Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-23 / 45. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. FEBRUÁR 23., SZERDA 7 Forintos hírek A földhivatalok várhatóan már április végén pénzügyi zavarokkal küzdenek majd, a rendelkezésükre álló 4,3 milliárd forint idei állami támogatás ugyanis legfeljebb addig lesz elég — tájékoztatott Zsámboki Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium illetékese. A kárrendezési hivatalok május 31-ig fejezik be a kárpótlási munkákat, ám az igények elbírálását követő feladatok — a területek előkészítése, kitűzése, átvezetése, birtokba adása — a földhivataloknak még jövőre is tetemes mennyiségű munkát jelent. További feladat az állami tulajdonban lévő területek pótlólagos kijelölése, amihez a földhivataloknak már tavasszal el kell kezdeniük a területek előkészítését. Megalakult az első kisaj- földi hitelszövetkezet Győrött. Létrehozását 172 magánszemély, továbbá 49, többségében mezőgazdasági termeléssel, szolgáltatással foglalkozó szövetkezet határozta el, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozók számának növekedése, értékesítő és termelőközösségeké válása megköveteli a korábbinál korszerűbb és egyszerűbben működő pénzintézeti szolgáltatásokat. Az új pénzintézet kizárólag saját tagjai számára végzi tevékenységét. Az országban is egyedülálló vállalkozói macenatú- rát vezetett be a salgótart- jáni önkormányzat: az építményadó 10 százalékát kulturális rendezvények, illetve a városi labdarúgó-utánpótlás nevelésének támogatására címezhetik az adakozók. A kedvezményezettet „menükártyáról” választhatják ki a vállalkozók. Nem kötelező azonban dönteniük, ez eseben a kulturális és sportbizottságra száll visz- sza a támogatás joga. A Bakony Művek Rt. menedzsmentje és dolgozói is igényt tartanak azokra a részvényekre, amelyeket az ÁVU meghirdetett. A vásárlásra konzorciumot hoztak létre. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Korlátozva használható birtok Új erdőtörvényre van szükség Hazánkban ma mintegy 1,7 millió hektár erdő' található. A gazdasági átalakulás során ez a hatalmas vagyon is új tulajdonosaira talál — legalábbis részben. E folyamat részleteiről, valamint az új erdőtörvényről, s az átalakulással kapcsolatos visszásságokról beszélgettünk Dauner Mártonnal, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalának elnökével. — Kiknek a tulajdonában voltak az erdők a rendszer- változás előtt? — 1990 előtt erdeink 69 százaléka állami tulajdonú volt, 30 százalék szövetkezeti kezelésű, fél-egy százaléknyi pedig egyéb. Ez az egyéb néhány ezer hektárt jelent, ennek többsége magántulajdonban volt, mégpedig elsősorban ott, ahol nem szüntették meg a régi erdőbirtokossági szervezetet. — Ebből az állapotból indult tehát a tulajdonváltás... — Igen, s ennek az első lépése az állami erdők forgalomképessé tétele volt. Korábban ugyanis az állami erdők nem képezhették adásvétel tárgyát. Hogy ez ne így legyen, módosítani kellett a Polgári törvénykönyvet. Hatszázezer hektár magántulajdonban — Az igazi változást az erdők tulajdonlását illetően, gondolom, a kárpótlási törvények hozták. — Ezek a törvények valóban nélkülözhetetlenek voltak a tulajdonrendezéshez. Első lépésként az államnak, illetve a szövetkezeteknek kárpótlási föld- és erdőalapot kellett kijelölniük, illetve pótkijelölést kell elvégezniük. — Mekkora erdő tulajdonviszonya változik meg ezáltal? — A kárpótlási törvények végrehajtása következtében mintegy 200-250 ezer hektár, a szövetkezeti erdővagyon rendezésével együtt pedig összesen 550-600 ezer hektár erdő kerülhet folyamatosan magántulajdonba. A szakértői javaslatok szerint ugyanakkor indokolt, hogy mintegy 900 ezer-1 millió hektár állami tulajdonban maradjon. Ezeken túlmenően elvileg még fölvetődhet további néhány 10 ezer hektár állami erdő magánosítása. Ennek azonban még nincs meg a jogsza,\irr KFJ.l TUDNUNK AZ LRDÖG.YZDÄI KOIIAMtOL bályi kerete, hiányzik a kincstári törvény. — Úgy tudom, az erdők olyan tulajdonok, amelyeket birtokosaik csak korlátozva használhatnák. — Az erdők használatát az 1961-es VII. törvény előírásai szabályozzák. Eszerint 10 évre előre üzemtervet kell készíteni, amely tartalmazza az erdőállomány leírását s az elvégzendő munkálatokat. Ezt aztán évente engedélyeztetni kell az erdészeti szakhatóságnál, amely kötelezi a tulajdonost a tűz-, talaj- és természetvédelmi teendők ellátására is. Ezek olyan szükséges, ugyanakkor költséges feladatok, amelyek sok esetben nem teszik lehetővé, hogy az adott erdőbirtok önfenntartó legyen. — Egyáltalán mekkora haszna lehet egy tulajdonosnak az erdejéből? — A kis erdőbirtokok nem nagyon tartják el magukat, mivel az ezekre fordított befektetés csak hosszú évtizedek múlva térül meg. A kitermelés után pedig azonnal meg kell kezdeni az újraerdősítést is. Éppen ezért az a szerencsés, ha több. egymástól eltérő korú erdő van egy gazdálkodásban. Az erdó' sajátságos művelési ág — Ez azonban nemigen jellemző a kárpótoltak körében... — Éppen ezért célszerű, ha több erdőtulajdonos ösz- szefog és közös szövetkezetét, vagy erdőbirtokosságot alapít. így, ha nem is túl nagy, de mindenképpen viszonylag állandó jövedelemhez juthatnak az erdőtulajdonosok. Az erdőbirtokossági társulat megalakításához azonban még meg kell születnie annak a törvénynek, amely ezt a szervezeti for- -mát lehetővé teszi. — A kincstári törvényen, illetve ezen kívül milyen egyéb törvények szükségeuujötiAZuÁk kiskönyvtára HOGYAN TELEPÍTSÜNK ERDŐT? sek a „normális” erdőgazdálkodáshoz? — Mindenekelőtt a földtörvényre van szükség. De talán még ennél is fontosabb egy új erdőtörvény. — Miért nem elegendő, ha csupán a földtörvénynek az egyik fejezete szól az erdőről? — A földtörvény természetesen kiindulópontot jelent az erdőkkel kapcsolatos szabályozást illetően, mint ahogy minden termőfölddel kapcsolatban. Az erdő azonban annyira sajátságos művelési ág, hogy mindenképpen külön szakmai törvényt kíván. — De akkor miért nem elegendő a már meglévő 1961-es törvény módosítása? — Azért, mert a megváltozott rendszerben az erdőket illetően is máshová helyeződik a súlypont. Annak idején az volt a fő feladat, hogy az erdők biztosítsák a hazai faellátást — persze a tervezett erdőgazdálkodás keretein belül. Az erdőknek ez a feladata ezentúl is megmarad, hiszen különben teljesen értelmét veszítené a magántulajdonba kerülésük. Ha korlátozott használatú is egy erdő, de mindenképpen jelentős vagyontárgy. Az új törvénynek azonban a régin túl mindenképpen elő kell írnia az erdők védelmét is. Tartalmaznia kell, hogy miDauner Márton: célszerű, ha több erdőtulajdonos összefog, s közös szövetkezetei, vagy erdőbirtokosságot alakít — Az erdőkkel kapcsolatos szabálysértések száma az elmúlt hónapokban valóban számottevően megnövekedett. Ennek oka egyrészt a tájékozatlanság. Az új erdőtulajdonosok közül sokan nem tudják, hogy mi a joguk, mi a lehetőségük és mi a kötelességük az új birtokukkal kapcsolatban. Éppen e hiányosság kiküszöbölése érdekében indítottunk egy kisAz érdemi erdőgazdálkodás már az új tulajdonos joga Erdősi Ágnes felvételei Az új erdőtulajdonosok számára készül az erdőgazdák kiskönyvtára képpen egyeztethető össze az erdőgazdálkodás területén a köz-, illetve magánérdek. Nem hiányozhat a törvényből az sem, hogy mi a gazdálkodó joga, feladata és kötelezettsége, s mi az igazgatás feladata és hatásköre. Végezetül pedig az sem, hogy szabálysértések esetén mi a teendő. Sokasodó szabálysértések — Ha már a szabálysértéseknél tartunk, nem egy olyan panaszt hallottam, főleg a falun élők körében, hogy a régebbi tulajdonosok, kezelők közül sokan kihasználják a mostani átmeneti időszakot, s nagy iramban irtják az erdőt. .. könyvtársorozatot, amelynek az első két kötete az elmúlt esztendőben már meg is jelent. Problémát jelent az erdőkkel kapcsolatos tulajdonváltást illetően az is, hogy ebben az ágazatban „nem az arat, aki vetett”, vagyis nem az termelheti ki a fát, aki annak idején elültette. Ez természetesen feszültségekhez vezet. Ennek levezetésében pedig nem igazít el egyértelműen sem, a kárpótlási, sem a szövetkezeti törvény. A kérdést végül is úgy szabályozták, hogy a korábbi kezelőknek csak állagmegóvási kötelezettségei vannak azokban az erdőkben, amelyeket kárpótlási alapnak kijelöltek. Az érdemi erdőgazdálkodás már az új tulajdonos joga. — Milyen konkrét törvény- sértéseket tapasztal? — Ezeket három csoportra oszthatom. Igen gyakori, hogy az adott szövetkezet kiadta a részaránytulajdonokat azoknak, akiket ez megillet, majd azonnal használati vagy vételi szerződést kötöttek velük. így ismét megszerezték a jogosultságot az erdő használatára. Miután ez megtörtént, a szövetkezetek szakhatósági engedéllyel kezdték el az adott területen az erdők kitermelését. A részarány-tulajdonosok viszont csak később jöttek rá, hogy számukra előnytelen szerződést kötöttek. Számtalan példát tudnék mondani ilyesmire. Akárcsak arra, hogy az adott terület önkormányzata engedélyt ad a fa- kitermelésre. Ez azért szabálytalan, mert ilyen engedélyt Magyarországon csak az Erdőfelügyelőség adhat. Nem egy olyan esettel találkozunk, amelynek során az új tulajdonos mindenféle engedély nélkül vágja az erdejét. Minden esetben szakhatósági vizsgálatot folytatunk, s igazgatás útján rendezzük a problémát. Vannak falopások is, amelyek a Büntető törvénykönyv hatálya alá esnek, ha a tulajdonos rendőrségi bejelentést tesz. — S mit tegyenek azok, akik úgy érzik, hogy előnytelen szerződést kötöttek a szövetkezettel? — Kezdeményezzék az eljárást a megyei földművelés- ügyi hivatalnál, vagy pedig forduljanak egyenesen a bírósághoz. — Amíg azonban ezek a szervezetek döntést hoznak, kivágják az összes fát... — Ennek elkerülése érdekében tanácsolom a panaszosoknak, hogy amint az eljárást megindították, azonnal értesítsék az erdészeti hatóságot is. Ez már elegendő indíték az intézkedésre, vagyis a fakivágás leállítására. Hardi Péter
