Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-07 / 31. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUÁR 7., HÉTFŐ Elnökválasztás Finnországban Finnországban tegnap meg­kezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az előze­tes felmérések alapján várat­lanul nagy, 88 százalékos szavazói részvételre számíta­nak a szakemberek. A legesé­lyesebbnek tartott Matti Ahti­saari szociáldemokrata kül- ügyminisztériumi államtitkár mellett — meglepetésre — Elizabeth Rehn svéd néppár­ti védelmi miniszter került a vasárnapi második forduló­ba. Rehn asszony a döntő szavazás előtti két hétben is folytatta a korábbi diadalme­netét és minden közvéle­mény-kutatás szerint népsze­rűségben megelőzte vetély- társát, így könnyen megle­het, hogy — történetében elő­ször — Finnországnak nő lesz az államfője. 68 halott Szarajevóban Az iszonyat órái (Folytatás az 1. oldalról) Annál is inkább, mert a még zárt ajtók mögött készü­lő űj amerikai—angol rende­zési terv állítólag újabb terü­letek visszaadását követeli a szerbektől. Szarajevóban több alka­lommal követtek már el ha­sonló vérfürdőt (bár ez a mos­tani messze meghaladja az előtte lévőket), azokból általá­ban a muzulmánok húztak er­kölcsi hasznot, ám eléggé ne­hezen elképzelhető, hogy sa­ját népüket lövik, mert az ilyesmit másutt is, de a Balká­non különösen nagyon komo­lyan veszik. Az iszlám fana­tizmus persze olykor nem is­mer határokat, s gondolkodá­si logikájuk elüt a más etikai berendezkedésű népektől. A horvátoknak nincs különö­sebb érdekeltségük Szarajevó­ban. Persze, lehet az egész egy részeg katona műve is, vagy valamilyen kamikaze- akció. Viszont: a térségben ha történnek is valószínűtlen dolgok, de véletlenszerűek csak a legritkább esetben. Ami pedig a légicsapás el­rendelését illeti, talán keve­sen figyeltek fel a következő aláereszkedésre: ahhoz, hogy a NATO bombázói Bosznia légterében megjelenjenek, eredetileg a Biztonsági Ta­nács jóváhagyása szükségelte­tett, később a NATO hozzájá­rulása lett a föltétel, majd már az ENSZ főtitkárának jel­zése is elégségessé vált, most pedig Butrosz Gáli boszniai megbízottja is meghúzhatja a ravaszt... Sinkovits Péter Újvidék Kormozhatott szorgalmasan a mindenkori hétköznap, a falánk lélekszennyező — nem sikerült a sátáni hadművelet. Összeom­lott a győzedelmeseknek hitt of- fenzíva, elporlott — mielőtt megülhették volna >— a végső­nek szánt ünnep. Immár örvedhetünk-e? Re­ménykedni, mindenesetre. A lélek földeríthetetlen tank­csapdái mindennél hasznosab­bak voltak. Tankcsapdák — szeretetből. És a szavak — kisdediek. Talán a legerősebb várunk. E kisded szavakat kellett — a hosszú télben — óv­nunk, ki ne fagyjanak belőlünk. E kisded szavakat kel­lett bújtatnunk, védelmeznünk, ha megjelent a világ­nagy, pokolbendőjű varjú. A birodalom éjfekete károgá- sában e szavak fénye volt az igazodási pont. Kisded szavak? A Kisdedet szólító szavak? Kisdedsé- günk márványemlékezete a Kisded éjféli fényességéről! Hányán nevezték gyerekes ragaszkodásnak, lomtárba vetendő kacatnak, oktalan maradiságnak! Az egyetlen éltető erőt. Az Ember-hitet. Mert ha ki nem is Istenből meríti azt, de egy nyelven beszél vele, maga is hasonla­tossá nemesül — az Emberhez, aki, mint tudjuk, az Is­ten képmása... Tolmácsra bizony, nem itt van szükség! Csak e töré­keny szavak ismertetére. A szeretet alkotmányára. Megőrizvén e fölbecsülhetetlen kincset, ideje lenne működésbe lendíteni a szeretet parlamentjét! Ahol nem lenne ellenzék és kormánykoalíció, csak egyetlen hata­lom: a jóság vezényelné a mégis sokszínű kórust. Törvénybe iktatnák az irgalmasságot, a megbocsá­tást, egymás tiszteletét, az ember méltóságát, a simoga- tást, a mosolyt, a lelki békét, a