Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-09 / 57. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 9., SZERDA Fejér Ferenc tárlata Szobon A pápa elismerését is megkapta A hétvégén nyitotta meg kapuit a Fejér Ferenc festményeit bemutató kiállítás Szobon, a Börzsöny Múzeumban. A köszöntő- és megnyitóbeszédet Remitzky Zoltán polgármester tartotta a szép számban megjelent érdeklődő közönség előtt. Nyomon követte a művész életútját s azt a gyötrelmes folyamatot, mely során — autodidakta létére — nemzetközileg elismert festővé vált. — A főiskolára nem jutottam be, de nem adtam fel és sokat dolgoztam a klasszikus művek tanulmányozásával —- vallja a művész —így a fla- mandok, az olasz reneszánsz nagyságok, Raffaelo és Leonardo „tanítottak” festeni. Szeretem a precíz munkát. A modem irányzatok közül nekem az impresszionizmus és a szürrealizmus a határ. Nézetem szerint nem szakadhatunk el a klasszikusoktól gyökeresen, mert akkor a természetes szépségtől is elszakadunk. 18 éves kora óta dolgozik olajjal, számtalan váci tájképet festett így. 1977-ben volt első kiállítása a váci Madách Imre Művelődési Házban. Pályája egyik legjelentősebb ese-- ménye, hogy 1991-ben a neves római festőkerületbe, a Palazzo Marguttába kapott meghívást néhány ismert olasz festőművésszel együtt. Óriási hatással volt rá a tenger és a meKehely (tusrajz) Veronai látkép (olaj) diterrán táj szépsége. A művészeti oklevelet és a Margutta- díjat a római kultuszminisztérium képviselője, Paulo Ric- chi adta át a római televízió nyilvánossága előtt. Ekkor fogadta állandó tagjává a Római Művészeti Kör, így azóta is rendszeresen tart kiállításokat Olaszországban. Képei nagy részét olasz műkereskedők vásárolták meg, hiszen sok festményének témája az olasz táj. Az elmúlt három évben néhány jelentős tárlata itthon is volt. 1992-ben az országos képzőművészeti találkozón, melyet ART ’92 címmel rendeztek, 3. díjat nyert alkotása. Munkásságát nemrégiben elismerő levélben üdvözölte II. János Pál pápa és Göncz Árpád köztársasági elnök is. Tavaly Vác és Szentendre grafikai albumát készítette el háromnyelvű szöveges ismertetővel. Fejér Ferenc ars poeticája „a festői tökéletesség”-re törekszik, a hajszálvékony ecsettel, nagyító alatti pontossággal megalkotott, megszerkesztett mű. A mostani tárlat anyaga négy témakört ölel át. Természeti képeit az éles kontúrok, a visszafogott szinhatások jellemzik. A második részben az olasz tájképeket csodálhatjuk, melyek precíz kidolgozásukkal keltik fel a figyelmet. Itt már megfigyelhető a színvilág élénksége, a mediterrán táj jellegzetes kékje és zöldje; a harmadik képcsoportba a legutóbbi időszak látomásait megörökítő munkák tartoznak. A Vízió című képen a múlt és a jövő jelenik meg, az UFO 1-11. című vászon elemzése során a művész elmondta: — Mostanában ez foglalkoztat leginkább. Amit álmomban látok, talán csak egy tizedmásodpercig, azt festem meg. Ezeket a képeimet az ifjúság értékeli leginkább. A tárlaton külön csoportot képeznek a csendéletek, ezek színe és finom kidolgozása óriási hatással volt a tárlatlátogatókra, rám is. — Örömöt szeretnék nyújtani az embereknek, ha csak néhány percre is, elgépiese- dett, rohanó életünkben — mondotta a művész —, és ha csak egy mosolyt sikerült varázsolnom arcukra, már akkor is megérte ez a kiállítás, mert művészet nélkül ugyan lehet élni, de nem érdemes. (A kiállítás megtekinthető a szobi Börzsöny Múzeumban április végéig — hétfő kivételével — mindennap 10-től 16 óráig) Simon Andrea Behár György 80 esztendős Barátai és tisztelői a 80 éves zeneszerzőt és karmestert, Behár Györgyöt köszöntötték minap Érden, a zenei könyvtárban. Az ünnepelt pályakezdéséről elmondta: először zongorázni tanult, de 14 évesen rájött, hogy a tanára nem tudja megtanítani, ezért könyvből tanulta meg az összhangzattant. Mivel mindenáron hangszeren szeretett volna játszani, gyerekfővel a zenei könyvtár alkalmazottaitól kért tanácsot, ahol az oboát ajánlották, mondván, hogy oboásból amúgy is kevés van. Később bekerült a Zene- akadémiára, ahol aztán évekig Weiner Leó tanítványa volt. Arra a kérdésre, hogy melyik a kedvenc műfaja. Bognár György így válaszolt: — Legjobban a ZENÉT szeretem, azt, amelyik harmóniában, dallamvilágban gazdag. Ebből adódóan például egy jó könnyűzene többet ér, mint egy rossz komolyzene. Hogy megélhetésemet biztosítsam, közel három évtizeden át könnyűzenét írtam, mert erre volt igény. A háború után kezdtem el ezt a műfajt, mégpedig úgy, hogy felkértek: írjak egy táncdalt. Megírtam az Úgy szeress, hogy sose múljon él kezdetű dalt, amiből óriási botrány lett. A szakértők felháborodtak a zene stílusán, „amerikainak” nevezték. Amikor visszatértem a komolyzenéhez, szinte mindent elölről kellett kezdenem. A mai könnyűzenét nem szeretem, mert nem elég dallamos, óriási hangerővel üvöltő, monoton zenének tartom. A műfajt illetően szinte mindenbe „belekóstolt” a művész, írt zenés vígjátékot, rádióoperetteket, sanzonokat, szimfonikus könnyűzenét, táncdalokat és színpadi műveket. Az érdi ünnepségen rövid részletet láthattunk az utóbbi kategóriába tartozó, Toledói szerelmesek című darabból. A szerző elmondta, az operettszínházi bemutatón ez óriási bukás volt. Ennek oka azonban nem a zene volt, hiszen azóta a rádió is felvételt készített róla, és már legalább tízszer sugározta. A siker nem mindig a zenén, sok esetben az előadókon múlik. Mindig alkalmazott zenét szeretett volna írni — tudtuk meg —, olyat, ami színházban, filmgyárban kell. Körülbelül 80-90 film zenéjében volt része valamilyen módon. Ma is dolgozik, négy zenekari darabja épp lektoráláson van. A rádióban gyakran sugározzák szerzeményeit. Reméljük, még sokáig gyönyörködhetünk bennük. (S. A.) Móricz Zsigmond-ösztöndíjak Móricz Zsigmon'd-ösztöndí- jakat adott át tegnap Tax- ner-Tóth Ernő' államtitkárhelyettes és Gáspár György osztályvezető, az ösztöndíj- bizottság titkára a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Az ösztöndíjakat a hetvenes évek közepe óta évente ítélik oda fiatal írók, költők, irodalmárok anyagi támogatására. A magyar irodalom története nemzedékek története — mondta bevezetőjében az államtitkár-helyettes. Az 1560-as, 1790-es, az 1800-as, az 1820-as éveket egy-egy nagy generáció jelentkezése fémjelzi. E korszakokban egy időben következett be változás a társadalomban és az irodalomban, ami a nemzedékek irodalomról való gondolkodását is alapvetően megváltoztatta. Nagy generációk azóta is jelentkeztek, ahogy reményei szerint a most kitüntetettek is közéjük fognak tartozni. Ehhez újra kell gondolni az előző nemzedékek titkait, és ezek alapján kialakítani saját feladataikat. A különböző irodalmi műhelyek és szervezetek neves képviselőiből álló, évente változó összetételű kuratórium a pályázók életrajzai és szakmai tervei alapján dönt az ösztöndíj odaítéléséről — tudtuk meg Gáspár Györgytől. Idén 46 pályázó közül tízet jutalmaztak Móricz Zsig- mond-ösztöndíjjal. A díjátadást követő kötetlen beszélgetésből aztán kiderült: az (megjelenésében akadályoztatott) újvidéki Kontra Ferenc írón és az erdélyi Kovács András Ferenc költőn, valamint az óhazai Károlyi Csabán kívül a határon inneniek közül egyedül Simon András gyakorló költő. Ambrus Judit „formába öntött kritikákat ír”, Beck András a kortárs magyar prózával és az amerikai filozófiai esszével, Károlyi Csaba irodalomelmélettel, Turcsányi Sándor a