Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. FEBRUAR L, KEDD ÁLLÁSAJÁNLÓ A Pest Megyei Mun- kaügyi Központ ajánShow Connection Kft. (Bp. XIV., Ilka u. 26.) keres: — 1 patkolókovácsot. Munkahely címe: Göd, Zrínyi M. út 3. Tüdőgvógyintézet felvételre keres főszakácshelyettest. Jelentkezés: Törökbálint, Munkácsy M. u. 70. 166-8022, Völgyi Rolandné Inter-Európa Bank üzemeltetési osztálya keres 1 angolul tudó operátort AS 400-as rendszer üzemeltetésére, 3 műszakos munkarendbe. Lehetőség szerint MI- DAS-ismeretekkel. Érdeklődni lehet: 269-1855, Agárdi Gyula vagy Győri Lajos. Cím: Budapest V., Szabadság tér 15. FÉKON Ruhaipari Rt. keres: — 300 betanított varrónőt, — 300 szakképzett varrónőt kétműszakos munkarendbe. Cím: Bp. X., Halom u. 12. NIVOGLASS Kft. keres munkanélküli-járadékon lévő szakmunkásokat: — 5 asztalost, — 5 lakatost, — 5 üvegest. Cím: 2083 Solymár, Rönk u. 1. BÉR-GÉP Bt. keres: — torony darust (futómacskás v. fogótörzsű darura) 18 m magasságig, 30 m gémhossz. Cím: Bp. XI., Építész u. 40—44. Telefon: 181-3520/1II mellék, Kovács Ferenc Széchenyi István Általános Iskola keres: — angol—bármely és — testnevelés—bármely szakos pedagógust. Cím: Kerepestarcsa, Vörösmarty út 2. Telefon: (28)-370-410 Általános iskola keres: — matematika vagy fizika vagy számítástechnikai végzettségű pedagógust. Cím: Sóskút, Tulipán u. 9. Telefon: (23)-348-072 Németországi munkára keresünk vendéglátóipari szakmunkásokat: szakács, cukrász, felszolgáló, mixer. Feltétel: min. 2 éves szakmai gyakorlat, 40 év alatti életkor, jó német szakmai nyelv- ismeret. Jelentkezés: Pest Megyei Munkaügyi Központ, Budapest XI., Karinthy F. út 3. 185-2411, Rektenwald Attila Buszközlekedés, víz-, csatorna- és távirat-szolgáltatás Hatósági árváltozások Tájékoztató a belföldi távolsági menetrend szerinti autóbusz-közlekedés, a belföldi táviratszolgáltatás, valamint az állami víziközműból szolgáltatott ivóvíz- és csatornaszolgáltatás február 1-jei hatósági árváltozásáról. Az 1994. évi költségváltozásokkal összefüggésben vált szükségessé az említett szolgáltatások hatósági díjainak emelése. A február 1 -jei hatállyal sorra kerülő díjemelések: — a távolsági autóbusz-közlekedésnél átlagosan 14%-os, — a belföldi távirat-szolgáltatásnál 25%-os, — az állami víziközműből szolgáltatott ivóvíz- és csatornadíjaknál átlagosan 25%-os növekedést jelentenek. A távolsági autóbusz-közlekedés díjainak emelése ellentételezi — az üzemanyag árának többletköltségét, — az ott dolgozók bérfejlesztését, — a meginduló autóbusz-rekonstrukcióhoz szükséges saját források kismértékű növelését. A távolsági menetrend szerinti személyszállításon belül a vasúti menetdíjak 15—20%-kal alacsonyabbak lesznek az autóbusz tarifáinál, tekintettel arra, hogy a vasúti személyszállítási díjak nem emelkednek. Az autóbusz-tarifa emelkedése az egyes kilométerövezetekben 12—17% között szóródik. A táviratszolgáltatás díjainak átlagosan 25%-os emelkedése annyit jelent, hogy egy ötszavas távirat 93 Ft helyett 115 Ft-ért, egy tízszavas távirat 118 Ft helyett 145 Ft-ért adható fel. A nyitvatartási időkhöz jobban igazodóan néhány változtatást vezet be a posta a táviratok kézbesítésében, figyelembe véve a forgalom gyakoriságát, és a hétvégi kézbesítés nagyobb költségigényét. Különszolgáltatási jelleggel kezeli a szolgáltató a szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon történő kézbesítést. Újdonság, hogy a korábbiakkal szemben minden táviratfajta esetében lehet hétvégi kézbesítést kérni, és ezért a korábbi 400 Ft helyett csak 300 Ft különszolgáltatási díjat kell fizetni. Szombati napokon minden településen vállalja a posta a kézbesítést, míg vasárnap és munkaszüneti napokon csak a miniszteri rendeletben felsorolt 51 nagyobb helységben. Továbbra sem kell megfizetni a hétvégi különszolgáltatás díját az egészségügyi intézményeknek, ha a feladott távirat véradásra való behívást, vagy haláleseti értesítést tartalmaz. Az állami tulajdonú víziközművek ivóvíz- és csatornadíjai. Az árak megállapításáról szóló törvény módosításáról rendelkező 