Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. FEBRUÁR 21.. HÉTFŐ Balczó András: Isten irányítja életemet A szúnyogzümmögés nem oroszlánüvöltés! Neve elsősorban a középkorúak és az idősebbek számára jelent különösen sokat. Balczó András először sportolóként kápráztatta el a világot. S nemcsak a minden mércével mérve is tekintélyt parancsoló sikerlistájával. Balczó ugyanis olimpiai és világbajnoki aranyérmei mellett legalább annyira érdekes, figyelemre méltó, sokak számára pedig példakép volt, mint ember. Minden idők egyik legeredményesebb magyar sportolója — akinek győzelmeiért a fél ország izgult — ma visszavonultan él Budakeszin. Feleségével, a müncheni olimpián 4. helyet szerzett egykori tornásznővel, Császár Mónikával nevelik tíz gyermeküket. A külvilággal való kapcsolat- tartás jószerivel egyetlen lehetőségét azok a találkozók jelentik, amelyekre a meghívást Balczó eddig mindig elfogadta; a napokban éppen Zsámbékon említette a Katolikus Tanítóképző diákjaival volt összejövetelén, hogy eddig mintegy nyolcszáz alkalommal állt hallgatói elé a megnyilatkozás szándékával. — Ha több ember előtt mondok valamit, úgy a mondandómnak még inkább őszintének kell lennie — Egészen más világ volt akkoriban, mások voltak a viszonylatok önmagunkkal, másokkal, a pénz-, zel való kapcsolatainkban — hangsúlyozta. — Bármily furcsa, de azt kell mondanom: jobban tetszett az a világ, mint a mostani. A mostani világ, amelyhez néhány tárgyszerű mondattal közelített, szinte átugorva az élsportban töltött majd másfél évtizedet. — Amikor 1973-ban végleg visszavonultam, komolyan felmerült annak a lehetősége, hogy külföldre menjek. Itthon a hatvanas évek elejétől önedző voltam, így bőven lett volna mit átadnom a kanadaiaknak. Végül azonban úgy döntöttem: nem megyek sehova, itthon próbálom meg hasznosítani magamat. Balczó András így lett technikai vezető volt klubjánál, a Csepelnél. Az akkori időkből tudom, egyik legfőbb feladata az volt, hogy a megfelelő mennyiségű lőszert biztosítsa a szakosztály versenyzőinek. Közben megszerezte a vívó- és az öttusa-szakedzői képesítést; e két diploma akkoriban kizárólag neki volt a birtokában. — Miután nem titkoltan arra vártam, hogy én lehessek a szövetségi ■ kapitány, jókora megdöbbenéssal olvastam egy napon a Népsportban, hogy még csak meg sem kérdeztek a döntés előtt — mesélte. — A sokk után egy évig állás nélkül voltam, majd 1977 végén megpályáztam az Országos Lófelügyelőség által kiírt belovaglói munkakört. Ötven lóval foglalkoztam, amelyeket az öttusá- záshoz kellett előkészítenem. Maradtam hát a sportág közelében, még annak árán is, hogy portás voltam ott, ahol igazgatónak kellett volna lennem. Bár főhősünk újabb hat évet töltött a sportág iránti alázat jegyében, mégis visz- szatérőben azt hangoztatták „jóakarói”, hogy nincs elég kompromisszumkészség benne. — 1977 tavaszán Kosa Ferenc földim hat felvételi napon elkészítette a Küldetés című filmet. Ez az esemény fordulatot hozott az életemben. Korábban ugyanis úgy éreztem, nincs modanivalóm, ezért jószerivel kerültem az embereket. A film elkészülte és bemutatása után viszont minden megváltozott, szívesen megnyilatkoztam mindenütt, ahova hívtak. Vagy kétszáz ilyen alkalommal Kosa Ferivel együtt vállaltuk a nyilvánosságot. Balczó hangsúlyozottan elevenítette fel azt a momentumot, amely későbbi életére meghatározó volt. Ez pedig a Kosa Ferenc által felvetett kérdés, amely így hangzott el a filmben: „Mitől várod az életed elrendeződését? ” — Naprakészen tudom, 1976. június 23-án, az első gyermekem születése napján világosodott meg ben— fogalmazta meg elöljáróban ars poeticáját Balczó, nyilvánosan is elvetve a la- vírozó-latolgató megnyilatkozásokat. — Kettesbe hajló közepesre érettségiztem Nyíregyházán úgy, hogy nem különösebben érdekelt a tanulás. Az érettségi reggelén fél nyolckor még az ágyban voltam, s kedvenc macskámmal játszottam. Bandika — ahogy őt szülei becézték — egyéves koráig tizenegyszer esett le ágyról, asztalról, de nem azért kellett az érettségi után tetőtisztítónak, bádogosinasnak, majd irodaiműszeré sz-tanulónak elszegődnie. Az ok nagyon egyszerű: mindenképpen öttusázó akart lenni, így Csepelre kerülvén az edzések mellett ezeket a munkákat kellett végeznie. Az 1960-as, római olimpián egyéniben 4., csapatban pedig első volt, ám csak 1962-től nem kellett bejárnia a munkahelyére. nem a lényeg, amit éreztem, hogy ki is kell mondanom — emlékezett. — „Majd az Isten elrendezi" — válaszoltam. — Amikor ezt kimondtam, megköny- nyebbültem, s később bármiről könnyen tudtam beszélni. Az Isten válaszolt nekem: „Te vállaltál, én is a magaménak vallalak” — hallottam. — Azóta irányítja az életemet: bár kétségtelen, hogy másként, mint ahogy én azt elképzeltem, de egyben jobban is! Az egykori bajnok nyomatékosította, hogy sokáig ő maga is tagadta Isten létét, ám 1962-ben, amikor hírét vette édesapja halálának, mintegy varázsütésre elfogadta azt, hogy a Teremtő igenis van, létezik. — A másik ilyen, kiugróan emlékezetes eseménye az életemnek 1978 novemberében esett meg — idézte a történéseket. — Ekkor egy templomban voltam, ahol egy vendégprédikátor beszélt, majd felszólította a hallgatóságát: „Aki végleges szerződést akar kötni Jézussal, az jöjjön ki!” Sírással küszködtem, ám végül mégis kimentem, mert éreztem, hogy egyfajta nyilvánosság előtt is el kell vállalnia ez embernek az ilyen, életét meghatározó döntését. Egyfajta szellemi státusváltás következett be nálam akkor, s ez így van jól. Egy nagy ugrással a legutóbbi időkbe repítette ezután Balczó András hallgatóságát. Elmondta például, hogy egyáltalán nem értett egyet az 1992 decemberében elfogadott abortusztörvénnyel, s amikor ezt a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagjaként nehezményezte, gondolataival harmadmagával maradt a testületben, ahonnan ezt követően kilépett. — Nem lenne taktikus dolog tiltakozni — mondták az engem csitítók, én viszont nem szeretem a langyos dolgokat. A szúnyogzümmögést nem szabad ösz- szekeverni az oroszlánüvöltéssel! Ezért sem vállalom egyetlen párt felkérését arra, hogy kapcsolódjak be a politikai életbe. Én csak belső indíttatásra, az Isten irányításával akarok cselekedni — fejezte be a beszélgetést Balczó András. Kép és szöveg: Jocha Károly A DVSC női kézilabdázói csak statisztáltak Menetel a Ferencváros Ha van női kézilabdában rangadó, akkor a bajnoki tabella első és második helyzettjének, a Spectrum-Fe- rencvárosnak és a Sympho- nia-Debreceni VSC-nek az összecsapása mindenképpen megérdemli ’ezt a megkülönböztetést. Látszott ez az érdeklődésben is, szombaton délben ugyanis abszolút telt ház volt az Elektromos egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, Népfürdő utcai csarnokában. (Mint ismeretes, a házigazda Elektromoson kívül a ferencvárosi nők, illetve a teremgondokkal küzdő Hort SE férfiegyüttese is itt szerepel újabban.) A rangadó azután inkább izgalmasra, mint színvonalasra sikerült. A várakozással ellentétben ugyanis a debreceniek egyetlen percre sem jelentettek komoly veszélyt a zöld-fehérekre, akik az első perctől kezdve magukhoz ragadták az irányítást, s biztosan vezetve szerezték meg a két pontot. A 19-14 (13-7) arányú Fradi-si- ker létrejöttében döntő szerepet játszott az a különbség, hogy amíg a fővárosiak igazi csapatjátékot vonultattak fel, addig a debrecenieknél ezt nem lehetett látni. Elsődleges erősségük, a védekezés is csődöt mondott, hiszen a máskor szinte „átjárhatat- lan” Katkó, Lajterné, Csapó hármas most — elsősorban a nyurga Farkas Ágnes számára — nem jelentett különös gondot. Támadásban pedig csak Csapó vállalta a kemény ütközéseket a góllövés érdekében. A zöld-fehéreknél ezzel szemben a Tóth, Kökény, Pádár, Farkas belső négyes összjátékra törekedve, mindig gólveszélyt tudott teremteni Szo- póczy kapujánál, aki kitűnő védéseivel csak a vereség arányát tudta csökkenteni. A meccs lefújása után Németh András éppen a DVSC kapusának kitűnő teljesítményét emelte ki, s csak ezután dicsérte saját játékosait. Komáromi Ákos szerint is minden tekintetben jobb volt a Spectrum-Ferencváros, s ez lehet a győztesek legnagyobb dicsérete. J. K. Laczkó bravúrközeiben A hét végén megrendezett, immár 77. asztalitenisz országos bajnokságon férfi egyéniben a ceglédi Laczkó Tamás nagyszerű győzelmet aratott az EB-aspiráns malévos Pázsy Ferenc ellen. Ezt követően kis híján a negyedik országos bajnoki címéért harcba szállt Németh Károly (Postás) ellen is meglepetést okozhatott volna, ám a címvédő Németh kivételes akaraterejének köszönhetően jutott a legjobb nyolc közé. Totóeredmények 1. Cagliari—Piacenza 2-0 1 2. Cremonese—Roma 1-1 x 3. Intem.—Napoli 0-0 x 4. Torino—Juventus 1-1 x 5. Foggia—Parma 3-2 1 6. Lazio—Milan 0-1 2 7. Lecce—Udinese 1-0 1 8. Reggiana—Genoa 1-1 x 9. Ascoli—Cesena 1-0 1 10. Brescia—Fiorentina 3-11 11. Monza—Verona 0-0 x 12. Pisa—Cosenza 3-0 1 13. Ravenna—Bari 0-0 x 14. Acireale—Pescara 1-1 x Színek az öltözőkben Különös tanulmányt adott közre az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) magazinja. Az FA szakemberei azt vizsgálták, hogy a játékosok miként reagálnak az öltözőjük színére. Az eredmények meghökkentőek. Ezek szerint a narancssárga és a sárga színű fal fokozza leginkább a futballisták akaraterejét és lelkesedését. A fekete és a barna viszont éppen az ellenkező hatást váltja ki: depressziót és fáradtságot okoz. A kék a kreativitást fokozza, a zöld nyu- godtabbá, a piros pedig erőszakosabbá teszi a játékosokat. „A HAJHULLÁST CSAK A PADLÓ ÁLLÍTHATJA MEG" (amerikai humorista) De azért próbálja ki még a CA-KOVAFÖLDET is! íUaPotan“Jrősítésre bőr cSonter°s_ Kapható a patikákban, gyógynövényboltokban! Forgalmazza: Fahrvitex Kft. Telefon/fax: 269-0197.
