Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 5., SZOMBAT 3 A Magyar Katolikus Püspöki Kar a parlamenti választásokról A Magyar Katolikus Püspöki Kar tegnap a következő nyi­latkozatot juttatta el a távirati irodához: A Magyar Köztársaság elnöke május 8-ára kitűzte az 1994. évi parlamenti választásokat, amelynek eredménye négy esztendőre meghatározza hazánk jövőjét. A Püspöki Kar — mielőtt pásztorlevélben fordulna a magyar katoli­kus egyház tagjaihoz — szükségesnek látja már most a kö- vezkezőkre felhívni a hívek figyelmét: Meggyőződésünk, hogy az ország felemelkedése, ame­lyet minden politikai irányzat célul tűz ki, elképzelhetetlen erkölcsi megújulás nélkül. Ezek közé tartozik az élet tiszte­lete, a családok támogatása és védelme, a közélet tisztasá­ga, az ifjúság hazaszeretetre és erkölcsre nevelése. Keresztény lelkiismereti kötelességünk, hogy mindnyá­jan részt vegyünk a választásokon. A szavazásra való felké­szülés időszakában nem hagyatkozhatunk a politikai szer­vezetek nagyvonalú ígérgetéseire. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elveket hangoztattak és milyen magatartást ta­núsítottak az elmúlt négy évben egyházunkkal kapcsolat­ban. Gondolunk elsősorban fakultatív iskolai hitoktatásra, az egyházi iskolák sorsára és támogatására, az egyház sza­bad működésének segítésére vagy akadályozására az önkor­mányzatok részéről. A Szentatya szerint a vallásszabadság ugyan egy a sza­badságjogok között, mégis a tapasztalat szerint ezen mérhe­tő le a többi hitelessége. Bízunk abban, hogy a választási küzdelem alapvetően etikus lesz, szakmailag és erkölcsileg megfelelő emberek kezébe kerül hazánk és népünk sorsának irányítása. A T. Ház folytatja Május 8-án lesz az első forduló Elkezdődött a visszaszámlálás A kormány elkészítette tör­vényhozási programajánlatát, erről az országgyűlési frakci­ók hamarosan állást foglalnak, s kialakítják véleményüket a jogszabály-javaslatok tárgyalá­si sorrendjére is. Ennek alap­ján egy hét múlva várhatóan megszületik az a menetrend, amely a Magyar Országgyűlés jelenlegi ciklusának hátralévő idejére elvégezhető munka rangsorolását tartalmazza. Minderről Szabad György ház­elnök tájékoztatta a sajtó kép­viselőit tegnap délelőtt az Or­szágházban. Újságírói kérdésre válaszol­va a törvényhozás elnöke el­mondta: nincs még meghatá­rozva a törvényhozói munka A kormány 30 törvénytervezet megtárgyalását javasolja az Or­szággyűlésnek a parlamenti ciklus hátralévő időszakára — jelentette be Kajái József mi­niszterelnökségi államtitkár a tegnapi kormányszóvivői tájé­koztatón. A tájékoztató további részé­ben Szabó János földművelés- ügyi miniszter két, a mezőgaz­daság területét érintő kormány- döntést ismertetett. Elmondta, hogy a kabinet javaslatot tesz az Országgyűlésnek: tegye le­hetővé egyes elkülönített álla­mi pénzalapok között az egy­szeri, ideiglenes átcsoportosí­tást, a pótlási kötelezettség mellett. Amennyiben a Parla­ment erre módot ad, a kor­mány a Távközlési Alapból 9 milliárd forintot más területek­re csoportosít át. Az összegből 2 milliárdot a kisvállalkozói garanciaalapba fektetnének, az­zal a megkötéssel, hogy a pénz felét kizárólag agrárter­melők kaphatják. További I milliárdot a minőségi állatállo­mány létrehozására szánnak, 400 milliót a kevéssé haszna­befejezésének dátuma. Szemé­lyes javaslata az lesz, hogy a ház április 19-ével fejezze be munkáját, s így három hét ma­rad arra, hogy a polgárok már a leendő Országgyűlés létreho­zására összpontosíthassanak. Szintén egy kérdésre válaszol­va Szabad György beszámolt