont, s csak 25 százalék ellenzi, míg 19 százalék korainak érzi, hogy eb­ben a kérdésben állást foglaljon. Dollárezrek egy pár koriért A lillehammeri olimpia talán legfényesebb csillagának, a vikingek új bálványának, a luírom aranyérmét is világ­csúccsal kivívó gyorskorcso­lyázó Johann-Olav Kossnak csodás sportcipői 90 ezer dol­lárért keltek el. A becses kor­csolyacipőket egy norvég üz­letember, Jon-Einar Botten vette meg annak az árverés­nek a „befutójaként”, ame­lyet a norvég televízió szerve­zett. A bevételt az árverés szervezői és Köss azonnal fel­ajánlották az olimpiai segé­lyalapnak, ez utóbbi szerve­zet, valamint Lillehammer vá­rosa pedig rögtön továbbutal­ta a szarajevóiak megsegíté­sére. utóbbi a műlesiklásban és a kombinációs olimpiai számban bizonyított. — Elfogadható-e, hogy eny- nyi dolga akadt a magyar csa­patorvosnak?... — Sérülések, betegségek mindig előfordulnak. Bónis At­tila derékgondja régi baj. Sze­rencsére nem befolyásolta lille­hammeri szereplését az egész­ségügyi panasz. Ő korábbi tel­jesítménye alapján amúgy is ki­érdemelte a részvételt. Czakó Krisztina esete külön nagy bal- szerencse. Korábban még ki­sebb sérülés sem vetette visz- sza. Inkább lélektanilag zavar­hatta az, hogy derékhúzódást szenvedett. Koch Évával két ki­sebb baleset történt. Ez bárki­vel megeshet. A derékfájós és lázzal küszködő Holéczy Beat­rix? Meggyőződésem, ha lett is volna tartalékunk, még any- nyit sem tudott volna az illető elérni, mint Bea, ilyen állapot­ban. — Az összkép? — Előzetesen azt vallottuk: a kvalifikáció önmagában nem­zetközi szintet jelent. Aki jogot szerez az olimpiára, induljon. Miután ez volt az első ilyen „selejtezős” olimpia, most fi­zettük meg a tanulópénzt. Hasznos tapasztalatokat szerez­tünk. Megállapítható, esetleg otthon is selejtezőkön kellene indulni, s csak utána harcolni az ötkarikás helyért a nemzet­közi porondon. Az FTC a hokibajsiok A két nyert mérkőzésig tartó magyar bajnoki jégkorongdöntő mindkét meccsét a Ferencváros-Whirlpool együttese nyerte, így elhódította a bajnoki címet. A Budapest Sportcsarnokban rendezett összecsapásokon az Álba Volán csapata nem tudott felnőni a fővárosi zöld-fehérek mellé, az FTC gárdája az első találkozón 6-2, majd a második összecsapáson 8-1 arányban diadalmaskodott. Nagy elismerésben volt része a magyar kézilabdázásnak, amikor az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) döntésé­nek megfelelően Budapesten rendezte meg a májusi, a franciaországi Antibes-ben sorra kerülő kongresszusát elő­készítő tanácsülését. Képünkön Michael Wiederer, az EHF osztrák főtitkára és Sinka László, a hazai szövetség főtitkára Jocha Károly felvátele Körös: harmadszor is Jegorova, a „trónfosztó” Új éllovasa van a téli olimpiák eredményességi örökranglistá­jának. Harmincévi „uralkodás” után a szovjet gyorskorcsolyá­zónő, Lígyija Szkoblikova lekerült az első helyről, trónját az orosz sífutónő, Ljubov Jegorova foglalta el. 1. Ljubov Jegorova (orosz) sífutó 1992-1994 6 3­2. Lígyija Szkoblikova (szovjet) gyorskorcsolyázó 1960-1964 6 — 3. Björn Dahlie (norvég) sífutó 1992-1994 5 3­4. Clas Thunberg (finn) gyorskorcsolyázó ­1924-1928 5 1 1 5. Bonnie Blair (amerikai) gyorskorcsolyázó 1988-1994 5- 1 6. Eric Heiden (amerikai) gyorskorcsolyázó 1980 5-­7. Raisza Szmetanyina (szovjet) sífutó 1976-1992 4 5 1 8. Sixten Jernberg (svéd) sífutó 1956-19644 3 2 9. Galina Kulakova (szovjet) sífutó 1968-19804 2 2 10. Ivar Ballangrud (norvég) gyorskorcsolyázó 1928-1936 4 2 1 11. Gunde Svan (svéd) sífutó 1984-1988 4 1 1 12. Jevgenyij Grisin (szovjet) gyorskorcsolyázó 1956-1964 4 1­Alekszandr Tyihonov (szovjet) biatlonista 1968-1980 4 1 ­Nyikolaj Zimjatov (szovjet) sífutó 1980-1984 4 1 ­Matti Nykänen (finn) síugró 1984-1988 4 1 ­Johann-Olav Köss (norvég) gyorskorcsolyázó 1992-1994 4 1 ­Czakó és Panyik emelkedett ki Felemás magyar mérleg Nincs váci a keretben

Next

/
Oldalképek
Tartalom