tudást, a bölcsességet, a Szent István-i tettet; törvénybe tennék a nap minden percét, hogy az igazságosságért munkálkodjon. Kiiktat­nák a gyűlölködést, a megbélyegzést, a nyomorúságot, a kapzsiságot, a restséget, a butaságot, az irigységet, a pofonokat, a gyalázatot, az elnyomatást, a gyilkolás dé­Elnöki üdvözlet Négyéves a Vatra Marosvásárhelyen országos rendezvénnyel ünnepelte a hét végén 1990. februári ala­pításának negyedik évforduló­ját a Vatra Romaneasca nevű nacionalista szervezet, amely hivatalosan „kulturális és pol­gári szerveződés”. A Vatra — mint jelenlegi elnökének, Zeno Oprisnak az évforduló alkalmából adott rádiónyilatkozatából is kitűnt — eleve az RMDSZ tevé­kenységének ellensúlyozásá­ra jött létre, illetve — Opris megfogalmazása szerint — Amerikaiak a Volgánál Történelmi hadgyakorlat Júliusban tartják az első orosz—amerikai hadgyakor­latot. A manőverekre Orosz­országban, a Volga-vidéken kerül sor — jelentette be William Perry, az új ameri­kai védelmi miniszter. A Pentagon vezetője Mün­chenben nyugati katonai szakértők előtt nyilatkozott. Elmondotta, hogy a terve­zett hadgyakorlaton a 3. amerikai gyalogos hadosz­tály és a 27. orosz gépesített hadosztály egységei vesznek részt. az ország határain kívül szőtt, Románia feldarabolásá­ra irányuló tervek meghiúsítá­sára. Alapítója, Radu Contea marosvásárhelyi festő lett a később létrehozott Román Nemzeti Egységpárt első el­nöke, akit a továbbiakban Gheorghe Funar csoportja tá­volított el a Vatra politikai gyermekének tekintett szerve­zet éléről. Ion Iliescu román államfő meleg hangú üzenetben kö­szöntötte a Vatra Romaneas­Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter mellett e hét során Brüsszelbe várják Vladimir Meciar szlovák kormányfőt, valamint Ana- tolij Zlenko ukrán külügy­minisztert is, hogy aláírják a békepartnerség megterem­tését szolgáló keretegyez­ményt. Jeszenszky és ukrán kollégája kedden, míg a szlovák kormányfő szerdán látogat a NATO brüsszeli központjába, ahol a tagor­szágok nagykövetei előtt látják majd el kézjegyükkel a kétoldalú kapcsolatot for­cát az évforduló alkalmából, kifejtette, hogy nagyra értéke­li a szervezet kulturális és polgári tevékenységét, amely a nemzeti értékek hangsúlyo­zására a határok körül élő ro­mánokkal való kapcsolatok erősítésére, a román állam egységének és integritásának védelmére irányul. Az állam­fő szerint a Vatrának nagy szerepe volt a demokrácia megszilárdításához szüksé­ges együttmunkálkodási és jó együttélési légkör kialakításá­ban. mai oldalról is szentesítő dokumentumot. Szövetségi körökben egyúttal jelezték, hogy már ismert az albán aláírás idő­pontja is — február 23. —, és ugyenez egyeztetés alatt áll Bulgária és Lettország esetében is. Nevük mellőzé­sét kérő források szerint egyelőre ellentmondó jelzé­sek érkeznek Moszkvából, és továbbra sem világos, vé­gül is lehet-e számítani Oroszország csatj^kozására a békepartnerség kapcsolat- rendszeréhez. A nagyvilág hírei Az emberiség ellen el­követett bűntettnek ne­vezte a szarajevói me­rényletet Jean-Marie Lustiger bíboros, Párizs érseke. tfc A lett parlament elfo­gadta az orosz csapatok ki­vonásának Moszkva által javasolt menetrendjét. Eszerint Oroszország au­gusztus végéig kivonja a balti országban állomáso­zó alakulatait, de ezt köve­tően még négy évig hasz­nálhatja a szkrundai radar­állomást. * Az Angola középsó' ré­szén lévő1 Cuitóban ismét kiújultak a harcok a kor­mánycsapatok és az UNI- TA harcosai között. A harcok következtében harmincán, főként gyere­kek és idős emberek éle­tüket vesztették — közöl­te a luandai rádió. ¥ Tári Aziz iraki minisz­terelnök-helyettes és Rolf Ekeus, az iraki tömegpusz­tító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-különbi- zottság