arról, hogy a ház vezetése a hátralévő törvényhozási időre nem kezdeményez változást a parlamenti televíziós közvetíté­sek rendjét illetően. Ami a február 7-én kezdő­dő tavaszi ülésszakot illeti: egyelőre nem indokolt a mun­kanapok meghosszabbítása, számuk gyarapítása, így a jövő héten hétfőn és kedden üléseznek a honatyák. vehető földek erdősítésére for­dítanak, míg a fennmaradó ösz- szegből a kárpótlással, a rész- aránytulajdon-kiméréssel kap­csolatos költségeket fedeznék és az elmaradott térségeket fej­lesztenék. A mezőgazdasági szférának a 9 milliárdból ily módon 3,9 milliárd forint jutna. — A másik kormánydöntés a szövetkezeteket érinti: a kabi­net javaslatot tesz az Ország- gyűlésnek a szövetkezeti tör­vény módosítására, pontosab­ban a jogszabály új, kifejezet­ten a mezőgazdasági szövetke­zetekre vonatkozó fejezettel történő kiegészítésére — foly­tatta Szabó János. A javaslat értelmében bevezetnék a va- gyonarányos tagi szavazást a szétválással összefüggő va­gyonmegosztásról, illetve a szövetkezet gazdasági átalaku­lásáról szóló döntéshozatalok­ban. A szétválás kimondása­kor változatlanul érvényesülne az „egy tag egy szavazat” el­ve. A javaslat másfelől egysze­rűsítené a mezőgazdasági szö­vetkezetek településenkénti szétválását. Május 8-án, vasárnap lesz az országyűlési képviselők vá­lasztásának első fordulója. Göncz Árpád köztársasági el­nök tegnap nemzetközi sajtó- konferencián jelentette be döntését, amely a Magyar Köztársaság hivatalos lapjá­nak, a Magyar Közlönynek aznapi számában is megjelent. Döntésének hátterét ismer­tetve az államfő elmondta: a bejelentéssel azért várt eddig a pillanatig, mert a jogsza­bály értelmében az Ország- gyűlésnek a határozattól szá­mított tíz napon belül meg kell alakítania az Országos Választási Bizottságot. Mi­után a parlament február 7-én, hétfőn folytatja üléssza­kát, egy korábbi döntéssel a honatyák jól megérdemelt pi­henését kellett volna félbesza­kítani. Az időpont megválasztását az államfő a többi között az­zal indokolta, hogy a lehető leghamarabb tartsák meg a voksolást és annak nyomán mielőbb jöjjön létre egy sta­bil kormányzat. (Utalt arra is, hogy a választások második fordulójának időpontját már a parlament által megválasz­tott Országos Választási Bi­zottság tűzi ki.) A döntés to­vábbi szempontja volt, hogy a választás a lehető legol­csóbb legyen. Fontos kívána­lom az is, hogy minél többen menjenek el voksolni. Ez Az MDF szóvivője, Herényi Károly Göncz Árpád köztársa­sági elnök a választások idő­pontjára vonatkozó bejelenté­se után kijelentette: fegyelme­zett állampolgárhoz méltóan, s egyben örömmel veszi tudo­másul a május 8-ai dátumot. — Az öröm a vasárnapnak szól — tette hozzá Herényi Károly —, mivel a dátum maga nem is annyira fontos, mint az, hogy a választás va­sárnapra esik. Mint a szóvivő fogalmazott: a választásokon való részvétel, s a felelős dön­tés csak megnyugodott, tisz­tult lélekkel lehetséges, és eh­hez a vasárnap szükséges. A Kereszténydemokrata Néppárt helyesnek tartja a köztársasági elnök döntését, és egyetért az országgyűlési választások első fordulójának május 8-ai időpontjával — mondotta Varga László, a KDNP elnökhelyettese. Var­ga László úgy vélekedett: a hazai tradícióknak leginkább az felel meg, ha munkaszüne­ti napon kerül sor a választás­ra, és a pártok többsége is a vasárnap mellett foglalt ál­lást. A KDNP elnökhelyette­sének véleménye szerint ugyanakkor a részvételi arány nem függ attól, hogy munka­szüneti vagy munkanapon tartják meg a voksolást. Mint mondotta: olyan közhangula­tot kell