1993. évi CIV. törvény alapján 1994. január 1-jétől a települési önkormányzatok hatáskörébe került az ivóvíz- és csatornadíj megállapítása az önkormányzati taulajdonú víziközművek szolgáltatásainál. A termelési költségek emelkedése, a javítási, karbantartási munkák növekedése, az állóeszközök pótlásához szükséges ráfordítások növekedése, a szennyvíztisztítás többletköltségeinek ellentételezése céljából a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hatáskörében maradt ivóvíz- és csatornahasználati díjak közül: — a más víziközműnek átadott ivóvíz díjai átlagosan 12%-kal, — a lakosság által fizetendő ivóvízdíjak 23%-kal, — a lakosság által fizetendő csatornahasználati díjak átlagosan 30%-kal emelkednek február 1-től. Az állami tulajdonú közműveknél víz- és csatornadíj február 1-től a következő: Vízdíj Csat.haszn. díj áfa nélkül Ft/m3 Baranya Megyei Vízmű 87 54 Duna Menti Regionális Vízmű 50 39 Dunántúli Regionális Vízmű 70 130 Észak-dunántúli Regionális Vízmű 65 34 Észak-magyarországi Regionális Vízmű 46 34,30 Tisza Menti Vízművek 42 70 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Víz- és Csatornamű 60 48 A lakosság által fizetendő díjat befolyásolja, hogy az állami költségvetésből országosan változatlanul 1500 millió Ft támogatás áll rendelkezésre 1994. évben. Ez a támogatási keret lehetőséget ad arra, hogy a lakosság által fizetendő díj áfa nélkül: — az ivóvíz esetében ne haladja meg a 60 Ft/m3 mértékét, — a csatornázott területeken a vízért és csatornahasználatért fizetendő díj ne haladja meg a 100 Ft/m3 mértéket. Ez azt jelenti, hogy a lakosság által fizetendő díjak — 10% áfával együtt — az előbb említett területeken február 1-től a következők: Vízdíj Csat.haszn. díj Ft/m3 Ft/m3 Baranya Megyei Vízmű 66 44 Duna Menti Regionális Vízmű 55 42,90 Dunántúli Regionális Vízmű 66 44 Észak-dunántúli Regionális Vízmű 66 42,90 Észak-magyarországi Regionális Vízmű 50,60 37,70 Tisza Menti Vízművek 44 66 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Víz- és Csatornamű 66 44 A lakossági díjak emelkedése 18—33% között szóródik, a- legnagyobb mértékben ott emelkedik, ahol az önkormányzati tulajdonba kerülés után a magas fajlagos ráfordítású területek maradtak az állami vállalatnál. Jogi tanácsok Az alapítványi támogatások és az alapítványok adómentessége Több olvasónk, magánszemélyek és gazdasági társaságok képviselői érdeklődtek az alapítványi támogatások 1994. évi személyi jövedelemadót, illetőleg a társasági adót érintő változásairól. Az alapítványok képviselői is szeretnék tudni, hogy az alapítványok milyen esetben mentesek az adófizetés alól. Í k í A belföldi székhe- Jv lyű alapítvány cél- jára átadott pénz- 'Mt eszközök a koráb- bi személyijöve- delemadó- és tár- saságiadó-rendelkezések értelmében a támogatás teljes ösz- szegének mértékéig adóalapcsökkentő tételként elszámol- hatóak voltak abban az esetben, ha az alapítvány a befizetésről a levonásra igazolás kiadására volt jogosult. Az 1994. január l-jétól hatályos módosító rendelkezések értelmében korlátozó szabályok léptek életbe. A társasági adóról szóló — többször módosított — 1991. évi LXXXVI. törvény szerint a belföldi alapítványnak és közérdekű kötelezettségvállalásnak juttatott pénz és vagyoni érték összege a cég előző évi társasági adója legfeljebb 50%-ával csökkentheti az adózás előtti eredményét. Közérdekű A társasági adótörvény 4. §-ának (2) bekezdése g) pontja alapján az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti a belföldi székhelyű alapítvány és közérdekű kötelezettvállalás céljára átadott pénzösszeg, de összesen legfeljebb az előző évi fizetendő társasági adó 50%-ának megfelelő összeg, ha az adóhatóság előzetesen hozzájárul, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalást levonhatónak minősítette. Az adóhatóság a hozzájárulást kérelemre akkor adja meg, ha: 1. Az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, diák- és tömegsport, vallási célt, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósulását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, továbbá 