Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-25 / 47. szám
... *•** \ PEST MEGYEI XXXVIII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. FEBRUÁR 25., PÉNTEK Nem adtak nyugtát — bezárták az üzletet Az adóhatóság szigora Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az országban elsőként két Pest megyei üzletet záratott be háromnapos időtartamra az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal — tudtuk meg tegnap az APEH illetékeseitől. Csütörtökön hajnali öt órakor zárt ajtók fogadták Gödöllőn a MÁV-ál- lomásnál lévő restibe igyekvőket, s ugyanígy jártak Vácott egy kis vegyesbolt vásárlói is. Az adóhatóság vezetői bíznak a precedens értékű intézkedés visszatartó erejében. Kovács Béla 1947. február 25-én rabolta el az országot megszállva tartó Vörös Hadsereg budapesti lakásáról Kovács Bélát. Ki volt ez a Kovács Béla, és miért kellett elrabolni? Alig fél évvel a második világháború befejezése után, 1945. november 4-én országgyűlési választások voltak Magyarországon, melyet a Független Kisgazdapárt nyert meg 57 százalékkal, tehát fölényesen. A megszálló csapatok támogatását élvező' Kommunista Párt alig 17 százalékot tudott összehozni. A kisgazdák választási kampányát Kovács Béla vezette, aki ekkor a párt főtitkára volt, s Nagy Ferenc és Varga Béla mellett a Független Kisgazdapárt politikáját meghatározó, úgynevezett paraszti centrum vezéralakja. Rákosiéknak hamar rá kellett jönniük, hogy demokratikus eszközökkel nem képesek megszerezni a hatalmat, Kovács Béláék meg úgy gondolták, hogy ha a békekötésig, vagyis a katonai megszállás megszűnéséig meg tudják őrizni a választásokon elért eredményeket, akkor a Vörös Hadsereg távozása után a kommunisták semmire sem mehetnek a 17 százalékukkal. Ezért akarták a Kisgazdapártot minél előbb szétverni. E téren Kovács Bélát látták a legnagyobb akadálynak. Nagy Ferencet elsősorban államigazgatási, Varga Bélát pedig országgyűlési feladatok foglalták le, a harmadik vezető parasztpolitikusnak viszont éppen a pártügyek jelentették a fő tevékenységet. Az 1946—47-es évforduló után rukkoltak elő Rajkék az úgynevezett köztársaságellenes összeesküvés leleplezésével. Ennek kapcsán kisgazdapárti politikusokat is letartóztattak. Egy illegálisan kijuttatott levélből kiderült, hogy a vallomásokat veréssel szedték ki a vádlottakból. Hamarosan célozgatni kezdtek Kovács Béla bűnrészességére is. Többhetes politikai csatározás után a Kisgazdapárt főtitkára — az ország nyugalma érdekében — hajlandó volt szabadságra menni, majd — újabb támadások hatására — lemondott a főtitkárságról, levelében azonban hangsúlyozta: „Egész életem munkájával kerültem vol- . na szembe, ha a köztársaság, népünk szabadsága, a földreform vagy a demokrácia bármely vívmánya ellen irányuló szervezkedésben részt vettem volna.” A kommunistáknak azonban ez sem volt elég: kiadatását kérték a parlamenttől. A magyar demokrácia történetének egyik legnagyszerűbb eseménye volt a követelés visszautasítása. Kovács Bélán azonban ez sem segített. Rákosiék — látva, hogy politikai eszközökkel nem tudják elérni céljukat — nyílt erőszakhoz folyamodtak. 1947. február 25-én a Vörös Hadsereg elrabolta a Kisgazdapárt főtitkárát. A Szovjetunióban — bírói tárgyalás nélkül — húszévi kényszermunkára ítélték. A Sztálin halála utáni „olvadás”hatására 1955 őszén — súlyos betegen — visszahozták Magyarországra, de csak 1956 áprilisában engedték szabadon. A történelem elégtétele, hogy az ’56-os forradalmi kormány tagja lett. 1959-ben halt meg. Tisztelettel hajtsunk fejet Kovács Béla emléke előtt, mert a kiváló parasztpolitikus az 1945—47-es magyar demokrácia kiemelkedő személyisége volt. Török Bálint A Elet elleni bűncselekmények Eltökélt megyei életvédelmisek Az élet elleni bűncselekményekről tartott sajtótájékoztatót tegnap, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon dr. Komáromi István ezredes, főkapitány, valamint vezető munkatársai: Balajcza Tiborné dr. alezredes, vizsgálati osztályvezető, Kovács József alezredes, rendőrségi főtanácsos, Tóth András alezredes, életvédelmi alosztályvezető, dr. Fuér Angéla bűnmegelőzési osztályvezető. Finn üzenet Finnország csütörtökön hivatalosan bejelentette, hogy részt vesz az 1996-os budapesti világkiállításon. Az észak-európai térségben Finnország a második állam — Észtország után —, amely közölte részvételi szándékát. A Zeneműkiadó privatizációja Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft privatizációjával kapcsolatos újabb fejleményekről tudósított az MTI Csépi Lajosnak, az ÁV Rt. igazgatójának tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján. Információink szerint bejelentésére a Ricordi cég igazgató asszonyával folytatott reggeli tárgyalása után került sor. A tájékoztatón elhangzottak szerint Csépi Lajos elképzelhetőnek tartja, hogy a kompromisszum kedvéért a tervezett 25,1 százalékos tulajdoni hányad helyett az ÁV Rt. 51 százalékos tulajdoni részt tart meg az EMB-ből, a magyar zenei élet képviselőinek a megnyugtatására. Mint ismeretes, Csépi Lajos február 12-én fogadta a Magyar Zenei Társaság képviselőit, akiknek ígéretet tett, hogy az EMB-t 66,6 százalékban magyar tulajdonban tartja meg. (Folytatás a 3. oldalon) Hajdú Miklósáé főosztályvezető elmondta, hogy mindkét helyen rövid időn belül — január első hetétől a múlt hét végéig — a véletlen kiválasztás elve alapján négy alkalommal végeztek ellenőrzést a revizorok. Nem kaptak nyugtát, noha már az első esetben éltek szankcionálási jogukkal, s Nem harcos feministák akarunk lenni, hanem egyenrangú emberek, akik a férfiakkal szövetségesként szeretnénk együttdolgozni — jelentette ki Szilágyiné Császár Terézia, a Keresztény- demokrata Néppárt alelnöke tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen a párt női képviselőjelöltjeit mutatták be. A KDNP 176 egyéni képviselőjelöltjéből 16 nő indul az országgyűlési mandátum megszerzéséért. Az alelnök úgy vélte, valamennyien rámulasztási bírságot róttak ki az üzletek működtetőire. Ennek összege a jogszabály szerint először 100 ezer forintig terjedhet, ami minden további mulasztásnál duplázódhat. A konkrét ügyekben 50 ezer forint volt az induló bírság: a negyedik határozat az egyiknél már 400 ezer, a. másiknál termettségükkel, képességeiket és tudásukat eddig is bizonyítva érdemelték ki a helyi szervezetek bizalmát. Ézek a nők, asszonyok vállalták a közéletben való megmérettetés nagy fizikai és lelki állóképességet igénylő feladatát. Az anya, a feleség, a betegápoló hagyományos női szerepeinek megfelelve, hivatásuk gyakorlása mellett lépnek arra a porondra, amely néha gladiátorviadalokra emlékeztet. A párt taglétszámának felét nők alkotják. A nemek egymáshoz 300 ezer forint pénzbírságot, továbbá a három napig terjedő bezárás időpontját tartalmazta. A szankció komolyságára utal, hogy eddig a büntetés teljes összege 650, illetve 750 ezer forintra rúgott. Ám úgy tűnik, hogy az érintettek még ettől sem kaptak észbe: a főosztályvezető szerint van egy kör, aki nem hajlandó az adózás medrébe beállni s ezzel jelentős adóbevételtől fosztja meg az államot. Ennek arányaira jellemző, hogy a kft. által működtetett dohánykiskereskedés napi árbevétele eléri a 100 ezer forintot. (Folytatás a 4. oldalon) való viszonyának ez a kiegyensúlyozott felfogása — tette hozzá Szilágyiné Császár Terézia — a kereszténydemokrata emberfelfogásból következik. Az alelnök úgy vélte, a nők másságukkal gazdagíthatják a közéletet. Ők ugyanis szakmai felkészültségük, emberi kvalitásaik mellett mintha közelebbről érzékelnék az emberek problémáit, fogékonyabbak, megértőbbek, hajlamosabbak a konszenzus keresésére. (Folytatás a 3. oldalon) Kormányülés Elfogadott alaptanterv A kormány elfogadta a Nemzeti Alaptanterv tantervi alapelveit — jelentette be a tegnapi kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón Mádl Ferenc kultuszminiszter. A művelődési és közoktatási tárca vezetője közölte azt is, hogy a NAT másik részét, a tantervi követelményeket a minisztérium körülbelül két hónap múlva bocsátja ki. Az alaptan terv értelmében kidolgozott követelményrendszer alkalmazása a NAT kiadását követő 3. év szeptemberétől lesz kötelező. Az addig hátralévő időben el kell készíteni az iskolatípusokra vonatkozó kerettanterveket és át kell dolgozni, valamint kinyomtatni a tankönyveket is. Elfogadta a kormány az árutőzsdéről és a tőzsdei határidős ügyletekről szóló törvény tervezetét. A parlamenti pártok konszenzusa alapján jó esély van arra, hogy a jogszabály tárgyalását sürgős eljárásban megkezdje az Országgyűlés. (Folytatás a 3. oldalon) Videón, és színes fényképeken mutatták be az újságíróknak a gyilkosságok helyszínét, és a szerencsétlen áldozatokat. A legfiatalabb közülük háromesztendős kislány, akinek tébolyodott anyja okozta a vesztét, a legöregebb nyolcvanöt esztendős asszony. A tájékoztatón elhangzott: Pest megyében 1990-ben emelkedett először jelentősen a bűnözési hullám, és a statisztikai adatok szerint 1992-ben tetőzött. Ekkor több mint negyvennégyezer bűncselekményt követtek el a megyében, míg tavaly 37 ezer 454-et. (Folytatás a .16. oldalon) Vállalkozók áruháza Budaörsön Metró Budaörs néven vállalkozók áruháza épül Budaörs és Biatorbágy között. A külföldi tökével megvalósuló beruházás régi vásárlói igényt elégít majd ki, mintegy tízezer négyzetméter alapterületű lesz az eladótér, s fedett parkoló teszi kulturáltabbá a vásárlást. Az áruház a tervek szerint ősszel nyitja meg kapuit MTl-fotó Bemutatták a KDNP női képviselőjelöltjeit Közelebbről érzékelik a problémákat