kialakítani, hogy a pol­gárok kötelességüknek érez­zék a véleménynyilvánítást a szavazóumáknál. A polgárok­nak érezniük kell, hogy szava­zatuktól függ: merre halad to­egyébként minden pártnak ér­deke — szögezte le az állam­fő, akinek előrejelzése sze­rint várhatóan magas lesz a részvételi arány, mivel az or­szág népe tisztában van az­zal: tétje van a választásnak. A vasárnapi választási fordu­ló mellett szólt a legfrissebb közvélemény-kutatási felmé­rés eredménye is. A választópolgárokhoz for­dulva Göncz Árpád azzal a jó tanáccsal szolgált: ne csak a számukra rokonszenves párt jelöltjét hallgassák meg; vessék össze a különféle poli­tikai erők programjait, szem­besítsék azokat saját maguk gondjaival. Az egyéni jelöl­tek esetében jól nézzék meg kire, miféle emberre adják voksukat. Az Országgyűlés 10 napon belül megválasztja az Országos Választási Bi­zottság (OVB) titkárát és négy tagját. Személyükre a választójogi törvény értelmé­ben a belügyminiszter tesz in­dítványt. Az OVB további egy-egy tagját az országos lis­tán jelöltet állító párt bízza meg, a testületnek legalább 9 tagúnak kell lennie. A napokban megjelenő bel­ügyminiszteri rendelet ponto­san meghatározza a május 8-ára kitűzött választás eljárá­si határidőit, határnapjait. A jegyzőknek a választás kitűzé­sétől, február 4-étől számított 27 napon belül kell elkészíte­vább az ország — fogalma­zott Varga László. Fodor István, a függetle­nek képviselőcsoportjának megbízottja az eddig szóba került időpontok közül a má­jus 8-át tartja a legrosszabb­nak. Fodor István szerint ez a dátum nem szolgálja Göncz Árpád pénteki sajtótájékozta­tóján kifejtett szempontjait sem, mivel a második forduló­ra egy hét felkészülési idő nem elég, két hét múlva a pünkösd nemcsak katolikus, hanem protestáns ünnep is, te­hát az 8-a utáni harmadik hét vége megegyezik azzal, mint­ha az elnök 15-ére tűzte volna ki a választások első forduló­ját. Horváth Lajos, a Magyar Igazság és Elet Pártjának elnö­ke a köztársasági elnök által megnevezett időpontot pártos döntésnek tartja, amely általá­ban a baloldalnak kedvez és hátrányos a nemzeti keresz­tény erőknek. Szerinte a köz- társasági elnök lehetőséget ad a baloldalnak arra, hogy a má­jus 1-jei „kampányfinis” utá­ni hét végén néhány százalék­kal több szavazatot szerez­zen, mintha a választások egy későbbi időpontban lennének. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője: — Mi már korábban is azt mondtuk, hogy a választás időpontjának megállapítása a köztársasági elnök felelőssé­ge. Az SZDSZ-nek május 8-a éppen úgy megfelel, mint bár­mely más időpont. Annak a vitának, hogy hétköznap vagy niük a választók nyilvántar­tásba való felvételéről szóló értesítést. A választás napjá­ról és a választók nyilvántar­tásáról a szavazás napja előtt 60 nappal a helyi választási bizottságnak hirdetményt kell közzétennie. Az elké­szült nyilvántartást a polgár- mesteri hivatalok helyiségé­ben 10 napra közszemlére kell tenni. Ezzel egyidejűleg, egy hónapon belül a választó­kat írásban értesíteni kell a nyilvántartásba való felvéte­lükről. A pártok március ele­je és április eleje között — egyelőre még pontosan meg nem jelölt időpontban — gyűjthetik a jelöltajánló szel­vényeket. A választójogi tör­vény értelmében február 4-étől számított 10 napon be­lül ki kell alakítani a szavazó­köröket is. A választási kampány 1994. május 6-án 24 óráig tart. A kampánytilalom 1994. május 7-én 00 órától tart a szavazás befejezéséig. Törvény írja elő, hogy a vá­lasztás kitűzésétől a választá­si kampány végéig a pártok, a jelöltek