Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-12 / 36. szám
MEGYEI HÍRLAP . —— —— XX XVIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. FEJfRUÁR 12.,. SZOMBAT KDNP-rajt Szegeden Holnap a szegedi sportcsarnokban tartandó nagygyűléssel kezdetét veszi a Kereszténydemokrata Néppárt választási kampánya — jelentette be tegnap Eszes István. a KDNP kampányfőnöke. A vidéki helyszín nem véletlen, hiszen — mint a kampányfőnök utalt rá — a KDNP elsősorban a vidéken élők pártja, s ennek jegyében a kampánytervet is úgy alkották meg, hogy egyetlen nagyobb budapesti rendezvénytől eltekintve vidéki városokban kerüljön sor a választási gyűlésekre. A KDNP tematikus kampányra készül, azaz nagygyűléseik a pártprogram egy-egy részfejezetére épülnek. Kulin cáfol A napról napra jobban erősödő baloldali blokk könnyen cáfolható, légből kapott érvekkel, adatokkal próbálja támadni a kormánykoalíciót — jelentette ki az MDF parlamenti frakcióvezetője. Kulin Ferenc a tegnapi sajtóbeszélgetésben. Következik a Digitel? Álomból posta Gödöllőn Schamschula György miniszter átvágja a szalagot Bár az új gödöllői főpostát már egy hónapja használják a város lakói, az ünnepélyes átadást Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jelenlétében csak tegnap tartották meg. Ezzel együtt befejeződött a próbaüzem. A közel 120 millió forintos beruházás több mint kétharmadát az állami költségvetés állta. A kormányzati támogatásra a jövőben is szükség Hancsovszki János felvétele van, mert mint Doros Béla, a Magyar Posta vezérigazgatója elmondta, a részvénytársaság épületei közül 1124 alkalmatlan a postai szolgáltatásokra. (Folytatás a 3. oldalon) Sok képviseld hiányzott Elfogadták a költségvetést Az idén 201 millió forint jut a Pest Megyei Önkormányzathoz tartozó intézmények felújítására és beruházásaira, és 5 milliárd 581 millió forintból fog gazdálkodni a megye. A közgyűlés és az önkormányzat hivatalának működésére 243 millió jut. A volt tanácsi vállalatok privatizációjából várhatóan 175 millió forintot fog átutalni az AVÜ. Ezek a fű számai Pest megye költségvetésének, amelyet tegnap fogadott el a közgyűlés 59 igen és 2 nem szavazattal. A rendelet megalkotása nem volt zökkenőmentes. A képviselők sorozatban úgy szavaztak az egyes tételekről, hogy nem volt meg az elfogadásukhoz szükséges minősített többség. A 96 tagú testületből mindössze 61-en voltak jelen, ezért többen javasolták, hogy a közgyűlés fejezze be a költségvetés tárgyalását. Kiss Tibor, Alber- tirsa polgármestere is úgy vélte, hogy a testületnek félbe kell hagynia ezt a „szánalmasan nevetséges tevékenységet”, amely a költségvetés elfogadására irányul. Felháborodását fejezte ki, hogy Pest megye legfontosabb rendeletének tárgyalásakor nem jönnek el a képviselők, veszélyeztetve az intézmények és a hivatal működését. Asztalos István, a közművelődési- és' oktatási bizottság elnöke is kifogásolta, hogy egyesek aláírják a je- . leniéti ívet, igényt tartanak a napidíjra, aztán rövid idő múlva eltávoznak. A tanácsnok úgy vélte, hogy veszélybe került a költségvetés elfogadása, ezért a bizottság által előterjesztett módosító javaslatokat visszavonta és indítványozta, hogy az egyes tételek részletes megszavazása helyett a fő összegeket fogadják el. Ugyanis ilyen feszes költségvetésben túlságosan nagy arányú átcsoportosításokat úgysem lehet végrehajtani, a későbbiek során viszont az egyes tételeket módosítani lehet. A javaslathoz több bizottsági elnök is csatlakozott, így a fő összegek megszavazása után végül a testület elfogadta Pest megye 1994. évi költségvetését. A tegnapi ülésen a képviselők megválasztották az országgyűlési egyéni választó- kerületek választási bizottságainak tagjait, illetve a területi választási bizottság tagjait. A közgyűlés úgy határozott, hogy a megyei intézmények a választási kampány idejére egyenlő feltételek mellett bérbe adhatják a pártoknak azokat a helyiségeket, ahol nem folyik ügyintézés. A megyei önkormányzattól korábban 152 millió forint kamatmentes visszatérítendő támogatást kapott az a 92 település, amelyek átvették a vízközmű-üzemeltetést a Pest Megyei Víz- és Csatornamű vállalattól. A pénzt az elmúlt év végéig kellett volna visszafizetni, e kötelezettségnek azonban a települések nagy része nem tett eleget. A közgyűlés már kétszer módosította a határidőt, a települések azonban a tegnapi ülésen újabb haladékot kértek. (Folytatás a 4. oldalon) Nemcsak irtanak, ültetnek is fát A Kövizig igazgatóhelyettese, Koppány György arról tájékoztatott bennünket, hogy ők ellentétben a PMH tegnapi számának első oldalán megjelent képaláírásával — a horányi töltésen nem végeznek semmiféle munkát, s őröket sem foglalkoztatnak. Felhívtuk ezután a Fővárosi Vízművek egyik munkatársát, Domonkos