XX. századi cseh film történetével, Magyar Judit Katalin a kotárs magyar drámairodalommal foglalkozik. (d. v. s.) Filmjeink külföldön Szentendre és Esztergom művészetszerető polgárai egyaránt gyászolják Mucsi András művészettörténészt, aki február 22-én hunyt el Budapesten. Pályája Esztergomban kezdődött. ahol előbb a Balassa Bálint Múzeumban, majd a főleg régi táblakép- és szoboranyagáról híres Keresztény Múzeumban dolgozott. Kitűnő szakértője volt a gótikus és reneszánsz festészetnek, több kötetet is publikált e tárgykörben. Különösen emlékezetes Kolozsvári Tamásról, a legrégibb, név szerint ismert magyar festőművésről írott elmélyült, tudományos alaposságú könyve' (Corvina Kiadó, 1969). 1973-ban került Szentendrére, a Ferenczy Károly Múzeumba, ahol nyugállományba vonulásáig — 1989-ig — működött. Értékálló dolgozatok (és sajnos félbeszakadt kutatási témavázlatok) maradtak utána. Különös szereSzínházigazgatók „ reflektorfényben,, A Nemzeti Színház igazgatói és főrendezői állására kiírt pályázatokra összesen hatan jelentkeztek. Székely Anna elmondta azt is, hogy hamarosan megalakul a pályázatokat véleményező kuratórium is. E szakértői zsűri értékelése alapján dönt majd Mád! Ferenc művelődési és közoktatási miniszter arról, hogy ki, illetve kik foglalják el augusztus 1-jé- től a Nemzeti Színházban az igazgatói, illetve a főrendezői széket. A tárca szóvivője, az MTI kérdésére válaszolva, reményét fejezte ki, hogy az immár másodszorra kiírt pályázat ezúttal sikeres lesz. Emlékezetes ugyanis, hogy a nemzeti teátrum igazgatói posztjára tavaly kiírt pályázatot az akkori kuratórium érvénytelennek minősítette, mivel a négy pályázó közül időközben három visz- szalépett. A kuratórium ajánlását elfogadva írta ki a kultuszminiszter a jelenlegi pályázatot. tettel foglalkozott a szentendrei művészet első és második generációjával, az alapítókkal, s a szentendrei kismesterekkel (ahogyan ő mondta: az aprószentekkel). Jól tudta, nélkülük az igazi szirtek sem mérhetőek meg igazán. Hiányt hagyott maga után, tartózkodó szerény személyiségére emlékezni fogunk. (hann) Két márciusi nemzetközi filmfesztiválon is részt vesz egy-egy, a Fórum Film Alapítvány támogatásával készült alkotás. A március 11—15. között megrendezendő Tamperéi Filmfesztiválon Péterffy András Embernagy szobrok című filmjét vetítik. A magyar nézők a 25. Magyar Filmszemlén már láthatták az idős szobrász egy sze- retetre vágyó magányos fiatal lány és egy sodródó fiatal férfi történetét. A Párizsi Cinema du Reel Filmfesztiválra — melyet március 13—21. között rendeznek meg — Gulyás Gyula és Gulyás János Széki lassú című dokumentumfilmjét nevezték. Az 1993-as Magyar Filmszemle különdíjas alkotása négy generáció váltásában mutatja be a hagyományos paraszti kultúrát, az erdélyi közösség életmódját és az egyéni sorsokat. OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. « 0IP CSOPORT TAU» í Szerződéseink budapesti és Pest megyei értékesítésére fő- és mellékfoglalkozású üzleti munkatársakat keresünk Az eredményes munkához- versenyképes módozatokat (lakás-, vállalkozói vagyon-, kötelező gépjárműfelelősség-, casco-, életbiztosítások)- magas szerzési és fenntartási jutalékot, céljutalékot- eredménytől függő költségtérítést- egyéb juttatásokat biztosítunk. Jelentkezésüket várja az első magyar bankbiztosító. Jelentkezni lehet a következő helyeken: Észak-budai-Pest Megyei Fiókigazgatóság Káli Sándor, telefon: 156-8642 Dél-budai-Pest Megyei Fiókigazgatóság Kosa Pál, telefon: 166-4279 Észak-pesti-Pest Megyei Fiókigazgatóság Bodrácska Gábor, telefon: 267-4380 Dél-pesti-Pest Megyei Fiókigazgatóság Janech Gusztáv, telefon: 118-2177 In memóriám Mucsi András (1929—1994) l/