vezetője egyaránt „pozitívnak” értékelte azo­kat a tárgyalásokat, ame­lyeket az iraki fegyverzet és hadiipar hosszú távú el­lenőrzésének mechanizmu­sáról folytattak. További csatlakozók a békepartnerséghez VÉLEMÉNY Emberbarát lelek a bölcsesség monát. Törvénybe szerkesztenék a fényt, törölnék az éj­szakát. Piedesztálra emelnék a lélek szabadságát. Törvénybe iktatnák az Embert! Megalkotnák a szeretet új alkotmányát, összeilleszt­vén Mózes szilánkokká zúzott kőtábláját. Működne pedig ez a parlament — bennünk. Törvény- kezne, ha másokat káromolnánk, kezet emelnénk valaki­re, elfordulnánk a rászorulóktól, a hazudozás vermébe esnénk, gőggel magunkat tömjéneznénk. Munkálkodna bennünk utcán, villamoson, gyárak odvaiban, cserző szántón — s minden kapcsolatunkban. S ha úgy hinnénk, már tiszták vagyunk, Dávid király zsotálsor szavai jutnának eszünkbe: „Moss meg engem, hogy a hónál is fehérebb legyek!” Mert a szeretet alkot­mányát az alázatosság hófehér pillérei tartják. Hónál is fehérebbek. * Négy évvel ezelőtti lelkesült, szertetes szavak ezek. Szomorú, de ma is érvényesek. Annyi csak a különb­ség: nem a birodalom pokolbendőjű varjai kárognak föl­öttünk — helyettük szabad csapatok köröznek, s csap­nak le minden nemesre, tisztára, érdemesre, amely még magyar is. így tesznek gyűlölettel a szeretet ellen, hazu- dozván: épp az ellenkezőjét teszik. Illetve már nem is hazudoznak: jeles képviselőjük fehéren-feketén beval­lotta, mennyire gyűlöl bennünket, akik nem az ő (politi­kai) hitén állunk. Hát így állunk. Kiderült idő közben az is, milyen rossz munkát végeztek a kommunisták. Eszerint még kommunistának is rosszak voltak, mert nem nyírtak ki bennünket teljesen. De — nyugodjunk meg — vannak nálunk rosszab­bak: a hatalmon lévő nemzeti-keresztény szellemű kor­mány tagjai, akik sokkal súlyosabb állapotban adják át az ország kormányzását, mint ahogy a kommunistáktól átvették. Hazugság! Es furcsa logika! Furcsa, mert nincs benne semmi logi­ka, hiszen melyik politikai erő lenne olyan balek, hogy át­adja másnak a politikai hatalmat. Azt meg kell szerezni! Választásokon. Most pedig választások előtt állunk. A szavazóumák előtt azonban az emberek nemigen felejtik négy évvel ezelőtti hitüket. Hogy miért szavaztak azokra a pártokra, amelyek koalíciót alkothattak, s a volt rabiga- országok közül egyedül a választási ciklus végéig békes­ségben és eredményesen vezették ezt az országot, s mely pártok voltak azok, amelyek csak Magyarország becsmér­lésével, az igazságtételt, a kárpótlást, az egyházi ingatla­nok visszaadását lehetővé tevő törvények leszavazásával, médiaháborúval (egy hivatalnok letilthatta a miniszterel­nököt a képernyőről!), botrányt botrányra halmozó mes­terkedésükkel szereztek maguknak igen kétes értékű hír­nevet. Melyek azok a pártok, amelyek szemében semmi se szent, csak a saját politkai vakhitük. Ne feledjük hát Dávid király zsoltáros szavait, de vés­sük szívünkbe a következő néhány mondatot is. A böl­csesség könyvéből: „Szeressétek az. igazságot, ti, akik ítélkeztek a föld föltött! Jó lélekkel gondolkodjatok az Úrról, és keressé­tek szívetek egyszerűségében!... Emberbarát lélek a bölcsesség, de nem hagyhatja büntetlenül a káromlót ajkai miatt. Mert Isten belelát ve­séjébe, ismeri szívét és hallja a szavait.... Ezért nem marad rejtekben senki sem, aki igazságta­lanul beszél, és nem kerüli el a bűntető igazságosság.... Mert az igazságosság halhatatlan.” Mi halandók ebben az emberbarát lélekben bízzunk, a bölcsességben, hogy semmi sem marad büntetlen, de mi maradjunk büntetlenek. Egy Szent István-i országban erre egyre nagyobb az esélyünk. / (Banos János)

Next

/
Oldalképek
Tartalom