2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják. Fel kell hívnom továbbá a figyelmet a számviteli törvény rendelkezéseire is, miszerint pénzt továbbra is csak a meglévő és le nem kötött eredmény, illetőleg tőketartalék terhére lehet véglegesen átadni. Ebből következően, ha a vállalkozásnak nincs ilyen tartaléka, akkor pénzt nem adományozhat, az ingyenes eszköz átadásra ugyanalckor korlátozások nem vonatkoznak. Levonható A társasági adó törvénnyel összhangban módosult a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló — többször módosított — 1991. évi XC. törvény 34. §-a (1) bekezdésének a) pontja is. Az újonnan megállapított szabályozás értelmében az adóalap megállapításakor az összjövedelemből levonható összesen legfeljebb az előző évi adóalap után a törvény 37. § (1) bekezdése szerint fizetendő, az adókedvezményekkel (38—39. §) csökkentett összegű adó 50%-áig terjedően a belföldi székhelyű alapítvány, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára átadott ösz- szeg, ha az adóhatóság — szintén a társaságiadó-szabályok- kal egyezően — előzetesen hozzájárult, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalást levonhatónak minősítette. Hozzájárulás További kérdésként merült fel az alapítványok adómentessége, illetőleg a társasági adó kötelezettsége. A módosított társasági adótörvény 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem kell az adót megfizetnie az olyan alapítványnak, amely az adóhatóság előzetes hozzájárulása alapján az adományozók részére adóalap-csökkentésre jogosító igazolást adhat ki, ha a — gazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a törvény 9. sz. mellékletében foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott — vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10%-át, de legfeljebb 10 millió forintot. Változás az alapítványok esetében a korábbi szabályozáshoz képest az, hogy korábban minden alapítvány egységesen — függetlenül az adóhatósági hozzájárulástól — élvezte az adómentesség kedvezményét, a 10%, illetőleg a 10 millió forint vállalkozási bevétel, mint felső határ nem változott. Dr. Fogarasi Gabriella Ruhavásár Piaci árak Importruhák vására lesz ma délelőtt 10 órától este 6 óráig Pestszentlőrincen, a Rózsa Művelődési Házban (XVIII., Városház u. 1—3.). Véradás W Ma reggel nyolc . JL / órától délután két Vwr)°ráig Vác város is' 'í'"" kólái számára szerveznek véradást a városi véradó állomáson. Csütörtökön ugyancsak lesz véradó akció a városban. Ekkor a DCM Kft. vöröskereszteseinek szervezésében reggel kilenc órától délután kettőig várják az önként jelentkezőket a gyár kultúrtermében. Egy jó tanács! Véradás előtt étkezzenek, s kerüljék a dohányzást, mivel az embertársaikon segíteni akarók csak így kerülhetik el az esetleges rosszulléteket. Vecsésen a legutóbbi heti piacon az átlagosnál kevesebb volt az árusok és a vásárlók száma is. A nagyobb érdeklődés a romániai árusok körül alakult ki, bár legtöbbjüknél ugyanaz volt kapható, de különböző árakon. Volt náluk lábaskészlet 800—1100 forintért, az étkészlet 1000—1200, a pamutzoknik 30—50, a gyerekmelegítők 400—500, a kristályvázák 300—700 forintba kerültek. A zöldségkereskedők bőséges kínálattal jelentkeztek. A krumpli 20—25, a feketeretek 25—30, a karfiol 100-^110, a csiperkegomba 200 forintba került. A kelkáposzta 20, míg az édes káposzta 12—15 forint volt, a savanyú káposzta 30—50, a fokhagyma 160—180, a vöröshagyma 45, az alma 30—40, a sárgarépa és a petrezselyemgyökér 30—40, a fejes saláta 50, a bab 160—180, a póréhagyma 40 forint. A tojást 6,50—7 forintért adták. A gyümölcsöt változó áron lehetett megvenni. A narancs 58—80, a citrom 120, a banán 120—130, a mandarin 110—130 forintba került kilónként. (csukán) Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanélküliek szántára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Budapest, Széchenyi tér 9. Telefon: 112-4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Budapest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 185-2411/126-os mellék.