Lás,zlót, aki a következőket mondta el a lapunknak: — Evekkel ezelőtt ezen — a Vízművek tulajdonában lévő — területen fákat telepítettek. Mostanára ezek gyökerei elérik, körbefonják a kutakat és elvezető csöveket, s ezzel veszélyeztetik a száz éves létesítmény műszaki állapotát. Ha ezek a berendezések megsérülnek, könnyen elfertőződhet, elfolyhat az ott lévő kavicságazaton átszűrt, csöveken vezetett ivóvíz. Mi ezeket a túlságosan közel ültetett fákat vágjuk, illetve vágatjuk ki. Tehát ezekre a munkálatokra az ivóvízbázis védelme érdekében az erdőfelügyelet engedélyével kerül sor. A Vízművek egyébként amikor arra éppen szükség van, a kivágott mennyiségnél jóval több fát ültet is. (á. m.) * Bölcs döntés a Zeneműkiadóról Megnyugodva lélegezhetnek fel a nemzet szellemi érdek- védelmében fellépő zeneszerzők és a harcuk sikeréért aggódó közvélemény. Érdekvédőink, s köztük elsőként Durkó Zsolt Kossuth-díjas zeneszerző, a Magyar Zeneművészeti Társaság elnöke két hónapos fáradozásai végre eredményre vezettek: nem lép életbe az Editio Musi- ca Budapest Zeneműkiadó Kft. már aláírt privatizációs szerződése. Nemzeti zenénk sorsa tehát saját kezünkben marad. A megállapodás Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezér- igazgatója és az MZT képviselői között tegnap délben kezdődő tárgyalás eredményeként született meg. Erről kérdeztük Durkó Zsoltot, aki néhány szóval kommentálta az eseményeket. — Csépi Lajossal, az AV Rt. vezérigazgatójával a Magyar Zeneművészeti Társaság részéről Balassa Sándor, Szokolay Sándor és jómagam folytattunk megbeszéléseket. Az MZT kérte és elengedhetetlennek tartotta, hogy véleményt nyilváníthassanak a magyar zeneművészet más szervezetei is: a Magyar Zenei Kamara, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete, a Magyar Zenei Tanács és a Szerzői Jogvédő Hivatal. Csépi Lajos igényeinkkel tökéletesen egyetértett és bejelentette, hogy e szervezetek kérése alapján az A V Rt. felül kívánja vizsgálni és a következőképpen módosítani az EMB eddigi privatizációját: a copyright és a teljes vagyon 66,66 százalékban, azaz kétharmad részben magyar állami tulajdonban kívánja tartani, miután fontosnak tartja Bartók, Kodály, és általában az egész XX. századi magyar zene értékeinek kockázatmentes megőrzését. A Zeneműkiadó fennmaradó részvényeinek privatizálásáról új tárgyalásokat kezdenek. A magyar zenei élet képviselői ugyanakkor kezdeményezték, hogy a Zeneműkiadó élére új igazgatót nevezzenek ki. Csépi Lajos a szerződés felbontásának minden anyagi és egyéb következményeit vállalja: a szerződés felbontásáért járó harmincmillió forintos kártérítés mellett a privatizáció módosításával kapcsolatos más tetemes költségeket is — fűzte hozzá kérdésünkre Durkó Zsolt, majd amikor véleményét tudakoltuk a következőt mondta: Az EMB privatizációs szerződése az előző igazgató közreműködésével készült. Csépi Lajos el van szánva a tévedés helyrehozására és arra, hogy mindent megtegyen a nemzet értékeinek megőrzéséért. Úgy vélem, hogy a tárgyalásaink eredményeképpen megszületett megoldás, amellyel minden bizonnyal a magyar zenei élet döntő többsége egyetért, örömteli és megnyugtató pillanatot jelent mindannyiunk számára. D. Veszelszky Sára %Az Editio Musica Budapest privatizácójával, a magyar zenekultúra kimagasló értékei elidegenítésének tervével kapcsolatban lapunk elsőként adott helyet Durkó Zsolt zeneszerző tiltakozó véleményének, s ezen keresztül a múvésztársadalom jogos felháborodásának. Az ügy kedvező fordulatáról ezért számolunk be kivételesen itt, vezércikkeink szokott helyén. Földre várnak Nagykátán Három nap sem volt elég a második nagykátai földárverésre: tegnap délutánig az adatok felvételén és a tárcsák kiosztásán túl csak kevesen jutottak hozzá az áhított földtulajdonhoz. Folytatás a jövő héten, csütörtökön és pénteken lesz. Kovács Béla árverésvezető szerint a csúszás legfőbb oka a vártnál lényegesen nagyobb érdeklődés. Pénteken, nem sokkal ebéd előtt a 350. tárcsát adták ki a szervezők, s legalább másfélszáz még azután következett. Az is lassította a tervezett ütemet, hogy egyidőben négy településen, Nagykáta mellett Cegléden, Dunabogdányban és Dányon rendeztek, még a megyében licitálást, mindenütt nagy érdeklődés közepette. Emiatt az elégségesnél kisebb szakapparátus tudott az egyes helyszíneken dolgozni. Az árverésvezető — jóval túl a századik a századik liciten — elmondta: sok az igény, amivel nem arányos a kijelölt földalap mennyisége. Azt ugyanis az első kárpótlás alapján állapították meg, ám azóta újabb törvények születtek s több lett a jogosult. Gazda Sándor, a helyi földrendező bizottság elnöke ehhez hozzátette: Nagykátán 30 ezer aranykorona értékű a földalap, ami csak az ittlakók igényeit fedi. (Folytatás az 5. oldalon)