választási falra­gaszt, hirdetést, feliratot, szó­rólapot, vetített képet enge­dély nélkül készíthetnek. Fon­tos azonban, hogy épület falá­ra, kerítésre plakátot elhely- lyezni kizáróig a tulajdonos, illetőleg a kezelő hozzájárulá­sával lehet. y munkaszüneti napon legyen a választás, korábban sem lát­tam értelmét, most pedig, hogy a kérdés eldőlt, végképp értelmetlennek tartanám a folytatását. — Az MSZP természete­sen tudomásul veszi a köztár­sasági elnök döntését — kö­zölte Honi Gyula pártelnök, hozzátéve: pártja üdvözölte volna, ha a választást hétköz­napra vagy szombatra tűzi ki. Mindazonáltal reméli, nem okoz semmiféle gondot, hogy a második forduló ily módon pünkösdre esik majd. Mint mondta, bíznak abban, hogy minél magasabb lesz a válasz­tásokon a részvételi arány. A Fidesz az alábbi sajtóköz­lemény kiadásával reagált a köztársasági elnök bejelenté­sére: „A Fiatal Demokraták Szö­vetsége örömét fejezi ki, hogy a Göncz Árpád köztársa­sági elnök úr által mai napon bejelentett parlamenti válasz­tások kiírása megszüntette áz avval kapcsolatos bizonytalan­ságot. Az eddigi találgatások helyett mostantól kezdve min­den párt készülhet a május 8-ára kiírt választásokra. A Fidesz a maga részéről reméli, hogy a második sza­bad parlamenti választásokon a választópolgárok minél na­gyobb számban fognak részt venni. A május 8-i időpont egyben lehetőséget biztosít ar­ra, hogy a választások máso­dik fordulóját még május fo­lyamán lehessen lebonyolíta­ni.” Információt ne a Népszavából! A Népszava február 3-ai számában Az új tu­lajdonos tájékozódik című írásában foglalko­zik lapunkkal. Csík Rita a tudatlanság biz­tonságával közli olvasó­ival, hogy mi minden történt már a Pest Me­gyei Hírlapnál. Ezek között is az elsó' figye­lemre méltó megállapí­tása ez: amikor Bárd András, a Magyar Szo­cialista Párt jelenlegi szóvivője volt a főszer­kesztő, még nyereséges volt a lap. Megjegy­zem: a Pest Megyei Hír­lap fennállása óta soha egyetlenegy percig nye­reséges nem volt, ugyanúgy, mint ahogy 60 ezer példányban is csak azért jelent meg, mert akkoriban divat volt, hogy például a párttitkár nemcsak munkahelyén kapta az újságot, hanem a laká­sára is előfizette. így volt az a Népszabadság­gal és a Népszavával is, egy jó elvtárs Ily mó­don is bizonyította hő­ségét a kiadó iránt, ami akkoriban lapunk eseté­ben a Pest Megyei MSZMP volt. A hírlap­írónő tudatja még az ol­vasókkal, hogy Bárd után Tallós Emil vette át a lapot, aki megszün­tette a mutációs oldala­kat és elbocsátotta a munkatársak egy ré­szét. Csupán a hűség kedvéért jegyzem meg, Tallós Emil nem szün­tette meg a mutációs ol­dalakat, a munkatár­sak egy részét sem bo­csátotta el. Ezt a felada­tot szerénységem végez­te el, aki mint az újság- írónő megállapítja — amely megállapítása kö­rülbelül olyan valós, mint az előbbiek — hogy én Csurka István­hoz állok közel. Azt is nyilvánosságra hozta, hogy olyan „nemzet- meijtő közírók” tanul­mányainak nyújtok megjelenési lehetőséget mint Fekete Gyula. Ez igaz. S az is, hogy aki egy tenyérnyi cikkben, mint Csík Rita ennyi valótlanságot állít, hát nem is számíthat arra, hogy mint „nemzetmen­tő közírót” bármikor is alkalmaznám a Pest Megyei Hírlapnál. Az ilyen villámtoliú össze­vissza hazudozó kis höl­gyek helyett mi már csak megmaradunk az olyan nemzetmentő közíróknál, mint Feke­te Gyula, Benedek Ist­ván, Sándor András, Török Bálint, Kispista Lstván, Fábián Gyula, Kosa Csaba... (Vödrös) Kormánydöntések Vagyonarányos szavazás Pártvélemények az időpontról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom