Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-08 / 56. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁRCIUS 8.. KEDD Születésnapi torta Nagykáta ötéves város(ka) Idén elkészül Abony szennyvíztisztítója Június végén telefonközpont-átadás Nagykáta március 15-én ünnepli várossá nyilvánításának 5. évfordulóját: a születésnapra sport- és kulturális programokkal emlékeznek a városka lakói. Az egy hónapos rendezvénysorozat a modellezők kiállításával az elmúlt hét végén kezdődött, s április közepéig tart, amikor átadják rendeltetésének az öregek napközi otthona új épületét. A rang nem előny Bodrogi GyÖrgyné polgár- mester szerint az évforduló —- azon túl, hogy Nemzeti Ünnepünkkel egy napra esik — mindenképpen piros betűs ünnep az ittlakók életében, hiszen a városi rangot Nagykáta évtizedes várakozás után kapta meg. Annak ellenére, hogy szinte mindig a Tápió-vidék köz- igazgatási központja volt, előbb mint járási székhely, majd 1984-től mint városi jogú nagyközség. Az 1989-es várossá avatás azonban felemás módon leginkább csak „rangot” adott, s elismerte a település kétségbevonhatatlan fejlődését, ugyanakkor egyáltalán nem biztosított azonnal városi szintű ellátást, szolgáltatást és városképet. Sőt, a rendszerváltás utáni önkormányzatiság éppen a legfiatalabb, még éppen hogy „csepere- désnek indult” városokat hozta nehéz helyzetbe: a többiekhez hasonlóan a saját méreteihez képest Nagyká- tán ugyancsak nagy az említett intézményhálózat, hisz azok — természetesen — a térség lakóit is kiszolgálják. A fenntartás, a fejlesztés viszont sokszor igényel olyan többletfinanszírozást, ami nem fér bele a normatívák kereteibe, miközben az érdekelt községek önkormányzataival sem mindig könnyű megegyezni a számlák kifizetése ügyében. Városi arculat Nem csoda, ha a városka vezetői ilyen háttérrel azt is eredménynek tartják, hogy a működés folyamatos volt, egy pillanatra sem keletkezett zavar az intézmények tevékenységében. Nagykáta igyekezett városias arculatot kialakítani: felújították például a katolikus templomot, a műemlék kápolnát és a jellegzetes bazársort. A külsődleges jegyek mellett az idén gyökeresen megváltozhat a 13 ezer lakosú település helyzete: tavaly őszszel megjelent a földgáz, ebben az évben teljesen kiépül a hálózat. A napokban kedvező fordulatot vett a telefonügy is: minden remény szerint még az idén megszólalhatnak Nagykátán és környékén a készülékek, s a telekommunikáció beláthatatlan ívű fejlődést indíthat el vidéken. S hogy egy kifejezetten helyi előrelépést is említsünk: április közepén átadják az öregek napközi otthonának új épületszárnyát. Növekedik ezáltal az elhelyezhető idősek száma, a korszerű melegítőkonyha teljesebbé teszi a házi szociális gondozást. Van tehát mit ünnepelni a nagykátai születésnapi rendezvénysorozaton, amelyről külön kis programfüzetet adnak ki a napokban. Az ünneplés részeként szombaton megnyitották a kiállítást: a városi könyvtár kiállítótermében a nagykátai modellezők mutatták be alkotásaikat a nagyközönségnek. Az eseményen Bíró Károly, a Modellező Szövetség főtitkára méltatta a technikai sportok e vidéki hódolóinak munkáját. Az Asbóth Osz- kár-klub ugyanis nem egy a sok közül, hisz Róder Sándor és neje személyében még modellező világbajnokokat is adtak szülőhelyüknek s persze az országnak. Varsányi Rezső klubelnök, nyugdíjas iskolaigazgató irányításával az MHSZ megszűnése után a közelmúltban alakultak újjá, önálló egyesületté váltak, amelynek immár közel száz tagja van. A most következő vasárnap nem véletlenül jönnek tehát Nagykátára az ország legjobb modellezői: a március 13-i eseményen a rádióirányítású automodelle- zők vetélkednek. De versenyezhetnek a kerékpárosok, hasszútávfutók, focisták és kosárlabdások is március, április folyamán — ugyancsak a születésnap jegyében. Emlékkiállítás Lesznek kulturális programok a Pest Megyei Szimfonikusok, vagy például Bródy János részvételével. A jelképes születésnapi torta átadása március 15-én lesz a Szabadság téri emlékműnél. Az alkalomhoz illő módon ezután nyitják meg a város szobrászművész szülöttének, első díszpolgárának, a közelmúltban elhunyt Kármán Lászlónak az emlékkiállítását. Itt hirdetik majd ki az évfordulóra kiírt „Az én városom” című helyi irodalmi pályázat eredményét is. (tóth) Falugazdász lesz A zöldborsó és a vetőmagok termesztésében lát lehetőséget Ruszkai János agrármérnök, növénytermesztésből diplomázott Gödöllőn. 1977-ben a Borsod megyei Hangácsra küldték, de mint mondja, nem fért bele a „képbe”. Mármint abba a társaságba, ami a tsz-elnököt körülvette. Egyi- kőjüknek sem volt felsőfokú szakképesítése, így aztán érthető, ha kinézték maguk közül, aki náluk jobban értett a szakmához. Nem kellett Hangácson, viszont jószívvel és örömmel fogadták Gödöllőn, ahová ’79-ben tért vissza, s majd másfél évtizedig irányította az egyetemi tangazdaság gödöllői részlegében a gabona- termesztést. Feleségével Kartalon találtak otthonra, itt telepedtek le végleg, s itt született a három gyerek is. — Kartalon kívül mi tartozik még önhöz? ’— kérdem az új falugazdásztól. — Aszód, Bag és Verseg. Ruszkai János: Kétezer hektár gazdáit látja el tanácsaival Erdősi Agnes felvétele Nagyjából 2000 hektár olyan föld, amit magángazdák művelnek. Errefelé kiváló a talaj minőség, a földek többsége 30-40 aranykoronás. Nem véletlenül van zölcjborsóhagyománya Kar- talnak. Ezt szeretném kiterjeszteni a másik három községre is, de előbb az értékesítést kell kiszámíthatóvá tenni. Az ugyanis nem ösztönzi a gazdát, ha bizonytalan a termék jövője. Az eddigi felméréseim alapján két irányba szabad lépni. A vetőmag és hüvelyesexport-piac felé. Ez utóbbihoz, úgy néz ki, sikerült megnyernem a hatvani konzervgyárat. Pedig akkor még nem tudtam, hogy én leszek a térség falugazdája— teszi hozzá Ruszkai János nem titkolt örömmel. — Mit tekint elsődleges feladatának? — Megkedveltetni magamat azokkal, akikért a falu- gazdászi hálózat létrejött, s akiknek a képviseletét vállaltam. Ha velük szót értek, az már fél siker. A másik felét meg a szaktudásomból pótolom. (gyé) Több órás herce-hurca után csak eljutottam Abonyba, igaz, jóval később a megbeszélt időpontnál. Álltam a vasútállomáson, szerettem volna bejutni a város központjába. De mint kiderült helyi járat nincs, a Volán buszjárata pedig tíz perccel korábban porzott ki az állomás elől. Nem volt más megoldás, gyalogolni kellett a városközpontba. Ezek után természetes, hogy legelőször a helyi közlekedéssel kapcsolatban érdeklődtem Lendvai Józseftől, a város műszaki irodájának vezetőjétől. Mint elmondta, a helyi járat nem volt kifizetődő, csak néhányan vették igénybe. Most folynak a tárgyalások a Volán vállalattal arról, hogy a menetrendjüket próbálják a vonatok érkezéséhez igazítani. Kora reggel és délután, amikor a dolgozók munkahelyükre mennek, vagy haza igyekeznek nincs ilyen gond, csak napközben. Szeretnénk hamarosan azt is megoldani — mondta —, hogy ebben az időszakban is el tudjon mindenki jutni oda, ahová szeretne. A város vezetői egyébként sokat tettek az utóbbi négy évben. Tavaly szeptemberben adták át a tornacsarnokot, amely hetvenmillió forintba került. Az összeg negyven százalékát állami céltámogatásból fedezték. 1990-ben döntöttek úgy a városatyák, hogy megoldják a város szennyvízgondjait. 1992-ben hozzá is fogtak a munkához és előreláthatólag idén novemberben át is adták az új létesítményt. A csatornázási munkálatok első ütemét — negyven kilométer — októberre fejezik be. Mrhdezek összesen ötszáz milliójába kerülnek majd, melynek a felét állami céltámogatásból fedezi a város. A környező községek, a város és a MATÁV összefogásával idén június 30-ára elkészül a telefonközpont és megoldódik a város telefonellátása is. 1991-92-ben huszonöt kilométernyi portalanított utat építettek lakossági hozzájárulással, így a település útjainak hetven százaléka jó minőségű. A további munkálatokat a csatornaépítés miatt a későbbiekre halasztják. Á. M. Az ész megáll, a vonat nem A szolgáltatások — a nevében is benne van — eredeti célja az, hogy megkönnyítse életünket — gondoltam eddig. Most azonban csalódnom kellett ebben a hitemben. Abonyba kívántam utazni, ezért előző nap fölhívtam a MÁV központi tudakozóját: mondják már meg, hogy másnap délelőtt mikor és honnan indul vonat uticélom felé. A telefonos kisasszony kissé kelletlenül és indulatosan ugyan, de felsorolt három járatot is. Másnap ért az igen kellemetlen meglepetés a Nyugati Pályaudvar információs pultjánál: igaz — mondták — tíz órákkor is indul vonat abba az irányba, csakhogy az nem áll meg Abonyban. Elképzelhető az elképedésem. A következő vonat csak másfél óra múlva indult, így aztán alaposan lemaradtam a megbeszélt találkozóról. Természetesen mindez igen kellemetlenül érintett, hiszen a késés megkérdőjelezte szavahihetőségemet, de belegondoltam: mi történt volna, ha egy üzletember jár hasonlóképpen? A tárgyalás elmaradása súlyos anyagi veszteséget jelenthetett volna számára. Az idő, pénz — tartja a mondás. Nem ártana, ha ezt a közlekedésben dolgozók is szemük előtt tartanák (árpási) A Népjóléti Minisztérium felkérésére, Pest Megye Önkormányzata pályázatot hirdet cl &teitáclo& 'Hemyetáöyi £tte aC&CLCmá&áC A pályázatok tartalmazzák a jelentős számú résztvevőre számító, kifejezetten a családok helyzetével, kilátásaival foglalkozó ismeretterjesztő, szabadidős, szórakoztató rendezvényeket, amelyek élményt adó módon jelenítik meg a résztvevő családok helyzetét, az őket foglalkoztató kezdeményezéseket, gondokat. A minisztérium a pályázatok díjazására megyénként 500 000 Ft-os keretet irányoz elő. A pályázatok tartalmazzák a rendezvénypályázat adatait: név, helyszín, témakör, esemény, időpont, a résztvevők várható létszáma. A pályázatokat legkésőbb 1994. március 10-éig lehet elküldeni Pest Megye Önkormányzati Hivatalának társadalompolitikai osztályára (Budapest V., Városház u. 7. 1052).
